Keresés

Ijesztó híreket találtam a Figyelőneten:

A tartósan hideg és szeles időben megbúvó rovarok, vagyis a táplálék hiánya miatt tömegesen pusztulnak a legyengült fecskék.

 

A Magyar Madártani Egyesület tapasztalatai szerint mostanra felélték a fecskék tápanyagtartalékaikat, és nem találnak táplálékul szolgáló repülő rovarokat. A Keszthely és Fenékpuszta közötti három kilométeres úton kedden délután 20-25 legyengült vagy elhullott fecskét találtak és vizsgáltak meg, de a madármentő állomáson is már 160 madarat próbálnak táplálni.

Kehidakustányból hétfőn hoztak többtucatnyi fecskét, de Keszthelyről is újabbakat várnak Fenékpusztára, ahol sajátos étekkel, főtt tojás és macskaeledel keverékével etetik őket. A szabadban néhány napig bírják étlenül, de a több millióra tehető magyarországi egyed megmentése igazából szélmalomharc.

Ha valaki legyengült fecskét talál, legjobb ha egy-két napra - amíg ki nem süt a nap - dobozba rakja, és hasonló eledellel vagy lisztkukaccal eteti meg az apró rovarvadászokat.

http://www.fn.hu/zold/20080917/pusztulnak_fecskek_hideg/?hirlevelkatt=2008-09-17 

Kedves Madárbarát!
A 1412 sz hozzászólásod mint mérgező anyagok kissé félreérthető nyilván azért, mert az ott feltüntetett könyvből minden nem másolható ide . Ott a könyv, ellehet olvasni.
  A felsorolt anyagok ( aminósavak, illóolajok stb)lehetnek egy növényből származó mérgező anyagnak részei, vagy egészei, de azok nem mind mérgezőek.

  A mérgező kukacos gombák: is kissé félreérthető.

Azt se adjunk a madaraknak még, ha kukacos is.

 Itt van egy nyíl is a végén ami arra utal, hogy nem csak kalapos gomba az ami mérgező vagy károsít, hanem a "fusarium " is mérgező ami egysejtű gomba. Ennek egyébként a mérgező anyaga a toxinja a fusarium toxin.

:)

Sajnos nem voltam elég körültekintő. Csak a vadszőlő szócikket néztem meg , s ott javítani kell, mert bizony a vadszőlő noha nem mérgező, rejt veszélyeket, nem igazán derült kiszámomra, hogy milyen hatóanyaga és milyen gondot okozhat (még az is lehet, hogy madarak tekintetében fölösleges az aggodalom), de rajta van azon a listán, amely megfontolásra figyelmeztet - itt valószínűleg ott bújik meg az ördög, hogy pl az általam tartott díszpintyek soha, semmiféle érdeklődést nem mutattak a vadszőlő iránt, de azt semmiképpen sem lehet szavatolni, hogy például a rágásaikról híres papagájok esetleg nem kezdenek el vele "foglalkozni".

Vagyis ami jó a galamboknak, díszpintynek, nem biztos, hogy jó a kacsáknak, papagájnak és viszont.

A lényeg:

KERÜLJÜK A VOLIEREK VADSZŐLŐVEL VALÓ BEFUTTATÁSÁT

JOBB FÉLNI, MINT MEGIJEDNI!  

ÉS MOST MÉG JOBBAN SAJNÁLOM, HOGY KÉPTELESÉG IDE BEMÁSOLNI A TÁBLÁZATOT - kutakodásaim során számos meglepetés ért, amit ajánlok mindenki figyelmébe.

Továbbá nagyon örülnék, ha a témához nálamnál jobban értő segítene kitölteni a kép melletti, harmadik rubrikát.

A borzasztó az, hogy sajnos a borostyán sem teljesen "tiszta"!!!!!!!

  Borostyán (Hedera hibern)

Termése, levele

x

Görcsöket, fulladást, hasmenést vagy hányást okozhat - szarvasmarhára veszélyes

Szerencsére csak kérődzőkre veszélyes.

 

mérgező gombák: kukacos gombával is gazdagíthatjuk a madarak állati fehérellátását, de amikor ilyen gombát gyűjtünk a kedvenceinknek, ne felejtkezzünk meg arról, hogy ami az ember számára mérgező, az a madarakat sem fogja kímélni. (→fuzárium)

 

mérgező növényi anyagok: vannak növények, amelyek nedvei, gyantái, illó olajai az élő szervezetre káros hatást fejtenek ki. Alapszabályként fogadjuk el, hogy mindaz, ami az emberre nézve veszélyes, kizárandó a madarak étrendjéből is, mi több, óvjuk madarainkat, hogy el se érjenek ilyen növényeket.

A toxikológiai szempontból számításba veendő anyagok főbb csoportjai:

alkaloidok - központi idegrendszerre hatnak,

aminosavak - alvászavart, izomrángást okozhatnak,

furokumarinok - DNS-szintézist károsítják,

glikozidok - többségük mérgező,

szaponinok - lokális izgatószerek,

illóolajok - bőr, nyálkahártya irritációt okoznak,

poliacetilének - irritációt keltenek, görcsöket okoznak,

savak - vesebántalmakat okoznak,

toxalbuminok - mérgező fehérjék,

terpenoidok - keserű anyagok,

Sajnos a takarmány is lehet ilyen mérgező növényi anyagokkal fertőzött. Kerülhetnek mérgező gyommagvak magvai a mageleségbe v. a takarmány a rossz tárolás miatt fertőződhet mérgező penészgombákkal. (→méreg)

http://www.okbi.hu/kiadv/mergnovenyek.swf

 

mérgező növények:                   VESZÉLYT REJTŐ NÖVÉNYEK

 

 

És itt egy hosszú-hosszú táblázat következik a lexikonban ha jól emlékszem, több mint 120 növénnyel, a mérgező hatás, a hatóanyag, a növény fotója bemutatásával - akkora az anyag, hogy nem látom az ide bemásolás lehetőségét

vízi harmatkása

 

méregölő sisakvirág

 

volier (→röpde ): madártartásban v. -tenyésztésben a dúchoz, ill. a madárházhoz kapcsolt, a külső térből vaskeretes hálóval, drótfonattal (20x20-as, de min. 3x3,5 cm-es) lerekesztett, a madár számára repülési lehetőséget biztosító zárt légtér.

A német szakemberek által ajánlott volierméretek

nem háziasított galambok számára:

4 m hosszú, 1,3 m széles és 2 m magas;

tragopánok részére:

8 m széles, 20 m hosszú és 2 m magas;

fácánféléknek:

3 m hosszú, 2,5 m széles és 2 m magas.

