A méhészkedés eredményessége, elsősorban nem a kaptár tipusától, vagy a keretek méretétől függ.
Az első, a méhész szakmai felkészültsége, tudása. Az időjárás alakulása, de erre nincs befolyásunk.
Eképpen arra törekszünk, hogy erős, egészséges méhcsaládok álljanak a rendelkezésünkre a termeléshez. Az hogy milyen a kaptár, az csak sokadlagos tényező. A méhek minden kaptárban ugyanazon szisztéma alapján viselkednek, és alakítják ki a fészkük. Csak más, az őket befoglaló kaptár geometriája.
Összességében azért érdemes egy manapság elterjedt kaptárt választani, hogy egy esetleges nagyobb léptékű méhészet megvalósításában ne legyen gátja az elavult, vagy ritka, illetve nehézkesebb kezelésű kaptár.
Mert számoljatok, hogy mennyibe kerülne egy kényszerű tipusváltás. Páldául már 50 db lecserélendő kaptár esetén is miliós nagyságrendű probléma. Érdemes előre gondolkodni.
Csuja László is az írta nekem, hogy a rakodókasos méhészkedést (a szabadépítményes tartást) is inkább annak javasolja, akinek van némi tapasztalata a méhekkel, aki tudja, hogy mit kell nézni a család vizsgálata során. Ehhez a legegyszerűbb, ha egy (vagyis több) "átlagos", keretes kaptárral kezdesz. A keretméret azonban majdhogynem mellékes, valamelyik "öreg" (talán Faluba) szerint is az a lényeg, hogy válassz ki egy típust, ne aggódj a centiken, csak tanuld ki az adott típus csínját-bínját, és add meg a családoknak, amire szükségük van, a többit megoldják.
Én mondjuk ellenpélda vagyok, extra méretet és rendszert választottam, a környéken sincs ilyen, nem hogy a mentoromnak, szóval mondhatnám azt is, hogy magamat szívattam meg, amikor típust váltottam 1 év után, de nem mondom, mert jobb átlagot pörgettem, és a méhészkedés közven is jobban érzem magam ;)
O-ról indulva kevesebb a rizikó ha a környéken használatos kaptárak valamelyikével kezdek, aztán amikor már aránylag biztosabb leszek a dolgomban, akkor elhobbizgathatok a különféle természetes tartásmódokkal.
Nagyon jól rávilágítottál a lényegre! Köszönöm a jó tanácsokat, a javaslatot!
Totális kezdőként hogyan állapítod meg azt, hogy neked milyen kaptár lesz megfelelő?
Hasznosabb ha az országban álltalánosan elterjedt tipusok közül választunk. Több ilyen is van, de főleg az NB 1/2NB, és a Hunor ajánlható. Nem azért, mert a többi nem lehet jó. Mert könnyebb az elterjedt tipust beszerezni, szakmai segítséghez is könnyebben jutni ha a környékbeliekkel azonos kaptárt keretméretet használsz. Az is nagyon célszerű, ha nem külön kell mindent legyártatni drágán a ritka egyedi méretek miatt. Ami ráadásul ha eladásra kerülne a sor, másnak hasznavehetetlen kacat lesz, szóval értéktelen.
Most jelenleg a Hunor rendszert ajánlanám elsőnek, estleg 1/2 NB, Elterjedt az NB keretméretű fekvő is, ha csak hobbi marad az is jó.
Itt ezzel a módszerrel csak az a baj, hogy rendkívül hosszú idő teleik el aníátlanságban. Továbbá az anya minősége is eléggé kétséges. Hatékonyabb és gyorsabban jutnak anyához a kis családok, ha már eleve szép válogatott érett rajbölcsőket kapnak. Vagy vásárolt érett bölcsőt, de a legjobb ha petéző anyát kapnak. Nem csak a jobb minőség, hanem a nyert idő is lényeg 1-1,5 hónap sokat számít ha már petézik az anya nálluk, és nem csak vegetálnak.
Ha kicsik a pótbölcsők és elrombolod őket, a következők amit húznak még inkább kisebbek lesznek.
Mert egyre kevesebb lesz a dajkakorú méh, öregszik elfelé a népesség mert nincs utánpótlás. Ezért nem képesek normális mennyiségű pempővel ellátni az álcákat.
repce végén és agác végén elveszek 1 keret álcát méhekel együtt meg két keret fedet fiast méhekel együtt,(vagy mézeskeretet teszek nekik vagy etetek) estefelé végezük ezt a műveletet és szűkítem a kijárót 1 méh vastagságúra.4 nap szétöröm a kis fedet bölcsöket de ha nagyok akor meghagyom őket( ha megsemisítjuk a fedet bölcsőt akkor a még befedetlenekből nagyobakat építenek)inentől kezdve kb 3-4 hétig nem zaklatjuk őket , elenőrizük őket amikor letelt az idő ha van fias minden rendben.HA nincs fias akkor újból tegyünk álcás keretet és újból nevelnek. Ez nekem mindig bejöt,volt hogy csak 1,5 hónap mulva volt anya.ezzel a módszerel 1 .ből 3.at lehet csinálni.Nekem azért tetszik ez a módszer mert az alapcsalád közben nagyon jól termel.Az ,,öregek,, persze azt mondják hogy vagy 5 fias keretből kell csinálni,nincs azal semi baj csak ez ,,spórolósabb,, meg megspórolok egy méhanyavásárlást.(ja és az etetést nem tanácsolom inkább lepényt de az sem lényeges mert ugyis van még olyankor hordás.)
