Atyavilág, mit kutyult a fórumgép? Szerencsére föltettem a vágólapra, mielőtt elküldtem. :)
Tehát:
Ha jól tudom, az olyan művelésmódok, ahol magasra van fölfuttatva a szőlő, szintén ellenállóbbak a gombabetegségekkel szemben, a tőkét persze, terhelik, és a termés minőségét is rontják. Úgyemlékszem, láttam archív képeket Teleki Zsigmonddal kapcsolatban, ahol is létráról szüreteltekakísérletiültetvényén.
Ha jól tudom, az olyan művelésmódok, ahol magasra van fölfuttatva a szőlő, szintén ellenállóbbak a gombabetesgésekkel szemben, a tőkét persze, terhelik, és a termés minőségét is rontják. Úgyemlékszem, láttam archív képeket Teleki Zsigmonddal kapcsolatban, ahol is létráról szüreteltekakísérletiültetvényén.
Hát igen elgondolkodtató és hasznos válaszokat adtatok, köszönöm.
A talaj adott, a szőlőfajta adott, lényegében azon nem tudok, illetve nem nagyon akarok változtatni.
Levonva a tanulságot, a kisebb kerhelés, szellős metszés, folyamatos zöldmunkák, karbantartás lesz az alapom, s erre jön majd a lehető legkevesebb vegyszer a lehető legoptimálisabb fajtából és időpontban.
Ezen kell majd sokat agyalnom, sokat olvasnom - s azt hiszem sok kérdésem is lesz majd :)
Minden infóra szükségem van, ami elérhető és hasznosítható.
Ez egy komplex kérdés, sok összetevővel. Ha komolyan erre vagy ráhangolva akkor;
- próbálkozz rezisztens vagy részben ellenálló fajtákkal, van már -nem csak a direkttermők között- amik minimális növényvédelemmel termeszthetők. Igaz, ezek borai nem mindenki szerint adja a legjobb minőséget, de korrekt borok készíthetőek. Fehér fajtákból nagyobb a választék mint kékszőlőből.
- megfelelő terület - ez nagyrészt adott, de ha mód van a szellősebb, magasabb térszíni dűlőkre koncentrálni akkor a nagyobb aszályveszély ellenére is érdemes ezekre rámenni, a kevesebb pára, több nap jótékony hatása okán.
- fitotechnika; amibe beleértendő a terhelés, metszés, zöldmunka; kevesebb termés, szellős lombfalon, karban tartott hónaljhajtásokkal, tetővel. A zárt vastag lombfal gombakánaán.
- tápanyagutánpótlás: kerülendő, vagy csak igen mértékkel, a vegetatív tömeget növelő N és szerveszanyag fogákonyabbá tesz a betegségekre.
- agrotech. - kapálás, gyommentesen tartás; jó jó a füves sorköz, de az is párásít.
- vegyszeres növényvédelem - tényleg nagyon fontos a mikor és a mivel. Ez viszont egy külön esszé; én is sokszor rugózom ezen; tényleg nem vagyok benne biztos hogy a réztartalmú szerek a fel nem szívódásuk ellenére - kevésbé ártalmasak mint pl. a strobilurin (felszívódó) hatóanyagok amiket természetben található fülőkegombák kivonatának fungicid hatására alapoznak és állítottak elő.
Hétvégén volt 20 éves osztálytalálkozóm, és ott az egyik lelkes társ biogazdálkodásba és szőlészkedésbe fogott, harcosan példálózva, hogy semmi felszívódó csak hetente réz.... Megkérdeztem tisztában van e az ilyen mennyiségben talajra, (esetleg szervezetbe jutó) réz hatásával.... a választ gondolhatjátok.
Nincsen megoldás. Az ültetvények 99%-án valamilyen növényvédelemre szükség van. Ez persze nem azt jelenti, hogy féltetétlenül a nagykra-főre való ész nélküli vegyszerezés a járható út.
