Mi lenne, ha inkább a Harzfeuer-t kérnék cserébe. Olyan tipusom még nincs, keresek üvegházba olyan fajtát amelyik 3,5 m-ig mehet és normál kerek piros termést ad, mert némelyik kollégám (nekik szoktam eladni a felesleget) ragaszkodik a hagyomásnyos kerek piroshoz :(
Tudnál róla írni pár szót (igénye, érési idő, szállíthatóság stb.) Köszi!
Nálam az összes folytonnövő paradicsom két, egymástól két méterre lévő sorban van, a soron belül elég sűrűn összenőve.
Nagyon ritkán keverednek más fajtákkal. A koktél eredetileg kisebb fürtű volt, ez a nagy fürtű később jelent meg, bár elég stabilnak tűnik. Az osztatlan levelű, nagy bogyojú fajtánálnál már tapasztaltam keveredést, de csak egyszer. A kis piros és sárga körteparadicsomok magjából se mindig a várt szín lett, a körteség és a méret maradt.
Szerintem bogyónként nem érdemes külön csomagolni. Minden magnak más a genetikai állománya, egy termésből is lehet többféle növény, ha idegen beporzás történt.
Megszemléltem a képed a bikszívről. Úgy vélem nekem is van ilyen, mégpedig a tavaszon vásároltam a biokiskert webáruházból, eredeti bio, hiper-szuper, jó drága magokat. Vettem bikaszivet is, no a 98% nem olyan mint a tied, hanem tényleg szív alakú és lila. DE érdekes módon a sor szélén lévő 2 tő teljesen más lett, mégpedig a tiedhez hasonló, szintén nagyon nagy, de inkább piros és sokkal keményebb, valamint kerekebb. Pesze ugyanolyan jó ízű és még jobban is szállítható, de az is valami keverék lehet vagy csak simán visszaütött valamira???? Amíg nem termett addig mindenben megegyezett a szív alakúval, de a terrmése teljesen más. Egyenlőre abból nem szedtem magot, de lehet érdemes lenne.
Ah, és megint elfelejtettem valamit, mindig utólag jut eszembe válaszolni valamire... :D
Szóval a paradicsom eredendően önbeporzó, de kevés virágot akár méhek is beporozhatnak, akár más fajtáról átszállva is, és azoknál megeshet az átporzódás veszélye. (Így növelheti a poszméhek jelenléte a termékenyülést egy kicsit.) Ezért írják elő a 4 métert, hogy ennek az esélyét minimálisra csökkentsék; az ilyen ágyásokban is érdemes valahonnan középről magot fogni, meg én mindig több bogyóból is csinálom, bogyónként külön csomagolva. Jó, a koktélt nem fogom bogyónként. :D
Ja, és itt van néhány korábbi kép az erdélyiről: LINK
Hehe, néha marhaszívnek, néha ökörszívnek írom. No mindegy, ahogy jön. :)
Egy - a már képen bemutatott, visszakereshető - ismeretlen bugyros ökörsziv fajta nálam, mint Crysnél szintén vékony héjú, húsos, mégis puha, egyáltalán nem savas lett. Ez utóbbi miatt nekem annyira nem is ízlik nyersen, olyan semmilyen, nem karakteres , de most ivólét készítve, ami nagy részt ebből a fajtából állt, megmutatta mire is való.
Nagyon el lett találva. Jó sűrű, szép piros, és ízre igen kellemes.
Pedig már majdnem kilistáztam ezt a fajtát, pedig rendesen bőtermő.
Egyébként meg evidens, hogy a szárazságban egészségesebbek a parik. Ilyenkor az atka tud gondot okozni, nekem a Korallt elvitte teljesen - bár szerencsére 95%-ban leérett, mielőtt ez megtörtént, azért nem izgattam magam rajta. Szerintem jövőre is lesz Korall, mert rengeteg 150-200 grammos bogyója vlt, alig bírta el a karózott szára, és mind rövid időn belül ért, dömping volt. Persze 30 tövecskéből nem tud olyan dömping lenni, amit mi ne bírnánk nyersen, pusztán a főétel mellé megenni... :D
Ami különös, hogy a tavalyi lugas F1 magjából kinőtt vadparik, bár nem voltak rosszak és sokat teremtek, de hasonmlóan érzékenyek voltak atkára, mint a Korall. A Lugas F1 és a Harzfeuer közepesen érzékeny, a CBNorától kapott irtó magas, nyurga koktélpari, meg az Erdélyi marhaszív nem igazán atkás. Lehet, hogy összefüggésben van az eredendő ellenállóságukkal, mondjuk vastagabb a cellulóz a leveleken, vagy termelnek egyféle ellenanyagot, ez mindegyiknél máshogan van.
