Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Ja ja hogyne. Hasra-ütni a fotelból én is tudok. Ha nem haragszol, akkor majd én inkább megvárom amíg a vizsgálat során hivatalosan is találnak BUK repeszt vagy repesz nyomot.
Ilyen alapon hozok neked N+1 embert akik "megmondják" hogy sziriuszi plazmavető nyomok vannak rajta.
Akkor kérlek magyarázd meg, hogy a gépek miért nem szakadnak darabokra és miért fejesztették ki az acélpálcikás harci részt a légiharc rakétáknál. Talán azért, mert a robbanás lökéshulláma jellemzően nem jelent szinte semmit és a munkát másra kell bízni...
Én nem tudok róla hogy bárki bármilyen repesznyomot is talált volna pláne BUK-ot.
Pletykák vannak.
Viszont találgatni nem akarok, csak annyi a biztos hogy 2 méterre BUK nem robbant attól a lemeztől, aki mást állít biztosra az hazudik. Legyen Holland, Amerikai, Orosz, Ukrán, vagy Hottentotta.
Ettől még robbanhatott BUK távolabb, vagy valami más kisebb közelebb.
Tavolsagokat mi is ok is csak becsulni tudjak de ami viszont teny hogy a gyarto altal is elismerten BUK raketabol szarmazo repeszek vannak a gepen, illetve maradvanyain.
Magyaran innentol ertelmetlen minden egyebb vita mert semil;yen egyebb repesznyomot nem talaltak csak a BUK et. Sem R-60 sem PYTHON sem semilyen egyebb palcikas vagy repesz harciresz nyomot.
Akkor miert megy megis a gumicsontozas ezen a mil;yen raketa is volt???
A Weibull függvény alapján a külső nyomással egyenesen arányos a túlnyomás robbanás esetében. 10 Km magasságban a felszíni nyomás 1/3 mérhető, ezért a túlnyomás a harmada lesz a felszíninek. Ami egy 2 méterre robbanó 10 Kg töltet 200 Psi feletti értéke esetében lesz 70 Psi körül, ami még mindig pont öt-tízszer annyi, amennyi a pilótafülke porrá zúzásához elegendő.
Eloszor 1 meterrrol lehetett hallani a ketkedoket , most 2 meternel tartunk de kerdezem en mi alapjan jelenti te ki hogy 1-2 meterre tortent a robbanas ?
Mi van akkor ha az 3-4-5-6 meterre tortent ?
Mert abban egyetertek onnel hogy ha kozevetlen a pilota fulke melett robbant volna akkor meg a nagy magasagban levo ritkabb levego miatt is talan durvabb lenne a serules bar azt latni kell hogy itt valoban nem egy fix targyrol van szol hanem egy a levegeoben repulo testrol.
De maradjunk csak az elso kerdesnel. Mi alapjan 1-2 meter a robbanasi tavolsag ?
Ez 4 Kg TNT volt, nem 70 Kg 1-2 méterről 70 Kg de akár csak 10 Kg is az ég világon semmit nem hagy abból a vékony alu lemezből.
Ajánlanám figyelmedbe az alábbi videót, ahol a Krug 150 kilós harci részét (amiből 90 kiló tisztán a robbanóanyag) láthatod működés közben. (8:15) A célgép telitalálatot kap, és bár lángcsóvát húz, mégsem robban millió darabra... És ugye azokat a célgépeket össze sem lehet hasonlítani egy utasszállítóval ha a méretet nézzük.
És ha nem lenne elég, akkor itt van egy amerikai F-4 Phantom, ami alatt a Dvina még nagyobb, 200 kilós harci része robban...
Lehet, hogy velem van a baj, de én azt vettem ki abból a hozzászólásból, hogy a "nincs ilyen" nem konkrétan a 9E420-ra vonatkozott, hanem magára a GSzN-re.
10 km magasságban a lökéshullám hatása tudommal fing a szélben kategória a repülőgépek szerkezeti szilárdságához és rugalmasságához képest a ritka légkör és ki mennyiségű robbanóanyag miatt. A lentebb említett Aranykéz utcai robbantás nem mérvadó. A légkör is sűrűbb és maga a bomba, ahogy el volt helyzetbe fojtás ellen dolgozott. A rakéta elműködés esetén szó nincs erről. A repeszhatás az, ami pusztít.
