Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Az aranykéz utcában 4 Kg ot robbantottak. Semmi nem maradt meg 2 méteren belül, még az alvázt is a betonba nyomta. 70 Kg baromira sok. Nézz rá a melletted ülő emberre és képzeld el hogy teljes tömegében felrobban. 20 deka volt a max amit robbantottam trotilból, de kellően ijesztő volt az is. 70 Kg ilyen távolságról az cafatokra szaggatja azt a vékony alulemezt jellegzetes szakadási mintázatokkal. Itt meg még a formája is megmaradt.
20 Psi egy Betonbunkert szétszed, itt meg minimum 100 Psi volt. Gyakorlatilag lényegtelen hogy rögzítve van e vagy sem amikor 7 szeres hangsebességgel érkezik a lökéshullám. A tárgy úgy mozdul el hogy egy lökéshullám indul meg az impact ponttól benne és igy fog végül a másik fele is odább menni. Namost ez a hullám hangsebességgel halad, a behatás meg ennek a sokszorosa.
Teljesen biztos lehetsz benne hogy ettől az alulemeztől 2 méternyire se 70 Kg, se 10 Kg TNT vagy RDX nem robbant fel.
Véleményem szerint egy földben álló vasbetonra (mely nem tud elhajlani, elmozdulni) más hatással van egy ilyen robbanás, mint egy levegőben mozgó belül üreges alumíniumborítású tárgyra. Egyébként a cockpit a repülőgép egyik legjobban megerősített része. De a lényeges az, hogy a lökéshullám energiája sokféleképpen elnyelődhet. Pl. letépi az alumíniumot. 70kg lehet, hogy soknak tűnik, de még ezt sem arra tervezik, hogy atomizálja az ellenséget, hanem a több ezer repesz (talán 7-8000 db) szedje szét a gép fontos részeit és az vagy sérülések+aerodinamikai eről hatására essen szét, vagy legalább zuhanjon le.
Amúgy számtalan légvédelmi gyakorlat van drónokkal, ott sem vaporizálódik a céltárgy, hanem utána a darabjait megnézegetik, hogy milyen pusztítást végzett a rakéta. A 2m-ben sem lehetünk még biztosak, a DSB remélhetőleg ezt is közzéteszi. Ha már 3-4m lesz a végleges, az is sokat jelent a végső erőhatás tekintetében.
OFF
a szerencsétlen Explorerből küldtem, Chrome alatt csak egy sor fehér sáv jelenik meg, nem lehet válaszolni...
Ez vajon úgy néz ki mint ami bekapott egy 750 Psi - na jó 100-300 Psi mert nem felszíni visszavert, hanem magaslégköri robbanás volt - erejű lökéshullámot?
20 Psi nél a megerősített vasbeton is megadja magát, nem a papírvékony alulemez.
és szerinted hogy változna ugyanez a szóráskép ha a rakéta közvetlenül alulról érkezne?
Elárulom, sehogy..
nekem meg ugye az volt a fixa ideám, hogy ha egy ekkora rakéta szinte a kabin mellett, ilyen közel robban, hogy a fenébe maradt a kabin egyáltalán egy darabban. Igen tudom, nem értek hozzá, de felteszem más se sok utasszállítót látott 70kg-os robbanófejtől 1-2m-re megsemmisülni.
Gondolom nincs tul sok tapasztalat, hogy hogyan zajlik le egy ilyen nyomaseses. A warhead eldurran a pilota orra elött, szitava lyuggatja a pilotafülket, kiveri az ablakokat ... viszont kivülröl rögtön bearamlik a 900 km/h sebessegü ~-50 fokos es alacsony nyomasu levegö, ami pont a tulnyomasos kapszula pukkanasa ellen dolgozik. Talan van valakinek közelebbi infoja, hogy ilyesmi idöben kb. hogyan alakulhatott ???
Még a roncsok helyen a likakba beledugdostak mindenfele vesszöket (az iranyok megallapitasa vegett) es ezeket fenykepezgettek. Nem tudom elkepzelni, hogy sok infoval ne tudtak volna a repeszek kezdeti helyet megallapitani (bar a levalt repeszek nem egy sikfelületröl jöttek, hanem egy hordofelületröl ... a warhead kep mar ide is be lett rakva).
