Ezt kitatláltam és költési időben nem is megyek erre, de jobb lenne ezt elmagyarázni és szezonálisan tiltani mint egységesen titkolózni. Persze a fakitermelés és a vadászat jelen van ameddig terepjáróval járható a völgy.
Pl. a Nagy-mezei-hasadékbarlang tábla jó irányba mutat, ettől még teljesen hülyeség Nagy-mező helyett ezt közismert célpontnak kitenni. Nagyjából az összes tábla ilyen problémás amit nem igazán lehet javítani. Viszont az ilyen extrém név alapján lehet tippelni, hogy milyen POI lista alapján generálták hozzánemértéssel a táblákat, turistautak.hu lehet.
A hegységben több helyen is van hasonló tiltás, ami a ragadozó madár védelmi projekt részeként működik. Azokon a helyeken, ahol fő túrautak vannak, csak időszaki zárlat van. pl. Kisvár, Köpüs-kő, Tarkő, stb. De a kevésbé forgalmas részeket még a kilencvenes években teljes védelem alá helyezték. Ablakos-kőnél ráadásul nem csak madárvédelmi, hanem többes természetvédelmi okok játszanak szerepet a túraút zárolásában.
Ezek a táblák az egész országban egységesek. Nem csak a BNP területén. Így nem sok beleszólásuk lehetett a dologba. Nem úgy, mint Endréék esetében.
Azt, hogy miért így néznek ki, csak a tervező tudná megválaszolni. Mert egy dolog megszerezni a pénzt valamire és legtöbbször más végzi el a végső kialakítást.
Hogy mennyire tartós, azt az idő eldönti. De ha már kinn vannak, legalább hasznos legyen a természetjárók számára. Ezért legalább az információk helyességét szeretnénk elérni.
A Kis-várnál ugyanez van, de ott ügyesen csak február 1. és július 31. között tiltják a sziklamászást, bár a turistautat ott is megszüntették a szikla tetejére. A szezonális tiltás elég lenne. Egyébként is elég nehezen járható, nem hiszem, hogy nagy forgalom lenne.
Csak azt nem értem hogy erre a neonsárga tájba nem illő táblákra miért volt szükség? Ti (és a hevesiek is) nagyon szép, korrekt tájba illő táblákat raktatok ki. Hogy engedélyezte ezt a BNP? Tislerics Endrééknek anno még azt is előírták, hogy zsindelytető legyen a tábla felett! (Na jó az idő dolgozott, és most már csak OSB lap van, de azért az se ennyire tájidegen. Vagy ugy vagytok vele, hogy a műanyagot megeszi az idő két-három év alatt, és a kérdés megoldódik?
Felsőtárkány, megszűnt vonal: Vagy 5 évvel ezelőtt mikor a P jelzés mellett egy farakodót létesitettek, még kerültek elő sinek a földből. A nyomvonal amugy néhol követhető, látszik a töltés melyet nem nőttek be a fák, de tényleg semmi nem maradt belőle. A Napsugár pihenőnél voltak depózva a kikerült betonalja, nem tudom mi lett velük, sajna régen jártunk arra.
Mert "Szigorúan védett terület". Kerecseny sólyom fészkelő hely. Már vagy 30 éve lezárták. Valamikor ott vezetett a Z sáv jelzés Nagyvizsnyóra. Költési időszakban élőerővel is őrzik.
Én évek alatt majdnem az összes bükki vasútvonalat végigjártam, és dokumentáltam.
A legszebb és leglátványosabb a szilvásváradi felhagyott pályaszakasz a Halastótól a sikló alsóig. Három nagyon szép állapotban megmaradt vasúti töltés, a csúcsfordító kivehető, és a sikló alsó is elképzelhető. Itt látszik a kihúzó vágány egy kis betonszegélye. A siklópályán némi drótkötélmaradvány, és acél kötélvezetők. 1-2 szelvényszám is látható itt-ott.
A többiből nem sok maradt, a fennsíki vasút nyomvonala elég jól kivehető, néhol a kavics ágyazat megmaradt, ahol nem salakból készítették.
A Tebe pusztaiból semmi nem maradt. A Dédestapolcsány felé menő 600mm-es vágányból írmag se maradt.
A bükk északi részén futó vonalakat nem tudtam bejárni (Harica-völgy, Farkasgödör) mert nagyon messze vannak ahonnan indulok. Azokat esetleg csak nyáron lehet végigjárni.
A felsőtárkányi megszüntetett vonalak nem maradtak fent. -egy részükön kerékpárút, vagy kitaposott gyalogösvény halad, semmilyen vasúti alépítmény nincs ezeken a részeken.
Nekem is ez tűnt fel! A Faktor-réti végállomás teljesen észrevehetetlen. Ennél több értelme lett volna, ha a sikló alsó állomását kitáblázzák. Bár arra nincs turista út.
