Ma megnézte a hegesztő ismerősöm a féktámasz kitörését. Azt mondta mivel már volt hegesztve ne próbálkozzunk vele újbó. Esetleg valakinek nincs 28-ashoz féktámasza, amit eladna? Tegnap visszahozták a szabályozott fékdobjaimat és felújított betéteket. Sajna a féktámasz hiánya miatt egyelőre csak az egyik oldalt tudom összerakni.
Annyit tennék még hozzá ehhez az elméleti kérdéshez.
Ma szántottam az 50-es Dutrával egy kb 20 éve nem művelt hegyoldalt.Egy szóval kegyetlen volt.A hármas Lajta ekét művelt földbe T3-ba vitte.Itt T2-ben lejtőnek lefele sem bírta.Le kellett vennem egy ekefejet,és ennek ellenére több órán keresztűl szenvedtem 3000m2-rel.
T2-ben nem igazán lehet megfullasztani a motort,de nem volt megfelelő tapadás.Sokszor ki kellett emelnem az ekét mert csak pattogott a gép.
Most bosszankodtam ,hogy ilyen kőnnyedén elkapart,de amúgy azért komoly a vonóereje.
Úgy kellene megválasztani a gépet,milyen munkára szeretnénk használni.Mint ahogy a hajtáslánc van túltervezve..Akkor nincs csalódás.
Zwack sem árulja el az unikum titkát. Azt még nem mondtam, hogy a degyeszre zabáltuk magunkat után, video bemutató volt a D4KB munkáiról, s egyéb Dutraságokról. Az asztalon hegyekben folyóiratok, éppen a Dutráknál kinyitva. Majdan mentünk a telepre, élő muzsikaszós Dutra vizitre.
Jártunk mi még sok fele, főleg sötétben is, ahol én mentem előre az esetleges pofonokat kapni. Ált. akkor lemaradt a fényképezőm. Ha van kép Bbéciről, a szerb 90-esről, Kiszé 2-ről, akkor az utazók tegyék fel.
Bbécinek sokat köszönhetünk, a címeket, a kitűnő vadászlakot, ahol megszálltunk 1800 Ft/nap költségen.
A Csantavéri vásár legjobb részét majdnem kihagytuk. Egy kánaán, át fogok járni. Rozsda gyönyörűség mindenütt. Gép építőknek kielégíthetetlen mennyiségben. Azon kívül ilyen házi kis ügyesek mérsékelt áron.
A boszniai piramis tetejéről, a nagyon valóságosnak tűnő felvezető.
Egy férfi, aki nem hagyta magát. A kíméletlen magas piramis, amelybe az össz egyiptomi beleférne. Kéményen tart a mi Ferink a csúcs felé.
A piramis valósága vitatható, mert olyan mint egy másik hegy, amely pontos 4 élű kup. Azonban az alá vezető több km alagút, amelyben 5 tonnás ember alkotta 32 ezer éves kerámiában magyarhoz hasonló rovást írtak 4-5 ezer éve.
Azt elfelejtettem, hogy örülünk, hogy Endrebá, és Kemenyes65 igy kifejlesztették magukat hidraulika felújítás ügyben. Nagyon jó, csak mentsétek el magatoknak a leírtakat, mert szerintem három nap múlva tizen fogják megkérdezni, hogy ugyan, hogy lehet javítani 28-s hidraulikát. ( legalább akkor csak be kell másolni )
Nodeee... azt kérdezed pontosabban, hogy egy vontatójármű direktbe kapcsolva lefullad egy elmozdíthatatlan vontatmányhoz kapcsolva? Illetve alacsony fokozatba kapcsolva csak kaparászik?
Ha házilag építesz majd valami holdkompot vontatási célzattal, akkor szembetűnik majd, hogy egy traktornak kevésbé fontos gyorsan mennie, viszont nagyon fontos lassan és nagy vonóerőt kifejtve ballagnia. Amelyik házigyártmány csak gyorsan tud menni, azt nem szabad megvenni sem, mert egy traktornak nem az a fontos.
A gyári taligák mind tudnak nagyon lassan menni, nincsen olyan traktor amelyik a legalacsonyabb fokozatban is odadöglik a teli pótkocsi vagy a mélyre eresztett eke elé, az már többször előfordul hogy két falu között idegesítően hosszú ideig tart az utazás némelyikkel.
Vedd figyelembe hogy a vontatójárművek legnagyobb igénybevételnek kitett alkatrésze a differenciálmű, ha a gyárilag meghatározottnál nagyobb mintázatú illetve átmérőjű gumikkal van szerelve a traktor, akkor alacsonyabb fokozatba kapcsolva a motort kímélheted, de a differenciálmű bolygókerekeinek a perselyein a teljes talajra átviendő vonóerőnek át kell adódnia.
Az löttyen meg először a túlterheléstől, és kezd ordítani főként terhelésváltáskor (mikor vontatásból átvált motorfék üzemmódba vagy viszont)
Na... nem tudom hogy mennyivel lettél okosabb az alapkérdésben, de szerintem kihagytátok abból az okfejtésből azt hogy minden gyári traktoron vissza lehet kapcsolni olyan fokozatba amelyikben már nem fullad le a motor. Akkor se ha bele van a gumiabroncs betonozva a sziklába, mert inkább letépi magáról a gumit minthogy ledögöljön a motorja.
Én erdei munkán láttam olyant LKT-n, hogy inkább lerogyott a gumi, letette a felnit a földre mikor a mintázat nem rúgott el, a felnit viszont kíméletlenül tekerte a sebváltó.
A nagyDutra is ilyenkor szokott elkezdeni vontatás közben elkezdeni pattogni, mert a gumi először megrogyik, aztán megcsúszva felpattan és dobja fel az egész gépet.
(emlékszel arra a videóra amelyiken a ZT303-as IFA traktor betonon elhúzta a nagydutrát? Na ott is látszott ez a pattogás)
A helyzet az, hogy ha csak ezeket a viszonyokat nézzük egyáltalán nem lesz helytálló az eredmény. Hiszen a talaj ami a villanypózna közelében volt gondolom kicsit sem hasonlított egy 10 hektáros földarab kellős közepére. És ha már a sima talajon is esett a motor teljesítménye mi lenne vele akkor ha valóban lenne esélye fogni a kerekeknek?
Belsőség