Marpedig egy akkora femtesten repesziranyok legalabb szazai egyertelmüen meghatarozzak a robbanas kezdeti helyet. A legnyomas, lökeshullam nyilvan kb. annyira veszelyes, ill. karos volt, mint a repeszek. De latni lehetett a megmaradt roncsdarabokbol, hogy ugy neznek ki, mintha a "kutya szajabol" szedtek volna ki a lemezeket ... gondolom, a masodik durranas (aminek hangjat sokan hallottak) a gep tulnyomasos reszenek az eldurranasa volt, amit pont a lökeshullam nyitott ki (pl. nyilvan a pilotafülke nyomasa egy-ket mp alatt leesett a kinti nyomasra, az ablakok üvegjei elszalltak, ...).
Nekem ezzel egy bajom van, de az nagyon nagy. Ha tényleg ilyen a repeszek kiszóródásának a képe, akkor gondolom ugyanilyen a robbanás légnyomásának terjedési iránya is. Akkor viszont ez nagyon nem stimmel a bal szárnyon látható repesznyomokhoz és a szárny-belépőélről leszakított orrsegédszárnyhoz. Ha feltételezzük ezt a repesz-kiszóródást, akkor valószínűbbnek tartom, hogy a rakéta nem ennyire szemből, hanem inkább alulról meredeken emelkedve kb. 60-70 fokos szögben szemből érkezhetett, így ezzel a repesz-képpel az orr előtt pár méterrel baloldalt robbanva szórhatta meg a pilótakabint valamint a bal szárnyat is ferdén elölről.
Korul belul en is ilyen roppalyara saccolnek. A B-777 es orraban ott az idojaras radar antennaja ami ragyogo reflexiot ad illetve a radar mogott levo fuggoleges tehat idealis nyomasallo fal.
Ez az amit igazan megfoghatott a raketa a radar dome mogott.
Lehet. Annyira nem ismerem reszleteiben. Talan beleszol valaki, aki többet foglalkozott vele.
A lenyeg viszont, hogy hol robbant, kb. ismeretes. A talalatokbol, horzsolasokbol (a szarnyakon), repesz belepesi iranybol ... ezt eleg jo valoszinüseggel ki lehet következtetni es ez biztosan benne is lesz a vegleges jelentesben is.
Mondjuk nekem (tovabbi vizsgalodas nelkül) egy ilyen rajz kb. elegendö.
szerintem most írtad hibásan, oda is van írva, hogy az a seeker radar. ez veszi a visszaverődéseket a rakéta irányításához. a közelségi antennák a 7-el számmal jelöltek az ábrán.
Korabban rosszul irtam. Ez a radar NEM a közelitesi palyat vezerli, hanem csak a gyujtast. Viszont nem az oldalan vannak antennak, hanem egy parabola antenna van elöre (es lathatoan mozgathato).
Szerintem alulrol "sregen" keresztbe repült (alulrol felfele) a gep orra elött, majd a kapitany feje mellett (ahogyan ült, szamara "sregen a baloldalon, kicsit fent" nehany meterre robbant).
egy B-777 esetében szerintem nem beszélhetünk elhibázásról. manővereket nem végző, egyenletes sebességel repülő cél. mondhatnánk, hogy agyaggalamb a rakéta számára.
Igen, csak a raketa különbözö hömersekletü, mozgasu legretegeken ment at ~30 mp-en keresztül szabalyozott, ... a pilotafülje elött meg, mint irtam 1-2 meter/msec a relativ poziciomozgas (vagyis a "telitalalattol", attol, hogy a pilotafülket fizikailag eltalalja ... csupan nehany msec idöbeli tavolsagra volt).
márpedig kicsit oldalról jött, mert a pilótafülke bal oldalán vannak sérülések.
de ismétlem, a gyújtó antennái oldalt vannak, nem elöl. így a szárnyat nem értékelte.
az 1-2 méter tudtommal eléggé egybehangzó vélemény, de ezt csak a végleges jelentés tudja majd megerősíteni (de nyugati vélemények mellett az Almaz-Antey is erre jutott)
Nekem inkabb az ottlott a fejembe hogy a raketasnak igencsak szembol kelett jonnie mivel ha valamelyest is oldalrol jott volna akkor a torzs a szarnycsatlakozasok a hajtomu olyan nagy radarreflexiot adott volna hogy a raketa azt es nem a kupos ilyen modon alacsony reflexioju fulket vette volna celba.
En az 1-2 meteres robbanast nem tartom valoszinunek mert aqkkor meg ennyi sem maradt volna a fulkebol. En inkabb saccra olyan 4-8 meteres robbanasra gondolok de ez csak szemelyes tipp.