A volierekkkel kapcsolatban a galambtenyésztőknek gyűlt össze a legtöbb tapasztalata, ezért érdemes kiindulni abból, amit ők alkalmaznak. Tehát, bár itt e témával kapcsolatban a galamboknál alkalmazott módszerekről esik szó, mindaz többé-kevésbé megfontolásra érdemes valamennyi madár számára.

Volierre a házigalamb-tenyésztésben elsősorban a zárt tartásban elhelyezett v. az ún. →özvegységi módszerrel versenyeztetett galambok esetén van okvetlenül szükségünk.

Dr. Szűcs Lajos szerint a dúchoz kapcsolt volier nagysága akkor ideális, ha a dúc méreteinél legalább valamelyest nagyobb, hogy a galambok ott a kedvükre repkedhessenek.

24 tojó részére az ideális volier

2 m széles, 2 m hosszú és min. 1,8 m magas.

A volier kínál lehetőséget a napozásra, a fürdőzésre és a párosodásra is.

A talaj komoly fertőzésveszélyt jelenthet, ezért a gondos tenyésztők a talaj felett mintegy 50 cm-re, alul is ráccsal fedik le, s a talajt homokkal szórják fel, hogy könnyebb legyen onnan feltakarítani az ürüléket.

Ezzel sikerül kiküszöbölni az egyik legnagyobb veszélyforrást, a volier talajának fertőző hatását, amely higiéniás jellegű.

Tudnunk kell, hogy a talaj fertőtlenítése úgyszólván lehetetlen. A felásás révén csak átmeneti megoldáshoz jutunk, mert a következő felásás során a földbe beforgatott kórokozók a felszínre kerülnek.

Ha bélférgek petéivel fertőzött a talaj, akkor legegyszerűbb a talaj szilárd, fertőtleníthető burkolattal való fedése. Valamit használ, ha ősszel apróra tört égetett mésszel beszórjuk a volier talaját. A napfény csíraölő hatása is eléggé közismert.

Mégis azt kell mondani, minden más megoldásnál legalábbis sokkal egyszerűbb a madarak talajjal való érintkezésének a megakadályozása. E célra leginkább a fent említett padlórács (háló) felel meg.

A rácsra érdemes szerkeszteni padlódeszkákat, hogy különösen az özvegységi módszerrel versenyeztetett galambok esetében ne okozzon felesleges problémát a galambok összefogása.

Elfogadható még a lejtősre készített betonajzat, amely vízsugárral takarítható. (Walsrodében öklömnyi kavicsok borítják a volierek alját, melyek között az erős vízsugárral lemosott szennyeződések elszivárognak a lefolyóba.)

A galambok részére készített röpde kirepülő nyílása legyen a talajtól legalább 50 cm-re, a szélessége 18-20 cm, a magassága 25-30 cm. A verekedések elkerülése végett okvetlenül kell hozzá szerkeszteni, mind a nyílás külső, mind a nyílás belső széléhez ún. röpdeszkát.

A kellékei a 4-5 cm széles ülőlécek és a min. fél négyzetméteres alapterületű, 12-15 cm peremű fürdő, melyben nyáron legalább hetente, télen legalább kéthetente biztosítani kell fürdési lehetőséget.

Fürdés után a vizet célszerű eltávolítani, hogy a szennyezett vízből ne ihassanak a fiatalok se.

További szinte nélkülözhetetlen kellék az ún. özvegytojó-boksz (30 cm magas, 30x40 cm2 alapterületű), ahová a szükségből párba álló tojókat egyedileg zárjuk. Természetesen a ily módon fogságra vetett tojókat egyedileg kell etetni, itatni.

A volierrel kapcsolatban felvetődik, hogy a felső rácsra szállt, szabadon élő madarak fertőzhetik a volierbe eresztett állományt. Ez ellen úgy kell védekezni, hogy lehetőleg fényáteresztő tetővel zárjuk ki a felülről esetleg bekövetkezhető fertőződés veszélyét.

Sajnos a padlórács a talajon élő madarak esetében nem hoz megoldást. A náluk szükségessé váló talajcsere pluszmunkáért talán kárpótol, hogy a volierbe ültetett (konténeres) növényekkel a röpde esztétikai hatása sokkal kedvezőbbé válthat.

A BEÜLTETHETŐ NÖVÉNYEKKEL kapcsolatban alapvető követelmény, hogy

- ne legyenek mérgezőek,

- ne okozzanak sérüléseket,

- azokat ne pusztítsák el rövid idő alatt a madarak és

- ne rejtsék el teljesen a madarakat a gyönyörködő szem elől.

E szempontoknak megfelelően a német tenyésztők a következő növényeket ajánlják volierbe ültetéshez:

törpe bambusz (Arundinaria nitida),

pampafű (Cortaderia selloana),

farkasalma (Aristolochia sipho - de vigyázat! vannak mérgező termésű fajok is),

óriás olasznád (Arundo donax),

az illatos loncfélék (lásd fotó), melyek gyümölcseit is szívesen fogyasztják a madarak (Lonicera perychymenum, Lonicera caprofolium- jerikói lonc) http://www.gartencenter-shop24.de/default.php?cPath=33_62,

lila akác (Wisteria sinensis) http://www.dipbot.unict.it/orto/0100-1.html,

keserűfűfélék (Polygonum aubertii)

és Vitis nemzetségbeli növények, továbbá

boglárkafélék (Clematisok).

Nekem a kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis) vált be, amely erős vízsugárral való tisztítása sem okoz gondot, belülre még tudnám ajánlani a ficust (Ficus elastica), ami úgy 50 éves korában nagyon dekoratív tud lenni. Aki nem hiszi, az látogasson el a walsrodei madárparkba, s igazat fog adni.

Fácántenyésztésben négy röpdetípus használatos:

→tárolóvolier,

→tojatóvolier,

→röptetővolier és

→karanténvolier.

http://ropde.lap.hu/

Kedves Máthé József!

Messze nem hiszem azt, hogy értek a növénykhez, de annyit bizvást tudok, hogy amit Pirosvillám barátunk válaszolt azzal nehéz volna vitázni. A vadszőlő és a borostyán szerencsés választásnak látszik, mi több, azokat én is melegen ajánlom. Az én voliereimben madárbirs volt, de hát itt alapvetően 2 szempontra kell figyelni:

1. a növény bírja a szüntelen metszést;

2. ne legyen a madár ártalmára.

Ami a második pontot illeti azzal kapcsolatban - az utóbbi 3 hónapban - nagyot bővült a lexikon mind a szöveges részt, mind a fotókat érintőleg.

Hirtelen nem is tudom, hol üssem fel a lexikont...

De tudom, hogy rengeteg anyag van benne a kérdéseddel kapcsolatban.

