Az is számíthat, hogy a lakók milyen feltételekkel vették meg a lakásokat. A tulajdoni lapok nem voltak titkosak a vásárlás pillanatában, és ha a vételi szerződésekben nincs benne az a szokásos kitétel, miszerint tehermentesen veszik meg az ingatlant (vagy akár éppen ennek ellenkezőjére volt utalás), akkor lehet gond.
de látod, hogy ez így hülyeség, ugye? ez látható jogvégzettség nélkül is.
azt nem tudom megmondani, hogy mit kell ilyenkor csinálni, de nagyjából tojni a kft fejére, mármint a lakók szempontjából. aztán ha akar valamit, menjen bíróságra, és majd ott jól ellent lehet neki mondani.
vagy beperelni, hogy gátolja a lakókat a tulajdonosi jogok gyakorlásában az ő tartozása fejében rajta levő jelzálog.
- kft nem fizette ki a hitelt, rajta maradt a jelzálog
- kintlévőséget megvette a másik kft, így a zálogjog őt illeti, ezt elkezdte érvényesíteni
- de közben az új kft aki követel a lakóktól, mert a másik kft nem tud fizetni, megvette a másik kft-t, így van egy kft- akinek a tulajdonában áll (kapcsolt vállalkozás) egy másik kft, aki tartozik neki, de nem fizet saját magának, és megpróbálja a jelzálogjogot érvényesíttetni
Egy extra kérdés, mert szerintünk lassan a bíró is rájön, hogy hülye aki perli a szomszédokat.
- volt a kis ingatlanunk, amit C bankos hitelből T kft épített. T felszívódott, bank hitel maradt.
- A kft megvette C banktól T kft kintlévőségét, és most A kft követelt a lakóktól mert a T kft vezetője eltűnt.
- Erre pert is indított A kft a lakók ellen.
- időközben az idióta A kft megvette a T kft-t (kizárólagos tulajdonos) de a T cég tartozását továbbra is a lakóktól követeli, akinek az ingatlanán a tartozás be van jegyezve (a lakók mind kifizették T-nek a vételárat, csak az nem fizette ki a hitelt)
Namost a bíró berendelte az összes cégvezetőt, mert gondolom rájött, hogy ha A tulajdonosa T-nek, és T tartozik A-nak, akkor senkit nem érdekel, hogy a T kintlévősége milyen jelzáloggal fedezett, saját magának tartozik a cég, és nem követelhet harmadik féltől semmit
Hat évvel ezelőtt váltam el férjemtől, közös megegyezéssel. A abban állapodtunk meg, hogy ki fog fizetni a közös tulajdonú családi házunkból. Erről írásos megállapodás nem készült.
Később meggondolta magát, nem volt hajlandó sem kifizetni, sem eladni a házat. Éveken át vitáztunk, perrel is fenyegettem, de arra nem volt pézem. Most végre úgy tűnik, mégis hajlandó lenne kifizetni. Én úgy gondolom, hogy ezt szerződésben kellene rögzíteni, ügyvéd, közjegyző vagy két tanú előtt (nem tudom melyik a járhatóbb út). A volt férjem viszont nagyon ragaszkodik hogy ebbe nem kell bevonni senkit. Csak úgy odaadja a pénzt és ennyi. Mi a véleményük erről?
+Van még egy olyan lehetőség is, hogy ha ez a füves terület m2-re eléri a településen érvényben lévő minimális teleknagyságot, az is lehet, hogy még 5 év nyírás (ha már 10 éve csinálod) és el fogod birtokolni - ha tényleg senki más nem csinált ott semmit. Ez esetben - ha a min. teleknagyság megvan - nem ártana körülkeríteni valamivel (pl. vadháló), hogy bizonyítani tudd a kizárólagos használatot. Ha valakinek nem tetszik, mondd azt, hogy szemetet szoktak ide lerakni, te csak attól véded a területet (ezt némi szemét lerakásával lehet is demonstrálni). Egy próbát megér, saját tapasztalatom ugyanis az, hogy az önkorik nem nagyon foglalkoznak semmivel amivel nem muszáj. Hátha nem dolgoztál hiába.
Köszönöm, nekifutok még egyszer. Talán hasznos is lesz, meg sem néztem még, miféle terület ez.
Hm, talán még jól is járnék, ha véletlenül átalakítanám salakos teniszpályának, nyilván kizárólag a közösség érdekében.