"The proximity fuse detects the distance to the missile its target. It detects the first metal part which is closest to the missile. For a BUK missile at around 17 meters from the target the fuse will let the explosives in the warhead explode. Because the explosives are in the core of the warhead and surrounded by fragments, the fragments will spread out."
ehhez képest nekem fura ez az 1-2m.
egy B-777 esetében szerintem nem beszélhetünk elhibázásról. manővereket nem végző, egyenletes sebességel repülő cél. mondhatnánk, hogy agyaggalamb a rakéta számára.
valószínűleg a trükk ott van, hogy a közelségi gyújtó antennái OLDALRA néznek, nem előre.
így szerintem felülről jövet elég pontosan haladt a cél felé, és amikor pár méterrel a pilótafülke mellé ért, ott kapcsolt be a gyújtó.
Ha "közelről" lőtték volna ki, akkor nem alulról lépett volna működésbe a közelségi gyújtó, mint amilyen fantáziaképeket korábban lehetett látni?
Nem. Szerintem a "proximity fuse" ugy müködik, hogy megprobalja "telibetalalni" a gepet (aztan az utasszallito ~250 m/s sebesseggel repült, az SA-11 pedig ~700 m/s-mal es "sregen", tehat a talalkozasi ponton a millisekundumok jatszottak szerepet ... mondjuk 1 msec 1-2 meter) es a talalat elött x meterrel robbanjon, hogy a "repesztölcser" telibe kapja a celt.
Ha a közelitö radar (celrol kepzett integralt) jele növekszik, akkor minden OK, mert közeledik a celhoz, ... viszont, ha tavolodik (nem talalta telibe, elhuz mellette, a jel elkezd csökkenni), akkor nem tehet mast, minthogy azonnal robban es abban bizik, hogy a ~2000 m/s-mal megküldött repeszfelhö meg mindig elkapja a gepet ...
A sérülésekből szinte már biztos, hogy a robbanófej oldalt-felül robbant.
A Buk rakétájának többféle pályája ismert.
Nektek ez melyik pályatípusra utal?
Ha "közelről" lőtték volna ki, akkor nem alulról lépett volna működésbe a közelségi gyújtó, mint amilyen fantáziaképeket korábban lehetett látni? Nekem inkább egy távolról indított, ballisztikus pályán már lefelé jövő rakétára utal, de javítsatok ki.
Az mennyire szokásos, hogy a közelségi ilyen közel gyújt? Itt 1-2 méterre utalnak a jelek. Emlékeim szerint az Sz-200 például 15-20méterre robban, a 2001-es Tu-154-esnél legalábbis ilyesmit írtak, hogy a gép felett kb. 20 méterre gyújtott.
Nem tudni ki volt, és talán sosem tudjuk meg. Nincs semmiféle bizonyíték egyik elméletre sem. Én még mindig azt mondom, hogy jóval valószínűbb, hogy az ukránok voltak, de ettől függetlenül az oroszok is lehettek.
Az oroszoknak semmilyen logikus indokuk nem volt lelőni az utasgépet, ellenben az ukránoknak volt: Ha valahogyan sikerül "bizonyíthatóan" rákenni az oroszokra, ez esetleg egy NATO beavatkozást eredményezett volna, ez pedig érdekük volt, mivel nem bírtak a szeparatistákkal.
A BUK kezelöjenek a legfontosabb parameter az, hogy az inditott raketa el tudja-e erni a repülöt? Ahhoz nem a repülö közvetlen magassaga kell (hiszen tudja, hogy a raketa ~30 km hatotavval redelkezik es >20 km magassagra fel tud kuszni), hanem az echo-jel keslelteteseböl merhetö eredö tavolsag.
Visszhangoznám az idézett állítólagos Buk kezelő szavait, ami szerint ez különösen így van akkor, ha magányos TELAR egységről beszélünk. Háborúban rossz esetben a TELAR legénysége épp "végignézte", hogy a közelben lévő TAR egységet vaporizálta egy HARM vagy egyéb ajándék, a parancsnoki egységnek is annyi vagy ki tudja, hol jár. Ami a levegőben van, IFF friend hiányában potenciális cél...
De a SAM kezelő nem tudja az FL-t? Tényleg nehéz ezt felfogni? A gép nagy magasságban a lenti videó szerint egy referencia nyomás érték szerint kalibrált magassáon repül, ami a nem a SAM-hez és a tengerszinthez képesti magasság. A SAM kező szerintem 100%, hogy nem tudja az FL-t, mert számára érdektelen infó, nem is terveztek be anno ilyet. Háborúba ki nem szarjal le, hogy milyen FL-en repül a gép...? Célparaméter van, HZM oszt csókolom..
