Lorentz-Bell változatban mondtam el, mert nem kötöttem ki, hogy a harmadik rendszer abszolút álló rendszer lehet csak. Lorentz-Bell matematikailag csak annyiban különbözik a specreltől, hogy a mozgásokat egy tetszőleges, harmadik inerciarendszerből írjuk fel. A specrelből is könnyen át lehet térni a Lorentz-Bell elvbe a relativisztikus összeadó-képlet segítségével. Csak a fizikai értelmezésben tér el a két elv karakterisztikusan egymástól, mint ahogy az imént láthattad is, a specreltől idegen volt a fogalmazásom.
"Tehát amint megszűnik a kényszererő a két óra ugyanazon az ütemben jár."
Ez a mondat hülyeség volt tőlem, mert a kitérő egyenes irányában a v sebességkülönbség továbbra is fenáll, emiatt az órák deformáltak a Lorentz-elv szerint, vagyis eltérő ütemben járnak. A hozzászólásomnból kiderül, hogy így gondolom.
Az óra lassabban ill gyorsabban jár megfogalmazás csak a Lorentz-erlvben értelmes, és én is a Lorentz-elvben válaszolok. Azért jegyzem meg, mert okultam mmormotával folytatott vitán. Csak az szóljon hozzá, aki ismeri a Lorentz-elvet.
Emlékeztetőül, a Lorentz-elvben a deformációt idődeformációra és távolságdeformációra osztják, és idődeformáción azt értik, hogy a mozgó testben a rezdések lassabbak, mint álló testben.
A Lorentz-elvben egy harmadik, külső rendszerből írjuk le a mozgást.
A körmozgás során kényszerő hat a körpályán közlekedő testre. A kényszererő olymódon deformálja az órát, hogy deformáció következtében a körpályán haladó óra lassabban jár. Amint megszűnik a kényszererő, az óra a kényszerő megszűnésének pillanatában visszanyeri az álló alakját. Most eltekintünk a tranziens folyamatoktól, de Jánossy felhívta arra a figyelmet, hogy gyakorlatilag nem lehetne eltekintenünk tőle. Tehát amint megszűnik a kényszererő a két óra ugyanazon az ütemben jár. Hasonló gondolatmenet van a specrelben is, csak a specrelben másképp kell fogalmazni.
Miután a test elhagyja a körpályát, az álló órához képest a mozgó test kitérő egyenesen mozog állandó v sebességgel. A Lorentz-elv szerint a mozgó óra a sebessége függvényében deformálódik ismét, de kissé más módon, mint a körmozgás során. A körpálya elhagyása pillanatában a kitérő egyenesre merőlegesen továbbra nulla lesz a két óra közötti sebességkülönbség, ezért ebben a pillanatban nem lesz merőleges irányú deformálódás. Hasonló következtetésre jut a specrel is, csak más megfogalmazásban. Majd az álló órától távolodva egyre jobban növekszik a kitérő egyenesre merőleges irányú sebesség, emiatt az óra a kitérő egyenes irányába egyre jobban deformálódik. A kitérő egyenes irányában fordított a helyzet, a mozgó test deformációja a legnagyobb a körpálya elhagyásának pillanatában. A specrelben is hasonló a megfontolás, csak másként kell fogalmazni.
Azt remélem, követhető volt az írásom. Más fogalmakat hsználtál, emiatt nem érti az, aki csak a specrelben gondolkodik. Azonban az eltérő fogalomhasználat ellenére ugyanarra a számolási végeredményre jutunk mindkét elvben.
Nagyobb sugár esetén ugyanakkora irányváltás mellett nagyobb mértékben kerül előbbre x irányban is, időben is a középponti óra. Érdemes kiszámolni, mindjárt jobban megérted.
Ez elég szomorú.. Én is kémiával foglalkozom (elvileg), de ha valamit nem értek fizikából, akkor rögtön úgy állok hozzá a dolgokhoz, hogy én vagyok a hülye. Ő meg.. Ha már a kóklereknél tartunk: most látom, hogy Szász Gyula professzor hosszú hallgatás után visszatért és agresszívabb, mint valaha:D
"Azt állítom, hogy a harmadik rendszer bármely időpontjában ha leállítjuk a két órát, a mozgó óra mindig kevesebb időt fog mutatni az álló órához képest. Ezt tartod ugye hibásnak?"
Nem, ez jó.
Ezt tartom hibásnak, mert ütem változást említ: "majd később egyre lassúbb ütemben fog járni"
Egy harmadik rendszerből nézve van egy álló óránk és az álló órához képest kitérő mozgást végző v állandó sebességű óránk. Az órákat akkor hangoljuk össze azonos időpontra, amikor a két óra legközelebb van egymáshoz. Azt állítom, hogy a harmadik rendszer bármely időpontjában ha leállítjuk a két órát, a mozgó óra mindig kevesebb időt fog mutatni az álló órához képest.
