ok. egyébként most először vettem ampullás permetszert, csak a felét használtam fel az egyiknek, mert a boltban azt mondta az eladó, hogy egy fél ampulla kell 5 literhez (topas). megpróbáltam visszaragasztgatni a nyílást, de nem sikerült tökéletesen, rá is folyt a kezemre egy pici. remélem azért annyira zár, hogy a következő permetezésig nem párolog el belőle túl sok. nagyon nem szeretek permetezni, megbíznék vele valakit, de még a boltban sem tudtak ajánlani senkit, aki ilyesmivel foglalkozik. nem éri meg ezért a pár fáért kínlódni vele... az egyéb kerti munkákat szívesen csinálom, de permetezni utálok. :( pedig sajnos anélkül már nem megy, ezt kénytelen voltam belátni az utóbbi pár évben. tavaly még a dió is igényelte volna a permetezést, megfeketedve lepotyogott az összes. azelőtt max levelek hullottak idő előtt, ha esős volt a nyár és megtámadta valami gomba (de a termést ez nem nagyon befolyásolta)
Amit én tudok, az az, hogy amikor a kártételt látod, utána pár nappal nyomod a felszívódót, hogy a lárvákat elpusztítsd, a következő évi kár csökkentésére. (De a szomszédból úgyis jön elég, fene a pofájukat). (Ilyenkor a legnagyobb hajtások már 15-20 centisek. Nemcsak körténél, hanem almánál és minden almafélénél támad a hajtáshervasztó.)
Mivel nem a szájával hervaszt, hanem szúrással, így a felnőtt rovarra a permetezésnek nincs túl nagy hatása.
Esetleg a kontakt szerből tapadhat annyi a lábára vagy a tojócsövére, hogy tisztálkodáskor megeszi és elpusztul.
Hasonlít hozzá a fagyásnyom is, de 0 fokon kizárt.
Nem tudom, hány fokos fagyot bír ki, de egy bizonyos hidegben csak kőkeményre fagynak a virágok, aztán szépen kiolvadnak, és semmi bajuk nem lesz, láttam már ilyent párszor.
Talán -3 lehet az, amit már nem bírnak ki. Esetleg -2. (Ha valaki tudja, pontosítson.) Ennél mondjuk 1 fokkal melegebb időben lehetnek ilyen sziromfagyások.
Azt nem gondolom, hogy a szél befolyásolja, olyan erős párolgása nincs neki.
Nem állítom, hogy nem létezhet gombabetegség, ami így jelentkezik a cseresznyénél, de úgy gondolom, valami élettani dolog lesz, nem kell vele törődnöd.
A kikelt peték hiába rágják be magukat a kicsi gyümölcsbe, a felszívódó szer megöli őket, a kis szilva meg tovább nő. Én sziromhullás után szoktam permetezni Bi 58-al.
Köszönöm erre nem gondoltam. Akkor ezek szerint mégis kártevő pusztít, visszagondolva láttam pár hete egy ronda John Deert kolbászolni a közeli szántóföldön, permetező mellé kell venni egy RPG-t is ezután védelmi eszköznek.
Én is olvastam már azt, hogy virágzásban rakják le a tojásaikat, meg azt is, hogy sziromhulláskor. (Ill. ilyen állapotban lévő virágot keresnek a sok különböző között.)
Anno, úgy 15-20 éve azért kezdtem el ellenük rendszeresen védekezni, mert két telken is lehullott az összes termés 1 cm-es korban, a nagy fákon csak annyi maradt, amit kint meg tudtam enni. Azóta is csak sziromhullás táján permetezek (nem a legvégén), és így is mindig rendes termésem lett.
Szóval, ha netán tényleg virágzáskor is rakja le a szilvadarázs a tojást, akkor is sikerül megvédeni annyi termést, amennyit kell.
