Az erdélyi marhaszív nem egyezik a lila bikaszívvel? Nekem az van sok.
A brazil közelében éppen nincsen semmi más, de fura az átporzódás, mert eddig minden parim gúlás termesztésben ment egymás mellett 1m-re és még sem volt keveredés. Sőt sok fajta magától kel az elhulott magvakból és még sem tapasztalok semmi elváltozást. Az is fura, hogy bizonyos fajták nem kelnek ki ha csak úgy ott marad héhány szem a földön. Ami mindig jön magától ha akarom ha nem az a brazil, a sárga citrom és a sárga körte alakú koktél. Mondjuk ezek a legellenállób fajták is nálam.
Annyiszor említetted az Erdélyi marhaszív parit. Tudnál nekem max 10 szem magot küldeni ?
Nálam a Schott parin kívül nem sok kinden jött be. Az édes parikat szeretem. Az idei nyertes a Schott szív pari, bár engem inkább koktélparadicsomra emlékeztet, az íze kiváló.
Aztán a legtöbbet termő tő egy elhullott magból nőtt , folytonnövő, gömbölyű bogyójú pari. Fogtam belőle magot, kíváncsi vagyok megtartja-e jó tulajdonságait.
Nem akarom elkiabálni, de az idén sokkal egészségesebbek a tövek, mint ahogy az előző években megszoktam. Augusztus végén már ki kellett húzni őket, most pedig talán egy augusztus eleji atka elleni permetezésnek hála még mindíg egészségesek.
Régen az állatok Szent György napjától Szent Mihály napjáig voltak a szabadban. Ez nagyjából megfelel az utolsó, és első fagyos napnak. Már tudni illik a régi időjárás szerint. (nem talajmenti fagyról beszélek.)
Szent Mihály szeptember 29. Akkor szépen elfagyott a paradicsom. Többnyire. Ja! És fólia sem volt.
Köszönöm (mindkettőtöknek) a linket, ez igazán érdekes. Mondd csak, az átporzódás kb. kizárva nálad? (Tehát nincs a magfogó növény körül 4 m-en belül más fajta?) Ha igen, akkor érdekelne a mag, cserébe tudok küldeni hasonlóan ellenálló Erdélyi marhaszív paradicsomot, ha érdekel.
Én innen vettem anno. Ha nagy teló számlát akarsz akkor fel is hívhatod az öreget :) Többet én sem tudok róla, de az tuti, hogy 4 éve van és soha semmilyen gond nem volt vele. Szivesen adok magot ha gondolod.
Ja, mondjuk a másfél-két méter jobb lenne, mert a gyümölcsfák befulladhatnak. De zöldségek szempontjából igencsak jó, gyakorlatilag nyár közepétől locsolni is alig kell, mert a legtöbb zöldség gyökere lemegy 70 centiig.
Apropo, említetted azt a brazil paradicsomot, ami úgy ellenáll a betegségeknek, erről bővebben tudnál írni? Gyűjtöm az ilyen ellenálló fajtákat, az lenne a legjobb, ha mást sem kéne vetni, mert sokat permetezni meg nem szeretek, lusta vagyok hozzá. :)
Annyira én nem örülök a magas talajvíznek, mert az átlag 70 cm tavasszal alig 10, sőt a kertem végében az üres telkeken szoktak békák gyülekezni, sőt már láttam vadkacsát is leszállni. Sajna már több méylebben gyökerező gyümölcsfám is pusztúlt ki e miatt. Persze plusz 40 fokban jól jön, de azért több a hátránya mint az előnye.
"Nálam nincs gond a vízzel, mert hiában homok a talaj, de kb 70 cm már ott a talajvíz." - Nincs több kérdésem, te mázlista. :DDD (Nálam ez 13 m. Amikor az emésztőt ásták, 6 m mélyről is szárazan porzó, szétomló, bányászható homok jött elő. Amúgy tényleg van itt homokbána is :P)
Természetesen mindenütt teljesen mások a viszonyok és a lehetőségek. Én kizárólag az én kertemről írtam. 5 év alatt 2x volt istállórtágya kiszórva jó szalmás, de akkor bőséggel, kb 20 cm vastagon. Viszont minden évben ment még rá kb 15 cm televény, vagy magházföld ki hogyan hívja. Az ugye lényegében tiszta humusz, és benne a rengeteg élő szervezet is. Valamint minden évben a saját készítésű komposzt (fűből stb.). Nálam nincs gond a vízzel, mert hiában homok a talaj, de kb 70 cm már ott a talajvíz. Alginit csak most van először, és most használtam először Ricinitót is (ricinus maghély préselve). Tavaly már ment a baktofil is.
