Nincs olyan, hogy " jobb mester"!!!
Vagy szakember szakszerűen végzi a dolgát, vagy takarodjon és pusztuljon éhen!
Az YTONG 375 falazat készítésének munkadíja kb. 1850,-Ft/m2, a PTH38NF-é 2600,- körül mozog. Ez az összeg jelenti ( normál körülmények között)az építéshelyi depóniától az építés helyéig az anyagok mozgatását, a keverékek ( ragasztó, ill. habarcs) készítésének díját, a méretpontos falazást a szükséges eszközökkel, gépekkel, az adott terület kitakarításával átadva az utókor számára.
Falazatot írtam, nem falat: nem néhány tégla összerakásáról van szó innentől odáig, hanem az épület egészét ismerve, komplex szerkezetben, rendszerben gondolkozva kell elkészülnie a házikónak.
A fenti két szám közötti eltérés kifejezi a fajlagosan könnyebb elemsúlyt ( mozgatás), kevesebb habarcs/ragasztó készítését és mozgatását, egyszerűbb elemalakítást, kevesebb hulladékot, meg mittomén.
Az elemek adta méretpontosságokat figyelembe véve a falazatnak " úgy összességében jól kell kinéznie", tehát terv szerinti méretekkel, egyenesnek, síknak, vízszintesnek kell lennie.
Ez ilyen egyszerű dolog, de csak egyszer lehet elbökni.
Üdv
B.P.
Mire érted, hogy olcsóbb a kivitelezés Ytong-gal? Mivel "jobb" mester kell, ott nem lehet olcsóbb. A ragasztó vs. habarcs és hasonló nyalánkságokra gondolsz?
"... 7,8 db ad ki egy nm-et... "
Itt kezdődhet az önbecsapás!
A valóság: 1/(0,6*0,2)=8,33 db/m2. Ez 6,8%-os eltérés, ami a Te számaiddal rögtön 320 Ft-os többletet okoz. Aztán ne feledkezz el a szállítási, rakodási, kivitelezési törmelékről ( +4-5%), a szállítás, rakodás, raklap ( visszfuvarral) áráról.
Ezzel persze egy szóval sem mondom, hogy az YTONG nem versenyképes!
A PTH téglánál a gyár 16 db/m2-t ad meg. Faguriga legyek, ha a szokásos családi ház dimenziói mellett ezt 17-17,5 db alatt el lehet érni! Nagyobb kockázatú a szállítás, rakodás ( több törés!), a nyílásoknál nagyobb a vágási veszteség.
Egy nemrég készült anyag egységár-elemzés szerint ( a fenti komponensek figyelembe vételével)az YTONG GF375 nettó egységára 8.811,-Ft/m2, a PTH38NF-nek 6.065,-. ( A PTH márciusban emel árat, az YTONG túl van ezen)
Az összehasonlításhoz hozzá kell venned az YTONG olcsóbb kivitelezési díját és jobb paramétereit ebben a falvastagságban.
Ez a falvastagság szvsz az YTONG felé billenti a mércét, mivel hőtechnikailag meggyőző, statikailag pedig biztossá válik.
Üdv
B.P.
Nem teherviselo falat epitenek Ytong-bol, lakasomban szeretnek egy-ket falat atepiteni (bontas, uj fal stb.) valaszfalhoz milyen befoglalo meretu ytong elemek leteznek, es legfokeppen milyen arban..?
Udv & Kosz: ArroW
Meg egy dologgal hadd kotyogjak bele. Gyakorlati tapasztalat: ugy tunik, mintha az Ytong valamiert lefogna a mobiltelefont. Sogoromeknal az ablak mellett, vagy a hazon kivul lehet csak mobilon beszelni:) Aprosag, de jobb, ha szamitotok ra. Egyebkent naluk a hoszigetelessel nincs gond, nem is repedt, nem csinalt semmit, elso telen volt hohid a hazban egy helyen, de megcsinaltak, azota semmi gond, es mar kb. harmadik vagy negyedik telet koptatjak.