Sajnos eddig csak a már említett stenclit sikerült kapnom némi vízügyi és katasztrófavédelmi idézetekkel, de helyi rendeletet nem. A település weboldala sem működik már, ahonnan a korábbi rendeletet letöltöttem (ebben szó nem volt gyepről, járda és járda melletti árok, járda híján az ingatlanhatártól számított 1 m tisztán tartása van benne, de ha jól rémlik, ez is átvett szövegrész valamelyik minisztériumi rendeletből).
Alapjában véve azon jár a fejem, hogy ha egy helyi rendelet valóban előírja ezt a - szerintem - önmagában és a többi lakoshoz viszonytva is durván aránytalan kötelezettséget, akkor vagy jogellenes maga a rendelet, vagy komoly baj van a jogalkotással. Nem mintha a többieket nézegetném, hiszen mindenkinek megvan a maga nyűgje, és ez éppen az enyém, de pl. a polgármesternek éppenséggel 5x1.5m jut, így lövése nincs milyen öt-hat órán át fűnyírót tolni és árkot kaszálni.
Ha a szemétszállítási díj valami önkormányzati rendelettel van megállapítva, akkor pl. ha úgy fogalmaz, hogy 'a szemétszállítás díja évente / egy évre X Ft, akkor valóban egyben van az év és egész 2010 év egésze óta nem telt még el 5 év. De ha azt írja, hogy a díj havi X Ft, akkor elvileg tényleg elévült.
Apeh esetén pl. azért nem évülne el a 2010. első negyedévi tartozás, mert ők adóévekben gondolkodnak.
Pár napja kaptam egy csekket az önkormányzattól, hogy 2010-ben és 2011 első negyedévében nem fizettem szemétszállítási díjat. Mint kiderült, senki sem fizetett a faluban, mert egyszerűen nem küldték ki a csekkeket. Most jöttek rá. A kiküldött csekkek között van egy, a 2010-es első negyedévi, ahol fizetési határidőként március 31. van feltüntetve. Bementem a jegyzőhöz, mondtam, hogy szerintem az már elévült, és nem követelhetik, de a válasz az volt, hogy az az egész évre vonatkozik. Szerintetek kinek van igaza? Sajnos nem találtam választ a guglin.
Ki tudja, hogy szabad-e egy kis társasház kapujába térfigyelő kamerát szerelni. Van egy iroda a házban és ők "leptek meg" ezzel az újítással. Kertkapuról van szó, ami mindig zárva van. Nem szeretem ha oktalanul figyelnek minket.
Ha van hivatalos helyrajzod a Földhivataltól, az is számíthat, hogy a szóban forgó terület nincs-e önálló (feltehetőleg önkörmányzati) telekként térképezve. Belterületen ugyanis egy focipályányi résznél már könnyen lehet ez egy saját helyrajzi számmal bíró önkormányzati ingatlan. Ha ez a tullap első része szerint kivett közterület, akkor ez számít az útnak, ameddig le kell nyírni. Ha meg valami egyéb célú önk.-i telek, akkor az beékelődik az út és teközétek.
Egyébként furcsa, hogy egy ekkora részt a település nem használ semmire. Ha be lenne terítve kaviccsal, vagy kohósalakkal, működhetne sportpályaként (most egy kosárpalánk kihelyezése mellett), vagy parkolóként. És akkor maga a használat akadályozná meg a gyomosodást.
Fűnyírásról konkrétan nincs szó a szórólapon, csak rendben tartásról a csapadékvíz akadálytalan elvezetése okán, ami ebben a kontexusban egy marhaság. Másrészt az adott faluban lévő ingatlanok egy részénél az ingatlanhatárhoz ill. járdához eső legközelebbi út és árok 15.3km-re van. És nem hinném, hogy bárki végigtolta volna ezt a távot fűnyíróval. Nem viccből írom. Ha az ötven méter táv lenyírását komolyan kell venni, az ezerötszázharmincat miért ne kellene?
Szerintem az önkormányzat egyszerűen nem hozhat ilyen rendeletet, pl. mert kirívóan aránytalan a teherviselés, és életszerűtlen, túlzó az elvárás. Én még lenyírom, bár nagyon elegem van és sok pénzembe kerül. De ha eladom egyszer egy nyugdíjas párnak, ők fizikailag képtelenek lesznek erre.
Két éve valakinek amúgy küldött a polgármesteri hivatal gyepnyírási felszólítást, amivel az illető bement a bíróságra és igen rövid úton nyert. Neki az elvei mellett tizenpár négyzetméter füve van a ház előtt (két autónyi gyep) . Meg felesége, aki miatt néha mégis lenyírja.