 

 

vadszőlő (Parthenocissus): a termesztett szőlővel rokon, futó díszcserje. Volierek befuttatására kiválóan alkalmas. Ősszel a pirosra váltó levelei különösen

dekoratívak. Apró fürtös termését madarak is fogyasztják.

A levelek közül előbukkanó rovarok pedig lágyevőknek kiváló takarmány-kiegészítésként szolgálnak.

 

vadtakarmány-keverék: vadföldeken a klf. magvak, növények igényeinek megfelelő sortávra vetett klf. növények egyvelege.

Előnye a változatosság, hátránya a klf. művelési igény.

 

vadtenyésztés: a vadgazdálkodás része, a vadak szaporulatáról való gondoskodás.

 

Kedves Anyóca2!

Szeretettel köszöntünk a papagájosok táborában - és gartulálunk a szerencsédhez. Érdeklődésed jelzi, hogy jó helyre került az a madár.

Remélem, a kivágásokkal máris egy lépéssel előrébb jutottál.

Sajnos, a dolgok természeténél fogva magánál a fajleírásnál nincs a táplálásról semmi, ennek nagyon egyszerű okai vannak:

gondolj bele, hány papagájfaj táplálkozása hasonló vagy éppenséggel megegyeznek az igényeik, ezért külön címszóban lehet megtalálni a csíráztatás, a papagájétrrendet, a zöldeleségről szóló sorokat, hiszen így is több mint 6000 oldalt tesz ki a munka, ha annyi duplázás lenne benne, akkor tán 10 ezer oldalnál is terjedelmebb volna.

Remélem, azért mindenki megtalálja azt benne ami érdekli. Te is bátran kérdezz, vagy írd meg a címedet és küldök neked cd-t.

 

zöldeleség, zöldtakarmány: a madarak többsége, legyen mag-, v. lágyevő igényli lédús, lágy, zöld növényi részek fogyasztását is a komfortérzetéhez. Ezt az igényt

akáclevél és virága,

 →árpa friss hajtása,

brokkoli (lásd fotó!),

→csalán,

→cickafark,

gyermekláncfű,

→hagyma,

→kapor

→káposztafélék,

→kukoricacsalamádé,

→mangold,

metélőhagyma,

→pásztortáska,

→petrezselyem,

→pillangósok,

→saláta,

→sárgarépa,

→sóska,

→spenót,

→tyúkhúr (lásd fotó!),

→uborka,

→zellerlevél,

zöldbab (lásd fotó!),

pletykafélék és más friss növényi hajtások,

rügyek (→rügy, gemma) - mint éger, nyár, fűz, bodza, hárs (lásd fotó!), éger, gyümülcsfák, vagyis nem mérgező fák rügyei - adásával elégíthetjük ki. Én akárhányszor metszettem az őszíbarack fáimat, mindig - üveg vízbe állítva - a volierekbe tettem a rügyes ágakat, s azokról nem csak a papagájok (neophemák, szilvafejűek), hanem pl. a verebeim, pirókjaim... is csemegéztek.

A zöldeleségként leggyakrabban használt növények ásványi anyag és vitamintartalma

(100 grammban található milligramm):

 

 

A gabonafélék beáztatott magvainak 2-3 cm magas, nedves homokba vetésével is - meleg, jól megvilágított helyiségben - 4-6 nap alatt 3-5 cm magas zsenge hajtásokat nyerhetünk, amelyeket szívesen fogyasztanak a papagájok, a baromfifélék, sőt, az egzoták is.

2-3 naponkénti vetéssel folyamatos zöldellátást biztosíthatunk.

A zöld eleségnek szerepe van a folyadék-, a rost- és a vitaminigény kielégítésében.

A rostanyagok és a zöld színt adó klorofil étrendi hatása is rendkívül pozitív, ezért elsősorban a költési idényben nélkülözhetetlen a zöldeleség a madarak számára.

Dr. Gere Géza javaslatára ma már sokan hasznosítják a télen is zöldellő mangoldot - ezt az új, a spenóthoz hasonló (lásd fotó!) konyhakerti növényünket -, mások szerint (Maklári Csaba) a sárgarépa, ill. a petrezselyem zöldjére is rászoktathatók a madarak.

De valószínűleg azoknak a legegyszerűbb a dolga, akik négy-öt cserépbe való folyamatos vetéssel salátát termelnek a madaraiknak.

A Szűcs-Szécsényi szerzőpáros ajánlja galambtartóknak, hogy ősztől tavaszig etessenek naponta apróra vágott, salátát, kelkáposztát, spenótot és más kissé megsózott zöldségfélék levelének a keverékét.

A zöldeleségnél két szempontot érdemes figyelembe venni: hashajtó hatásúak, tehát hasmenéses madaraktól meg kell ezt a táplálékot vonni; nagyon kell vigyázni, hogy csak garantáltan permetezéstől mentes helyről való zöldet etessünk, mert az ember számára mellékes permetszer koncentrátum is végezhet a kistestű madarakkal.

Egyes szerzők azt is tanácsolják, hogy zöldet vizesen ne etessünk, mert gyomor- és bélproblémákat okozhat.

A pulykatenyésztésben úgy tartják, hogy az apróra vágott hagymaszár, fokhagymaszár serkenti az emésztést, továbbá féregűző hatása miatt is ajánlható.

A fácánfélék A-vitamin ellátásában és az étrendi hatása miatt kell zsenge zöldet adni, már a nevelés 2. hetétől: lucerna, saláta, takarmánykáposzta.

Az agapornisok szívesen ágyaznak be az odúban fűzfavenyigével. A hozzáértő tenyésztő tudja, hogy a friss fűzfahajtásokat zöldeleségként rágicsálják is a törpepapagájok, s ezek a még nedvdús összerágott ágak nem csak vitaminokat szolgáltatnak a költőpárnak, hanem az odú páratartalmára is kedvező hatással vannak.

Van, aki a zöldeleséget apróra vágva kínálja a madaraknak. Ennek akkor lehet jelentősége, ha azt tapasztaljuk, hogy a madár fészekre hordja a zöldeleségként felkínált növényi részeket. (Egyben jelzés is, hogy →fészekanyagnak valóban alkalmas anyagot is vár tőlünk a madár!)

Végezetül megemlítjük, hogy a fiókákat nevelő kanáriknak a kicsik 4-5 napos koráig (a keléstől számítva!) nem szabad zöldet adni. (→szemestakarmányok; →gyökér- és gumós takarmányok; →egyéb takarmányok)

papagájétrend: a papagájok döntő többsége magevő, s kielégíti igényeiket az ún. →papagájkeverék, ha kínálunk nekik zöldeleséget (salátát, tyúkhúrt stb.), tojásos lágyeleséget vm. gyümölcsöket, elsősorban almát. Kiegészítésként hasznos adnunk a magevő papagájoknak csírázott magvakat is.