A fő kérdés, az az, hogy mekkora termést akar a gazda, mekkora kockázatot tud vállalni és milyen lehetősége van arra, hogy nagyon gyorsan reagáljon ha úgy hozza a szükség.
Ez az a három faktor ami meghatározza a növényvédelmet. Ha a gazda csak adott hétvégenként ér ár permetezni, vagy akkor a birtok, hogy képtelenség mindenhol mindig ott lenni és gyorsan reagálni akkor csak az intenzív programszerű növényvédelem a járható út. Ha nagy termést akar minden kockázatvállalás nélkül akkor megintcsak tolni kell a rothadás elleni szereket meg mindent ami a csövön kifér.
Nehéz megmondani, hogy mi a tökéletes modell. Talán nincs is. De az fix, hogy én gyakran látom azt, hogy a hegyen sokan feleslegesen permeteznek rossz szerrel, rosszkor és sokat. Rendszerint ugyanezeknél a gazdáknál a mustfok is alacsonyabb szokott lenni és a tőketerhelés is magasabb szokott lenni. Szóval én valahogy szemléletbeli kérdésnek érzem ezt is.
Na, akkor most ott vagynk ismét, ahol a part szakad? Végül is értem én, hogy semmi sem jó igazán, de mágis szeretnék találni egy olyan megoldást, amely a legkevésbé használ vegyszereket, különösen felszívóó vegyszereket nem. Akkor mégis ennek figyelembe vételével mivel lehet védeni a szőlőt? Van egyáltalán megoldás?
Én tényleg csak hobbiszőlész vagyok és nem is akarnám kinőni ezt a kategóriát. Csemegeszőlőket már sikerrel hoztam rendbe egy valamikor végletekig elhanyagolt portán. Azóta már újakat is ültettem. Most vörösbornakaló szőllőfajtán gondolkodom. Csak egy 40-60liernyi bor a célom. Ebből adódik az a kérdésem, hogy ha van kifejezetten olyan fajta amely üvegbalonban való tároláshoz, (érleléshez?) kifejezettebben ajánlhatóbb volna -annak megválasztásában segítsetek nekem! Illetve másik oldalról nézve, ha a bor nem fog látni hordót, akkor mely fajtákat jobb ha inkább mellőzök?
-Más kérdés: A zweigelt, egyes fajtaleírásokban "rothadásra közepesen érzékeny", míg máshol: "vastag héja miatt kevésbé rothadékony" Mi az igazság, mi a személyes tapasztalat ebben?
A szőlőtermesztésben kivételesen engedélyezettek a gombás betegségek járványszerű fellépésének megelőzéséhez szervetlen kén- és rézkészítmények, azonban azok éves felhasználható mennyisége is korlátozott.
Az ökológiai termesztés esetén gondot jelenthet, hogy a peronoszpóra elleni vegyszeres védelemben csak rézkészítmények használhatók. A réz viszont nehézfém és felhalmozódik a talajban, ezért ez sem tekinthető igazán környezetkímélő készítménynek. Bár termő ültetvényben még nem figyeltek meg a talaj nagy réztartalmára visszavezethető károsodást, szőlőiskolákban és fiatal ültetvényekben – különösen humuszban szegény, homokos talajon – tapasztaltak erre visszavezethető jelentős fejlődési rendellenességeket. A réz toxikus például az algákra és a halakra, ezért gondot jelenthet, ha a talajból a vizekbe mosódik ki. Ezzel magyarázható, hogy a felhasználható réz mennyiségét az ökológiai termesztési előírások korlátozzák, s ezért van a réz használata az Európai Unió ökológiai termesztési előírásában is csak 2002. március 31-ig engedélyezve.
Hát, ha a permetezéstől szüretig nincs eső, akkor kitart:) Persze akkor meg minek permeteztél... Amúgy simán előfordul, hogy egy-két eső a levelek egy részéről lemossa a rezet, tehát utána ezek a részek már védtelenek, de a bogyókon helyenként még jól láthatóan ott van a maradék.
