Ha esetleg valaki kutatna a monostorpályi református anyakönyvekbe szívesen meg tudok nézni egy-két dolgot. Bár eddig a halotti anyakönyv van feldolgozva 1871-től 1892-ig.
Indexálva szinte minden könyv, maguk a könyvek is időintervallumokra bontva, segítségként pedig az összes helység neve kb. 1100 - 1900-ig németül, csehül, latinul.
Térképek a régiókkal, melyik település melyik templomhoz tartozott (adott időben!) stb...stb...
Ha 18.-19. század fordulóján valami egyházi fejes lettem volna cseh és német nyelvterületen, személyesen péklapáttal csaptam volna tarkón mindazokat, akik ezt az írást használni merték.
Próbálkozz az állami levéltárban, az anyakönyvek másodpéldányát 1827 óta az államiban is őrzik (ami akkor a vármegyei közigazgatás iratatit is őrizte).
Én is 3 éve kutatom őseimet és a település történetét.
Az az igazság 3 éve már személyesen kértem a helyi plébánost, aki azzal a kifogással
hárította el akérésem teljesítését, hogy a Veszprémi egyházmegyére lett beszállítva az anyakönyvek. Kérdésemre a Veszprémi püspök útján a helyi levéltár munkatársa tájékoztatott, hogy a keresett anyakönyvek nincsenek beszállítva. A kör bezárult.
Tehát az eredeti anyakönyvek ott helyben találhatók. :(
De, pont tegnap voltam egy közeli másik plébánián.Ott nem csak betekinthettem, hanem fényképezhettem is.Köszönet neki.
Elmondtam, hogyan jártam máshol ő azt monta emberfüggő a hozzá állás! No coment...
"Copulirt hat Johann Brautwurst Regiments Caplan von Baunitz."
Nem K-betű lesz az? :)
(Copulirt hat Johann Krautwurst Regiments Caplan von Kaunitz.)
Szerintem a nagy B nem ilyen.
De végeredményben mindegy, sajnos nem vitt közelebb a megoldáshoz.
Ugyhogy ennek az ágnak "annyi".
Sajnos pont az édesanyám apai ága... le mertem volna fogadni, hogy ez a név el lett írva, annyira ritka, sőt igazából senkit nem hívnak így (ma sem) a testvérein kívül.
De nem volt igazam, 6 generációval vissza tudtam menni az apai ágán, és az 1803-as házasságin is Pawerczik a név.
Azt sajnos nem tudom, hogy milyen szövetség lehetett, katonai vagy egyházi pályafutásáról sem tudok, csak annyi információm van az emberről, hogy a lenti említés előtt kb. tíz évvel az osztrák csendőrségnél dolgozott valamilyen irodai munkakörben (Gendarmerie, Kanzlei – Accessisten).
„officialis ad societatem": Arra nem válalkonék, hogy megmondjam pontosan mit is jelent, de az officialis fordításaként olvastam tisztet (nem katonai, hanem hivatalnok, mint pl. számvevőtiszt), tiszttartót és tisztviselőt is, kivéve, ha az emberünk egyházi személy. A societas (societas, -atis f, ennek az accusativusa/tárgyesete a societatem) társaságot, szövetéséget jelent, az ad (+acc.) pedig -nál, -nél is lehet, de nem biztos, hogy az is. Éredemes lenne kideríteni, milyen szovetségről van szó.
Emericus, az egyháznál valszeg (de nem biztos) könnyebben boldogulsz, főleg mivel egy kis faluról van szó - ott általában segítőkészebbek szoktak lenni.
Győrben a megyei levéltárban pl. simán lehet fényképet készíteni (vaku nélkül), előzetes engedéllyel és némi ellenpénz fejében.
Én már lassan 3 éve foglalkozom családfa kutatásal, de még soha sehol nem mondtak nemet. Igaz, szerencsés helyzetben vagyok, mert a helyi plébániára rendszeresen bejárhatok.Igy 1721-ig minden adat rendelkezésre áll. Más plébániákon vagy hivatalokban kértek már pénzt a másolásért, de sok helyen elég, ha bemutatom az eddigi kutatási dokumentumokat.
Nem veszem magamra, hiszen közöm sincs a jogalkotáshoz. (Csak annyi, hogy én is szavaztam a jogalkotókra, szidom is magam érte.)
Ami a mormon fényképezés engedélyezését illeti talán egyetlen normális lépése volt a 60-as évekbeli kormányzatunknak. Cserébe kikötötték, hogy ebből példány maradjon a magyar levéltárnak. E nélkül koffernyi mikrofilmünk nem lenne.
Ha belegondolsz, az anyakönyvi hivatal nem kutatóhely. Ilyen esetben az ember nyel egyet (holott legszívesebben köpne //már bocsi//) kér egy engedélyt és reménykedik.