Mindemellett leszögezhetjük, hogy általános recept nem igazán adható. Ti. nem csak a fajok igényei térnek el, gyakran az eredeti élőhelynek, az életmódnak és a természetes élőhelyen található táplálékféleségeknek megfelelően, hanem akárcsak a humán táplálkozásban, a madarak részére összeállított takarmányféleségeknél is figyelembe kell venni a madár

- életkorát,

- megterhelését (fiókanevelés, vedlés stb.) és

- mindenkor a pillanatnyi egészségi állapotát (pl. elhízás) is.

 

 

 

papagájkeverék: magvakból összeállított alaptakarmány a papagájok többsége részére. Közismert, hogy a legtöbb papagáj az erős csőrével fel tudja törni a nagyobb magvakat is, mint napraforgó, zab, búza, kendermag, de elfogadják a kölest és a fénymagot, melyek egyaránt alkotói a részükre biztosítandó keveréknek.

A keverési arányoknál figyelembe kell venni az olajos magvak hizlaló hatását. A keverék alapja 2:2:1:1 arányban a fénymag, a köles, a zab és a napraforgó. Utóbbi arányát a kint teleltetett madaraknál a hidegek beköszöntével meg lehet emelni. Pásztor Lajos: Szobamadarak, díszmadarak című könyvében magevő nagy papagájok részére

80% napraforgó,

10% kendermag,

5% zab és

5% köles, ill. fénymag keverékét ajánlja.

Magevő kis papagájok (nimfapapagáj és agapornisok) részére

60% napraforgó,

20 % kendermag,

10% zab ill.

10% köles és fénymag keverékét ajánl.

Hullámospapagáj részére pedig

80% köles,

15% zab és

5% fénymag keverékét javasolja.

Dr. Romhányi Attila a papagájok c. könyvében négyféle papagájkeveréket ismertet:

 

Magféleség Hullámosoknak Agapornisak  Rozelláknak  Amazonoknak  Aráknak

Köles                    60                  40                   25               25  

Fénymag              30                   30                   20              20

Napraforgó                                 10                   25               30                 60        

Zab                      10                  10                  20                10                  10

Kender                                        5                      5                                       5

Len                                              5                     5                                        5

Kukorica                                                                                5                    10

Dió és mogyoró                                                                     5                    5

Búza                                                                                      5                   

Árpa                                                                                                            5

(→papagájétrend)

 

papagájkonferencia: a papagájok védelmével kapcsolatos problémák megvitatására és javaslattétel érdekében létrehozott nemzetközi fórum, amely rendszerint a Spanyolországhoz tartozó Teneriffén (Kanári-szigetek) került megrendezésre. A III. Nemzetközi Papagájkonferencia 1994. szeptember 14-17. között zajlott, s azon a hazánkat dr. Romhányi Attila képviselte.

rozellapapagáj v. keleti rozella (Platycercus eximinus - Rosella- v. Buntsittich - Eastern Rosella): eredeti előfordulási helye Délkelet-Ausztrália, ahol a nyílt szavannákon magvakkal, gyümölcsökkel és a gyomortartalom-vizsgálatok tanúsága szerint rovarokkal is táplálkozik. Fotók: Rácz Sándor http://www.madarkert.fw.hu/

Erről a szóról, papagáj, tíz emberből nyolcnak a hullámos képe rajzolódik ki. Másodsorban a nimfa jut az eszébe, aztán a rozella. Ugyanis az egyik legigénytelenebb és azáltal legelterjedtebb díszmadár. Igénytelensége megnyilvánul abban is, hogy jól bírja a hideget, fűtetlen helyiségben is átteleltethető.

Annak ellenére, hogy nem nagypapagáj, meglepően sokáig él. Siroki Zoltán könyvében említést tett egy párról, amely 30 éven át, évente 2-2 fészekaljat nevelt.

A nagysága átlagosan 31,8-29,2 cm. (Schöne és Arnold szerint 30,5-32 cm és 80-90 g.)

Az alfajai:

Platycercus

• ex. cecilae: →díszes rozellapapagáj v. pompás rozella (Prachtrosella v. Gelbmantelsittich),

• ex. diamenensis: tasmániai rozella (Tasmanischer Rosella v. Gelbmantelsittich).

A törzsalak, vagyis a közönséges rozella (R. e. eximinius) feje (fehér pofafolttal) és a nyaka a begytájékkal élénkpiros. A feketén tűzdelt szárnyfedők szegélye, ill. a has sárga.

Az alsó farkfedők pirosak. Az evezők és a fiókszárny kékkel díszített. A kormánytollak zöldeskékek.

A tojó színei fakóbbak, fehér pofafoltja kisebb.

A két alfaj példányait szintén gyakran láthatjuk tenyészetekben, sokszor bekeverve egymással v. a törzsalakkal, mert természetesen könnyű ezeket keresztezni, és az utódok termékenyek.

A díszes rozella (Platycercus eximinus ceciliane) testének alsó része és a háti tollak színe homogén sárga. A gyakori keresztezésekből adódóan ma már ritkán jelentkezik tisztán valamelyik változat.

Számottevő méretbeli különbségek nincsenek.

A tojók színei a hímekénél halványabbak.

Vegler-Sálek szerzőpáros szerint a P. e. diemensis az elterjedési területe szerint: tasmániai rozella.

(A →feketefejű rozella és a →sárgafejű rozella rendszertanilag különálló faj.)

A hímnek szépen hangzó füttye van, de e faj egyedei már kellő eréllyel tudnak rikácsolni is. A tehetségesebb példányok jól megtaníthatók beszélni.

A nőstény 4-6 tojásán, a 20x30-as v. 30x30-as, továbbá 35-70 cm magas, 7-8 cm röpnyílással ellátott odúban 3-4 hétig (a tojásszámtól függően) kotlik.

Kirepülés 4 hetes korban várható, mitől számítva még 2-3 hétig gondoskodnak a kicsikről a szülők, de aztán ajánlatos őket leválasztani.

Tápláléka papagájkeverék (csíráztatva is!), plusz zöldeleség, gyümölcsök és főként a költési időszakban tojásos lágyeleség.

Szívesen rágódik frissen vágott ágakon, talán legjobban a fűzfa háncsát és rügyeit szereti.

Kék és sárga mutációi mellett ma már látható a fahéj, és jelentkezett a fehérszárnyú színváltozat. Keresztezése ismert: a Barnardius- és a Polytelis-fajokkal, a pirossapkás, az énekes-, és a vöröshasú papagájjal.

