Szerver oldalon nem találkoztam a németeknél vagy a briteknél komoly fejlesztéssel MS alá, minden Unix alapú, legfőképp Linux. Te biztos tudsz ilyet... Az meg, hogy az NT kernel mit határoz meg és mikor tette... aha. Ez így hasraütés volt, sorry, de nyugodtan égessed magad.
Nem mellesleg a MacOS-ok is unix alapúak, a fork ott is ua., és hát az Android is. ( A múlt héten voltam a Google Londoni központjában, ott masszírozzák az Androidot. Nem akarom magasztalni, mert spec. ez a cucc nem ér annyit, de nem láttam MS gépet. )
A reguláris kifejezések meg tudtommal minden nyelvben megvannak... Vagy MS cucc alatt nincs? Valami rondára még Vizuál Baszikból is rémlek.
Version controlling system: ugye nem azt akarod mondani, hogy még mindig SVN-t használsz...?
Már bocsánatot kérek, de ez most jó ordas-nagy marhaság volt. A latin az egyáltalán nem olyan "döglött nyelv" - mint ahogy azt sokan hiszik (vagy szeretnék hinni).
Te el sem tudod képzelni, hogy akár csak alapfokú latin-ismerettel mennyivel több mindent megértesz a világ dolgaiból.
A latin az nem (csak) egy nyelv - hanem a kultúrának és a műveltségnek egy jól behatárolt területe - amit valaki vagy birtokol... de ha nem, akkor az "hátul ül" (ahogy a románok mondják az olyanokról, akik ökrök valamihez).
Tehát nagyon jól teszi a Shadow-gyerek ha latint választ - mert észrevétlenül és tudat alatt fog bekövetkezni nála az, hogy valamilyen rejtélyes okból magasan ki fog emelkedni szellemileg a kortársai közül - anélkül, hogy ezért külön tenne még valamit.
Egyszerűen nem fogja megérteni, hogy amit ő default-ból ért - azt mások miért nem értik?.... de hát ez legyen amazok baja.
Arról már nem is beszélve, hogy a további latin-gyökerű nyelvek elsajátítása szinte már gyerekjáték a latin után - mert a portugálon kívül bármelyik latinos nyelvet csuklóból fog kirázni.
Magyarán az intelligencia vagy az agytérfogatunk nem fog leépülni csak azért, mert nincs szelekciós nyomás alatt...
Dehogy nem. A barlangi halak is elveszítik a látásuk egy idő után, csak azért, mert nincs szelekciós nyomás alatt.
A spontán mutációs ráta törvényszerűen degradálja.
A neutrális mutációk valóban fennmaradhatnak egy ideig, el is terjedhetnek, de egy összehangolt működésű szerv, tulajdonság nem marad fenn, ha nincs szükség rá a túléléshez. Ez törvényszerű, a mikromutációk távlatilag degradálják.
A Go a back enden nagyon mászik fel, és van egy sor olyan paramétere, ami miatt szerintem elég komolyan be fogja magát betonozni. Egy sor problémát úgy látom, sikerül a Go-val kezelni, amit jelenleg egy nyelv sem tud. Nem azért, mert olyan úttörő és satöbbi, hanem azért, mert az átlagos programozóból indul ki, valamint a fejlesztési ciklus alapvető problémáiból. Ez az egyetlen nyelv eddig, amit amúgy eleve így terveztek.
Szerintem nem kell neki sok, és ő lesz a back end mainstream egyike, amire egy sor egyéb paraméter is 'predestinálja' ( komoly ipari támogatottság, a Google egyik fő belső nyelvévé alakul ), jó dokumentáció, jó fejlesztői környezet ( package manager, LINT, formatting etc. )
Ha már eleganciáról van szó, akkor a Haskell ver mindenkit, de találj egy Haskell programozót...