Az még vadabbul hangzik, hogy hiába tudom bizonyítani adott esetben egy "kutyabőrről" hogy származásom alapján engem illet, nem formálhatok jogot rá. Max. a levéltár ad egy digitális fotót róla. Még jó, hogy nem vagyok érintett.
Miért nem kutatható, másolható valamint egy családtörténeti kutatásba miért nem
lehet beilleszteni ezeket az egyeneságú felmenőim adatait, aláírásait a megjegyzéseket hitelesen (szemmel láthatóan).
A megszületendő nagyanyám édesapja (dédnagyapám)ezen fenn maradt aláírása és 1 db fényképe maradt róla az utókornak vagyis a leszármazottaknak. Ezt követően dédnagyapám eltünt-meghalt a az I. világégésben, semmit nem tudunk felőle.
A kőkemény kommunizmusban miért engedélyezték egy ismeretlen (!?) (mormon) egyháznak az egyházi anyakönyvek teljes másolatát ? (Ellentmondásként köszönet nekik) Nekem miért kell külön kérvényeket, beadványokat szivességeket kérnem egyensági leszármazottként. Miért védettek ezek a hivatalos okmányok ha csak hivatalos személyek tekinthetnek hivatalosan bele. Mitől nem tudnak az ottani dolgozok visszaélni a személyes adatokkal. Miért tőllem védik ezeket az okmányokat. Egy egyszeri betekintést miért nem engedélyeznek a jogalkotók? Ezek a kérdések nem csak neked szolnak.. Elnézést a stílusért.
A rossz hír az, hogy alighanem nagyapád nagyanyád eredeti aláírása nem lesz fotózható számodra. Ez ugyanis csak az anyakönyvi hivatalban lévő első példányon van rajta. Az ott őrzött példányok nem megtekinthetők, "kutathatók", így nem is fényképezhetők.Még azért is köszönet illeti az anyakönyvvezetőt vagy jegyzőt, hogy megmutatta, nem lett volna kötelessége. A megyei levéltárban őrzött másodlaton csak sk. aláírás szerepel, azaz csak az derül ki belőle, hogy az ős tudott írni. Őket meg lehet kérdezni, engedélyezik-e ennek fényképezését. Erre van esély. Egységes gyakorlat azonban nincs. Talán, de csak talán a megyei kormányhivatal adhat engedélyt, de csak kivételes méltányosságból, az eredeti lefotózására. Próbálj nekik egy kérvényt írni.
Nagyapám 1914-ben, nagyanyám 1905-ben született, 1931-ben volt a házasság kötésük, egy zala megyei kis faluban. A helyi jegyzőségtől kértem a betekintést a három alkalomhoz, amit a helyszínen meg is kaptam. Szerettem volna készíteni a kutatásomhoz fénykép felvételt az adott bejegyzésekről (pl dédnagyapám aláírásáról.) Meglepetésem ezt nem engedélyezték sem a fénymásolat készítést. Az is rendbe, hogy nem kutathatok abban a falunak az állami anyakönyvében ahol az őseim laktak közel 500 éve, de hogy egy nyomorult fényképpel sem örökíthetem meg az utókornak a felmenőim adatait, aláírásait ez finoman kifejezve nagyon nincs rendben.
Az lenne a kérésem milyen törvényi hely alapján utasították el kérésemet, és ha van, valamilyen járható, legális megoldás a fényképfelvételek elkészítéséhez az kérem, tudassátok velem. (Nem a szemem helyére beépített mikrófényképezőgépre gondoltam! :))
Számomra nagyon fontos lenne ez. Az egyház anyakönyvekkel itt helyben lehet, hogy ugyan így járok?
Igen, ez nagyon bíztató. Már eddig is felmerült költői kérdésként bennem, hogy vajon mikor lesznek digitalizálva az anyakönyvek. (Így a levéltárosok is hatalmas munkát takaríthatnának meg a filmek keresgetésével és kiadásával) De végülis ha a mormonoknak sikerült, akkor a MOL-nak miért ne sikerülne :-)
Más:
Valaki esetleg nem tudja, hogy az "officialis ad societaten" foglalkozás mit takar?
Többször felmerült már, de ez most egy másik megközelítés.
Zsuzsa nevű őseim éltek a ma már szlovákiai Dvory nad Žitavou (magyarul Udvard) településen. Ükapám Zsuzsa István kereskedő volt. Az udvardi katolikus anyakönyvekben van egy Zsuzsa/Zsuska nevű cipész család, az egyik fiú éppen Zsuzsa István, talán éppen az én ükapám, bár ez még nem bizonyított. A Zsuzsa lehet női keresztnévből alkotott családnév is, viszont a szomszédos Dubník (magyarul Csúz) település izraelita anyakönyveiben találkoztam a Susmann névvel. Elképzelhető, hogy a Zsuzsa a Susmann magyarorsított változata?