És sok olyan tábla ami fokozottan védett, elzárt, úton meg nem közelíthető helyekre próbálja kalauzolni. Ha út nincs az még talán (majd taposnak széleset), lezárt barlang talán megvédi magát. De több olyan hely is van, ahol már maga a látogatás károkat okoz, okozhat. És ezt mind most süket módon összevissza kitáblázni? Több a kár mint a haszon...
A Magas-Tátra turistaúthálózata egyszerű és a célpontok is világosak. Bár pont ez lett volna itt is a feladat, kiválasztani az 50 legnépszerűbb pontot. Ez helyismeret nélkül nem megy. Így lett Bánkút helyett a lezárt Diabáz-barlang a táblán.
Valahol ez a cél lett kitűzve, de persze a hazai lehetőségek alapján.
Az, hogy kell e táblázás, vitatható. Külföldön, pl. a Tátrában kiválóan működik a tábla rendszer és még térkép sem igen kell a túrázáshoz, ha van némi helyismeret. De sorolhatnék több más országot is.
Itt a táblarendszer célja nem is az útvonal végigmutatás, hanem a kék kör mentén fellehető turisztikai célpontokhoz való kalauzolás. Nos a mostani táblarendszer ezt nem tudja. És nem csak a Bükkben, mint látható.
A fordított irányba mutató nyilakat esetleg lehet javítani, de egyébként a teljes koncepció javíthatatlan és felesleges. 2016-ban már egyáltalán nem kellene táblázni.
Persze mindig kérdés, hogy ha ez hülyeség akkor mit lehetne uniós pénzből csinálni. Szerintem a Kéktúrából egy Szent Jakab úthoz hasonló nemzetközi attrakciót, benne a térképes appal.
A politikát tényleg felesleges volt belekeverni mert ettől független cél az uniós pénzek elköltése, ráadásul értelmetlen elszórása. Itt inkább az a gond, hogy elvileg léteznek a Természjáró Szövetségnek helyi szervezetei amik tudtak volna értelmes táblákat összeállítani. Helyismerettel, alaposan átgondolva. Ez meg teljesen máshogyan készülhetett, valami POI listából a számítógép legenerálta, hogy a értelmetlenül magas táblaszám meglegyen.
Ennek a cikknek a szakmai megállapításaiban sok igazság van. De kár, hogy mindezt politikai szándékkal körítették. Ez a stílus nem a turizmus érdekeit szolgálja. A hibák csak szakmai síkon orvosolhatók. A politika csak ellentéteket szít, aztán marad minden a régiben.
A legabszurdabb, hogy sok tábla leolvasásához be kellene mászni a bozótba, gondolom csak a helyszínen derült ki, hogy a már legyártott táblák úgy állnak. Láthatólag a mennyiség volt a cél, mindegy, hogy nincs is elágazás, vagy csak 3 irány van, hogy az Őserdő nem látogatható, vagy az adott barlang teljesen érdektelen. A koordináta szerepel a táblán, tehát elvileg nem kellett kérdezgetni a helyét, másra nem tudom, hogy mire jó.
Megbízható embertől hallottam és van saját tapasztalat is. Pl. a Petőfi barlang név se használatos az Anna barlangra évtizedek óta - akkor is csak Anna (Petőfi) barlangként volt...
És van pár víznyelő a táblákon és barlang amelyek lezártak, fokozottan védett területeken nyílnak. Csókásról a Garadna völgy 6km távolságra van, egyenesen arra amerre a Kecske-lyuk barlang majdnem azonos távolságra megjelölve. És még lehetne sorolni, de elég kimenni az erdőbe.
És sok olyan útjelző van, ami vagy idétlen irányba jelöl olyan úti célokat, ami vagy fele távolságra is elérhető, mert amúgy elég hosszú és nagy kiterjedésű hely, vagy pedig olyat, amit amúgy hivatalosan meg sem szabad közelíteni mert fokozottan védett területen van és nem hogy jelzett de még jelzetlen út sem vezet hozzá. Hát mindenesetre nagyon szakmaiatlan és hozzá nem értő társaság volt , ráadásul akik kihelyezték azok is a világ túlsó feléről érkeztek, szintén úgy hogy fogalmuk se volt, hova kell tenni a táblákat (helybeliektől érdeklődtek, hogy mi merre lehet, vagy pedig pár táblán eleve látszik, hogy ahol van, ott csak abban a szögben egy idegen láthatta jónak). Márpedig, most aki idejön egy kocsi platóján sok táblával és turistákat kérdez, hogy merre lehet valami, gondolom mennyire jó helyre rakja a táblákat is.
Szóval sokba került, a szándék jónak tűnt, de az eredmény szánalmas és siralmas. Egy sok milliárdos pénzkidobás, aminek ez lett az eredmény, de talán legalább a félrevezető táblák nem fognak sokáig tartani, van ami már most esik le, a többi meg hamar fog korhadni...
