Sartiban voltunk,ami elég zsufi hely,azért,mert utoljára 13 éve voltunk ott,akkor még csendes falucska volt,nyugis,alig volt valami.
Vagy jóval régebben voltál Sartiban, vagy kifogtál valami erősen csendes időszakot, amikor a vendégek már hazautaztak.
2001-ben voltunk kint először, akkor már mai zsufi 99 %-a megvolt. Már akkor sütötték a nénik a kukoricát a parázson, a főutcán már akkor sem lehetett lépni esténként.
Sarti Beach bővült érdemben azóta, de az Ófalu és Új-Sarti ugyanilyen volt akkor is.
Csak hogy ellenőrizzem magam ismét beütöttem a keresőbe és a kettőnek többszöröse jött fel ajánlatban, de végül is mindegy; mi háromszor voltunk ott: először, utoljára és soha többet! A sziget tényleg szép, nagyon kellemes helyek is vannak, na de a humán faktor!
És őszintén szólva - számunkra- a viszonylag sok magyar érdekeltség tevékenysége volt kissé vissza taszító; nagyon nyomultak! Folyamatosan azt próbálták le kommunikálni részben szóban, részben utalásokkal, hogy nélkülük esélyünk sincs a szigeten semmit megtalálni, semmit megnézni, stb.
a legrosszabb hír: irgalmatlanul sok a buszos csoport!
Magyar van, de azért nem mondanám, hogy rengetek. Két iroda visz oda heti 1-1 busz utast. Plusz pár magán utas. Bár tudom, minden csak viszonyítás kérdése.
(Na jó a közeli szárazföldi településekről van fakultatív is. De az csak pár óra.)
Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy mi magyarok sem jobbak, sem rosszabbak nem vagyunk más nációknál, de pont ez a lényeg, hogy az nem értjük, legfeljebb ha figyelünk! De amikor nem is akarok figyelni, mert a babámmal vacsizunk vagy csak a parton punnyadunk számunkra roppant zavaró tud lenni, hogy derékig járunk a lóf@szokban.
Elvileg az idén belenyúltam a nyugodtságba. 2km. keskeny homokos part, erdősáv, kék zászló, a szállodánk közel, de azért a második héten biztos körbemegyünk a szigeten, meg bérelek terepjárót és megkeresem a Giola medencét, Meglátom mik a lehetőségek Samothraki felé! Ilyen terveim vannak. 3 éves utóddal némi kompromisszumra kell berendezkedni, de már nagyon várja a gyerek is Görögországot!
Mondjuk én 2003-ban voltam,szeptemberben,lehet azért nem voltak annyian.
Tavaly,júliusban szinte csak magyar és (ahogy írod) szerb volt,elvétve más más országokból.
De rengeteg ember volt....
Ha zavartak,mi is odébb mentünk,nem idegelem magam rajta,csak az,hogy vagyunk ugye mi,akik kultúráltan,csendben esznek étteremben,nem hisztizik a gyerek a bazárnál,nem fogdos meg mindent,nem kell az utcán földig verni,nem borogatja ki a kaját,és sorolhatnám, és van mindennek az ellentéte,ezek vannak többen,ahogy láttam,és sajna ezekről jegyzik meg a magyarokat,gondolom,ahogy én is,mert ezek úgy megmaradnak...szomorú,de ahogy írjátok más nemzeteknél is előfordul ilyen,ez van.
Érdekes a tapasztalatod Szárti esetében. 2004-2008-2009, rengeteg honfitársunk, 2013-2014, szerbek, románok tömkelege. Mondjuk engem nem zavarnak. A nyaralok beleszarok fajta vagyok. Thasos esetében én is a román-bolgár többségű vendégkörről olvastam mindenhol(nincs messze nekik), majd meglátom milyenek. Szártiban volt egy aranyos esetem egy öreg boltos nénivel. Hasitasit néztem, tán 6€ volt, benyögtem rá viccből 5-öt, mire a néni dühösen kérdezte(magyarul)"mágá szerb?" mondom magyar, de mi baja az ortodox testvérekkel? "Alkudnak, aztán nem vesznek semmit" mondta az öreglány. Szóval a honfitársaink nem olyan rosszak, csak mi értjük a "Boar...féle bazmegolást és hajlamosak vagyunk megjegyezni. Lehet a szerbek románok bolgárok csúnyábban beszélnek csak nem értjük!