Az időjárást 5 éve figyelem mióta itt lakom és nagyon fura változások vannak. Pl. Soha nem volt fagy március 30. után (ami meglepő) és szeptemberben sem. A régi lakóhelyemen május 15-ig. nem tudtam kivinni a fagyérzékenyeket, még itt sem mertem, de jövőre április közepén megy ki a paprika és paradicsom is. A nyár úgy alakúl itt, hogy az utolsó eső májusban van és utánna lényegében szeptemberig semmi. (mármint számottevő) A 3 nyári hónapban viszont havonta 2-3 héten át tartósan 40 fok felett volt a hőmérséklet. Azonkívül itt szinte egész évben állandó északi szél fúj, tavasszal és ősszel elég erős. Pl a szembe szomszédnál már sokkal szélcsendesebb a körülmény, (ott a ház védi a kertet) viszont pl. az őszibarack levélfodrosodása, amíg nálam semmi, ott pedig tarol. Persze már ott is más a körülmény, mert nála öntözőrendszer van ami naponta 3x megy mindenhol, nálam nincs. Szerencsére a mellettem lévő két szomszéd, semmilyen mezőgazdasági termelést nem folytat, sőt még az ő szomszédaik sem, így a betegség behúrcolása nem történik meg. Egyedül a szembe szomszéd kertészkedik alig, de a szél tőlem fúj felé és így az sem gond.
2 éves trágyát használok, aminek már földes szaga van és nincs benne nagyobb egyben lévő növényi rész. Az egész ágyáson szétterítem és azt ásom be. A Zöldségtermesztők kézikönyve ezt írja: "• Nagy adagú istállótrágyázás a zöldséghajtatásban szokásos, ahol 70–150 t/ha (7–15 kg/m2) trágyát juttatnak a talajba." No hát én ezt túllépem, különösen néhány kiemelten fontos ágyásban, de minden, amit elértem, hogy kicsit sötétebb árnyalatú lett a föld. Persze így is terem a paradicsom, öklömnyi terméseket, ha olyan a fajta, vagy valóságos szőlőfürtöket, és minden nap behozok egy-egy nagy tál parit, paprikát meg uborkát is, a Start paprika is mellkasig ér lassan, a Táltos meg olyan terebélyes, hogy nem látszik a talaj alatta, pedig távol ültettem őket, és szintén öklömnyi, vastag húsú terméseket hoz. Hát éppen csak irtó erőfeszítést jelent a talaj rossz vízháztartása.
A mulcs esetén igazad is lehet, elképzelhető, hogy néhány vírust épp azzal hozok be, de a vírusos cucc még mindig jobb, mint a semmilyen. Az igazi az lenne, ha végig szalma lehetne, de arra nincs pénzem, annyiba kerül, mint a széna, és még az állatoknak szükséges szénát is nehezen vesszük meg.
Azt szeretném kérdezni, hogy (mennyire) érett trágyát használsz-e, mert az érettnek azért a talaj minőségén is kellene javítani, azt hiszem. A másik, hogy mindenhová beásod-e, vagy takarékosan a paradicsomnak pl. fészektrágyaként.
És ha komposztálnád? Úgy vettem észre, a komposzt, ami a trágyából készül, egyebek hozzáadásával, bár "hígabb", ami a tápnyagokat illeti, mégis hatékonyabb, talán mert jobban hasonlít magához a termőföldhöz. A szomszédom pl. tyúktrágya-komposzttal nevelt szép paradicsomot, és csodás, rengeteget tearmő uborkát mulcsozás meg különleges technikák nélkül. A múltkor hivatkoztam egy újságcikkre, ahol egy teljesen hozzá nem értő ember egytelen, 30 kilót termő paradicsomártövéről volt szó: 50 l muskátliföldbe ültette. Mennyi tápanyag van ebben? – Spórolnak vele. Ezekből gondolom, hogy nem az óriási mennyiségű trágya oldja meg a problémákat, mert ha esetleg a trágya hatóanyagösszetétele nem felel meg a növénynek, akkor a mennyiség növelése semmilyen javulást nem eredményez, csak felesleges munkát.