Nem art az a gyereknek ha tudja hogy ki volt mondjuk Marcus Aurelius es mit gondolt a vilagrol. Nyilvan en ennek a tavlatait alfoldi proligyerekkent nem igazan tudom befogni, de nem szandekozom a gyerekbol is prolit nevelni :)
a mostani Homo Sapiens Sapiens feltűnő genetikai homogenitása is annak köszönhető, hogy az 50-200 ezer évvel ezelőtti időszakokban a komplett, globális emberi népesség több ízben is pár ezres, sőt, pár százas (!!) létszám alá esett, olyan elképesztő mértékben táncolt a késélen, hogy végül kimutathatóan az egész emberiségnek van egy "ősanyja" és "ősapja",
Ez egy nagyon érdekes téma, amikor hallottam róla, fölvetődött bennem, hogy az ősszüleinknek nagyon szépnek és egészségesnek kellett lenni, hasonlíthatott az emberi ideára, azóta pedig szép lassan degradálódunk a sokasodással egyidejőleg. Persze születnek mindig olyanok akikben dominánsak ezek az "ősember" gének, de azóta már nem hordoznak populáció szintű szelekciós előnyt.
Szokás ugyebár azt mondogatni, hogy az egész emberiség evolúciós értelemben az "ínség kultúrájában" fejlődött ki, és a "bőség kultúrájával" még nehezen tud mit kezdeni...
Saint-Denisben a negerek kozott? :)) Amugy beszelsz meg aktivan franciaul, vagy nem hasznalod?
Ha majd kesobb a nyelvi iranyba megy akkor valaszthatja harmadik nyelvnek a franciat, a masik lehetoseg a spanyol.
Ha meg nem nyelvire megy akkor majd megtanul franciaul magatol ha akar. Allitolag ha tudsz latinul akkor mar konnyebben megy.
Igazabol en ezt nem akarom befolyasolni, valassza azt aminek orulni tud. Az a legszarabb ha valamibe belekenyszeritik az embert.
A prioritasnak amugy is az atombiztos angolt tartom, ott nincs vita azt nagyon kell tudni. (allitolag aki latinul tanul az angolul is valasztekosabban beszel)
Amugy a tanar szerint a latinoktatas fele reszben nyelvtanulas, fele reszben kulturalis jellegu oktatas. Nem art az a gyereknek ha tudja hogy ki volt mondjuk Marcus Aurelius es mit gondolt a vilagrol. Nyilvan en ennek a tavlatait alfoldi proligyerekkent nem igazan tudom befogni, de nem szandekozom a gyerekbol is prolit nevelni :)
"Először is, nyilván tudod, hogy evolúciós szinten egy tulajdonság csak akkor maradhat fenn, pláne fejlődik, ha szelekciós nyomás alatt van."
Nem, ez önmagában egyáltalán nem igaz. Valójában az evolúció praktikusan tesz minden olyasmire - ami nem közvetlenül jó vagy rossz. Lényegtelen, sem evolúciós előnyt, sem hátrányt nem jelentő tulajdonságok is megmaradhatnak (ezért van egyébként olyan rengeteg sok ősi jellemző is minden élőlényben - meg a viselkedésében is). Magyarán az intelligencia vagy az agytérfogatunk nem fog leépülni csak azért, mert nincs szelekciós nyomás alatt - akkor fog leépülni, ha ez szelekciós értelemben bármilyen módon hátrányt jelent (akár közvetetten is, mondjuk úgy, hogy egy evolúciósan értékesebb tulajdonságot gátol). Ergo nem fog az IQ csak azért degradálódni, mert már nem kell annyira a túléléshez.
Pláne nem a mai világban, amelyben a magasabb intelligencia, a jobb értelmi képességek egyértelműen társadalmi előnyt jelentenek - újra említeném, hogy a mérések szerint a XX. század eleje óta folyamatosan és igen jelentős mértékben nő a fejlett országok átlagos népességének intelligenciája, 10-15 évente 2-3 ponttal, ami évszázados léptékben már óriási előrelépés! És egyébként ez látszik is a fejlődésen valamennyire!
Nem kell ezt ennyire tulcicomazni. Az elsö a magyar gazdasag, a masik az USA (GDP keletkezese területek szerint). Nyilvan vannak különbsegek, de az USA gazdasaga kb. 100-szor akkora mint a magyar ... es a multja, mentalitasa is teljesen mas.
Nagy vonalakban egyetertek, de inkabb ugy fogalmaznek, hogy megtanultuk kijatszani a hagyomanyos ertelemben vett evoluciot. Helyette viszont megteremtettuk a tarsadalmi evoluciot (tanulj, kepezd magad, alkalmazkodj, keress penzt stb.) amire viszont nincs
felkeszulve az egyen. Ezt tekintem a fo oknak amiert az eletszinvonal "altalanos emelkedese" fekezi a nepszaporulatot, egeszen addig
a pontig, amig az termeszetes fogyasba csap at.