A repedéseket az YTONG cég látta? Ha igen, mit mondtak rá? Garancia erre nincs? A repedések magukon az YTONG elemeken keletkeztek? Lehet, hogy hülye a kérdés, de gondolom koszorú volt. Én azt hallottam, hogy az utolsó Ytong sor helyett van aki betont öntött a sor helyett, hogy jobban összefogja a falat.
Idén költöztünk Ytongból éült házunkba.
Tapasztalatok: a vásárlásnál alkudni kell pofátlanul. Több helyről ajánlatot kérni, majd a legolcsóbb ajánlattal körbejárni a többieket, hogy ígérjenek alá, valaki úgyis megtesz, ha komoly üzletet lát, majd ezzel az ajánlattal visszamenni az eredetileg leglolcsóbbhoz. Mondjuk ez nem csak az Ytongra érvényes.
Falazáskor az első sor alá nem vékonyágyazatú, hanem normál vastaghabarcsot kell tenni, lehetőleg visszintesbe rakni. Vigyázat a zsinór nagyobb távolságokon bármilyen feszes is, megsüllyed középen, ezért ha kész az első sor, a végéről fél szemmel belenézve jól látható, hogy hol vannak egyenetlenségek. Jobb boltokban kapható kézi csiszolótábla ytongszerű anyagok csiszolására, páz ezer forint, megéri a befektetést, ezzel kell tökéletesen síkba csiszolni körben az első sort, ehhez még egyszer hangsúlyozom, legjobb a szemmérték. Ha ez sikerült, vékonyágyazatú habarcsot ill. habarcsterítő szánkót használva szinte képtelenség elrontani a visszintest. Mi kicsit odafigyeltünk és összességében nem lett egy talicskánál több hulladékunk. Áthidalóként szóba jön az U zsaluelem. A baj csak az, hogy drága és a ragasztott verzió pontatlan és szét is eshet. A mart típus még drágább, de méretpontos. Ha ezt használod, az U zsalu belselyébe érdemes szögeket (mondjuk 100-ast) verni visszintesen, mert különben 5-10 éven belül leválik az őt kitöltő betonról, akár le is eshet. Én már láttam vadi új házat is, ahol már leesett, mondjuk, ott túl száraz betont használtak, kókány munka volt.
Miután a födém rákerült a falazatra, repedések kezdtek el jelentkezni, max 2 mm. átmérőig. Több statikus is látta, igazából egyik sem tudta megindokolni, miért is alakultak ki. Vártunk több mint fél évet, utána vakoltunk. Azóta eltelt újabb fél év, a repedéseknek nyoma sincs. Ma az a véleményem, hogy a falazóhabarcs annyira jól összeragaszja a téglákat, hogy képtelenek egymáson minimális elmozdulásra is, emellett az Ytongnak rossz a hajlíthatósága (rosszabb mint a Porothermé)ezért az épület ülepedése során keletkezett feszültség oldódott a repedések által. Tanulság: hagyjunk időt az épület ülepedéséhez (legalább fél év), de a nemesvakolat akár 1-2 évet is várhat. Egyéb: a lábazati vasalás talán szintén csökkenti a falmozgásokat.
Kb egy hónapja lakunk a házban, azóta a fütésszámála elfogadható, utolsó egy hónap kb 20000 Ft melegvízzel (145 m2, 80 m kerület). Mi 30-as téglát használtunk, nem tudom költséghatékony-e a 37,5-es ill. a 44-es Pth-t is túl vastagnak tartom. (0,4 k kb. 0,32-re csökken)
(téglafal 1,4-es k-ja 8 cm-es polystirollal 0,4-re javul, ez már inkább költséghatékony)
Ami számunkra az építéskor nagy előny volt a könnyű vághatóság, ablakokat ajtót vágtunk utólag a falba. A külső hangszigetelés jónak tünik, de ez inkább nyílászárókon múlik.