 

rozetta v. rózsa: 1. kör alakú tollforgó az orrdudor felett, a homlokon;

2. a kör- v. kagylófésű jobb-, ill. bal oldalán mutatkozó tollforgók neve. (→rózsa)

Szevasz József

Még nem hallottam, hogy valaki is befutatta volna a röpde belsejét, de gondolom szép lehet. Igaz nem praktikus mert, a nap jó ha besűt. Nem tudom mivel lenne érdemes befuttatni, mert lehet, ami egyik madárnak jó az a másiknak nem, de ha mindenáron akarod akkor van olyan szölő fajta amelyiket nem kell permetezni, sajna a nevét nem tudom annak a levele sem és a gyümölcse sem mérgező. Nagyon finom apró fürtü a rizlingre hasonlit a fürtje. Gyoresan növő ami nekem van az piros szölő és nem is kell permetezni még a levelét sem viszi el a lisztharmat sem.

Szia
Röpde belsejébe a drótfonatra.

Sziasztok !
Ma du.-án találtam egy rozella papagájt az utcán.
Ha adnátok tanácsokat (mit eszik, kell e neki társ stb.), nagyon megköszönném !
A helyi boltban vettem madáreleséget, abból a szotyit fogyasztja nagy élvezettel .
Ju

Szia

Nem írtad meg mire akarod felfuttatni, de örökzöld futónövény a borostyán. Álltalban falakra szokták felfuttatni. Bogyója a vadszöllőnek nevezett futónövény, de nem örökzöld. Viszont ősszel csodálatos szép pirosas szine van és bogyója van, hogy ehető-e nem tudom a neten nézzél utánna. Ezek a növények képesek kapaszkodni is.

Sziasztok!

Esetleg van valaki aki komolyabban ért a növényekhez???
Olyan futó növényt keresek ami nem mérgező esetleg örök zöld, és az se lenne hátrány ha valami ehető bogyók nőnének rajta.
Előre is köszi.

Meghívó a Madárbarát-lexikon lelkes olvasói számára:

 

 

http://heureka22.hu/szmfm1.jpg

 

http://heureka22.hu/szmfm2.jpg

Kedves Zsolt!

Csak remélni tudom, hogy bárki számára öröm a lexikon.

 

Kedves Tibor!

 

Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a Szentesi Madárfesztivál rendezősége nevében a gyermek rajzpályázat résztvevőinek, díjazottjainak önköltségi áron felajánlott Madárbarát- lexikon példányokért!

Meggyőződésem, hogy jó kezekbe kerülnek majd!

 

Nagyon szépen köszönöm, a gyerekek nevében is!

 

üdv Zsolt

 

Kedves Öregkakas!

Nagyon jól esnek a soraid, s ami a hazai madarakat illeti, abban bizony sajnos nagyon igazad van.

Nem akarom agyonmagyarázni a csúfos bizonyítványt, de a helyzet tényleg az, hogy 2005-ben nem kértem, csak felvettem a kapcsolatot egy hazai nagyhatalmú természetvédelmi szakemberrel, természetfotóssal, akinek a neve hallatán a (vad)madarászkörökben mindenki felkapja a fejét, s kaptam olyat a képembe, hogy soha el nem felejtem.

Az illető, mintha csak sejtette volna, hogy esetleg majd előállok kéréssel, elébe ment a dolognak, s kerek perec kijelentette: csak nem képzelem, hogy ingyen fog fotókat a rendelkezésemre bocsátani.

És hosszasan taglata, milyen időigényes a természetfotózás, milyen drága a benzin, meg gumicsizma, csónak stb. kell és ő 50-100 dollárt kap egy fotóért.

Na ez engem hidegzuhanyként ért, és tekintve, hogy az illető a természetfotós szövetség alapító vezetője (volt vagy még ma is az?), plusz magas állami beosztásban levő korifeus, úgy gondoltam nem fogok kellemetlen helyzetbe hozni hazai fotósokat, még valami feudális bosszuállás áldozata lesz a jószándékú illető, hiszen a nagyhatalmú kijelentette:

AKI INGYEN AD KÉPET, AZ RONTJA AZ ÜZLETET.

Mit tehettem? Az egyetlen hazai fotóst - aki addigra adott 7 képet - felhívtam, hogy ez és ez a helyzet, nem fogom felhasználni a képeit, nehogy megharagudjon rá az a bizonyos XY és esetleg valami zsűriben jó lepontozza a munkáját...  Laci erre azt válaszolta, hogy nem érdekli XY véleménye, maradjon minden úgy, ahogy volt.

De ifj. Z-t, akit egy dél-amerikai út előkészületei közben háborgattam és rendkívül erős anyaggal segíthette volna a lexikont, már nem kerestem újra, pedig nem hárított, hanem azt kérte térjünk vissza a dologra 2 hónap múlva.

Szó, mi szó, hosszas tépelődés után, másfél éve megfogadtam, magyarokkal nem kezdek és ehhez többé kevésbé tartom is magamat . Gondolom az nem számít "cseréptörésnek", hogy a minap Ausztráliában élő két magyarral felvettem a kapcsolatot - nekik nem sokat árthat XY.

És bevallom, hogy 1 hete a szükség rávitt, hogy a Steller-réce miatt egy Pécs mellett lakó hölgy segítségét kérjem.

Arról van szó, kedves Öregkakas, hogy pontosan a te hiányérzeted már úgy fél éve bennünk is mocorog, és elhatároztuk Bélával, hogy valamit csinálunk a hazai madarak ürügyén.

Áprilisban óriási és nagyon kemény fába vágtuk  a fejszénket... Nem is árulnék el most róla többet szívesen, de lényegében azóta újra éjjel-nappal dolgozunk, közben veszekszünk, olykor tépjük egymás haját, de végül mégiscsak - nagyon remélem - sikerül valami értéket teremteni a magyar madárbarátok számára a

HAZÁNKBAN ELŐFORDULÓ MADARAK

kapcsán.

Azt tudni kell, hogy itt 408-435 fajról van szó.

Üdvözlöm a fórum hozzászólóit, most első alkalommal jelentkezem. Régi madarász vagyok, többtízéves tenyésztői tapasztalattal. Ismereteim vannak a kanári és más pintyek, a papagájok, a galambok és gerlék, továbbá a háziszárnyasok tekintetében. Esetleges feltett kérdésekre- ha tudok- szívesen válaszolok.
Belépésem elsődleges oka, hogy elismerő, dícsérő szavakkal illessem a MADÁRBARÁT-LEXIKON készítőit, Lengyel Tibort és Szőcs Bélát.Rendkívul jelentős munkát végeztek, színvonalas adatgyűjtésük és azok számítógépes rendszerbe foglalása megérdemelné a hivatalos kiadók támogató mögéjűk állását....
Egyet talán mégis hiányolnék, legalább a Magyarországon honos vagy a nálunk átvonuló, előforduló madarakat célszerű lenne bővebb képanyaggal illusztrálni. Hiszen annyi bravúros, kiváló természet-fotósunk van! Jó egészséget, tenyésztői-, madármegfigyelői sikereket mindenkinek!