A legtobb egyen jelenlegi megitelese ugyanis az, hogy a tarsadalmi evolucio szempontjabol az utodnemzes hatranyos.
Gyermeket nevelni anyagi hatranyokkal jar, lemondassal, kompromisszumokkal, versenyhatrannyal a munkaeropiacon.
Innentol kezdve bonyolodik a helyzet.. mivel meg nem szuletett rendszerszintu megoldas az optimalis nepszaporulat eleresere es
fenntartasara, jelen pillanatban a tarsadalom es az egyen erdeke - demografiai szempontbol - ellentetes. Ketfele modon oldhato fel
egyszeruen az ellentet:
- ciklikus "osszeomlasokkal" >> a meglevo tarsadalmi berendezkedes ujra kell epiteni, parhuzamosan a populacioval. Az osszeomlas miatt felszabadulo eroforrasok tetszes szerint ujraoszthatoak.
- az eroforrashiany megszuntetesevel >> megszunteted a gyermeket nevelo egyed hatranyait. Pl Feltetel Nelkuli Alapjovedelem, vagy tobbleftoffrasok biztositasa. Logikus (am mai szemmel nezve igencsak radikalis es embertelennek tuno) megoldas az is, ha az egyentol fuggetlenul neveled az uj egyedeket (pl klonozod, vagy lombikban szaporitod aztan intezetben neveled oket)
Jelen pillanatban az egyes verzio van ervenyben... a ketteshez szuksegunk van tarsadalmi paradigmavaltasra plusz elegendo eroforrasra.
Teljesen más a valóság és a helyes következtetés ebből, mint amit te levontál...
Azért szeretek veled beszélgetni, mert mindig jobban tudod mint én, hogy mit gondolok. :-)
Először is, nyilván tudod, hogy evolúciós szinten egy tulajdonság csak akkor maradhat fenn, pláne fejlődik, ha szelekciós nyomás alatt van. Feltétel, de nem elégséges feltétel a populáció méret illetve a sokszínűség (változékonyság).
Tehát, hogyha az IQ nem kapcsolódik közvetlenül a túléléshez, akkor átlagosan is és határaiban is távlatilag kötelezően degradálódik.
Hiába termel ki a populóció növekedése kiemelkedő képességű egyedeket, ez kiválasztódás híjján, felhígul, belevész a tömegbe.
Ez evolúciós törvényszerűség, nincs mit vitatkozni rajta, így van és kész.
Másodszorban az újkori látszólagos IQ növekedés szociológiai, társadalmi természetű. A genetikai adottságok jobb társadalmi szintű kihasználtsága valóban pozitív módon hat a mérésekre, de ez nem jelenti azt, hogy genetikailag ne romolana tovább a helyzet.
Semmiféle következtetést (butulunk, sorvadunk) nem tettem, ezt Te vontad le, én csak a száraz tényeket közlöm, a vélemény szabad.
es egyetlen 20m2-es szobaban elfer vagy 100-200 agy folyadekban lebegve, fogyasztasa is minimalis, par dkg cukor per nap
ööööö...
nem gugliztam reszletesen utana, de ami remlik, hogy egy felnott ember hoteljesitmenyben nagysagrendileg 100 Wattot disszipal el, illetve hogy a teljes test energiafelhasznalasanak nagyjabol a negyedet (?) az agy viszi el, ez alapjan 100 W * 24 h / 4 = 600 Wh, vagy ismertebb mertekegyseggel 0,6 kWh, ezt azert nem hinnem, hogy par deka cukor tudja
Azt ugye tudod, hogy a GDP-nek ket oldala van, a termelesi es a felhasznalasi (es a ketto szamszeruen megegyezik). En a felhasznalasi oldalrol beszeltem, ertelmetlen azt az iparral keverni (a foglalkoztatasi adat, amit ideztem, egy mas statisztika). A felhasznalasi oldal az igazan fontos (annyira, hogy az USA statisztika meg sem adja a termelesi oldal adatait), mert ott ugye mindent azonnal meghataroz, hogy valamire mennyi penzt koltottek el (aztan ehhez kell valahogy igazitani a termelesi oldalt - pl. nalunk a termekadok egyenlege evi 5 ezer milliard forintnyi GDP-t "termel").