A jogszabályokat úgy szokták értelmezni (azt jelentik) ami, ahogy le van írva: ha 'járda és az ingatlan közötti zöldterület' írnak az önkormányzati rendeletben, akkor a járda és az ingatlan közötti zöldterületet kell(ene) rendben tartani. Ha az árok a járdán túl van, és az árokról nem írnak a rendeletben semmit, akkor azt sem kell rendben tartani.
Amennyiben adott esetben (adott telek esetében) a rendelkezés nem ad egyértelmű útmutatást, írott formában kérj egy értelmezést, kifejezetten leírva, hogy a helyrajzon is rajzolják be (jelöljék meg) azt a területet, amit neked rendben kellene tartanod szerintük. Ha ez nem tetszik, akkor érdemes ügyvédhez fordulni, és megkezdni a szükséges eljárást (amivel ez ellen a tájékoztatás ellen tiltakozol).
Segítség kellene: Van egy (lakatlan, de rendben tartott) házam egy kis faluban. A terület úgy néz ki, hogy: ingatlan-járda-zöldterület-vízgyűjtő árok-főút. A falu egy tipikus, főút melletti település. Az egyébként perpill sehol nem elérhető egyik önkormányzati rendelet kivonatos brossúrája szerint az ingatlan előtti közterületet (járda, járda közötti zöldterület és járda melletti vízelvezető árok) nekem kell rendben tartanom.
Az önkormányzat ezt élőszóban úgy értelmezi, hogy az ingatlan és úttest közötti teljes zöldterületen nyírjam a füvet.
A bajom az, hogy falunak azon a részén van a ház, ahol a település szépen kiszélesedik. A falu elején lakók az úttesttől 5-10, mi pedig kb 50 méterre vagyunk, az ingatlanhatárok pedig trapéz alakúak és az út felé szétnyílnak. Egészen pontosan a házunk előtt egy focipálya nagyságú zöldterület van, nagyságrendileg messze a legnagyobb a faluban.
Jó tíz éve szépen nyírom a füvet hetente-kéthetente egy-egy majdnem egész napon keresztül, kétévente dobom ki a fűnyírókat és havonta kaszálom géppel, (a főút forgalma és az árok jellege miatt néha kvázi életveszélyben) az egy-másfél méter mély árkot, de nem igazán látom be, hogy ennek a jövőben is így kellene lennie.
A kérdés az, tehetek-e valamit a szerintem igen aránytalan közteherviselésem ellen, és mit. Illetve szélsőséges esetben belefér-e a terület gyomirtózása a "rendben tartás" fogalma alá?
Az is fölmerült a néniben, hogy joga van-e bezárni annak a szobának az ajtaját amiben legtöbbet tartózkodik, alszik, illetve akkor ott tárolná az iratait is. Szerintem nem, főleg hogy ott is vannak szórványosan 'vendég'-cuccok pakolva. A hölgy fél, hogy ha majd elkezdenek jönni a peres levelek, akkor egyrészt az övéit is átveszik (már volt is rá példa), másrészt elnyúló látogatói esetleg felhúzzák magukat és éjszaka egy párnát nyomnak az arcára..
Vannak még kulccsal zárható szekrények - ezeket viszont már szerintem joga van lezárni (és iratait ott tartani), a trükkös beköltözőnek viszont nincs joga ezeket (vagy ha lenne a lakásban pl. széf) feltörni, még azon érv mellett sem, hogy a lakás térfogatának minden pontjához joga van hozzáférni. A lezárt szoba ajtaját viszont szerintem felfeszítheti (emiatt a néni nem hívhat rendőrt, vagy az úgysem tudna semmit csinálni).
Az egész ügy emlékeztet különben a Csendes terror (Pacific Heights, 1990) c. filmre is, ahol Michael Keaton mint sem fizetni, sem távozni nem akaró bérlő költözött be Matthew Modine-hoz és Melanie Griffith-hez. Ott viszont annyival jobb volt a helyzet, hogy nekik volt teljesen különálló privát lakrészük, ahonnan az ügyeiket intézhették. Itt a néni azon kénytelen gondolkodni, hogy ő vonul albérletbe, amíg a dolognak vége nem lesz, viszont annyi holmija van, hogy azt mind elszállítani (aztán fél év múlva vissza) gyakorlatilag képtelenség. De mondtam is neki hogy ezt ne csinálja, mert ezzel pozíciót veszít.
Szóval az lenne még a kérdés, hogy a lakásban lezárt szobát, szekrényt, széfet a beköltöző feltörheti-e, illetve ha a néni ezeket így találja, akkor fordulhat-e rendőrséghez (van-e értelme). Persze nyilván ráfogják majd a kisgyerekre, hogy az törte fel és kutatott mindenhol...