De jövőre nem várom meg, hogy bármelyik poarit is elvigye az atkafertőzés, meg a sima kén mellett azért használok majd Vertimecet is, ha már egyszer lesz rá lehetőségem.
Nem hiszem, hogy ugyanaz, bár hasonló a formája, de van kismillió marhaszív jellegű fajta. Ennek az erdélyi variánsnak az a lényege, hogy bár nem terem sok bogyót egy fürtön és az is visznylag későn érik be, de azok 300-500 (vagy még több) grammosak, húsos és lédús is egyszerre, nem igazán üreges (csak néha, kicsit), elég édes, puha. Viszonylag rosszul tárolható (friss fogyasztásra vagy befőzésre való). Ám ami a legjobb, hogy éppen ahogy a brazilra írtad, mikor már minden elrohadt mellette fitoftórában, ez akkor is alig volt beteg. Annyi hátránya van a rossz tárolhatóság mellett, hogy ha nem lombtrágyázzuk, hamar mutatja a kalciumhiány tüneteit - de lomtrágyázni amúgy sem árt. :) Ingadozó vízellátás mellett könnyen reped, de ez nálad asszem nem lehet tényező. mindenesetre az egyik legkedvencebb paradcsomom, mert ideális esetben rendkívül édes, egyáltalán nem savas, és a húsa szétomlik a szájban.
Lora1213: Persze, majd figyeld itt a topikot, nemsokára bejelentem, ha fogtam már magot, aztán akkor szóljatok, mert már nem tudom számon tartani... :D
Az erdélyi marhaszív nem egyezik a lila bikaszívvel? Nekem az van sok.
A brazil közelében éppen nincsen semmi más, de fura az átporzódás, mert eddig minden parim gúlás termesztésben ment egymás mellett 1m-re és még sem volt keveredés. Sőt sok fajta magától kel az elhulott magvakból és még sem tapasztalok semmi elváltozást. Az is fura, hogy bizonyos fajták nem kelnek ki ha csak úgy ott marad héhány szem a földön. Ami mindig jön magától ha akarom ha nem az a brazil, a sárga citrom és a sárga körte alakú koktél. Mondjuk ezek a legellenállób fajták is nálam.
Annyiszor említetted az Erdélyi marhaszív parit. Tudnál nekem max 10 szem magot küldeni ?
Nálam a Schott parin kívül nem sok kinden jött be. Az édes parikat szeretem. Az idei nyertes a Schott szív pari, bár engem inkább koktélparadicsomra emlékeztet, az íze kiváló.
Aztán a legtöbbet termő tő egy elhullott magból nőtt , folytonnövő, gömbölyű bogyójú pari. Fogtam belőle magot, kíváncsi vagyok megtartja-e jó tulajdonságait.
Nem akarom elkiabálni, de az idén sokkal egészségesebbek a tövek, mint ahogy az előző években megszoktam. Augusztus végén már ki kellett húzni őket, most pedig talán egy augusztus eleji atka elleni permetezésnek hála még mindíg egészségesek.
Régen az állatok Szent György napjától Szent Mihály napjáig voltak a szabadban. Ez nagyjából megfelel az utolsó, és első fagyos napnak. Már tudni illik a régi időjárás szerint. (nem talajmenti fagyról beszélek.)
Szent Mihály szeptember 29. Akkor szépen elfagyott a paradicsom. Többnyire. Ja! És fólia sem volt.
Köszönöm (mindkettőtöknek) a linket, ez igazán érdekes. Mondd csak, az átporzódás kb. kizárva nálad? (Tehát nincs a magfogó növény körül 4 m-en belül más fajta?) Ha igen, akkor érdekelne a mag, cserébe tudok küldeni hasonlóan ellenálló Erdélyi marhaszív paradicsomot, ha érdekel.
Én innen vettem anno. Ha nagy teló számlát akarsz akkor fel is hívhatod az öreget :) Többet én sem tudok róla, de az tuti, hogy 4 éve van és soha semmilyen gond nem volt vele. Szivesen adok magot ha gondolod.
Ja, mondjuk a másfél-két méter jobb lenne, mert a gyümölcsfák befulladhatnak. De zöldségek szempontjából igencsak jó, gyakorlatilag nyár közepétől locsolni is alig kell, mert a legtöbb zöldség gyökere lemegy 70 centiig.