Egy sor valószínűségi gráfokkal megoldható probléma 4-8 magon halál, de a GPU-n ellenben hasít - és a legtöbb _emberi_ jellegű probléma NP hard. Csakhogy kevés programnyelvnek van GPU képessége - van egy szörnyű C98 C CUDA, és talán egyedül a Haskell tud direkt GPU-t programozni C nélkül -, és annyi marhaságot olvastam arról, miért nem old meg problémákat, hogy jáj.... No, ez a 'jáj' az, ahol a tisztelt kollégák a vas mögött kullognak.
Én azt a tendenciát látom itt is, hogy fenntarthatóvá válnak a következő szegmensek:
1. lesz egy konfigurációs alja, ami a programozók alsó 20%-a: ők kapnak egyre jobb interfészeket és azokon kell klikkelgetni ( DevOp etc. )
2. mezei réteg, ezek kb. a mai programozói sáv teljesítményének 20-60% tartománya, ők soha nem fognak komoly dolgokat fenntarthatóan megírni, ellenben kellenek mint probléma->számítógép humán interfész. Ez legtöbbször valami business logic és adatmaszzírozás A formátumból B formátumba, normalizálval, etc. Ők most kaptak egy nyelvet - Golang -, ami zseniálisan középszerű, pont, mint a kollégák nagy része, ellenben nagyon fenntartható kódot lehet írni vele, amit könnyű telepíteni, etc.
3. 60-80% az, akik az interfész az absztrakt problémák és a magas szintű rendszerproblémák felé
4. 80% fölött akik a valós problémákat megoldják. Itt lehet GPU programozás, rendszerproblémák, bármi.
5. és a csúcs 5% az, akik közül azok jönnek, akik alapvető problémákat oldanak meg. Ez egy nagyon szűk klikk ma is. ( A Go-t pl. az a Ken Thompson tervezi többek között, aki a reguláris kifejezéseket írta, meg a Unix forkot, a pali 'impakt faktora' a mai IT világra óriási. )
A tendencia az, hogy ezeknek a szinteknek az erőforrásigényét egy sor nagy cég, akik próbálnak problémákat valóban megoldani 5-10 évre előre, stabilizálni és redukálni próbálják, vagyis kilépni az öngerjesztő spirálból. Ezt követően viszont elkezdődik a leépítés, azaz kevesebb emberre lesz szükség az IT-ban, ami jó, mert jelenleg minden hülye állást kaphat, és ahogy Parnas írta: ez nem mennyiségi, hanem minőségi kérdés, egy rossz programozó éves szinten két új mhelyet generál....
Értelmes egyensúlyra van szükség. Az alapismeretek is "lexikálisak", valójában elég sok lexikális tudásra van szükség ahhoz, hogy egy matek- vagy fizika-példát meg tudj egyáltalán oldani. Puszta intelligencia messze nem elég hozzá. Nem feltétlenül baj, ha egy összetettebb fizikai probléma megoldásához nem vágod fejből a képleteket - de valójában nagyon is komoly lexikális tudásra van már ahhoz is szükség, hogy értelmezni tudd a feladatot, és tudd, hogy pontosan mire (milyen képletekre) van szükséged a megoldásához, képes legyél a megfelelő behelyettesítésekre, egyáltalán azt a képletet megtalálni - stb...
Nem érdemes ezt túlpolarizálni, attól, hogy nem tudsz fejből felmondani egyetlen Poe-verset sem, attól még valójában elég komoly lexikális tudásra van szükséged már ahhoz is, hogy tudd, ki az a Poe, mi az a vers, és hol és hogyan tudsz keresni egy megfelelőt az adott témakörbe... Itt inkább a mérték a lényeg, lexikális tudás az is, ha rögtön tudsz fejből mondani bármi témakörbe egy bibliai idézetet - de az is, ha tudod, hogy a Bibliában van idézet ebben a témakörben, és meg tudod keresni... Azt ki-ki eldöntheti, hogy melyiket preferálja, de az én véleményem az, hogy ma, amikor az információ önmagában olyan könnyen elérhető közkincs, mint még sosem volt - nos, ma sokkal, de sokkal többet ér egy meglehet sekélyesebb, vertikálisan felszínesebb, de horizontálisan sokkal tágabb tájékozottság, egy olyan műveltség, amiben valaki sokkal több témakört tud áttekinteni, érti a köztük lévő kapcsolatokat - mint ha kevésről tud sokat...
igen, valami egyensulyt kell talalni, ebben egyetertunk.
