"Mivel már nincsenek gőzfűtésű személykocsik a MÁV-nál, ezért már nincsenek."
Tudomásom szerint a fűtőgépek (guruló kazánok) által szolgáltatott gőzt nem csak gőzfűtésű személykocsik előfűtésére használták, hanem pl.: műhelyek, szociális helységek, egyéb épületek fűtésére is.
Ez nem teljesen igaz. A gőzfűtés, mint a közforgalmú vonatoknál alkalmazott megoldás nem él már, de ennek ellenére akadnak olyan járművek, amelyek elvileg alkalmasak a gőzfűtésre.
Csak kazán, de a kereten volt. Egy rom fülke is volt akkoriban. Kerekek nem voltak az biztos. A szeszfőzdés nem tudta megmondani miféle kazán. Szerintem trúman, volt, de ez nem 100 %.
Milyen jó lett volna, ha Lányí Ernő egy 301-es és egy 327-es fűtőgépet is ugyanúgy megmentett volna még a lecsupaszítás előtt, mint a 302, 610-est.
Egyébként annak idején az eltűnő, illetve fűtőgéppé alakuló mozdonysorozatokból legalább egyet-egyet meghagyhattak volna úgy fűteni, hogy nem csupaszítják le. Gondolhattak volna arra, hogy a kazánvizsga lejárta után a fűtőgép múzeumi mozdonyként megmaradhatna.
Igaz, hogy sorozatonként amúgy is illett volna egyet-egyet meghagyni, de ha már ez nem történt meg, legalább a fűtőgépek közül minden típusból egyet egyben hagyhattak volna.
Akkor most lenne egészben megmaradt 301-esünk és 327-esünk.
A '80-as évek elejére már igen nagy számú gőzmozdony volt beállítva gőztermelésre, ezek a gépek ugyan a vontatójárműként voltak nyilvántartva de tényleges vontatást már nem végeztek. Ezt kívánták rendezni a Mágus által is idézett rendelettel... A már gőzszolgáltatást végző, illetve a leállított de fűtésre még használható mozdonyokat kivették a vontatójárművek közül és létrehoztak egy új csoportot: a félstabil kazánokat.
Már az '50-es/'60-as években is voltak leselejtezett, de szét nem bontott és fűtési célre megtartott mozdonyok (guruló fűtőkazánok). Ezek a lecsupaszított mozdonycsonkok már vontatásra alkalmatlanok voltak, külön nyilvántartásban szerepeltek, stb... Már nem vontatójárművekről beszélünk, hanem fűtőgépről.
Ezeknek a fűtőkazánoknak száma viszont kevés volt, így előszeretettel használtak fűtésre olyan üzemelő még állagban lévő mozdonyokat is, melyek az adott pillanatban elsősorban műszaki hiba miatt nem voltak beoszthatók vonali szolgálatra. Gondolj például futómű hibára, éles nyomkarimára, vagy egy kisebb balesetben szerzett sérülésre, mellyel vonatra ugyan nem voltak beoszthatók, de gőzt termelni a hiba kijavításáig még jók voltak. Ugyancsak ilyen gőztermelésre volt beállítható az átmenetileg felesleges, szolgálatmentes mozdonyok egy része is. Napokig, hetekig fűtöttek, majd amint szükség volt azokra... menek a vonalra. Ezeket a mozdonyokat nem számozták át fűtőgépnek, csak a vonatok továbbítása helyett befogták azokat fűteni is...
Ebbe a kategoriába tartozott a Keletiben látható két 424-es is. Azt sajnos nem tudom megmondani hogy műszaki hiba miatt vonták le azokat fűteni, vagy csak szimplán feleslegesek voltak a vonattovábbításban. A lényeg, hogy a képeken nem fűtőgépeket látsz, hanem élő 424-eseket, melyek vonattovábbítás helyett nyugdíjas szolgálatot kaptak.
Szervusz.Írtam egy hoszabb hozzászólást de kivágott a rendszer mint macskát...,de a lényeg:ahol volt rá mód nem nedves gőz használtak mert rossz volt a szállítás hatásfoka és a gőzösökön meg volt száraz gőz (igaz nem szárított hanem túlhevített,de alényeg ugyan az),és ha a rendszer bírta a magas nyomást: kézenfekvő volt az olcsó , beruházást nem igénylő meglévő berendezéseket használni a drága igényes gőz szürős beruházással szemben(nem mellesleg alkalom adtán néhány napos munkával forgalomba helyezhető volt a régi gép(ne felejtsd az állandó gép hiányt,meg az akkori stratégiai politikai szempontokat , "hiszen bármikor megtámadhatnak nyugati ellenségeink"(((bár megtámadott volna))) ).Üdv:Péter.