Apropo, említetted azt a brazil paradicsomot, ami úgy ellenáll a betegségeknek, erről bővebben tudnál írni? Gyűjtöm az ilyen ellenálló fajtákat, az lenne a legjobb, ha mást sem kéne vetni, mert sokat permetezni meg nem szeretek, lusta vagyok hozzá. :)
Annyira én nem örülök a magas talajvíznek, mert az átlag 70 cm tavasszal alig 10, sőt a kertem végében az üres telkeken szoktak békák gyülekezni, sőt már láttam vadkacsát is leszállni. Sajna már több méylebben gyökerező gyümölcsfám is pusztúlt ki e miatt. Persze plusz 40 fokban jól jön, de azért több a hátránya mint az előnye.
"Nálam nincs gond a vízzel, mert hiában homok a talaj, de kb 70 cm már ott a talajvíz." - Nincs több kérdésem, te mázlista. :DDD (Nálam ez 13 m. Amikor az emésztőt ásták, 6 m mélyről is szárazan porzó, szétomló, bányászható homok jött elő. Amúgy tényleg van itt homokbána is :P)
Természetesen mindenütt teljesen mások a viszonyok és a lehetőségek. Én kizárólag az én kertemről írtam. 5 év alatt 2x volt istállórtágya kiszórva jó szalmás, de akkor bőséggel, kb 20 cm vastagon. Viszont minden évben ment még rá kb 15 cm televény, vagy magházföld ki hogyan hívja. Az ugye lényegében tiszta humusz, és benne a rengeteg élő szervezet is. Valamint minden évben a saját készítésű komposzt (fűből stb.). Nálam nincs gond a vízzel, mert hiában homok a talaj, de kb 70 cm már ott a talajvíz. Alginit csak most van először, és most használtam először Ricinitót is (ricinus maghély préselve). Tavaly már ment a baktofil is.
Az időjárást 5 éve figyelem mióta itt lakom és nagyon fura változások vannak. Pl. Soha nem volt fagy március 30. után (ami meglepő) és szeptemberben sem. A régi lakóhelyemen május 15-ig. nem tudtam kivinni a fagyérzékenyeket, még itt sem mertem, de jövőre április közepén megy ki a paprika és paradicsom is. A nyár úgy alakúl itt, hogy az utolsó eső májusban van és utánna lényegében szeptemberig semmi. (mármint számottevő) A 3 nyári hónapban viszont havonta 2-3 héten át tartósan 40 fok felett volt a hőmérséklet. Azonkívül itt szinte egész évben állandó északi szél fúj, tavasszal és ősszel elég erős. Pl a szembe szomszédnál már sokkal szélcsendesebb a körülmény, (ott a ház védi a kertet) viszont pl. az őszibarack levélfodrosodása, amíg nálam semmi, ott pedig tarol. Persze már ott is más a körülmény, mert nála öntözőrendszer van ami naponta 3x megy mindenhol, nálam nincs. Szerencsére a mellettem lévő két szomszéd, semmilyen mezőgazdasági termelést nem folytat, sőt még az ő szomszédaik sem, így a betegség behúrcolása nem történik meg. Egyedül a szembe szomszéd kertészkedik alig, de a szél tőlem fúj felé és így az sem gond.
2 éves trágyát használok, aminek már földes szaga van és nincs benne nagyobb egyben lévő növényi rész. Az egész ágyáson szétterítem és azt ásom be. A Zöldségtermesztők kézikönyve ezt írja: "• Nagy adagú istállótrágyázás a zöldséghajtatásban szokásos, ahol 70–150 t/ha (7–15 kg/m2) trágyát juttatnak a talajba." No hát én ezt túllépem, különösen néhány kiemelten fontos ágyásban, de minden, amit elértem, hogy kicsit sötétebb árnyalatú lett a föld. Persze így is terem a paradicsom, öklömnyi terméseket, ha olyan a fajta, vagy valóságos szőlőfürtöket, és minden nap behozok egy-egy nagy tál parit, paprikát meg uborkát is, a Start paprika is mellkasig ér lassan, a Táltos meg olyan terebélyes, hogy nem látszik a talaj alatta, pedig távol ültettem őket, és szintén öklömnyi, vastag húsú terméseket hoz. Hát éppen csak irtó erőfeszítést jelent a talaj rossz vízháztartása.
A mulcs esetén igazad is lehet, elképzelhető, hogy néhány vírust épp azzal hozok be, de a vírusos cucc még mindig jobb, mint a semmilyen. Az igazi az lenne, ha végig szalma lehetne, de arra nincs pénzem, annyiba kerül, mint a széna, és még az állatoknak szükséges szénát is nehezen vesszük meg.
Azt szeretném kérdezni, hogy (mennyire) érett trágyát használsz-e, mert az érettnek azért a talaj minőségén is kellene javítani, azt hiszem. A másik, hogy mindenhová beásod-e, vagy takarékosan a paradicsomnak pl. fészektrágyaként.