Mondok egy erdekeset. Itt a gimnazium ugye 5. osztalytol van, a lanyom pont otodikes. Bekerulni altalanos iskolai atlag alapjan lehet, a kriteriumok vilagosak es egysegesek.
Jelenleg angolt tanulnak, jovore jon a masodik idegen nyelv, ami mindenkinek kotelezo. 8.-tol pedig van gimnaziumi specializacio, az o iskolajaban ketto van: termeszettudomanyi es nyelvi szakirany. A nyelvi szakiranyban tanulnak meg egy harmadik idegen nyelvet heti 4 oraban, a termeszettudomanyi szakiranynak van plusz egy-egy fizika-kemia ora es 2 informatika.
Most kell leadni a papirt hogy a gyerek milyen idegen nyelvet valaszt. 2 lehetoseg van: francia meg latin. Ha franciat valaszt akkor kotelezo lesz a termeszettudomanyos szakirany, ha latint akkor raer majd 7. ev vegen donteni.
A gyerek valoszinuleg latint fog valasztani. En korabban idegenkedtem tole, de utanaolvastam es allitolag a latin tipikusan ilyen agytorna tipusu tantargy, ugyhogy rabizom.
Ez is fogyasztas, szolgaltatas fogyasztasa. Ma mar ez van tobbsegben, a GDP-t a karaoke barok latogatasa meg a kutyanapkozi repiti. Az USA-ban a pincer es bartender allasok nonek szakadatlanul - mar tobben dolgoznak benne, mint az egesz feldolgozoiparban.
Ennek a mantranak nincs sok ertelme. :-(
Pl. Magyarorszagon az ipar aranya kb. annyi, mint Nemetorszagban (~25%). Ami azt IS jelenti, hogy a magyar GDP jo ~70%-a pedig szolgaltatas ... jo ... a mezgaz nehany %-t le lehet vonni ...
Lehetne nagyon jo dolog, ha jol hasznalnak. De en azt latom, hogy inkabb a "nem kell tudni semmit" hozzaallast terjeszti el.
A lexikalis tanulasnak a fo celja az agyi trening. Az agyi kepessegeket jol fejleszti a matekpeldak megoldasa es a verstanulas vagy a tortenelmi evszamok megtanulasa is. Ertelmetlenul tulzasba persze nem szabad vinni.
Ez nem elmélet, hanem tény, "hígulunk", hiszen a természetes szelekció nagyon erősen visszaszorult, ma hosszú és boldog életet élhet egy olyan adottságokkal rendelkező (gyenge egészségű) ember is, akinek még akár pár száz évvel ezelőtt sem nagyon lett volna esélye akár csak a nemzőképes korig eljutni. És természetes módon vannak ennek negatívnak mondható következményei is.
A tudas merhetetlenul lertekelodott. Egy mai atlagos iskolas azt mondja, hogy nem kell tudni semmit, hiszen minden informacio par masodpercnyire van az interneten.
Egy mai atlagos iskolast (legyen ~15 eves) arra kell(ene) felkesziteni, hogy megertse a vilagot a következö ~70 evben. Marpedig az 2086.
Ahhoz pedig biztosan nem valami Kölcsey idezet bemagolasa tartozik ...
Egy munka miatt végigmentem a társkereső oldalak közül pár nagyobbon ( egy társkereső portáltól jött a lehetőség back end-re és keresésre, úgyhogy megpróbáltam felkészülni ).
Fantasztikus élmény egy ilyet egyszer végigfutni. Ajánlom az OKCupid-ot, ha valakik megtalálja a blog-ot, ott vannak statisztikák - a cégalapító maga statisztikus rémlésem szerint. Ők az egyetlenek, akik valamilyen kimutatást is publikáltak a 'fogyasztóikról', azok paraméterei alapján.
A valóság ennél árnyaltabb, összetettebb - tény, és valóban igazolható, hogy a földművelés elterjedésével, általánossá válásával a felnőtt embereknek mind a testmérete, mind a várható átlagos élettartama visszaesett (lehetséges, hogy az intelligenciája is - igazándiból ez nem kimutatható így visszamenőlegesen). Ez elsőre riasztónak tűnik - ha nem tesszük hozzá, hogy cserébe őrületes robbanás következett be a LÉLEKSZÁMBAN...
