Sziasztok emberek. Ez is bolondság, hogy most írok, nem?
Szóval csak annyi, hogy a Futóbolondok képviselői( balázs, tapirka 1014 - remélem a számot jól írtam, amat ) a Zselicben elhozták a képzeletbeli érmeket. Igaz én csak addigra értem be, mire az első kettő már végzett a tusolással.
Holnap, majd írok egy beszámolót ide is, hiszen futás volt ez a javából.
OFF Nem gond. naponta 5 ember cuccát mossa a gép, ráadásul mindegyik edz is valamit. Valamint három nőnemű aki tudvalevő, h több holmit használ mint a ffiak. A férjem sosem érti, több tonnányi ruhából miért oly nehéz választani.Egy kis sár nem számít.:)ON
Amúgy gratula a futáshoz!
A férjem is futott ott ma maratont a fiam pedig tíz kilométert. :)
Én offtopik 7,5 órát bringáztam, 180 km-t.
Miki tanácsai alapján szép fokozatosan emelve a távokat, visszatértem az edzésekhez és semmi bajom a mai nap után.
k
Huh, grat a túléléshez. A tavalyi Dobogókői hegyi félmaraton után gondolkodtam a dolgon, hogy a bükkin indulni kéne 21-en, vagy 10-esen. Csak aztán már így is sokat versenyeztem össze-vissza az elmúlt 3 hétben, így ezt kihagytam. Így utólag örülök neki :)) A Kékeshez meg én nagyon nyámnyila vagyok :)
idén már az ózdi félmaraton után megfogadtam, hogy soha többé olyan futóversenyt ahol nincs elég aszfalt. Aztán ma tudtom nélkül mégis egy ilyenen kötöttem ki. A Bükki hegyimaratonon a 10 km-re neveztem és senki nem mondta, hogy ez még véletlenül sem olyan mint a maraton pályája. Már 300 m után a sárban dagonyáztam és elegem lett az egészből. Felfelé a pocsolyákban tapostam, lefelé a csúszós trutyiban kellett fékeznem, hogy ne vágódjak el. Már elment mellettem az egész mezőny és csak arra vigyáztam, nehogy sérülés legyen ebből a hülyeségből. Végül megúsztam és próbáltam jóképet vágni ehhez az egészhez. Eltaktikáztam, mert nem a 21 km-en indultam. Így még edzésnek sem minősíthetem a mai produkcióm. Ilyenkor kár egy hetet elpocsékolni feleslegesen. Bár az éltet, hogy Ózd után Debrecenben nagyon jót mentem. és jövő héten Kékes!
Viszont Repi nagyot futott, meglesz idén az a 3 órán belüli maraton én biztos vagyok benne. Gratulálok a mai szép eredményedhez!
Amúgy nagyon szép idő kerekedett pedig Tiszaújvárosig szakadt az eső, de Miskolcon már olyan idő volt mint tavaly. Nagyon szép környezetben van a versenyközpont. A rajt előtt sajnáltam, hpgy nem a maratonon indultam, mert tavalyról szép emlékeim maradtak erről a versenyről. Utólag viszont az is jobb lett volna mint ez a 10 km. De igyekszem a szép emlékekre gondolni és van még elég idő a javításra.
Kellemes hétvégét!
Csiga
A kánya vigye el, hát nem elszúrtam :-)) Nem jegyeztem, hogy a nagyok szedret szednek, én meg szamócák miatt ácsorogtam meg (persze csak szép piros, és szép termetes példányokért) :-) A mai futás az erdei úton, ahol csak a madarak éneke és a lépteim zaja hallatszik (tudom, rossz a futótechnikám :-))), okosabb enged elv alapján ki kell kerülnöm a versenyíven napozó gyíkocskát (esze ágában sem volt odébb menni).
Örülök a mai hozzászólásoknak, úgy érzem lassan kikerekedik egy olyan kép, amely könnyebben áttekinthető régi és új topiklátogatóknak egyaránt.
A mai Népszabóság hétvége mellékletében az utolsó lapon egész oldalas cikk Mecser Lajos futóról. (Remélem, jól emlékszem a nevére, sokaknak mondhat valamit.)
Balázs topikmegkövetéséhez
Versenyszellem, kihívások keresése: teljesen normális dogok ezek (még itt e fórumon is :) ), sőt!
Milyen szép lenne egyszer a kispesti sportnapon 800-at nyerni, vagy Hauanitával egy tempót futni... :))
Én is ˘:)
És bár nekem elég lenne csak szintentartó futásokat csinálni a lábam miatt, képtelen vagyok rá! Egyszerűen hajt a bennem levő versenyszellem...
De ez soha nem jelentette azt, hogy lebecsülném, netán ne tartanám tiszteletben a lassabban futók teljesítményét.