És ha komposztálnád? Úgy vettem észre, a komposzt, ami a trágyából készül, egyebek hozzáadásával, bár "hígabb", ami a tápnyagokat illeti, mégis hatékonyabb, talán mert jobban hasonlít magához a termőföldhöz. A szomszédom pl. tyúktrágya-komposzttal nevelt szép paradicsomot, és csodás, rengeteget tearmő uborkát mulcsozás meg különleges technikák nélkül. A múltkor hivatkoztam egy újságcikkre, ahol egy teljesen hozzá nem értő ember egytelen, 30 kilót termő paradicsomártövéről volt szó: 50 l muskátliföldbe ültette. Mennyi tápanyag van ebben? – Spórolnak vele. Ezekből gondolom, hogy nem az óriási mennyiségű trágya oldja meg a problémákat, mert ha esetleg a trágya hatóanyagösszetétele nem felel meg a növénynek, akkor a mennyiség növelése semmilyen javulást nem eredményez, csak felesleges munkát.
Ami a mulcsot illeti, én is igyekszem használni, de még arról sem vagyok meggyőződve, hogy nálam nem éppen a mulcs fertőz…nem hogy megóvna a betegségektől, s ezt nincs is módomban pontosan megtudni. Nyilván csak azt látja az ember, hogy valami baj van – hogy honnan jött, ki tudja.
Hát ha te a sívó sárga homokot helyrehoztad 3 év alatt és az ott szuper, akkor lehet hogy mégsem annyira sívó az, hanem mondjuk kicsit vályogos homokkal kevert. Bár te tudod. Az is lehet, hogy irdatlan mennyiségű trágyád volt rá. :) Én lassan tíz éve brutális menyiségű kecsketrágyát dolgozok be a homokomba, és nem lett sokkal jobb. Ugyanúgy lepereg a víz, ugyanúgy nem lehet visszanedvesíteni, ha egyszer kiszáradt, ugyanúgy locsolnom kell a vastagon letakart paradicsomokat néhány naponta, ha nem akarom, hogy összefonnyadjon még a bogyó is, és a csemegekukorica sem lehet napi locsolás nélkül.
Egyébként én is használok mulcsot, igaz, szintén brutális mennyiségre van szükségem a sok száz letakarandó négyzetméter miatt, így a vásárlás nem opció, kaszálnom kell, meg nyáron összeszedni a mezőkön bálázás után otthagyott szénát/szalmát, összességében rengeteg idő és energia, de anélkül itt egyszerűen nem tudnék rendesen termelni.
Hanem ne vegyél egyelőre mérget a szalmamulcs betegségektől való óvására, igaz, hogy megkönnyít sok mindent, mert számos kórság a talajról is fertőz, azok ellen valóban jó. De épp most jön a nedves időszak, még elromolhat, bár a nyár kedvező volt, hanem ez nincs mindig így. Ha a július esős, akkor simán meg tud betegedni a paradicsom mulcsozás mellett is.
És ha már minden betegség ellen sikerült védekezni, akkor is jöhet még pl. atka, nálam az most szinte teljesen leamortizálta az uborkát, kártékonyabb mint bármilyen betegség, fene belé. :) (De jövőre már lesz Vertimec-em, kiderült, hogy a szomszédnak simán adnak el. Jókor, így pár év után. :D )
Mi grízes tésztával esszük a töltött paprikát. Fejedelmi étel. A grízes tésztán ne a menzák lekvárral tálalt förmedvényét értsétek, hanem sós tésztát. Felvidékről származó édesapám hozta a családba. Azóta sokan megfordultak a családban és aki csak megkostólta, mindenki így eszi, de francia barátaink is ezt rendelik, ha nálunk járnak. További "furcsaságok". A töltött káposztát grízben megforgatott nokedlivel tálaljuk és a fejtett bab levest is grízes tésztával. Próbáljáttok ki! Jó étvágyat!
Azon filóztam, hogy mi a jobb a közönség szavaztra menni vagy a zsűriére? :) Mert szerintem nem ugyan az lesz mindkettőn a nyertes! Ha van egy kis eszük, akkkor aki a közönség szavazatot nyeri akkor nem azt hozzák ki ők is. No de ez csak elmélkedés. Az a baj, hogy nem készültem rá eléggé 10 perc alatt dobtam össze az egészet. A másik problem, hogy a faces ismerőseim (kb 3000) 90% külföldi és sehogyan sem értik meg, hogy nem a képet kell like-ni, hanem az oldalt :)