Azonban, ahogy írtam, a rézzel elsősorban nem az a baj, hogy a bogyók felületén ott marad, hanem az, hogy ha túl gyakran használod, akkor a talajt teszed tönkre.
tehát, ha olyan jól tapad, hiogy az eső sem mossa le, akkor ha jól értem, nem is kell újra pernmetezni, amíg rajta van, tapad. Akkor még kevesebb lesz vele a meló, mint gondoltam. Mert gondolom, hogy amíg rajta van, addig véd is. Szerencsés esetben egyszer lepermetezem és ha kitart szüretig, akkor szüret :)
A réz nem szívódik fel a szőlőbe, de tapad a héjhoz, és csak többszöri áztató eső mossa le teljesen. A legnagyobb probléma vele azonban az, hogy a talajban nem bomlik le, hanem akkumulálódik. És nem tesz jót a talajéletnek. Ugyanis a réz nagy mennyiségben mérgező (gy.k. ezért használjuk permetezőszerként). Amúgy a környezetvédők nehézfémnek tekintik (a cinkkel és a nikkellel együtt), mégha egy vegyész nem is. A biotermesztésben sem használható korlátlanul; ha jól tudom, hektáronként és évenként max. 3 kg fémréz a megengedett, ami gyakorlatilag két permetezés (de lehet, hogy ez nem a hazai, hanem az USA előírás).
Oké, persze, egy tucat grammnyitól be is lehetne adni a kulcsot, ha nem hányná ki az ember tutira. De a lényeg az egészben, hogy ezt ugyebár a szőlőre permetezzük, s ami méginkább lényeg, hogy ebből ismereteim szerint semmi sem szívódik fel! Ez a legfontosabb kérdés a bordóval kapcsolatban azt hiszem. Felszívódik, vagy nem? Ismétlem, én úgy tudom, hogy a bordóilé a szőlőben nem szívódik fel. Igaz ez? Tud valaki ennek ellentmondó tényt? Ezt szeretném tisztázni, mint a legfontosabb elemet.
azért én C vitamin helyett nem ajánlom a bordói lét sem :)
Eg 3%-os bordói léből 3-3.5 deci elég ahhoz, hogy a halálos adag réz-szulfát kerüljön be a szervezetbe. Az egyébként való igaz, hogy csomósodás elleni és tartósítószerként ismert rézgálic szebbik neve az E519 eléggé elterjedt adalékanyag.
Én úgy tudom, a bordói nem szívódik fel. Lemossa az eső is egy idő után, azért gondolom, hogy gyakrabban kell permetezni. A réz egyébként nem nehézfém. Nehézfém az ólom, higany, kadmium, arzén.
A bordóiléről nekem ez maradt bent, most rákerestem, idézem:
"
A Bordói lé az egyik legkedvezőbb hektárköltséggel alkalmazható réztartalmú slágerkészítmény. Azt se felejtsük el, hogy a bordói lé volt az első vegyszer, amit növényvédelemre használtak. A szőlő peronoszpóra elleni védekezésben alkalmazták először. A szer „ártalmatlanságára” jellemző, hogy használata nemcsak a biotermesztésben megengedett, de egyes vidékeken - természetesen korlátozott mennyiségben -, a savanyú uborka téli tartósítására is használják, mert az uborka élénk színű és ropogós marad tőle. Nagy előnye, hogy a növények betegségek elleni ellenálló képességét fokozza, de még folyamatos használat mellett sem alakul ki a kórokozókban rezisztencia. A lisztharmat kivételével a legtöbb gombabetegség és a baktériumok okozta növényi megbetegedések ellen hatékony.
A fele kísérlet be van fedve egy fóliával, az van feltekerve. 10 sor fólia nélkül, 10 sor fóliával. A fólia azért van, hogy megnézzük, hogy mit szól a szőlő, ha fentről nem kap vizet egy évig. Mert ugye nagyon mélyen van a gyökere.
Nem lesz pinkes, mert az egészséges hűtött szőlőt daráljuk és egyből préseljük.
