Azt gondolom, hogy általában a szőlők egy-egy perzseléstől, vagy fagyástól nem pusztulnak ki, minimum gyökérről újra hajtanak. Írtad, hogy a permetezést zokon vette de még azért termett valamennyit. Tehát meg nem ölte. Ha valami miatt legyengült, akkor esetleg nem élte túl a kemény telet?
Nagyon örülök, hogy szóba került az Otelló/Thiovit Jet probléma, másik fórumon sajnos nem kaptam a kérdésemre érdemi választ.
Összesen 2 tő szőlőből nevelgetek egy kis lugast, az előtérben van a Szőlőskertek királynője, a jobb oldali pedig az Otelló. Tavaly megszórtam őket Thiovit Jet-tel lisztharmat ellen, amit az Otelló nagyon zokon vett, de azért lett rajta némi termés. Remélem, azért a háttérben látszik.
Amikor idén tavasszal metszettem, még biztos, hogy élt, látszott a rügyeken. De azóta semmi életjelet nem ad. Ahol több rügyre volt metszve, onnan most levágtam pár helyen, de teljesen élettelennek tűnik. Nem tudok róla, hogy bármi történt volna vele a metszés óta, a mellette lévő tőke vígan hajt. A kérdésem az lenne, hogy meghalaszthattam én ezt a tőkét a tavalyi Thiovitos permetezéssel?
Ahogy a réz az őszibarackot sem feltétlenül perzseli, úgy a kén sem a direkt-termő szőlőt.
Lefordítom amit írtál, 120 gr Thiovit kell atka ellen 10 liter permetlébe. Az azért elég durva szerintem, kénköves pokol. Ebből rendesen képződik kéndioxid is.
Ha pár % esélye van, hogy problémát okoz akkor sem érdemes használni.
A fórumtárs is eldönti, hogy hogyan viszonyul a szakirodalomhoz.
Én inkább más, biztonságosabb (növény számára) és hatékonyabb szer mellett döntöttem.
Te jól tudod, a levirágzás után a virágmonília már nem fertőz.
A monília ezután legközelebb a már érésben, vagy érett gyümölcsöknél jelenik meg újra, ilyenkor a gyümölcsöket támadja, jellegzetes gombatelepekkel ékes rothadási képet mutat. Az egészséges gyümölcs esetében a monília nem igazán rúg labdába, azt védi a héja, mint minket a bőrünk.
A héj sérülése viszont szabad utat ad a mindenütt jelenlévő gombaspóráknak. A sérülést bármi okozhatja, vihar, rovar kártevők, molyok darázs, hangya...
Ez ellen nehéz védekezni, hiszen ez már érés előtt, vagy érésben van a termés. Én minden szedés előtt 5-7 nappal szoktam permetezni a fát, Teldor-al. Ez egy gyorsan lebomló és kontakt szer, az ÉVI-je mindössze 3 nap. Nem csak a termést védi a moníliás és szürkerothadástól, de a tárolhatóságot is javítja.
Szóval a párod a virágzás és az érés között hiába permetez a monília ellen.
A Thiovit,/80.% elemi kén/Adagja nem a szokásos virágzáselőtt 7,kg/Ha,után 3,5,kg/Ha,atkára 10-12,kg/Ha.A csomagolásán rajt is van a többi meg a reklám.A Thivit Jet olyan finom kén formáció,hogy a direkttermőknek is csak a vitorláját égetheti meg,de ha normális időben 25.C-fok alatt használjuk nem is perzsel,majd elfelejtem:ha a permetezőszer,és lombfelület hőmérséklete jelentősen eltér,akkor bár mivel perzselhet,pláne a fiatal leveleket,hajtásokat.Magyarán,ha hideg a víz.
Kezdem azzal, hogy bár a szőlősök között a direkt-termők nem túl népszerűek, azért egy jó kis Othelló sokak kertjében, lugasként ott figyel. Erre ként (mint a Thiovit) nem használhatsz amikor már levelei vannak.
A másik, hogy a Thiovit csak ritkítja az atkákat. A kezelést túlélő atkák (lesznek ilyenek akármilyen sűrűre kevered a szert) élet és szaporodóképes példányok. Az atkák nagyon gyorsan tudnak szaporodni, kvázi petegépek a nőstények.