És itt utalnék RCS hsz-ére. Futottam párszor vele, próbáltam segíteteni a jobb szigetkör elérésében, és tisztelem is azért, hogy -ahogy írta is- mindig újra és újra megpróbálja! És vagyunk egy páran ilyenek.
És vannak mások, mint pl. Caspi -akit nem vezérel (legalábbis beszélgetésünk szerint) a jobb idöre való törekvés, csak az, hogy futhassanak.
Ők semmivel se kisebbek a szemembe, mint pl. a gyorslábuak.
És ez a társaság szerintem így jó, ahogy van.
Lassúakkal, gyorsabbakkal és még gyorsabbakkal!
És jó lenne, ha így is maradna.....
sneci
Még nem futok (sajnos) csak felsóhajtottam a közös futások emlékére...
Ez persze nem zárja ki, hogy majd ne vennék részt benne.
Szerintem a nászfutás volt az utolsó.
sneci
Jajj, Hurvinek lemaradt.
Természetesen csak a mostani első futást fogjuk listaszerűen felvezetni, hogy lássuk, milyen hatalmas is az érdeklődés. :-) Aztán kialakul majd a rendszeres időpont, és mindig jön, aki akar. (Meg az is, aki nem akar. :-)
Hellósztok valaki kitudna segíteni egy edzéstervvel a nike félmaratonra készülök 6km-t futok most és heti 3 edzéssel szeretném végigcsinálni.ha igen pls. emailban küld el a petami87@freemail.hu-ra. előre is kösz.
A szétszakítós edzésleírásokról… Csak annyit mondanék, hogy én azért írok ilyenekről, mert szeretem olykor sarkosan és gúnyosan ábrázolni csetlő-botló emberi mivoltomat. Az ilyen leírásokkal egyetlen célom van csupán, hogy szórakoztassam azokat, akik olvasnak. Tehát, a hamleti fájdalom, a krisztusi póz nem több mint költői túlzás, felnagyítás. Azaz, nem vagyok én se Hamlet, se pedig Krisztus és még véletlen se szeretném azt sugallni, hogy Hamletek és Krisztusok legyetek! Nagyon is tisztában vagyok vele, hogy nagyjából hol vannak a képességeim határai, és nem szoktam ezeket a határokat átlépni! Nem ültem még mentőben, nem feküdtem még árokban, és nem voltam még sérült sem. (Egyszer bevérzett a lábam, de az se volt vészes, sokkal inkább látványos.) Szóval, a valódi őrültségeket messzire elkerülöm…
Egyébként valahol egy kicsit mindenki Hamlet és mindenki Krisztus, de itt a „kicsit”-en (tehát az arányokon) van a hangsúly! A futóember szeret szenvedni. Ki többet, ki kevesebbet. Ilyenek vagyunk...
Ma könnyű 6 kilit futottam. Meleg van odakinn, nehéz igazán könnyen futni napközben. Azt hiszem, a holnapi hosszú futásomra viszek kulacsövet is. Akkor legalább úgy osztom be a frissítéseimet, ahogy én akarom.
balazs,
"nem akarom még hónapok Miki Pegazusozását hallgantni" Amíg abban az ortopéd bakancsban is megelőzöl, ígérem nem fogok megjegyzéseket tenni :-)
imaro,
Igaz, hogy én állandóan futókönyveket rendelek az Internetről és ez ad néhány ötletet, de Neked viszont van edzői tapasztalatod és, mint látjuk, pszichológiai érzéked. Szóval írjál csak gyakrabban :-)
A tehetségről: nem tudom, mi olyan különösen jó a futásban, de én annak ellenére futok, hogy kerékpározásban is és küzdősportokban is bizonyítottan tehetségesebb vagyok. Volt már az utóbbi években, hogy elhatároztam, edzek egy kicsit bicajon, biztosan sokkal előbbre végzek az amatőr mezőnyben, mint a futóknál, de egyszerűen nem jött össze, pár nap után muszáj volt tekerés helyett futnom. Hiába vagyok hozzá túl nagy darab és hiába töltöttem futás nélkül az állóképesség fejlesztésére legalkalmasabb éveimet, mégis ezt szeretem csinálni.
Amúgy tök jó a pestieknek, hogy közös futó és egyéb programokat tudtok csinálni. Mit tudtok ti a hosszútávfutók magányosságáról :-). Szégyenletes, hogy Győrben mennyire nincs futóélet. Vagy valakinek el kéne kezdeni :-)?