"9Э420 típusú félaktív doppler rádiólokátoros(radaros) önrávezető fej. Az ukrán rakétákon nincs ilyen."
A cikkben ezt olvastam(lehet, hogy nem vettem észre valamit):
"многорежимная полуактивная доплеровская радиолокационная головка самонаведения (ГСН)9Э420 (для 9М317) и 9Э432 (для 9М317М) ..."
Talán így fordítanám: Több üzemmódú(????) félaktív doppler rádiólokátoros önrávezető fej (GSZN) 9E420(a 9M317 számára - rakéta típus ) és a 9E432 (a 9M317M számára) ...
Ezek a típusú rakéták a BUK M1-2 lérak komplexumhoz vannak(voltak) rendszeresítve(tudomásom szerint).
Az ukránoknak BUK M1 típusú lérak. komplexumuk van, 9M38M1 rakétával.
Még egy dolog, amit a lökéshullámnál figyelembe kell venni: más a lökéshullám hatása földi 1 atm környezeti nyomáson, és csak töredéke ennek a 10600-on lévő töredék környezeti nyomáson, szóval nem véletlen, hogy ott már főleg a repeszfelhő pusztít, a légnyomás hatása jóval kisebb mint egy földi robbanásnál.
Bocsi, a BUK-ban (és minden más rakétában) nem a robbanótöltet súlya van megadva, hanem az ún. "harci rész/fej" súlya (warhead). Ez pedig a robbanótöltet és az acél repeszképző köpeny együttes súlya. Még ha egyenlő térfogatot veszünk figyelembe a kettőnél (ami valójában inkább 2/3-1/3 köpeny/töltet), a jelentős fajsúlykülönbség miatt maga a robbanótöltet akkor sincs több szerintem max 8-10 kilónál, szóval ez a 70-nek csak töredéke, ezt kellene figyelembe venni (olyan adatot eddig nem találtam, ahol külön megadták volna a töltet és a köpeny súlyát).
Az aranykéz utcában 4 Kg ot robbantottak. Semmi nem maradt meg 2 méteren belül, még az alvázt is a betonba nyomta. 70 Kg baromira sok. Nézz rá a melletted ülő emberre és képzeld el hogy teljes tömegében felrobban. 20 deka volt a max amit robbantottam trotilból, de kellően ijesztő volt az is. 70 Kg ilyen távolságról az cafatokra szaggatja azt a vékony alulemezt jellegzetes szakadási mintázatokkal. Itt meg még a formája is megmaradt.
20 Psi egy Betonbunkert szétszed, itt meg minimum 100 Psi volt. Gyakorlatilag lényegtelen hogy rögzítve van e vagy sem amikor 7 szeres hangsebességgel érkezik a lökéshullám. A tárgy úgy mozdul el hogy egy lökéshullám indul meg az impact ponttól benne és igy fog végül a másik fele is odább menni. Namost ez a hullám hangsebességgel halad, a behatás meg ennek a sokszorosa.
Teljesen biztos lehetsz benne hogy ettől az alulemeztől 2 méternyire se 70 Kg, se 10 Kg TNT vagy RDX nem robbant fel.
Véleményem szerint egy földben álló vasbetonra (mely nem tud elhajlani, elmozdulni) más hatással van egy ilyen robbanás, mint egy levegőben mozgó belül üreges alumíniumborítású tárgyra. Egyébként a cockpit a repülőgép egyik legjobban megerősített része. De a lényeges az, hogy a lökéshullám energiája sokféleképpen elnyelődhet. Pl. letépi az alumíniumot. 70kg lehet, hogy soknak tűnik, de még ezt sem arra tervezik, hogy atomizálja az ellenséget, hanem a több ezer repesz (talán 7-8000 db) szedje szét a gép fontos részeit és az vagy sérülések+aerodinamikai eről hatására essen szét, vagy legalább zuhanjon le.
Amúgy számtalan légvédelmi gyakorlat van drónokkal, ott sem vaporizálódik a céltárgy, hanem utána a darabjait megnézegetik, hogy milyen pusztítást végzett a rakéta. A 2m-ben sem lehetünk még biztosak, a DSB remélhetőleg ezt is közzéteszi. Ha már 3-4m lesz a végleges, az is sokat jelent a végső erőhatás tekintetében.
OFF
a szerencsétlen Explorerből küldtem, Chrome alatt csak egy sor fehér sáv jelenik meg, nem lehet válaszolni...