- honlap marketing alaprajzokkal és látványtervekkel 150e
Ennek arányában lehet több mondjuk 20%-al.
Bele kell számolni még földmérést és talajmechanikát, ezek kb 200e.
Ezen kivül illetékekre egy rakás lóvé (rendeltetési egységenként 20e), kéményseprő, gázművek, egyebek. Erre fél milla elmegy megint.
Viszont ami a legnagyobb szivás:
a statikánál január 1-től áttértek az EUROCOD rendszerre, ami durván másfélszeresével drágitja a kivitelezést. Ugyanis pl földrengésre is méretezni kell az épületet, és pl az E gerenda még családi házas szinten se beépithető 4.8 fesztáv felett. Majdnem mindenhová vasbeton tartóvázas rendszer kell, monolit födémekkel, durván vasalt alappal. Szép új világ :/
Sarokteleknél nem hátsókertnek, hanem oldalkertnek nevezik. Van az utcafrontok felé előkerted, és oldalkertjeid. Az oldalkert minimum mérete szabadonálló beépitésnél 3 méter, vagy pedig amit a tűzoltó előir.
(Azt kell megtudnod, hogy van-e kötelező homlokzatmagasság. Tehát hogy mondjuk minimum előirás a földszint+2 emelet.)
Ha ilyen "kicsiben" gondolkodsz, akkor lehet élhetőbb lenne két kis épületet rárakni 6-6 lakással, de persze ez is kérdés, egy-tömb kötelező, vagy lehet két főépület.
Az ötlet egyébként nem rossz, ugyanis számomra elképesztő módon a most tervezett társasházi lakások 1/3-a már elkel papiron! És borzasztó nagy az érdeklődés a többi lakás iránt is.
Ha lehet, akkor 3 teljes szint (földszint+2 emelet) + 3. emeleti penthouseok.
A lakásszám nagyon változó, attól függ milyen rétegnek akarsz épiteni. Az eladható polgári lakások mérete mostanában 50-70 m2, ritkább a 80-90, 100+ meg pláne. (A tendencia a kisebb lakások épitése, nagyon sokan módositották a terveket, megosztva a két nagyobb lakást 3 kisebbre)
Most terveztem egy kb ekkora telekre egyet, ott 30% beépités volt a maximum, szintenként 4 lakással. Tehát itt szintenként 6-8 lakással lehet számolni. Azaz 6x3, meg mondjuk 2 penthouse nagy teraszokkal (2 lépcsőházat feltételezve)
A szintterületi mutatók természetesen sutba vághatják az egészet!
A beépités még egy dologtól függ: a parkolótól. Jogszabályi előirás a lakásonkénti egy parkoló biztositása a telken belül.
Lehetőségek:
- mélygarázst csinálsz, de ehhez sok plusz pénz kell, plusz a talajadottságok is beleszólhatnak.
- telken belüli felszini parkoló: zöldfelület nem biztos hogy kijön, ráadásul zsúfolt lesz az egész
- a földszinti lakások helyére raksz be garázsokat. Pazarlás az eladható területek miatt.
Nem volt rá gyakorlat még és ez is hosszú idöbe telne mire esetleg meg lehetne oldani. Valamint úgy gondolják hogy ez az én egyéni érdekem és nem valami nagyobb volumenü dolog amivel érdemes lenne foglalkozni.
Erröl ennyit.
Én feladtam. Még esetleg a polgármesterhez kérek időpontot, de most per pill az asztalt is ráborítanám...
Kerdezni szeretnek: Van egy hetvegi telkem amire szeretnek egy kis fahazat. Nem lakni kell, mert tiz percre van a lakastol, csak ha kerteszkedunk akkor megis legyen valami es a szerszamok, funyiro, stb tarolasara, hogy ne kelljen hurcolasznom (meg a kislanyom is nagyon szeretne). Egy ismerosomnek vannak festett pozdorjabol keszult 80x250 cm-es ureges elemei (kb 5-6 cm vastag, olyan mint egy magas ajtolap), amiket ossze lehet fogatni falla es ajtok es ablakok is vannak hozza (alja teteje nincs, csak a falak).