Kósza Imre (1922-2001): postagalambjaival vált híressé, majd kanáritenyésztő ezermesterként öregbítette hírnevét.

Egérfogói sok madarászt segítettek ki a bajból. Készített volierelemeket, etetőket…

Temetésén sok barátja, tisztelője vett részt, s 50 galamb körözve vett tőle búcsút a Köztemető hamvak szóróparcellájában.

A képen feleségével az V. Madarászbál vendégeként látható.

 

Kedves Pista!

Bizony, bizony! Kósza Imre bácsi. Bocsánat, hogy kihagytam. Nem lett volna szabad.

Talán javíthatok azzal, ha bevágom a lexikon róla szóló szócikkét.

 

Igazán sajnálom, hogy többszöri kérésem ellenére senki nem javasolt a  lexikonba régi öreg "harcost", pedig azon a 20-30-on kívül, aki belekerült bizonyára akad néhány, aki valahogy az én látókörömön kívül került, viszont a neve, tevékenysége nagyon is érdemes arra, hogy emlékezzünk rá.

Teszem azt a galambászok közül alig-alig ismerek valakit - így a róluk, nagy öregjeikről szóló rész rendkívül "sovány".

Hitrelen Horvát Sanyi s Koronczai Laci neve jut eszembe

 

Emlékszem ere a kiállításra még az öreg Kósza is ott volt. Így utólag is jó emlékeim vannak Fehérvárról.

üdv  Fogi Pista

Köszönjük szépen!

Gyönyörű ez a logó.

Kívánom, hogy vigyen a rendezőknek szerencsét!

Azt hiszem el is kél a (dísz)madarászoknak a jókívánság, mert mindenfelől csak a panaszkodást hallom.

"Drága a mag"

"Nincs piaca a szaporulatnak"

"Marakodás, békétlenség..."

Nekünk még annakidején ölünkbe hullott a szerencse.

Így aztán mit is mondhattam barátaimnak, akik a minap kapacitáltak, hogy csináljunk már egy jó kis egyesületet ott van a hely is, tálcán felkínálva Budafokon...

Öreg vagyok én már ahhoz!

Inkább elmennék a hétvégi székesfehérvári kiállításra.

Most értesített Filotás Balázs barátom, aki egyrészről nagyon boldog valami beszélő madár okán, másrészről nagyon szomorú, mert kötözködnek vele. No, de hagyjuk!

A SZÉKESFEHÉRVÁRI KIÁLLÍTÁS

EZÚTTAL SZEPTEMBER 6-7-ÉN A SZOKOTT HELYEN

VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Ház és Könyvtár

Cím: 8000 Székesfehérvár Kaszap u.6.

A szokott helyen? nekem ez nem nagyon stimmel, mert az a kiállítás egy kicsit máshol került megrendezésre, ami Székesfehérváron nagyon kedves volt a szívemnek. Mindig eszembe jut az a csodálatos  novemberi buli, amit a TIT Stúdió DMB-Klubbal az ottani városi művház felkérésére csináltunk - kihelyezett kiállítás!

Dugig telt színházterem, meg még ez, az.

Az előcsarnokban tigris...

Ohh, régi szép idők!

Zárás előtt fél órával még 50 méteres sor állt az utcán kígyózva.

De hát a Jóisten is velünk volt, meg az ország összes valamirevaló madarásza.

Kisírtuk, hogy a művház térítsen utazási költséget (na ezzel aztán volt probléma, de végül mindenki kedvére rendeződött a dolog - volt miből fizessenek, mert kaszáltak akkorát, mint tán azóta se!).

A kiállítás után nyomás vissza Pestre, aztán a TIT-nél húztuk fel csigán a tágulási tartályhoz a cuccot...

Topay Feri, Lajkó Laci, Radnay Zoli, talán még Szoó, Fogarasi Pista, Téglás Laci, Ballagó Emánuel... Nem jut eszembe most hirtelen több név - bocsánatot kérek tőlük.

Szóval dölt a víz rólunk, hiszen mindenki sietett, mert otthon még egy etetést is be kellett iktatni.

November vége volt, gyönyörű hétvége, ebédre bűn rossz vadas csőtésztával...

És mikor már az utolsó voliereket akasztottuk le, úgy éjfél tájban a kampóról, elkezdett nagy pelyhekben hullani a hó.

Gyönyörű volt, és rajtunk áthullámzott valami finom, ritka érzés: öröm, hogy nem 1 nappal előbb jött a hideghullám és a boldogság, hogy sikerült.

Az a fotó a Petimmel (sárgamellű kék ara), amely a Madárbarát-lexikon borítóján található, szintén azzal az eseménnyel van összefüggében.

A művelődési ház vezetője kijárta a helyi tévénél, hogy adjanak le egy kis beharangozót. ahhoz meg engem ugrasztott, hogy mondjak kedvcsinálót. Én meg gondoltam, jöjjön Lajkó Laci is, ketten csak szebbet mutatunk, meg okosabbakat mondunk...

Így ketten ültünk a kamera elé, meg Peti, Laci részéről viszont egy fényseregély és még valami pompás madár. Jó kis 20 perc került adásba.

Szép volt, jó volt, tán igaz se volt!

 

Kedves Madárbarátok! Kedves Tibor!

 

Sok szerettel meghívom mindannyiotokat a Szentesi Madárfesztiválra!

 

 

 

http://www.madarfesztival.mlap.hu

 

"Kedves de-quki!

Örülök, hogy felfigyeltél a dologra.

Bár mintha volna valami kétkedésszerű a soraidban.

Mondjuk nagyobb ovációt vártam, mert azt hiszem, hogy ez igazi szenzáció. "

  Hogy ez a madárka előkerült az tényleg fantasztikus. Ennél jobban én nem tudom megragozni, de kívánom, hogy , ha nem is naponta, de havonta legyen egy ilyen madarunk.:)

Ne haragudjatok, de képtelen vagyok megállni - már 4:28-at mutat az óra, de ha leesem is a székről, felteszem ide a 7 képből az egyiket, amelyet az ausztráliai http://australasiaforum.net/australasia/index.php madarász fórum magyar moderátorától (Lumnitzer Ákos) kaptam a lexikonba való felhasználásra - mert olyan gyönyörű, hogy az ámító!

 

hoppá! nem ez az (EZ MÉG SZŰCS LÓRÁNDÉ)

hanem melyik is?

 

 

IGEN EZ AZ! HÁT NEM GYÖNYÖRŰ?

 

madarász: 1. a halászattal, vadászattal rokon régi foglalkozás űzője.