Ami a mulcsot illeti, én is igyekszem használni, de még arról sem vagyok meggyőződve, hogy nálam nem éppen a mulcs fertőz…nem hogy megóvna a betegségektől, s ezt nincs is módomban pontosan megtudni. Nyilván csak azt látja az ember, hogy valami baj van – hogy honnan jött, ki tudja.
Hát ha te a sívó sárga homokot helyrehoztad 3 év alatt és az ott szuper, akkor lehet hogy mégsem annyira sívó az, hanem mondjuk kicsit vályogos homokkal kevert. Bár te tudod. Az is lehet, hogy irdatlan mennyiségű trágyád volt rá. :) Én lassan tíz éve brutális menyiségű kecsketrágyát dolgozok be a homokomba, és nem lett sokkal jobb. Ugyanúgy lepereg a víz, ugyanúgy nem lehet visszanedvesíteni, ha egyszer kiszáradt, ugyanúgy locsolnom kell a vastagon letakart paradicsomokat néhány naponta, ha nem akarom, hogy összefonnyadjon még a bogyó is, és a csemegekukorica sem lehet napi locsolás nélkül.
Egyébként én is használok mulcsot, igaz, szintén brutális mennyiségre van szükségem a sok száz letakarandó négyzetméter miatt, így a vásárlás nem opció, kaszálnom kell, meg nyáron összeszedni a mezőkön bálázás után otthagyott szénát/szalmát, összességében rengeteg idő és energia, de anélkül itt egyszerűen nem tudnék rendesen termelni.
Hanem ne vegyél egyelőre mérget a szalmamulcs betegségektől való óvására, igaz, hogy megkönnyít sok mindent, mert számos kórság a talajról is fertőz, azok ellen valóban jó. De épp most jön a nedves időszak, még elromolhat, bár a nyár kedvező volt, hanem ez nincs mindig így. Ha a július esős, akkor simán meg tud betegedni a paradicsom mulcsozás mellett is.
És ha már minden betegség ellen sikerült védekezni, akkor is jöhet még pl. atka, nálam az most szinte teljesen leamortizálta az uborkát, kártékonyabb mint bármilyen betegség, fene belé. :) (De jövőre már lesz Vertimec-em, kiderült, hogy a szomszédnak simán adnak el. Jókor, így pár év után. :D )
Mi grízes tésztával esszük a töltött paprikát. Fejedelmi étel. A grízes tésztán ne a menzák lekvárral tálalt förmedvényét értsétek, hanem sós tésztát. Felvidékről származó édesapám hozta a családba. Azóta sokan megfordultak a családban és aki csak megkostólta, mindenki így eszi, de francia barátaink is ezt rendelik, ha nálunk járnak. További "furcsaságok". A töltött káposztát grízben megforgatott nokedlivel tálaljuk és a fejtett bab levest is grízes tésztával. Próbáljáttok ki! Jó étvágyat!
Azon filóztam, hogy mi a jobb a közönség szavaztra menni vagy a zsűriére? :) Mert szerintem nem ugyan az lesz mindkettőn a nyertes! Ha van egy kis eszük, akkkor aki a közönség szavazatot nyeri akkor nem azt hozzák ki ők is. No de ez csak elmélkedés. Az a baj, hogy nem készültem rá eléggé 10 perc alatt dobtam össze az egészet. A másik problem, hogy a faces ismerőseim (kb 3000) 90% külföldi és sehogyan sem értik meg, hogy nem a képet kell like-ni, hanem az oldalt :)
Teszek fel krumpils képet. Vetőmagot csak kondort vettem 50 szemet, a többi a piacon vásárolt evőkrumpliból maradt meg. Volt benne valami balatoni krumplinak nevezett nagyon lila sima hélyú, azt még a cserebogár pajor sem bántotta.