Az aszútésztát pedig többek között 150gr. színjavító aktív szénnel kezeltem. Remélem gyönyörű sárga aszú lesz belőle.
Nem hárslevelűvel, hanem traminivel, de igen. Még mindig héjon van. Lassan indult be az erjedés, de erre számítottam. Ízre jó, nagyon érdekes bor lesz belőle.
Sosem foglalkoztam azokkal a nagypofaju boraszokkal, akik leneznek, azert mert nekem nem savallo a bejarati ajto kilincsem. Ellenben viszont Balatonfüreden vannak olyan boraszok, akik rendszeresen összejönnek. Megbeszelnek ezt-azt, együtt isznak es ünnepelnek es nem vagynak orszagos karrierre.
Meg itt Nemetorszagban is mar csak a nagyok maratak fenn. Itt szövetkezeti rendszer van es rengeteg kis szölötermelö, aki penzert leadja a borat. Itt ki van lugozva ez a szakma, de müködik. Nagyon sok embernek van 2-5 hektar szöleje, amit milimeter es milisekundum pontosan ugy müvel, ahogy az itt elö van irva. Napra pontosan szüretelnek, egeszen pontosan ugyanannyi 95 Oechsle cukorfokkal, mint minden evben. Majd a szölöt pontosan 11:30-kor leadja a "tsz"-nek, es hazavezeti az ugyanolyan Fendt traktort, mint amilyen a szomszednak is van. Nade ez tervezhetö es müködik.
Le lehet szolni ezt a technokrata rendszert es lehet ketelkedni abban, hogy hol van ebben a bor szeretete es a szenvedely. Hidd el ezt teszem en is. hanyok attol, hogy dugo helyett, csavarzar van az üvegen, hogy a kombajnunk, mar kis is preseli egy dekanterrel a szölöt es hozzank mar csak a hütött es elökenezett must jön be. Majd a szamitogepbe bedva a szükseges parametereket, a tartaly belekeveri a recept alapjan, azt amit bele kell. Nade pattoghat itt egy BZoltan meg egy Gy.Krisztian, kit erdekel. Nemetorszagban egyre többet fogyasztanak "bort" es tele van reklammal a piac. Mivel ez a german nep nagyon jol tud menedzselni barmilyen termeket, ezert a bor nevü termek is nagyon nepszerü. Ha holnap tevehugy lesz a menö a nemet arisztokracia abban is elsö helyre kerül 10 even belül.
Nekünk itt nem ezzel a reszevel kellene foglalkozni, hanem olyan vitakat vezetni, amely soran mindenki egy kicsivel okosabb lesz. Amitöl talan egyszer szakmai talalkozok, borkosotolok is megszervezödhetnek hirtelen. Nem gondolom, hogy nincs igaza ennek a lala gyereknek aki itt hi-hi zik. Nagyon nagy igazsagokat mond am, csak bennünket ez erzekenyen erint, mert faj.
Evek ota könyörgünk Balatonfüreden az embereknek, hogy megfizetjük öket jöjjenek dolgozni. Na ne mar, most eppen kartyazik, sztk-ba megy, beteg, stb... Ismerem a problemat mikor a 800 Ft-os oraber ajanlatodra kiröhök a 45 eves alkesz es inkabb iszik a kocsmaban tovabb. Kenyszermegoldaskent diakokat kell beallitanunk a szölösorok köze.
Azonkivül ismerem azt a problemakört is, miszerint a mai borfogyasztok nagyresze csak az alapjan dönt, amit a sznob ujsagokban olvas. Mi is megprobalkoztunk FENN Budapesten egy borfesztivallal. A lenyulas es unkerrekt kezeles csimborasszoja volt az egesz szervezes. Azokrol az emberekröl, aki sztk keretes szemüvegben forgattak a bort es megmondtak, hogy mg-ra pontosan mennyi a kenje, van egy velenem. Sajnos azonban a fiatalsag is kezd elkurvulni, ahogym inden reteg. De ez nem az ö hibajuk, ezt a tarsadalom neveli belejük.