Viktor:
írtam, hogy nem darabonként gondoltam az összehasonlítást. :o) Arra vagyok kíváncsi, hogy éppen a Te általad említett dolgokat is figyelembe véve mekkora az eltérés. 5%? 15?
Persze, hogy utánajártam. Az ytong sokkal drágább, de ha azt veszem, hogy mennyi habarcs kell hozzá, illetve ugyanazt a nettó alapterületet mekkora bruttó alapterület mellett lehet elérni, akkor bizony már sokkal kiegyenlítettebb a helyzet.
Ytong árat csak nagy nehezen találtam az interneten, azt is egy pécsi kereskedőnél és 1 éves volt az info. Ott a 60x20x30-as elem volt 605 FT/db gondolom plusz Áfa. 7,8 db ad ki egy nm-et ami tehát 4719 FT/nm +Áfa.
Porotherm árlista fenn van a Wienerberger honlapon. Tavaly okt 20-án volt a 38x25x23,8-as négyzetmétere (16 db) 4640 Ft + Áfa.
Tehát első ránézésre nem jelentős a különbség mindössze 79 FT/nm!!
Remélem nem áll messze az igazságtól a fenti adat, mert én is erősen YTONG felé tendálok.
off
Nem ide való, de csak megkérdem: utánajártál, mennyivel drágább az Ytong, mint a tégla? (Nem darabjára gondoltam. :o)) Mert én anyagiak miatt építenék 44 NF téglából. Szintén nemsoká, kopp-kopp, stb.
on
szvsz nézd meg, hogyan kezdi a munkát, ellenőrizd az első sort szintezővel, zsinórral, amivel kell (a legjobb, ha megbízol valakit - építészed, illetve akit ajánl -, hogy folyamatosan felügyelje a kivitelezést. pénze kerül, de megéri), aztán ha valami nem ok, és nem akarja kijavítani, távolítsd el nagyon hamar (szvsz ilyen esetekben kéne vízágyút használni...:-)
a magam részéről azt mondhatom, hogy rövidesen kezdünk építkezni (kopp, kopp, kopp, fohász és egyebek...) éppen ytong 375-tel, és én az építészünket kértem fel a munkák ellenőrzésére és átvételére. az én pénzemből az én érdekeimet képviseli, ha talál valamit, jelzi a naplóban és szól a kivitelezőknek, akik kötelesek lesznek javítani (elméletileg...)
Viktor,
nagyjából tudtam, mit jelent (bár ennyire precízen nem). Viszont -sajnos- áll, amit mondtam: jó mester kell. És ez nem mindig derül ki időben... (Mármint a mester pontossága.)
ez a precízebben rakni abból ered, hogy a falazóelemek egyfelől sokkal méretpontosabbak a tégláknál (max. 1-2 mm eltérésről hallani...), azaz nem a kőművesnek kell kiegyengetni a pontatlanságokat, de nem is visel el pontatlan felrakást.
Másrészt egy ilyen elem 50-60 cm széles, szemben a tégla 25cm-es méretével, azaz egy kis eltérés az egyik végen sokkal nagyobb eltérést jelent a másikon, különösen, ha a saját ragasztójával rakják (vékonyágyazatú falazóhabarcs), amelynél a téglánál megszokott 1-1,5cm habarcsréteg helyett 0,25 cm az előírás, azaz ismét csak kisebb a "játéklehetőség". persze egy szintezővel, zsinórozással, stb (normális kőműves tudja-csinálja) ez nem jelenthet gondot, sőt a falazat sokkal simább felületet ad a végén, ami a vakolásnál, burkolásnál jelent némi előnyt...
Papíron jobb a téglánál.
Ami "hátrányt" én olvastam, az az, hogy sokkal precízebben kell rakni, mint a téglát. A magyar "mesterek" színvonalát ismerve, alaposan meg kell nézni, kire bízod.