Ha olyan rendszerben írod le a dolgot ahol a középponti óra áll, akkor a kerületi óra végig lassabban jár és ennek mértéke semmit sem változik ha elhagyja a körpályát és a korábbi kerületi sebességet tartva egyenesen megy tovább. (vagy akárhogy girbegurbán, de tartva a sebességet...)
(a keveredés elkerülésére nem árt világosan megkülönböztetni az ütemet a lemaradástól, egy változatlan de lassabb ütemben járó óra fokozatosan növekvő lemaradást hoz össze)
Ha leíró rendszert váltasz, a másik rendszerben lehet ugrásszerűen más az idő - ez nem különösebben meglepő.
Segít megérteni a dolgot a következő:
Ha specrelben maradunk, a körpályán haladó tárgyhoz nem köthető leíró rendszernek, mert nem lenne inerciarendszer. Az viszont megtehető, hogy választunk egy az érintőleges sebességnek megfelelő inerciarendszert, majd bizonyos gyakorisággal mindig egy újabbat.
A következő érdekes dolog lesz ilyenkor: - minden így választott inerciarendszerben a középponti óra _lassabban_ jár - minden áttérésnél az új inerciarendszerbe a középponti óra x irányban előrébb ugrik, és ezzel az ideje is előrébb ugrik - az ugrások miatt fog egyre többet mutatni, azzal együtt, hogy minden rendszerben lassabban jár
:-)
Ha egyszer csak úgy döntesz hogy többet nem váltasz leíró rendszert mert tovább már nem kanyarodsz és ezért erre nincs szükséged, akkor marad a középponti óra lassabb járása, ugrás meg nincs több.
Jól látod addig, míg körpályán van a test. Amint elhagyja a körpályát a test, az elhagyás első pillanatában azonosak lesznek az órák járásai, majd később egyre lassúbb ütemben fog járni a körpályát elhagyó óra az origónál maradóhoz képest amiatt, mert kitérő egyenesen halad a test.
Ha a feltételezett dvag részecskéknek az a tulajdonságuk, hogy vagy elnyelődnek vagy tovább mennek változatlanul, de sose pattannak vissza, akkor nincs forgatónyomaték a ventilátoron.
A nyomó garvitáció ötlete nagyon régi. Szinte azonnal elvetették, mert minimális utánagondolással kiderült, hogy fékeznie kellene a bolygók pályamenti mozgását. Ezt sajnos Astrojannak lehetetlen elmagyarázni - nem különösebben fogékony az érvekre.
Ez annak idején egy hosszú vitában egy erős érv volt, amire Astrojan nem tudott értelmes választ. Most már csak utalni szoktunk rá, olyan mint a medve.
Astrojan álláspontja röviden: a GPS órák csak látszólag járnak máshogy, ha lehoznák őket, kiderülne hogy valójában ugyanazt mutatják mint a földi órák. A velük való kommunikáció pedig nem meggyőző, mert a látszat része.
A szóban forgó érv pedig ez volt: a GPS órák sietnek. Küldözgetik le folyamatosan az állásukat, és mára olyan sok eltérést szedtek össze, ami már több mint a jelek futási ideje. Tehát mondjuk azt látjuk, a gps óra delet mutat mikor a földi órákon még nincs dél. Ezt nagyon nehezen lehet ráfogni a látszatra... :-) Ha ugyanis Astrojannak lenne igaza, akkor valamivel a földi dél előtt olyat látnánk (valóságosan látjuk!) ami Astrojan szerint a valóságban még nem következett be.
Ezt persze ő is érti, és nem tud rá mit mondani. Erősebb a előítélete, mint a logikája: olyan erősen hisz abban hogy ez lehetetlen, hogy bezárkózik, nem hajlandó a dolgot végiggondolni. Abba menekül, hogy biztos tévednek valahol akik ilyeneket állítanak.
Én csak most néztem meg a honlapját tüzetesebben. A DVAG a yin-yang fotonjaival még hagyján, emberünk már a neutronok létezését is tagadja. Továbbá az iszugyi-féle epepe agymenés is előbukkan valamilyen formában:D csak azt tudnám, hogy a biokémiás e-mail címét honnan lopta, lehet rendszergazda vagy karbantartó?
A kérdés arra vonatkozik, hogy szerinted lehetséges-e, hogy amikor megkapjuk a GPS órától azt a jelet, hogy "12:00", akkor a GPS órán ne lenne még dél?
Ezt ki kell szedni piros nagybetűkkel, hogy Astrojan is értse.