Megint tanultam valamit! /Én egyszer a füvön találtam gyanús lábnyomokat. Hosszas kutakodás után rájöttem, hogy a sajátom - néhány nappal előbb a kertben gyomírtóztam és válószínű a talpamhoz ragadt valamennyi a porral./
A bekevert permetszert mindig, lehetőleg mielőbb teljes mennyiségben ki kell permetezni. (Legrosszabb esetben fűre, talajra. Akkor nem árt semminek, nem ront a kártevők érzékenységén.)
Segítségeteket szeretném kérni egy számomra ismeretlen betegség támadja már az összes gyümölcsfámat (kb. 20db). Nagyítóval nézve a sejtek teljesen épek, csak világosabb színű 2-5mm klorotikus foltok . Permetezve voltak a fák: lemosó tavasszal, chorus, score, topas, réz, kén, melyiknek mi kellett, mellé wuxalt is kaptak mindig, elvileg hiánytünet sem lehet. Napról-napra szaporodik csak, valamit nagyon ki kellene találnom rá, légszíves segítsetek!
Ez nehéz kérdés, ezért kell bekeverni annyit amennyi kell. Természetesen én sem tudom mindig pontosan kiszámolni minden alkalommal. Ilyenkor visszamegyek az első fákra és kifújom rájuk azt a legfeljebb 1-1,5 liter bekevert vegyszert.
Vagy korábban Antisystem adott egy ötletet, ilyenkor lefújom a dísznövényeket vele, pl. tuja sort. Azoknak nem árt, legfeljebb használ. Így ráér lebomlani a szer.
Az biztos, hogy:
1. nem rakom el későbbre,
2. nem hagyom a permetezőgépben (árt neki),
3. nem öntöm csatornába, vagy a földre (talajvíz védelme).
Ha az a gondod, hogy nem tudod a 10 liter permetlére méretezett ampullát, vagy zacsit megosztani és ez a mennyiség túl sok, akkor kérdezz, vannak nagyon jó és praktikus megoldások.
Nincs tapadásfokozó hatása a káliszappannak. Inkább rovarölő hatása van azáltal hogy a egyszerűen beleragadnak. Szobanövényeknél szoktam használni rovarölőnek. Némelyik készen vásárolható rovarölő spray alapanyaga is ez.
Kb. most van teljes sziromhullás a szilvánál... pár nap múlva szerintem én is fújni fogok... ide nem is mutat esőt,max.1mm -eket,de annyi sincs....2 centis repedések vannak a talajon,locsolni kell itt is
Én is ezen agyalok. :)Nyolcadikán fújtam,de itt északon még javában virít a szilva.Állítólag két hétig hat a Mospilan.Szerintem este ismét lefújom őket, mert jön az eső! VALAHOL :(:(.(Minden napra esőt jósolnak, erre locsolni kell:(
Az a különös h5mogy egyszerre permeteztem a 15m-re lévő meggyel aminek nem ilyenek a virágai. Viszont a cseresznyém nem szokott gombás lenni. Lehet fagyás éjszakai 0°C miatt? Ami erős széllel pároeult esetleg?
Igen utánaolvastam valóban vannak szúbogarak élő fán is. A megsemisitésűk csak úgy lehetséges hogy a megtámadott ágakat levágod és elégeted. Vegyszeres védekezés azért nehéz mert a kéreg alatt mászkálnak ahova nem tud eljutni a rovar ölőszer. Egy próbát azért megérne hogy a farontó lepkéket benzinbe áztatott vattadarabot vagy gézdarabot juttatunk a járatába és a benzingőz megöli.
egy apró lyuk volt a törzsön szinte nem is látszott csak az tünt fel hogy a fa nem nagyon akar kihajtani csak a vesszők végein míg a többi már elvirított, de egyébként semmi rágásnyom nem volt
Biztos vagy abban hogy szúbogár tette tönkre a szilvafát. Én eddig úgy tudtam hogy élő fában nem található a szúbogár. Nem kevered a farontó lepkével, tudnál róla képet készíteni?