Sokat kell még tanulnunk, hogy nagyanyáim kemencéit megalkossuk.
Adnál bővebb infomációt a kemencédről? Minden tapasztalatért hálás vagyok és a tiéd nagyon igéretes.
Én is hátsó kéményt keztemel itthon.
főleg a szigetelés érdekel. természetesen a kialakítás is.
Úgy gondolom, hogy egy sor élére állított, fektetett, kisméretű tégla után / vagy inkább 2 sor? / tört üveg homokkal, azután a kőzetgyapot. Végül kivül egy sor állított tégla. Az egészet pelyvás, sós, agyaggal kenem be belül. Kiégetés után, híg, sós agyaggal meszelem át, mint a nagyanyám.
Többnyire ugy müködik a dolog hogy felfütik a kemencét ugy 300 fokra, belerakják a tésztát amit 170 fokon szokás sütni, aztán szar a samottkemence mert éget. A konyhában a sütöben is megég ám 300ra rakva srácok. kicsit vissza kell hüteni és nem berakni ha tul meleg.
Igen nagyon bevált nálam ez a kemence. A füstjáratnak az a lényege hogy a nagyon meleg füst ne a kéménybe menjen azonnal hanem a boltív tetejét melegitse.
Nagyon gyorsan és kevés fával föl tudom fűteni. Kb 25-27 kg fával és kb 1 óra 20 perc alatt sütésre késsz . De ha égés közben töbször megforgatom a parazsat 1 óra is elég.
A régi hagyományos üvegcserepes kemencémet 3 óráig kellett fűteni természetesen háromszoros menyiségü fával és nagyon hamar kihült volt úgy hogy a hus sütés után betett rétest szégyen szemre a gázsütőbe kellet megsürni. A mostani kemencémel 4 óráig lehet sütni addig nem csökken jelentősen a kemence hőmérséklete. Ez persze a hőszigetelésnek köszönhető.
Nézd a sparheltel kapcsolatban nem sok tapasztalatom van nem mélyedtem el eben a témában. De szerintem ha ha úgy csinálod ahogy a régi kályhákat építették vagy téglából vagy samotból is készítheted az égőteret és a tetejére egy önvény fözőlapot ,fedelet amit vastelepen biztos találsz.
Ha bevezeted a kemence kéményébe és ha egyidőben akarod mindketőt használni akkor a beömlő nyílások között minél nagyobb távolság legyon legalább 80cm hogy ne zavarják egymást. De ha nem egyidőben akkor meg valami elzárót építsék bele a nem üzemelő kizárására.
A boltban a zsemlemorzsák (kenyérmorzsák, panírmorzsák) onnan származnak, hogy a pékség az el nem adott kenyeret visszavizsi, és a hülő kemencébe beteszi kiszáradni, majd darálja, csomagolja. Ez eddig egy állítás.
A zsemlemorzsák döntő többségére rá van írva, hogy tartalmaz szóját.
Izé... a kérdést már fel se merem tenni...
Szóval mindennapi betevőnkben (amit nem otthon sütünk persze) szója van???
Járulékos kérdés:
Ha az élelmiszereken fel kell tüntetni az összetevőket, akkor a kenyéren miért nincs? (Kivéve multi előrecsomagolt.)
Most gondolkozom azon, hogy mekkora hamuteret készítsek? 80 x 100 a belseje. 50 x 35-re tervezem az ajtót. Lehet, hogy csak négyszögletes lesz, hiába tetszik az íves.
Éppen a mult héten jártam Pécsett egy rokonunknál. Ott ebből készítették a kemence alját. Kicsit tovább maradt benn a pogácsa. Meg is égett az alja.
A samott magasabb hőmérsékletű, és gyorsabban adja le a hőt.
Én csak a grill alját készítem samottból. Ámbár még azon is gondolkozom, mert a parázsnak jó egy sima lemez tepsi. A telken mindent törekes agyaggal kentem be, jó vastagon. Igaz, hogy gyakran kell átsimogatni /meszelővel/ friss agyaggal. Emlékeim szerint nagymamám is ezt tette. Igaz, pizzát még nem sütöttem.
Az itthoni kemencémnek most lett kész a betonalapja. jövő héten építem.
A kültéri nem fedett kemencéknél fönnál az a veszély hogy a repedéseken beszivárog a víz és előbb utóbb használhatatlan lessz a kemence. Saját tapasztalatból mondom az előző kemencémen nem fordítottam különösseb jelentőséget a kiseb repedéseknek és az lett a vége nem tudtam a végén fölfűteni a kemencét més 4 óra alatt sem.
Persze jobb lenne vigyázni rá, de a hely, ahová elkészül, nem alkalmas befedésre.
A tömb és a kémény régi tömör tégla, hagyományos meszes-cementes habarccsal, száradás után első évben kapott egy impregnálást, amit már lehet, kéne újra... (kőbalzsam, a'sszem...)
A donga palástja zsákos kültéri vakolat vékonyan a szigetelésen, azon kültéri fehér, meszes homlokzati festék, ami már besötétedett, itt-ott penészes-mohakezdeményes. Ezzel is lehetne mit kezdeni pl, évente, tavasszal egy réteget rágurítani, hogy szép fehér legyen...
Szóval lehet, de a végletekig nem gondozásmentes...
Nemsoká (jövőre) nekiállok a saját kemencém megépítésének. Az érdekelne, hogy tető nélkül megépíthető-e "gondozásmentes"-re a külső burkolat, már ha ragaszkodnék a hagyományos megjelenéshez. Úgy értem, a meszelt kinézet megoldható-e modern kültéri anyagok felhasználásával, és mi lenne megfelelő ehhez?
Gyönyörű, de ahogy látom a kőrnyezetet is, nincs megélhetési gond sem. Én egy rakat téglát sem tudok össze spórolni egy év alatt, nem hogy még ekkora kerítést! Nem irigyelem, távol áll tőlem, de én egy életen át nem tudtam azt összepakolni egy szerényebben sem. Lehet, hogy a diuplomám akadályozott! :-)))))
Bocsássátok meg, hogy nem olvasom elejétől a topikot. Ha megengeditek inkább vázolom majd az elképzelésemet és kritizáljátok.
Az első is úgy készült, hogy az egyik oldal grill és a másik a kemence a szintkülönbség miatt. csak egymás mögött.
Most is ilyet rendelt a feleségem, csak itthonra. /Pedig reménykedtem, hogy megúszom, mert a telken sem sokszor használtuk./
Itt viszont nincs lejtés, tehát egymás mellé kell tennem a kettőt sajnos.
Nem szeretem a grandiózus modelleket. Csak a legszükségesebb méreteket alkalmazom.
Már nem tudom hol olvastam, de a kemence belsejét törekes agyaggal kentem be, jó vastagon. Dróthálót csavaroztam fel. Elég jól bírja, de komolyabb használatnak még nem volt kitéve.