Igazad van, hogy a boraszatot es szöleszetet is mar reg nem a szölönöveny iranti szeretet vagy a bor iranti tiszetelet iranyitja. Hanem egesz mas politikai es gazdasagi globalis erdekek. De ez igy van az elet minden területevel. A többi rajtunk mulik.
Ettöl függetenül en nem latom kilatastalannak a helyzetet, mert vannak meg tenni akaro es becsületes gazdak.
Szőlő és bor témában egy szekeret??? :) te viccelsz :) Nem hiszem, hogy van bármely más terület ma Magyarországon ahol akkora széthúzás, sunyizás, ki nem mondott vagy be nem vallott érdekek mentén való machinálás lenne mint a szőlő és a bor témájában. Az arctalan, névtelen, jellegtelen, üres és tartalmatzlan borokat termelő szocialista nagygazdaságok utódai évtizedek óta rombolják, fékezik a magyar bortermelést.... szerintük nem is termelő aki nem tízezer hektókban méri a borát és nem százhektárokban a területét... Milyen szép neve lett a "borvidéki integrációnak" is ami nem jelent mást mint a szőlőtermelők arcátlan lerablása és a fogyasztók átverése. A szőlőmunkást már rég felváltotta a legtöbb helyen a vegyszer és a kombájn, ahogy a napsugarat a cukor és a sürítőgép váltotta le. A borvidéki települések népe öregszik és fogy, 50-60 év alatt metszeni, kapálni, kaszálni tudó embert már évek óta lasszóval sem lehet fogni.
és akkor még van akinek van kedve hihi-zni
Bocs mindenkitől, de így a szüret után amikor hallom, olvasom az erjedéssel kapcsolatos problémákat, meg a panaszokat, hogy így elégett a sav, meg úgy alacsony volt a cukor akkor nem tudok ráülni a számra, hogy bizony-bizony néha félre kellene tenni bizonyos alapvetéseket és újra kellene gondolni pár szőlőműveléssel kapcsolatos dolgot.
Szerintem meg nem kellene kussolnod. Pontosabban nem Neked kellene!
Mielött beleptem erre a forumra, azt gondoltam, hogy itt nagyon komoly es nagyon kulturalt szakmai vita zajlik. Ez nem egy politikai vagy autos forum, ahol megy az anyazas, hanem egy olyan, ahol mindenki nagyjabol egy szekeret huz.
Talan igy is van, csak az a baj, hogy a sok arctalan ember azert meg mindig elvezi az internetes arctalansag elönyet es szeret a biztonsagos otthoni fotelböl beszologatni. Az könnyü... Kiallni viszont egy tapasztalatokra epitett szakmai velemeny mellett, akar arccal a hallgatosag elött az nehezebb. Ami meg nehezebb, elismerni egyszer, hogy ebben lehet, hogy igaza volt a masiknak.
Szoval kedves Zoltan en örülnek, ha tovabbra is folytatnank a szakmai bozotharcokat. Vegyszer, elesztö, növenyvedelem, banom is en ügyben. Tudom kis lepes ez a hazai boraszatot megreformalando, de azt hiszem, hogy csak ezek viszik tovabb az egyeni szemleletet. Akik meg hienakent röhögnek es beszologatnak, azok meg az ignoralas miatt idövel elhallgatnak.
Olyan nagyon ne izgasd fel magad a itátokon, hogy elhallgatsz. Legalább nem egyedül fogom szajkózni, hogy óvatosan a vegyszerekkel. Már eldöntöttem, hogy Jövőre lesz két sorom kísérletre, ahol kizárólag bordóit fogok használni. Sokat kell majd dolgozni vele lehet, főleg a tavaszi gyors hajtás-növekedésben, de érdekel, megáll-e a termés mindenféle felszívódó mérgek nélkül is. Részánok két sort kontrollnak. Azon meg és sem lepődök meg különösebben, vannak témák, melyeket bizonyos érdekek szeretnek szőnyeg alá söpörni. De jelen esetben az is a szőlőről szól, nagyon is.