Én is megyek gyalulni a Zselicbe, és ez a dolog óriási örömöt és izgalmat hozott a hetem második részébe, hiszen csak azóta tudom, hogy megyek. Komolyan momdom teljesen rossz állapotban voltam, hogy csak 6 hét múlva fogok versenyezni, erre találtam ezt a jó kis túrát. Szóval én is futni fogok.42,2 km, 7-800 m szinttel, az utolsó 10-12 km sötétben. Nem lesz leányálom, de imádni fogom. Készültem rá, helyeztem el az útvonalon frissítést, ebben látom a legnagyobb kikívást, egyedül megoldani a folyadék és egyéb utánpótlásokat. Most elméletileg aludnom kéne, de ki bír a rajt előtt 4 és negyed órával aludni. Kicsit korábban indulok a versenyre, mert szeretnék még egy pontot beazonosítani. Mindenkinek jó futást kívánok mára és holnapra is. Sziasztok !
Ezennel megkövetem a topikot. Én imádok versenyezni. Amióta az eszemet tudom, keresem az erőpróbákat. Suliban versenyeztünk, hogy ki tud több kártyananaptárt összegyűjteni vagy, hogy kinek van nagyobb bélyegalbuma. Versenyeztünk a folyósón aktatáska tologatásban és veresenyeztünk vizes WC papírgalacsin dobálásban. Tesómmal pedig azon versenyeztünk, hogy ki tud bizarrabb tárgyat elrejteni a másik ágyában, úgy, hogy azt a másik ne vegye észre. (Egyszer egy egész ülőgarnitúra volt az ágyamban de az valamikért feltűnt...)
Amióta futok, a futásban is versenyzem. Imádom. Szeretek perceket lefaragni, szeretek elméleteken gondolkodni és szeretek edzésnaplókat böngészni. És bevallom, amikor az utolsó kilin már görcsölök, és eltorzult arccal futok, szeretem ha megtalálom magamban az erőt, hogy tovább harcoljak.
De minden versenyzésnek egyetlen értelme van: a társaság. Azért futok mert szeretek futni. És azért szeretek futni mert szeretem azokat az embereket akikkel együtt futhatok. Az atlétikát is addig csináltam amig barátokkal, nagy csapatban végighülyültük az edzéseket. Amikor ez a hobbim véresen komoly munkává vált, kiszálltam.
A véremben van, hogy új kihívásokat keressek és új célokat tűzzek ki. De sosem a cél a fontos hanem az oda vezető út. Az oda vezető játék. Igaz, lehet, hogy mostanában picit elvont, extrém céljaim vannak amivel ez a közösség nehezebben tud azonosulni. És igaz, Sárvás és Szárliget közt többször éreztem, hogy terhes, hogy ennyit dobálózunk felfoghatatlanul nagy számokkal. De nekem Sárvár, a K100 és a Bécs-Budapest ugyanarról szól. Mind a három egy óriási társas esemény ahol egymásra támaszkodva, egymást segítve tudtuk átlépni egy másik dimenzióba.
(És álljon itt egy gondolat a teljesítménytúrák védelmében: Szeretem az erdőt és a hegyeinket. De annyi zegzuga van ennek az országnak amit nem ismerek, hogy néha szégyellem magamat. Ma este elmegyek a Zselicbe futni/túrázni. Sokat fogunk futni, valószínüleg megszaggatjuk magunkat, de nagyon jó lesz a társaság és megismerek egy olyan tájat ahol még sosem jártam.)
Talán az emberi természet hozza, hogy inkább csak a nagyobb horderejű dolgokról számolunk be. Tudjuk milyen Gebre vagy Radcliffe kemény edzése de ritkán hallunk olyan futásukról amikor kimennek fél órára kocogni az erdőbe s közben megállnak szedret szedni. Pedig ilyen edzésük is van. Én sem írom be, hogy két hónapja óra nélkül futok, itt ott belesétálok, megállok a kilátásban gyönyörködni és tojok a pulzus adatokra.
Pár hete meg is kaptam egy topiktárstól, hogy a túrafutó szekció egymást hajszolja a hülyeségbe és a sérülésbe. És, hogy hősködünk a nagy eredményekkel de közben csak a szigetelőszalag tart minket egy darabban. Erre igazából csak azt tudtam mondani, hogy valószínüleg rosszul kommunikáltunk. Szerintem egymást fékeztük és óvtuk mert egy két nagy őrültéstől. Nem szégyellek tanácsot kérni és Amatőrtől kezdve Future-ig nagyon sok FB segített már nekem.
Igen, vannak céljaim. Szeretném a Niken felszaggatni a rakpartot, a BB-n lenyomni a Jászárokszállást és a 2005-ös K100-on legyalulni a Nagy Getét. Ilyen vagyok. Ne haragudjatok rám ezért.
u.i.: A topikot csak az tudja formálni aki ír is ide.