Magyarán a vadászó-gyűjtögető ember korában csak a legerősebb és legrátermettebb, legtalálékonyabb emberek maradtak életben, már a csecsemőkort is csak a legjobb egészségű - és leginkább szerencsés - egyedek élték túl. A népesség folyamatosan stagnált, az emberiség folyamatosan a kihalás szélén egyensúlyozott, olyan elképesztő mértékben, hogy a mostani Homo Sapiens Sapiens feltűnő genetikai homogenitása is annak köszönhető, hogy az 50-200 ezer évvel ezelőtti időszakokban a komplett, globális emberi népesség több ízben is pár ezres, sőt, pár százas (!!) létszám alá esett, olyan elképesztő mértékben táncolt a késélen, hogy végül kimutathatóan az egész emberiségnek van egy "ősanyja" és "ősapja", egy kb: 200 ezer éve élt - de már Homo Sapiens!!! - nő, és egy 60-100 ezer éve élt férfi - akinek génjei mindenkiben megtalálható. Ez praktikusan azt bizonyítja, hogy voltak időszakok, többször is, amikor a teljes emberiség egyetlen családra-törzsre redukálódott le - a többiek vagy kihaltak, vagy legalábbis leszármazottaik később a fennmaradó vérvonaltól függetlenül haltak ki.
Hogy ebben a világban az "átlagos felett állók" lehettek csak sikeresek - ezt nehéz lenne vitatni. Viszont a földművelés elterjedésével, az eszközkészítés fejlődésével, a ház-lakóhely építés kialakulásával drámaian javultak az életben maradási esélyek, felnőhettek, utódokat nemzhettek azok is - akik korábban a gyerekkorukat sem élték volna túl.
Szigorúan statisztikailag ez persze azt is jelenti, hogy az "átlagos ember paraméterei" romlottak, és valóban, már a korai földművelő civilizációk átlag-emberein lemérhető, hogy satnyábbak, gyengébbek, alacsonyabbak voltak, mint a deli vadásznépek sarjai. Nincs bizonyíték rá (a te cikked sem tud hozni ilyet!!) hogy butábbak is lettek volna - de egyébként simán lehetséges, akár el is fogadom. De: ÁTLAGOSAN voltak azok, miközben a leletek meg két nagyságrenddel nagyobb számúak, százszor, ezerszer annyian voltak már ezek az emberek, mint az örökösen a puszta életben maradásért zsákmánytól-zsákmányig küzdő ősi vadászok. És ebben a sokkal nagyobb populációban azért mennyiségileg már nagyobb számban voltak a vadászoknál jobb fizikai (és meglehet szellemi) állapotban lévő, átlag feletti emberek is - csak persze az átlag "lehúzta őket".
Teljesen más a valóság és a helyes következtetés ebből, mint amit te levontál - nem hülyültünk el, nem satnyultunk el - csak éppen a jobb körülmények, a fejlődés következtében a satnyábbak és hülyébbek is megmaradhattak, felnőhettek. De a rátermettek esélyei is jobbak lettek - így azokból is több lett.
Egyébként még egy érdekes jelenség, amit a te cikked is amúgy megjegyez - a XX. századtól (mióta mérik is...) a technikai civilizációnak és az oktatásnak köszönhetően folyamatosan és elég jelentősen és folyamatosan nő az átlagnépesség intelligenciája.
Persze, aki akar, hihet nyugodtan abban is, hogy butulunk, sorvadunk, meg különben is, régenmindenjobbvolt...
Nem vagyok egy "régen minden jobb volt" típus, de ebben lehet valami. Amúgyis az az elméletem, hogy megállt az ember evolúciója, de az erre létrehozott topikban annyit kaptam ezért, hogy inkább nem is hozakodok fel vele... :)))
"minden informacio par masodpercnyire van az interneten."
Mar csak abban kell megegyezni hogy ez jo vagy rossz. Szerintem nagyon jo. Az iskolaknak egyebkent sem arra kellene koncentralni hogy lexikalis tudast probaljon frontalis oktatas kereteben a gyerekek fejebe nyomni, hanem inkabb a kompetenciakat, kepessegeket kellene fejleszteni.
A ZUSA