Madarak fogásával, idomításával kereste a betevőjét;

2. madarakat kedvelő, tartó, esetleg tenyésztő ember.

 

Madarász Gyula dr. (1858-1931): a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, ornitológus, madárfestő, aki kutatásai céljából beutazta az Antarktisz és Ausztrália kivételével az egész világot. 1896-ban ceyloni tanulmányútra ment, majd az egyiptomi, núbiai beszámolóit is saját illusztrációival jelentette meg.

Szakcikkeit nagytekintélyű lapok közölték szerte a világon. Ő szerkesztette és adta ki a Zeitschrift für die gesamte Ornithologie című színvonalas folyóiratot.

Átfogó műveiben a hazai madárfaunát írta le. Chernel I. szerint, aki nagyra értékelte a munkásságát, Madarász Gyula műve “a hazai madárvilág megismerésének vezérfonala”.

Elismertségét bizonyítja, hogy egy papagájfajt (Psittacella madaraszi), a felfedező német ornitológus, Meyer róla nevezte el.

Ő maga az általa felfedezett egyik fajdfélét (Tetrahasis szechenyii) a politikai példaképéről, Széchenyi Istvánról nevezte l.

Leginkább figyelemreméltó ornitológiai munkája, melyet a saját költségén adott ki, a Magyarország madarai (1881 Bp.) gyorsan közismert és keresett könyvvé vált.

Művészeti munkásságára mestere, Ligeti Antal tájképfestő volt nagy hatással. Kezdetben, miközben orvosi tanulmányokat folytatott, maga is tájképeket festett, ám Margó Tivadar professzor az állatvilág felé fordította az érdeklődését. Képzőművészeti alkotásait puha festőiség és tudományos hűség egyaránt jellemzi. Fotó forrása: http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/m/madaras/index.html

 

Madarász-papagáj (Psittacella madaraszi - Madarász’s kleiner Bindensittich - Madarász’s Parrot - Lorito-tigre de Madarasz – madaragashirainko - Pappagallo di Maderasz): a valódi papagájok alcsaládjának nagyon ritka, mintegy 14 cm nagyságú faja. R. Low már nem is tárgyalja, mert szerinte valószínűleg kipusztult.

Ez annál is fájdalmasabb volna számunkra, mert az egyetlen papagáj, amelyet magyar emberről, a kiváló ornitológusról, dr. Madarász Gyuláról neveztek el.

Nem hallgathatjuk el, hogy más vélemények szerint itt az olajszínű papagájnak az Új-Guinea hegyvidékein és a környező szigeteken előforduló alfajáról van szó.

Ezt a véleményt Forshaw sem osztja, mert a P. madaraszi esetében szembeötlően vaskosabb a csőr, mint a P. modularisnál, továbbá itt a szárnyon jellegzetes aranyos díszítés mutatkozik. Sőt van egy harmadik elképzelés, eszerint a Madarász-papagáj a P. modesta alfaja.

A névadó, felfedező a német Meyer volt.

A csőr itt szaruszínű, a láb szürke, a szem barnás. A homlok gesztenyebarna, ugyanilyen a csőr körül másutt is, továbbá az áll és a szemöldökcsík.

A homlok barnája finom átmenetel válik sárgásbarnássá, de a tollak szegélye őrzi a barnát, így egy sajátos rajzolat alakul ki, amely a hátat, a szárnyfedőket és a fartájékot is jellemzi.

A hát, a farcsík és a felső farkfedők alapszíne sárga. A szárny sárgászöld, az evezők sárga végével és a szárnyhajlat kék foltjával. A mell zöldes árnyalatú barnás, a has és a testoldal szintén sárgás. A farkfedők élénkpirosak. A rövid, lekerekített farok barnás szegéllyel zöldes.

Az alfajai:

• m. huonensi: huon-szigeti Madarász-papagáj,

• m. hallstromi: sötét Madarász-papagáj,

• m. major: nagy Madarász-papagáj.

A Huon-félszigeten előforduló P. m. huonensis barna részei aranylóbbak, mint a törzsalaknál.

A hallstromi alfajon az aranysárgát citromsárga helyettesíti, de a tollazat összességében sötétebb.

A P. m. major nagyon hasonlít az olajszínű papagájhoz, de a méreteit tekintve számottevően nagyobb.

Másutt az alfajok az olajszínű v. szerény papagáj alfajaiként jelennek meg.

Fotó: Szűcs Lóránd

http://j-gould.tamagawa.jp/Japanese/icons/newg/newguinea5.html

 

madarász-szervezetek: a teljesség igénye nélkül

a spanyol madarász-szervezetek szövetsége: →F.O.C.D.E.,

a világ madarász-szervezeteinek szövetsége: →COM,

a német kanáritenyésztők szövetsége: DKB (→COM)

TIT Stúdió ORSZÁGOS DÍSZMADÁRBARÁT-KLUB - átalakult,

TIT Csongrád megyei Egyesületének díszmadártenyésztő csoportja,

 

Kedves de-quki!

Örülök, hogy felfigyeltél a dologra.

Bár mintha volna valami kétkedésszerű a soraidban.

Mondjuk nagyobb ovációt vártam, mert azt hiszem, hogy ez igazi szenzáció.

És ha nekünk magyaroknak se fontos a dolog, akkor megette a fene!

Amúgy semmi okom a kételkedésre, hiszen a Tamagucsi Múzeumtúl kapott J. Gould illusztráció és a Szűcs úrtól kapott fotó összehasonlítása a laikus számára sem hagy kétséget.

 

 

  Tehát egy kihaltnak vélt madárfajról kaptál fényképet.

Gratulálok.

MADARÁSZ-PAPAGÁJ

BREHM-PAPAGÁJ

és "egyebek"

Kedves madárbarátok!

Olyan öröm ért ma, hogy bárki megirigyelheti: Ausztráliából levelet hozott a számítógép, hogy egy ott élő kedves hazánkfia, Szűcs Lóránd engedélyezi több mint 100 madárfotójának a lexikonban való felhasználását.

A dolog egy Brehm-papagáj fotóval vette kezdetét, amely kurriózumnak számít, s Szűcs Lóránt: Brehm-papagáj

 

miután a szerző engedélyezte a felhaszálást, azon lelkendeztem, hogy ennél csak egy Madarász-papagáj tudna jobban megörvendeztetni.

A kiváló magyar ornitológusról elnevezett papagáj a forrásaim szerint már nem lelhető fel. S amikor egy japán múzeumtől sikerült szerezni egy J. Gould illusztrációt a papagájról, hát "madarat lehetett volna velem fogatni".

Na, erre ez a kedves ember küldött egy na mit is?

EL NEM FOGJÁTOK HINNI!