Bár Szartiban nem voltam 20 éve, de biztosan sok a magyar. Ahhoz képest nem tudom mennyi van Thaszsoszon, de abszolút értelemben sok. De van egy jó hírem. '12-ben voltunk ott és gyakorlatilag román, bolgár és szerb az egész sziget. 2005-ben közel sem voltak ennyien. Thasszosz már kilőve a többi északi résszel együtt.
Thassoson nincs magyar? Nem szeretném elvenni a kedved az utazástól, de ott rengeteg magyar van; gondold csak végig, az a legközelebbi görög sziget és ami a legrosszabb hír: irgalmatlanul sok a buszos csoport! Egyébként egyszerű a dolog; írd be a keresőbe pl Thassos nyaralás-t; annyi találatod lesz...
Én azért szívesen elmondom,(de csak nektek) hogy idén Thassosra megyünk,álítólag ott nincs sok magyar....(még)
Normálisakat persze szívesen veszek én is,az nem gond.
Az előttem szólókkal teljesen egyetértek,a magyarok simán verik a németeket a viselkedésükkel...(lassan az oroszokat is...van tapasztalat...)
Míg picik voltak a gyerekek,Balatonra jártunk,már ott elegem lett a lent említett viselkedésből.De sajnos országhatár sem állja útját a"kultúra" terjesztésének...(tisztelet a kivételnek)
Tavaly Sartiban voltunk,ami elég zsufi hely,azért,mert utoljára 13 éve voltunk ott,akkor még csendes falucska volt,nyugis,alig volt valami.Kíváncsiak voltunk,milyen lett.Most meg.....szép,szép,okés..de nem vágyok vissza.Igyekeztünk is honfitársainktól minél távolabb lenni,sikerült is.
Pont ahogy lent leírtátok.Ezért is kérdeztem pár napja,hogy milyen Pelion,mert szeretünk új helyeket felfedezni,minél nyugisabbat.
Thassosra nagyon kíváncsi vagyok,gyönyörű képeken....augusztusban megtudom!
Ha gondoltjátok leírom majd.Azért valamennyi kényelem kell,hogy legyen ,8 és 4 éves gyerekkel még így egyszerűbb nekünk is,így kicsit biztosra megyünk,de szerintem ez érthető is.Aztán irány az ismeretlen,erre is szoktatjuk őket,elég bevállalósak már így is szerencsére.
Ezzel én is így vagyok; nagyon "csókosnak" kell lennie annak, akivel megosztom ezt az információt! Korábban még előfordult, hogy a priviben feltett kérdésre őszintén válaszoltam és mit látok később: egy blogra van feltéve a hely :(
Basszus; nincs már olyan sok nem elturistásodott hely, hogy ne vigyázzunk rá!
Biztosíthatlak róla, hogy a normálisabbak ezért biztosan nem fognak megutálni;a többség így van vele, csak nem reklámozza :) Mi pl. úgy választunk helyet, hogy 50 km-es körzetben ne legyen repülőtér és a hely egyetlen utazási iroda kínálatában se szerepeljen! Mert amikor nyaralok nem akarok bazdmegolást hallgatni, nem vagyok kíváncsi mások politikai preferenciájára - cserébe az enyém is maradjon az én titkom -,nem akarok folyamatosan döntésképtelen családtagok között "igazságot" tenni és még folytathatnám...
És ennek biztosítására mindent megteszek; pl. szinte soha, senkinek nem árulom el, hogy hová járunk mert nem akarom tönkre tenni azt a számomra békés helyet egy neveletlen, üvöltöző gyerekeit kordában tartani képtelen "magyar anyával" és az azokra torony magasan szaró "én most pihenek" apával.
