Ugye az 1 mol víz, az kb 18gramm. Ez nincs 2 köbcenti. A keletkező durranógáz viszont kb 2,5köbmétrenyi.
50amperrel kb 1 óra is elég.
Voltak olyan terveim, hogy nagy hőkoncentrációjú forrastő szerkezetet kellen építeni a PB lán-levegő helyett. Ez ideális volna csak , mivel nem próbáltam még ki, nem ismerem a buktatóit. Annyi biztos, hogy nem kellene sok gázt tárolni, de biztos sok veszteséghő és pár, vagy gőz is keletkezne. De 1-2 kW-tal valószínűleg jól megoldható volna a dolog.
Alapban a tartály önszabályozó volna. Kinyomná a keletkező gáz az elektrolizáló térből a vizet. Így valamelyest szabályozható lenne maga az elektrolízis sebessége. gondolaom utána kellene egy visszacsorgató -hútő-cseppleválasztó. Esetleg biztonsági okból külön lellene felfogni a keletkező gázt, bár ha elég kicsi teret sikerül kialakítani, akkor pár rb-hálóval ezt is meg lehetne úszni. Fő az egyszerűség.
Re vízbontás: 12V-al is csinálhatsz vízbontást,de ne 1 cellával tedd.Ha 3 V/cellával számolunk 4 cella sorbakötve,vagy 2V/cella esetén 6db cella kell sorbakötve.Fölösleges fűtened a vizet... Ha nagy mennyiségű gázt akarsz kinyerni,használj nagy elektróda felületet és 5V-os kapcsolóüzemű tápot.Legkisebb régi PC-s AT-s táp is elbírt 20A-t 5V-on.Ez a legolcsóbb nagyáramú táp amit találhatsz.
Vízbontáshoz 2-3V is elég, az e fölötti feszültség veszteségképpen a vizet fogja melegíteni. Az áramerősség a víz ellenállásától függ (ezért raknak bele kénsavat, ami a vízbontásban nem vesz részt, de csökkenti az áramerősséget). Az áramerősség azt adja meg, hogy egységnyi idő alatt mennyi vizet bontasz el. 1 mol víz elbontásához 2F töltés kell, ami 2x96500C, ha 10amperrel elektrolizálsz akkor 1 mol víz 2x96500/10=19300másodperc, 5.3 óra alatt bomlik el.
Ha 10 amper mellett 12 volttal dolgozol, akkor a 120W teljesítményből kb. 25W fordítódik a vízbontásra, a többi 95W a vizet melegíti.
megfelelhet pl. a poli-vinil-alkohol, aminek a K sója keletkezik, az valszeg gélesít. De nem éppen tríviális a probléma. Alighanem nem úszod meg a kísérletezést...
egy mini (10ml) Pt tégely úgy 200kHUF, egy közepes (50 ml) min. fél milla. A Pt grammja 7000HUF, kb. kétszer annyi, mint az arany.
És ezüstöt pont az említettek miatt csak borax alatt olvassz! Utána lúgos vízzel le tudod oldani. Aztán az ezüstöt 65%os HNO3-val kioldhatod a tégelyből.
Keményítő biztos, hogy hidrolizál KOH-tól. szóval nem érdemes kipróbálni.
"A fémek közül megolvadt állapotban különösen az ezüst abszorbeál nagyobb mennyiségü O.-t (20 térfogatot), mely a kihűléskor freccsenés közben távozik el belőle. "
Kicsit off,de ide is belinkelném a dolgot,segítséget kérnék! Tudnátok olyan anyagot ajánlani,amely a kálium-hidroxid vizes oldatát gélesítené? Üzemi hőmérséklet max 80 fok lenne,ha ezen a hőmérsékleten is megtartaná az állagát jó lenne... Felmerült lehetőségként a kukorica iletve lisztkeményítő. Köszönöm a választ. Hankp
Lehet hogyn a porcelántégely azért használható, ha beáldozod. Azt értem alatta, hogy amikor az arany még kib. forró de már megdermedt, tégelyestűl vízbe mártod. Igaz, hogy a tégely szétreped, de a fémtömb tisztán megvan. Valaha csináltam ilyesmit más fémekekkel és működött, igaz arannyal nem próbáltam.
Én már többféle fémet olvasztottam grafit illetve samott tégelyekben Amúgy aranyra jó lehet a szinter tégely (tiszta aluminium-oxid) Ezt meg tudod venni: a szilikátipari kutatónál és szerintem abban is segítenek, hogy hogy viselkedik benne az arany: http://www.szikkti.hu/honlap.htm
Én ezzel a platinával még szemezek. Biztos, hogy ilyen hőfokon is ötvöződnek? Az a baj, hogy próbálgatásra nem igazán van lehetőségem, tehát elsőre kellene összehozni a dolgot.
Igen, ezt gyakran szokták. A bórax egy üvegszerű szarrá olvad úgy 200 fokon, amit végigfolyatsz a tégely falán. Ekkor gyün az arany, az olvadt borax olyan, mint az olaj a tüktoj alatt. Hagyod az olvadt aranyat belefagyni a tégelybe, de mielőtt a borax is megfagyna kiszeded az aranyat, ami ilyenkor könnyen kigyün. És a boraxot lúgos főzéssel le tudod szedni az aranyról.
Én is így csináltam, de nekem ettől még beleragadt.
A borax olvasztásával vigyázz, egyszerre csak keveset, mert először leadja a kristályvizét, ami hatalmasra felfújja, mint a pattogatott kukorica, kimászik a tégelyből, de aztán összeesik. Szal nehogy berakj egy tégely boraxot a kemencébe, mert az egész kemencéd olyan lesz. kis részletekben kell megolvasztani. De könnyű vele dolgozni, nem ég le a kezed.
Ideally, the crucible should be lined with borax glass. This means taking boric acid/ borax powdered and heating the material in the crucible to a melt, allowing the boric acid to flow around and form a glass like coating on the crucible. This procedure protects the crucible and protects the metal from flake off of the crucible. For one melt, you can get by without this process.
Ha jól értem egy sima tégelyt kell bevonni bór tartalmú üveggel.
A vassal ugyanaz a gond. Képtelenség kiszedni belőle, beleragad. Ha olvadtan kiöntöd, akkor leég a kezed, és vastagon (2-3 mm) bevonja a tégely falát az olvadt arany, ami még egy kis tégelynél is simán 50g, 100kHUF.
Egyébként nemtom miben lehetne jól megolvasztani, sokat szívtam vele, én szerves vegyületből nyertem vissza aranyat, és nem olvasztottam meg csak 900 fokon tartottam egy orat, ugy olyan homokszeru szar lett, amit könnyű volt kiszedni/kezelni. A szerves cuccok meg kiégtek belőle.
Viszont a platinának jóval magasabb az op.-je (vagy 700 fok van köztük). Vagy olyan eutektikumot ad alacsonyabb hőfokon, hogy megkezdődik az ötvöződés?