Ebből következik, hogy a nekik kedvező körülmények esetén a fertőzés gyakran ismétlődik. Én a balatoni telkemen tavaly kétszer lemosóztam olajos-rézkénnel, majd még bordói is ment rá leveles állapotában. gomba fertőzésem nem volt, de atkavész úgy ahogy írtad, nálam is előjött. Innen már csak a maradék Sanmite készletem (már nem kapható) bevetése hozott gyors javulást, az azonnal vitte mindet, kicsit nagyon lexartam a biomódszereket. Én a Thiovit-et inkább gombaellenes kontakt szernek tekintem atkagyérítő mellékhatással. Nem érek rá egy évben 2-3-szor csak az atkák miatt kénezni, amikor egy kezeléssel le lehet tudni.
Tavaly a szőlőleveleken volt valami atka féleség, amitől vörös foltok, dudorok jelentek meg a leveleken. Ritka ronda látvány volt. De még az elején elkaptam őket, ráadásul csak ként használtam, ami természetes anyag és a biogazdálkodásban is engedélyezett. Néhány kénes permetezés tavasszal és egész évben nincs gond velük.
Az viszont fontos, hogy jó sűrű legyen a kénes permetlé, mert csak akkor használ. Thiovit Jet néven lehet kapni, olcsó is.
Szerintem a tavaszi atka elleni kezelés éppen a vegyszer csökkentését teszi lehetővé.
A lényege amit írtam, hogy az atkapopuláció összeomlik a korai kezelés hatására és szerencsés esetben egész évben nem tud regenerálódni. Az atka nem egy nagyon vándorló fajta, a helyi kezelések ezért is lehetnek igazán hatásosak, mire betelepül újra, az hosszú idő.
Ha tavasszal, pár leveles korában permetezel amikor az atkák már előjöttek, és táplálkoznak, akkor sokkal kevesebb zöldfelületre kevesebb vegyszer kell, mint később, amikor már el tudtak szaporodni és a nagyobb zöldfelületen a kártételük is láthatóvá válik.
Minden rovarirtó szer jó a tetvek ellen. Neked kell eldönteni mit használsz, a körülményeket nem ismerjük.
Fognak itt javasolni bio módszereket, amiket én elhiszek meg néha nem is, de nem használok, biztosra megyek. Na majd mindjárt jól nekem fognak ugrani, figyeld meg! :-D
Ha vegyszerben és csak levéltetűben gondolkozol, akkor a felszívódó Teppeki-t ajánlom. Félút a bio és a kemény növényvédőszerek között...
Ha komplexebb kezelés a cél, ami általánosabb védelmet ad a tetvek mellett, például az éppen aktuális cserebogarak ellen, akkor durvulni kell.
Kontakt szer és felszívódó keverékével kell támadni.
Például:
Kontakt szerek: Decis, Karate (Full 50)
Felszívódó: Mospilan és ha hozzájutsz, akkor Actara (Venus), Calypso stb.
Tegyél mellé valamilyen felületi feszültség csökkentő szert is (pl Nonit) és levéltrágyát (pl Wuxal). Utóbbiak nem kellenek, de ajánlottak. Érdemes beszerezni belőlük, nem horror tételek, minden permetezésbe teszek belőlük.
A szert erősen porlasztva kell a lombba és a fertőzött területre kifújni, nem kell lemosózni, lehet takarékosan ködszerűen.
A fagyás az rendben, de a "pókháló" azért ellenőrzést érdemel (lásd a minapi lupe és USB mikroszkóp értekezést).
Én a védelem technológiája alapján azonban MINDENKÉPPEN azt ajánlom a fórumtársnak, hogy Flumite, vagy valamilyen más (amihez hozzájut) atka elleni kezelést ejtsen meg.
A szőlő néhány leveles állapotában egy jókor véghezvitt kezelés szükséges és jó dolog, egész évre védheted vele az atkáktól!
Továbbgondolva a dolgot:
Arról meg ne is beszéljünk, hogy egy fagykárosodott szőlőnek milyen jó az atka és egyéb gomba fertőzés. Volt eső is... Javasolt a QUADRIS, vagy AMISTAR (ami van otthon) kezelés némi rézzel elegyítve.