Ha megmondom, miért választottam azt a szigetet, megutálnak a topicolók.
Körülnéztem a neten és minimális információt találtam róla magyarul. Ez tetszett, nem akartam magyar szót hallani.
A két hét egyhelyben nagyon egyszerű. Egy négyéves és egy egyéves gyerekkel az ember nem rohangál hanem elül a fenekén. A program elég "egyhangú" volt, reggel lementem a kikötőbe bevásárolni aztán reggeli után beültünk a csónakba(vittem) és kerestünk valami öblöcskét ahol nem volt senki(ez volt a legritkább) vagy legalábbis kevesen voltak. Ha pedig ahhoz volt kedvünk, elmentünk Dreniára, annak a zárt öbleiben abszolút hullámmentes volt a víz, finom homok, szemtelen kecskék vártak bennünket. Délután meg általában a kemping melletti Alikes Beach-en fürödtünk. Napon henteregni már csak a két nyüzsgönc miatt sem lehetett, felváltva tudtunk egy kicsit sznorizni mert a kölykök állandó felügyeletet igényeltek. Ennyi. A kikötő környéki étkezési és egyéb pénzköltési lehetőségeket hamar fel lehetett fedezni, a halas nagyon drága volt, az egyetlen ATM ritkán működött. A kicsikkel nagy túrákat értelemszerűen nem lehetett tenni és gyakorlatilag minden öbölből hegymászással lehetett volna elindulni úgyhogy inkább csak a parton csavarogtunk. Volt némi tartózkodás bennem a kígyók miatt is. A kempingben a szomszédomnak-egy görög hajósember Thessalonikiből-állandó helye volt és a kerítés mellé telepített egy mosogatót, azt használtuk mi is. Az első dolog ami szembetűnt, egy kígyóriasztó vegyszer volt a mosogató alatt, a kemping feletti bozótos hegyoldal pedig ideális élőhelynek tűnt. Aztán egyik nap mentem le a kikötőbe és a parkolóban jött szembe egy fiatal nő egy kígyófogó bottal a kezében. Amikor mentem gyümölcsöt venni, láttam, hogy abban a gyros büfében ül ahol előző nap ettünk, előtte egy aktatáska nyitva és mindenféle üvegcséket rakosgatott. Hogy aztán fogott-e valamit, nem tudom, de nem erőltettem a bozótjárást a kis családdal, inkább csak az aszfaltos utakon csavarogtunk esténként, nézegettük a temérdek virágot, kaktuszokat, érdekes tobozokat szedegettünk szóval igyekeztünk megfelelni a hülye turistákról alkotott képnek.
most ezt miért így?... te így szereted, más másként, az se szerencsétlen meg te sem vagy. ennyi. elmondjuk amit erről a kis szigetről gondolunk, akit meg érdekel majd eldönti jól, hogy neki ebből mi okés és mi nem. eddig tényleg nem így beszéltünk, legalább ezen a topikon nem..
(amúgy, ha az 'átlagutazó' szemével nézed, akkor ugye a hajóáras megjegyzésed neked se volt annyira passzoló, mert az átlagutazó nem húz lakókocsit... ;) )
Te figyu, csak ennyit mondok, 8277. Onnan mazsizd végig, ki mennyire korlátolt. A stílusodon meg kérlek, finomíts kicsit, mert se a fórumba nem illik, és úgy gondolom, én sem adtam rá okot se most, se eddig, se itt, se máshol, se neked, se másnak.
Inkább mesélj arról, mit csináltatok, mit láttatok Ammoulianin 2 hétig, mert kevesen jártak még arrafelé, olyan hosszú időre meg főleg nem. És hogyhogy ilyen hosszú időre választottátok?