Erdekelne, hogy milyen engedelyek, tervek, stb lennenek szuksegesek a felallitasahoz (kell-e kivitelezo, vagy csinalhatom magam is ?), ezek kb mennyibe kerulnek es milyen alapozast csinalhatok ?
A szomszedom azt mondja, hogy epitesi engedely kell es a telek 3 szazalekat epithetem be (ami kb 25 negyzetmeter lenne), de szerinte akkor mar nem eri meg fahazat csinalni es inkabb teglaban gondolkodjak.
Ha az engedelyek, terv, stb nem kerulne irrealisan sokba, akkor en inkabb maradnek ennel az elemes pozdorjanal, mert ezt egy fahaznal is egyszerubben es olcsobban ossze tudnam rakni.
tehát a helyett, hogy önkori kötelezne a hészben foglaltak alapján a telekalakításra, megkötitek azt a szerződést, hogy te önként vállalod, hogy az építési engedély elbírálásakor az egyébként leválasztandó területet ne vegyék figyelembe, ellenkező megállapodásig azt a területet telekként nem használod - illetve a használatból eredő értéknövekedésről egy esetleges kisajátításkor lemondasz és ha tényleges útalakításra kerülne sor, akkor te megosztod a telkedet.
ha útalakítás lesz megy útnak, ha eltörlik rendezést akkor megszűnik szerződés és minden marad eredetiben.
így megvan nekik, hogy szükséges esetben köteles vagy az osztott állapotot előállítani, többletköltségük nincs mostanhoz képest egy kisajátításnál, te viszont építhetsz.
kiváncsi vagyok mire jutsz?
a lakosság számának korlátozására ennél sokkal jobb eszközök vannak :)
76. § (1) Ha jogszabály lehetővé teszi, az elsőfokú hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet.
(2) Hatósági szerződés csak írásban köthető. Törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet a szerződés megkötéséhez további feltételeket is meghatározhat.
(3) Ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető, szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a saját szerződésszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében a hatósági szerződésben aláveti magát a szerződésszegés 77. § (2) bekezdésében megállapított jogkövetkezményének.
(4) Ha a hatósági ügyben szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni, a szerződés csak a szakhatóság hozzájárulása esetén és a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe történő foglalásával köthető meg.
(5) Ha a szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásos hozzájárulását. A hozzájárulás a szerződés érvényességének feltétele.
(6) Jogszabály előírhatja, hogy a szerződés érvényességéhez szükséges a szerződő hatóság felügyeleti szervének hozzájárulása. A hozzájárulást az eljáró hatóság szerzi be.
(7) A hatósági ügynek szerződéssel való lezárására a 33. §-ban megállapított ügyintézési határidő irányadó.
77. § (1) Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, továbbá a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényeges megváltozása esetén a szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a módosításhoz a másik fél nem járul hozzá, vagy a felek között vita van a módosítás törvényi feltételei tekintetében, akkor a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérhető a szerződés módosítása vagy megszüntetése.
(2) Ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, törvény eltérő rendelkezése hiányában a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül, és a hatóság - az addigi teljesítések figyelembevételével - hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről.
(3) Ha a hatósági szerződésben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén - a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül - a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.
(4) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a hatósági szerződésre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
ez alapján gyakorlatilag bármiben meg lehet állapodni, ami nem ütközik jogszabályba.
illetve ha nagyon alaposak akarnak lenni, akkor a hészt is lehet egyszerűsített módon (szakhatósági véleményeztetés nélkül) módosítani arra, hogy ha eddig tiltotta az építési engedélyt akkor ezután hatósái szerződéshez kösse. ez úgy 2 hónap alatt lezavarható.
építési engedélyt pedig be lehet fogadni és ki lehet adni kiegészítve egy hatósági szerződéssel azzal a feltétellel, hogy a hész módosítása után lépjen jogerőre.
