Az első: hogy lehet, hogy vki 1920.decemberében halt hősi halált? Kissé ugyan homályosak már az emlékeim, de mintha akkorra véget ért volna az I.vh, nem??
Igen, már lassan két éve...vagy talán több is...Most éppen a weboldalon dolgozom, hamarosan publikus lesz: kerkuskak.hu cimmel .Te honnét és mit kutatsz?
Az első tanú szerintem valamilyen Péter, ferencesrendi atya, a második Julián(?) János, tárnoki jegyző Martonvásárról. Arra nem vállalkozom, hogy a házasulók szüleinek a nevét is kiolvassam, de a megfejtések érdekelnének:)
A középső bejegyzés érdekelne. Azt már látom, hogy egy úrról meg egy tekintetes valakiről van szó, de a tanúk részt nem értem. Kicsit elüt a megszokottól.
Mivel az Orthodoxam is tárgyesetben (accusativus) áll biztos, hogy ortodox hitre tért. A kérdés az, hogy a településen, vagy környékén vezettek-e görög keleti anyakönyveket vagy sem. Ha nem, akkor egyszerű a megoldás, mint korábbi katolikust jegyezték be, kiemelve, hogy ő most már nem az, hanem g. keleti. A problémát inkább az „omnibus Sacramentis munita”-ban látom. Miképpen lehetséges az, hogy minden szentséggel el lett látva, nem tudom.
XVII. század eleje, közepe, de figyelni kell, mert több részletre vannak osztva az I. kerületi anyakönyvek is. Én nem ismerem Bécset, de biztos, hogy az I. kerületet Vizivárosnak hívják/hívták?
Elsőre azt gondolom, hogy a Királyi Jogügyigazgatóság iratai közt kéne kutakodni, azaz a Királyi Jogügyigazgatósági Levéltárban. A MOL honlapján lévő leírása alapján ez tűnik a legígéretesebbnek. Az LKK-ban olvasható a repertóriuma.
Buzási János: Királyi jogügyigazgatósági levéltár: Repertórium (Levéltári leltárak 37. Budapest, 1967). A 166. oldalon szerepel a Budai Kincstári Ügyészség (E 610), talán itt dolgozott Egresy. Az itt lévő iratokat lenne érdemes átnézni, de nem biztos, hogy a családod iratai is itt lettek elhelyezve. Ez csak tipp!!!
Olvastam, hogy sikerült lefordítani a térképet, remélem, hogy nem vittelek félre nagyon a fordításommal.
Már két alkalommal is találkoztam olyan esettel, hogy a feleség megözvegyült, majd újraházasodott. Később meghalt, és a halotti anyakönyvbe, mint az első férj özvegye került bele. Ez hogyan lehetséges? Azt sajnos nem tudom, hogy a két feleség második férjeinek sorsa hogyan alakult.
A második kérdésem pedig az lenne, hogy mitől függött az, hogy a házasságon kívül született gyermek viselte-e az apa családnevét? Volt valamilyen törvényi szabályozása? Az egyik ősöm leánya házasságon kívül született, születésekor elismerte, hogy ő az apa, majd el is vette az anyát, és annak korai halála után ő nevelte fel a lányt, aki ennek ellenére az esküvőjén az anyja családnevét viselte. Más, akik ugyanígy, házasságon kívül született, az apja nevét viselte. Egyszerű névváltoztatásról lenne szó?
Hát a szó még beleférne nagyon is. Csak logikát nem látok. Akkor úgy hangzana magyarul, hogy "3 éve áttért az ortodox hitről" (katolikusra)? 77 évesen már miért térne meg? Viszont ő lenne az első ortodox ősöm. :)
Die 15ta Aprilis sepulti st (sunt?) Elizabetha Veheta (Fekete?) Vidua Stephani Tilaj ante triennium ad fidum Orohodonam conversa annor[um] ci....er 80 omnibus Sacramentis munita.
Most láttom hogy tévedtem megtaláltam Höchstadtot a régebbi family search keresőben. A Dillingen körzetbeli Höchstadt anyakönyve 1580 - ban kezdődik. Úgy látszik volt olyan bajor püspök aki megengedte a mikrofilmezést. Két oka lehet hogy nem találod, vagy még nem vitték fel az adatait a mormonok, a másik hogy sokszor még a már fennlevő településeket sem adja ki ha beírod csak személyek alapján enged keresni.