Fotót a Madarász-papagájról - olyan ez, mint a mesében!!!!

s ha valaki esetleg kételkedne, annak íme:

 Madarász-papagáj

 

 

Időközben kiderült, hogy  Sz. L. nem véletlenül kattintott a madarakra, hiszen már 3000 (!!!) madárfaj példányait sikerül megfigyelnie és számos fotó is gazdagítja gyűjteményét. Ezekből több mint százat rendelkezésemre bocsátot, amiért ez úton is kifejezem hálás köszönetemet.

ÚGYE VALAMENNYIÖTÖK NEVÉBEN?!?

Nekem is volt vagy 10 fészekaljam házi verébtől még a 80-as években. Kerti volierjeim körül minig settenkedett éjszaka 1-2 macsek, s a felzavart madarak sokáig nem tudtak a sötétben elülni. Akkor azt találtam ki, hogy az 1. és az 5. volierbe betettem 1-1 20-es izzót, s amint lement a Nap, ezeket bekapcsoltam.

A félhomályban könnyen visszataláltak a madarak fészekre stb.... Ezen túl az 5. volier verebei rákaptak a lámpafényre odasereglő rovarokra, s ettől kezdve tulajdonképpen nem volt gond az etetésük még fészkelés idején sem!

No, és lássuk mi van erről a lexikonban:

házi veréb (Passer domesticus - Haussperling - House Sparrow) v. csuri: régebben a pintyfélék, ma már a szövőpintyfélék, ill. a verébfélék családjába sorolt faj. A valódi élőhelyéről, Európából, Észak-Afrikából, a Nílus völgyéből és Ázsiából a világon szinte mindenüvé behurcolták. Kína is így jutott hozzá. Fotó (hím és tojó): Annette Cutts - http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm

 A számára új areákban a ragyogó alkalmazkodó képessége folytán gyökeret eresztett, sőt, szinte ellepte azokat a tájakat is. A hatalmas elterjedési terület mellett az alábbi alfajok alakultak ki:

Passer domesticus

• africanus,

• brutius,

• bactrianus,

• balearoibericus,

• biblicus,

• hufufae,

• hyrcanus,

• niloticus,

• indicus,

• maltae,

• payni,

• parkin,

• rufidorsalis,

• persicus,

• tingitanus.

Az alfaja (P. d. italiae), az →olasz veréb helyzete vitatott. Vannak rendszerezők, akik szerint önálló faj.

Nem idegenkedik az embertől, meg lehet szelídíteni, amikor is kedves házibarát válhat belőle.

A tollazatában a fekete, a szürke és a barna klb. árnyalatai keverednek. A hím a fejtetőn szürke. A háton és a nyakán gesztenyebarna, de a nyakon feketével csíkozott.

Az arci rész fehér, a szem alatt egy a fültájékig futó fekete csíkkal díszített.

A hím könnyen felismerhető a határozottabb színeiről, és elsősorban a fekete torokfoltjáról. A fekete alul fokozatosan belevész a has szürkéjébe.

A torokfolt a tojóknál hiányzik, s itt a tollazat összességében barnásszürke. A háton és a nyakon mutatkozik rajzolat.

A fiatalok a tojókhoz hasonlítanak.

Annyira közismert, hogy aligha kell jobban részletezni.

Az ember közelében költ. A zárt, rendetlenül megépített fészke a legkülönfélébb mélyedésekben fellelhető, s belül azt a legkülönfélébb puha anyagokkal (fű, moha, toll, szőr, papírzsebkendő...) béleli.

Előfordul, hogy elfoglalja a fecskék, a gyurgyalagok v. bármely más, nálánál gyengébb madár fészkelőhelyét.

Ott lehet látni a gólyánál és pl. a ragadozók fészkében is albérlőként.

Esetenként előtör belőle a régi szövőmadár ösztön és fákra is hajlandó fészkelni.

Évente három fészekalja is van. 5-8 szürkésfehér pettyekkel díszített zöld tojásból áll egy fészekalja.

A hím is megkotlik.

A kicsik a 13-14. napon kelnek. A két szülő együtt neveli fel a kicsinyeit, s ilyenkor rendkívüli hasznot hajtanak a rovarpusztításukkal, mert csőrből, rovarokkal etetnek.

Sőt, ilyenkor már-már "ragadozóvá" válik több, hiteles megfigyelés ad számot arról, hogy e közismert magevő a költési időszakban kisebb hüllőket, fali gyíkokat is zsákmányol, hogy a fokozott állati fehérjeigényét kielégítse.

Közismert, hogy a konyhai hulladékot és a szemetet is szívesen átvizsgálja. Szokott is találni ott kedvére valót.

14,7-15 cm nagyságú rendkívül szívós magevő, amely más madaraknál könnyebben birkózik meg a környezeti ártalmakkal, jól alkalmazkodik a változó környezeti hatásokhoz.

A fehér sávval díszített szárny hossza 71-81 mm. A fekete evezők rozsdabarnával szegettek.

A barnás farok 54-58 mm.

A láb barnás hússzínű, a csüd 17-20 mm.

A csőr 12-13 mm, a hímeknél fekete, a tojóknál és a fiataloknál barnás színű.

A költőhelyéhez eléggé hűséges, attól ritkán távolodik el több kilométerre, de a szükség esetenként továbbhajtja.

A szibériai térhódítása során 100-200 kilométert tett meg évente, s így 1700-ban Irkutszktól már a Léna forrásánál bukkant fel. 1850-től 25 év alatt a Jenyiszej mentén a 66. szélességi fokig jutott.

Sőt, újabban előfordul a sarkkörön túl is.

A fiókái felneveléséhez igényli a rovarokat és megcsipkedi a gyümölcsöket is.

A magevők közül egyedül a házi veréb nem élvez védelmet*. Pásztor Lajos jelzi, hogy a kanárival (!) keresztezhető, ami tekintve a két faj rendszertani közelségét, érdekes, de nem megdöbbentő.

Meg kell még említeni, hogy újabban nyugaton a madárkedvelők körében - "A veréb is madár!" felkiáltással - kezd kialakulni a verébtartás kultusza.

A tenyésztési eredmények sorában érdekességek is mutatkoznak: fehér veréb, pasztell veréb.

Esetenként vadon élő állományban is felbukkannak mutánsok, leggyakrabban tarka színváltozat, de ezek eliminálódnak.

Tekintve, hogy a verébutánpótlás nem olyan kérdéses és természetellenes, mint más vadon élő madaraknál, már csak madárvédelmi szempontból is érdemes volna több figyelmet szentelni ennek az irányzatnak hazánkban is.

 

* ez ugyebár javításra szorul, túlkép vehetitek úgy, hogy javítottam is: eszmei értéke 1000 Ft