így pedig tök szabályos az ügymenet és 2-3 hónap múlva jogerős épeng lehet belőle.
egyedül nehéz és költséges. de egy kisajátításnál általában sok ingatlant érint, ahol lehet közösen megbízni olyan ügyvédet, aki intézi az egészet.
sajnos előbb-utóbb meg kell szokni, hogy van amit csak jogi úton lehet elérni :( és a legjobb útja ennek a közös ügyben közösen eljárás.
csak hát történelmileg úgy alakult, hogy az emberek
1. nem állnak ki jogaikért
2. nem fognak össze
3. nem tudják (merik elhinni), hogy pl. az önkori is ugyanolyan jogalany mint ők
a nehéz az úttörőknek lesz, de 20-30 év múlva talán ez is működni fog. de van olyan önkori, aki ha polgár a jogait ismerve és eltökélten áll ki igazáért - főleg ha tömegesen - akkor enged. láttam ilyen egyezségeket.
itt van pl. az út szabályozása. a kisajátítási törvény szerint az ingatlan tulajdonos kérelmére kötelezni kell a kisajátításra azt, aki a kisajátításra egyébként jogosúlt lenne. a kiinduló példában szereplő esetben, ha összefogna minden érintett, felajánlaná önkorinak a szerződésben lefektetett építés lehetőségéről a megállapodást különben kérik a kisajátítást, hidd el pillanatokon belül kapnának épenget.
A jogszabaly rendben is van elmeletben. Gyakorlatban viszont pl az utcankban minden masodik hazat bontani kellene. Sot van olyan haz is ami teljes egeszeben az ut kozepen van. Nincs annyi penz a vilagon amibe ez az onkormanyzatnak kerulne ha meg akarna valositani ezeket a terveket, hiszen a fél város ki van huzva pirossal. Konkretan igy akarnak gatat szabni a lakossag novekedesenek. (BP aglomeracios terulete...) holott a megoldas nem ez. Regen talan nem kellett volna eszetlenul mindenre kiadni az engedelyeket.. (eszetlenul = penzert cserebe)
Ez az onkormanyzati szerzodes viszont erdekelne.. ezzel esetleg kapnek epitesi engedelyt is? V ez csak egy megallapodas es szevasz.
nem a jogszabályt kell szidni, az tök rendben van. csak pénzt nem adnak a betartásához és néhány önkori tényleg gusztustalanul él vissza a lehetőségével, bár tapasztalatom szerint ez a kevesebb és inkább félreértések miatt van a perpatvar.
egyetlen esetben veheti el önkori a magántulajdont, az pedig az út. de itt is kártalanítani kell.
és azért kötik magukat a telekalakításhoz, mert jogilag nem kötelezhetnek arra senkit, hogy a telkére úgy építsen, hogy az utat figyelembe vegye, viszont ha később az út leszabályozásakor a ház beleér az útba, akkor már a teljes ingatlant kell kifizetni a tulajnak kisajátításkor.
így a legcélszerűbb a telekosztás és a már utat nem érintő telekre az építés.
egyébként létezik lehetőség arra, hogy ne kelljen telekalakítani sem, pl. az önkormányzati szerződés. ilyenkor szerződésben megállapodik tulajdonos az önkorival, hogy tisztában van a rendezési vonallal, azt tudomásul veszi és elfogadja, hogy annak figyelembe vételével határozzák meg a beépítési paramétereket. ilyenkor nem kéne telekosztani, csak önként úgy használni a telket, mintha meg lenne osztva.
csakhát ehhez kéne
1. hozzáértő Településmérnök :) a hész megírásához
2. önkormányzati akarat
3. hozzáértő ügyintéző
mint mondottam, a jogszabályok teljesen rendben vannak ebben a témában, most már "csak" hozzáértő jogalkalmazók kellenének.
Igen Sznhep igazad van. Nekem is most ugrott be hogy tul kepp ket helyrajzi szamon lesz. Bejegyzik a tulajdoni lapra. Kerdes mi van ilyenkor ay esetleges karterites lehetosegevel. Bar nem hiszem h erdemes belevagni egy ilyen pereskedeses dologba.
Aki meg kitalata ezt a rendeletet ennyire nem gondolkodott?
Nekünk azt mondták, hogy valami új országos rendeletet adtak ki az utakra vonatkozóan, és a rendelet szerint elég sok esetben kell szélesíteni + járdát építeni, úgyhogy biztosan ezért van ilyen több helyen is. A
Nekünk azt mondták, hogy valami új országos rendeletet adtak ki az utakra vonatkozóan, és a rendelet szerint elég sok esetben kell szélesíteni + járdát építeni, úgyhogy biztosan ezért van ilyen több helyen is.
