Hát igen, elsőre kicsit tényleg áttekinthetetlen, de hosszabban vizsgálódva ki lehet ismerni. Pl.: akinek nincs nemes, vagy armalista felmenője, annak csak a 25. a-tól kell keresgélnie, és amelyik összeírásnál nincsen személynév, azzal értelemszerűen nekünk nincs is dolgunk, a statisztika nem visz előre minket. Segít, hogy van mellékelve egy kis magyarázat is, és pdf formátumban készítették el, feltéve, hogy a családaink nevének „betűhív” leírása nem különbözik nagyban a ma használatostól, és persze a Tárgyhoz írtak is sokat segítenek.
Kár, hogy nem az eredetieket digitalizálták, több infót kaphattunk volna a családi háttérről. De (némi) optimizmusra adhat okot az, hogy a Közterhekkel kapcsolatos összeírások (CP. II. 1-229.) sem lettek még teljes egészében feltéve (CP. II. 1-50.), legalábbis a számok erre utalnak, és ezután jön még majd a többi census is, persze az országosak kivételével. Így (remélhetőleg) a későbbi összeírásokkal bővülni fog a településen összeírt rokon családok tagjainak száma (nekem eddig 0, azaz nulla fő) is.
Összehasonlítottam egy településen a CP. II. 47. összeírást (1710-20 között készült) az 1715. évi országossal, és két dolog tűnt fel. Az egyik az, hogy mindkettő esetében fel van tüntetve olyan név, amelyik a másikban nem is szerepel, a másik pedig az, hogy sokszor (főként az idegen hangzású nevek esetében) ha szerepelnek is mind a kettőben, alig felismerhető, egymástól nagyban különböző, torzított alakban. Ha nem ismered, ajánlom neked az 1715. és 1720. évi orsz. öszeírásokat, ezek online kutathatóak.
Felmentés valamilyen előírás alól. Lehet, hogy rokonok voltak, és a püspöknek kellett engedélyezni a házasságukat. Van, aki megtalálta a püspöki levéltárban a kérvényt is, de lehetett más alól is (pl. házasságot megelőző háromszori hirdetés) felmentést kérni. De ezek katolikus példák, lehet, hogy a reformátusoknál kissé mást jelenthetett a szó.
Vajon Öcs(Eöcs) község (Ajka , Nagyvázsony és Kapolcs között) evangélikus lakosságát hol keresztelték a 19. században? Az állami anyakönyvezést a ma Ajkához tartozó Padragon kezdték 1895-ben. A katolikusokat Taliándörögdön keresztelték. Lehet, hogy mindhárom település mikrofilmjét át kell néznem? Természetesen mind a három helység adatai egy film végén kezdődik, és egy másik film elején végződik.
Elvileg az internetről bármi letölthető, mégis van aki gyűjti a CD-ket, sőt akár a bakelitlemezeket is. Sőt emberek könyvtárba is járnak (még, szerencsére....)
Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. (Ebben benne vannak a helységek birtokosai. Nemességkutatáshoz nélkülözhetetlen.) CD-rom.
Révai Nagylexikon 4 db CD-romon.?
Akit érdekel, írjon. Címem publikus. Árban megegyezünk.
Én már nézegettem ezt a feudális összeírást valamelyik nap, de ember legyen a talpán, aki ebből egyből kiolvassa az infókat. Ami viszont érdekes, hogy bár a negyed felmenői gárdám ebből a vármegyéből való, alig találtam olyan (vezeték)nevet, ami nekem passzolna. Pedig ahogy néztem még a nemesek is fel vannak tüntetve, tehát még csak az sem lehet mint az 1715-ös összeírásnál.
Köszönöm, az első mondatod a leglényegretörőbb. Nekem még soha nem volt ilyen esetem... Vagyis van olyan nem is egy, ahol nagyon korán érkeztek az elsőszülöttek. Lehet, hogy naívan hiszem azt, hogy a férj az apa is egyben?
1, Még januárban felkerült a Pest Megyei Levéltár oldalára egy kis „összeírás-lista”, még az 1715. évi orsz. összeírás előttről, több településsel (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből), és nevekkel. http://www.pestmlev.hu/id-255-feudalis_kori_osszeirasok.html
2, Jól látom, hogy megszűnt a BAZ megyei levéltár honlapja? Kár érte, remélem újra készítenek majd egyet és rátöltik az adatokat amik az előzőn (http://www.bazleveltar.hu/) voltak.
Helyette egy kis adalék, aki nem ismerné: http://www.bazkonyvtar.hu/?q=hu/node/362 , benne a Borovszky-féle Borsod vármegye történetével. Néhány digitalizált könyv nem szereti a Chrome-ot.
3, Mivel az utóbbi időben több szó is esett az első vh-ról, ajánlom mindenki figyelmébe a Szolnokon már jó ideje megnyitott kiállítást, a „Hősők voltak mindannyian…”-t, aminek idejét, most március végéig meghosszabbították. Illetve az emiatt elkészült oldalt, benne listákkal több település néhai katonáiról, hőseiről, sok érdekességel: http://hosokvoltak.blog.hu/
Az eddigi tapasztalatom szerint a házasságban élő anya gyermeke a férj nevét kapta. Bár csak egy-két ilyen esettel találkoztam. Lényegesen több olyan "koraszülött" gyermek anyakönyvét ismerem, ahol az anya korábban nem volt férjnél, vagy még számomra nem ismert, hogy volt-e korábbi házassága. Ezt felvidéki, 1800-1900 közötti időszakban tapasztaltam. Volt még egy megfigyelésem: ahol egy családban előfordult "koraszülés", ott a késöbbiekben vissza-visszaköszönt ez a szokás. S valahogy összefügghet azzal is, ha a foglalkozás vagy valami más ok folytán a család legfeljebb egy-két generációja élt ua-ban a faluban. Bár azért ezek csak feltételezések.
Nem tudom, hogy hasznosíthatóak-e?
Még ilyen hasonló megfigyelésem, hogy elég gyakori, hogy a gyermek nem abban a faluban született, ahol a család egyébként élt. Vagyis csak egy gyermek születését és képen látható halotti bejegyzését találtam meg a faluban. A név nem ismétlődött meg a teljes anyakönyvekben. Ennek a helységnek az anyakönyvét még eredetiben volt szerencsém végig lapozni.
Egy ősöm elvette özvegy Szabó Zsuzsannát, akinek a mostohaapja Szabó Mihály. Az előző házasságánál még nem volt beírva, hogy ő mostoha apa, de ez mindegy is. Lehetséges, hogy már terhes volt anyuka (előző, meghalt férjtől), amikor újraházasodott és Szabó Mihály a nevére vette Zsuzsannát? Ilyenkor egyáltalán a mostohaapa nevére anyakönyvezték a gyereket? Vagy csak egyszerűen az előző apa is Szabó volt?