Úgy veszem észre, Te nem fogod fel, hogy bár téged szórakoztat a gyaloglás, az átlag kérdező arra kíváncsi, érdemes-e gyalogosan nekivágni a szigetnek, hogy végignézze az érdekesebb helyeit-és nem azt jelenti, hogy egész nap loholni akar.
Ahhoz meg elég korlátolt vagy, hogy csak a végletekben gondolkozz és az egésznapos kutyagolás kihagyóira csak afféle napágyon heverésző koktélszürcsölőként tekints. Nem bazdmeg, az ember azért megy a tengerpartra, hogy a tengert élvezze, ússzon, búvárkodjon, hajózzon vagy egyéb vizi elfoglaltságot csináljon és ettől még ugyanolyan aktív marad mint az a szerencsétlen hülye aki a tűzforró aszfalton kutyagol egész nap mert Ő kemény és felkészült.
Más dolog valahol a reggeli és az esti órákban sétálgatni, nézelődni és más azért rászánni egy napot a szigetre, hogy végigrohanjunk a "látnivalóin"-és valójában ne lássunk semmit mert ez az "itt is voltam" strigulázás pont erre elég.
Ignorálj nyugodtan, érvek helyett tökéletes megoldás.
Nem tudom, h te direkt nem akarod megérteni, vagy véletlenül. Van aktív és van passzív pihenés (meg ezek átmenete). Elmesélem neked, ez mit takar, aztán ignorállak.
Az aktív pihenő sokat mozog, nem hever a napágyakon órákat, elmegy A-ból B-be, és tovább, mert őt részint a séta is pihenteti, úszik, ücsörög, nézelődik, fényképez, felfedez, eszik, iszik, aztán tovább megy B-ből C-be, és így tovább. Jah, és a napon, mert az ebadta azért (is) megy Görögországba, ráadásul ismeri magát, h mennyire bírja a napot. Attól, h ez neked nem jó program, másnak az, és attól, h számodra Ammoulianin a papucsos séta tortúra volt, még a sziget nem lesz csak vad dzsungelharcosok számára élvezhető hely (autó nélkül).
Nyilván...az ember úgy készül, hogy "na most aztán végig gyaloglom a szigetet széltibe hosszába, hogy minden strandot megnézzek" és nagyjából erre megy el a napja. Nyilván van, akinek ez jó program a tűző napon, nekem nem.
Csak aki eleve úgy készül, hogy gyalogolni fog, nyilván nem fürdőgatyában és papucsban teszi...
Itt a vége, fuss el véle.
Aki pedig hozzám hasonlóan gyalog nézné meg a szigetet, saját erőnléttel tisztában léve, kényelmes cipőben, sapkával, vízzel, hajrá! Szerintem igazi kis gyöngyszem a Chalkidikin.
Technikai problémák miatt a sziget délkeleti csücskéből elgyalogoltam az Alikes Beach melletti kempingbe, délután egykor, papucsban és fürdőgatyában, ez utóbbi a strandolás után tele volt homokkal és szétdörzsölt mindent amit szétdörzsölhet. Egy kicsit más volt mint a térképen rámérni, hogy hány méter a távolság...
az alján találsz szubjektív részlegeket a szigetről. mi szeptember elején voltunk, akkor nekünk ez a hely volt az egyik mentsvár, ami mentette/javította a chalkidikiről kialakult véleményünket.
Nagyon sarkos a véleményed, tiszteletben tartom, de nem értek vele egyet.
Ugyanis szerintem egy átlagos kondíciójú embernek csöppet sem megterhelő a szigeten a szintkülönbség, a napfény, és aki már nem először van Görögországban, és gyalogolni is szokott, a járdátlanságtól sem kap sokkot, mert megtanulta/-szokta, hogyan biztonságos. Az aktív pihenés pedig sokaknak jelent kikapcsolódást, feltöltődést, nyaralást. Neked szívatás, másnak nem. Azért Ammoulianin sétálni nem éppen extrémsport kategória. De sztem ezt mindenki (legalábbis, akinek van sütnivalója) el tudja dönteni maga, van már elég fellelhető info. ;-)