Nézegettem az interneten a méhészkedés többi formáit is, de mivel totálisan kezdő leszek, úgy gondoltam P. J. Chandler kaptára lesz számomra a legegyszerűbb.
Kaptáras méhészkedéssel gyerekkoromban már találkoztam. Egy kezdő méhész próbálkozott vele. A méhek nem élték benne túl a telet. Amennyire emlékszem az etetésükkel is gond lehetett.
Igen nevelnek újat hogyha van álca,csak az szokot gond leni hogyha rajzásgátlásként szétnyomdosuk a bölcsőket és közbe meg nincs anya de az is igaz hogy olyankor a keret közepére szoktak húzni de hát megeset nekem,de tetem nekik uj álcás keretet és neveltek maguknak.anyanevelés szerintem elég igényes.
A szakirodalom szerint is biztonságosabb az 1-nél több családdal való kezdés. Amit leírtál arról nekem a sokéves tapasztalatod jön át. Minden logikusan követhető és az eddig olvasottakat csak megerősíti.
Nekem nem lesz sok időm a méhek tutujgatására. Amit lehet s kell megteszek.
Nyilván a videók nézegetése és csupán a szakkönyvek olvasgatása magában kevés lesz. A szomszédunkban van egy idős méhész, akivel konzultálni tudok ha kell vagy bajban leszek.
Köszi mindenkinek a segítséget. Úgy gondoltam, hogy 1 családdal kezdenék és ha szaporodnak akkor őket szedném külön. Gondolom pár hónap múlva lenne még egy családom ha nevelnek anyát. Olvasgatok én is elég intenzíven. Nekem is meg van Örösi Pál könyve a Méhek között, de előtte is elolvastam más könyvet is a méhekről. Csak egy kis mézért csinálnám magunknak meg nagyon érdekelnek a méhek. Tudom hogy drága a pergető azt nem is szándékozom most venni :)
Ha ilyesmiben gondolkodsz, van ennek magyar változata, komplett leírást is találni neten. Keress rá Csuja Lászlóra és a "rakodókasos méhészkedésre".
Ettől még az 1 család kevés, ha gubanc van az anyával, könnyen lukra futhatsz.
Nekem sincs eladó méhem, semmi érdekem nem fűződik hozzá hogy több család vásárlására beszéljek rá akárkit is. Egy darab méhcsalád azért nem jó, mert nagy a kockázata annak, hogy nem fogod tudni hosszabb távon életben tartani.
-Manapság még haladóknak is egyre nehezebb egészségesen jó állapotban tartani az állományt. Kisebb veszteségek eleve kalkuláltak, például a teleléskor akár a 5-6% os veszteség is. Ha neked csak egy pusztul el akkor az már 100%.
-Kezdő, egy-két családot félő hogy túl abajgat az állandó sokszorta teljesen felesleges beavatkozásaival. 5 -nél több esetén meg belefullad nem látja át a teendőket.
- Egy család esetén, nincs a kezdőnek viszonyítási alap.
- Gond esetén nincs miből segíteni az egyszem családon. Sem fiasítást, népet, vagy mézeskeretet sem áll módodban sehonnan pótolni. Nincs donor.
- Kezdőként nagy a valószínűsége hogy az első években sok probléma fog adódni. Nem törvényszerű csak, valószínű. Ha még sem, akkor az csak a vak szerencse, és ráadásul nem tanulsz semmit.
Az első évemben, 2 termelő családot vásároltam tavasszal, ezeket szedtem ketté május végén, 2 db vásárolt anya hozzáadásával. "Kaptam" 4 rajt, plussz készítettem egy sepert rajt tartalékba, de ezek is felfejlődtek őszre betelelő képesek lettek. Így volt 9 egységem, ahol őszig volt egy álanyaság, egy pótbölcsős anyacsere, egy nem petéző új anya. Szóval volt velük gondom rendesen. De ősszel beteletem 8 családot, át is telelt mind igaz még egynél elveszett tavaszra az anya, így egyesíteni kellett egy másikkal. Így kezdtem a második szezont 7 családdal.
Hozzáteszem hogy mielőtt méheket vettem volna már egy évet az elméleti tudás megszerzésére fordítottam, hogy minimum az alapokkal tisztába legyek. Több könyvből igyekeztem ezt megtenni. Majd volt némi konzultációs lehetőségem is haladókkal, ha a szükség úgy hozta.
Ennek 20 éve már. Akkor még valamivel kedvezőbb körülmények is voltak a méhészkedésre, mint jelenleg.
módszerét találom a leírások alapján a célomnak és a körülményeknek a legmegfelelőbbnek.
Egy ügyeskezű ezermesternek ezzel a módszerrel a szabadépítményes fekvőkaptár csupán a faanyagba kerül. Keretek helyett felső leceket használnak a kaptárban. Erre építik a méhek a lépet. A felső lecekre jön a tető.
Ezt a méhészkedési formát mutatja be az alábbi videó
konkrétan 1:37 perctől.
Számomra nem a méztermelés az elsődleges hanem a kertben lévő gyümölcsfák és növények beporzása. De a méhekkel való foglalatosság maga is érdekel.
Ezzel a módszerrel csupán lépes mézet lehet termelni.
De a lépes méz kinyerésére is találtam egy megoldást bemutató videót, ami a kezdő számára nem egy utolsó szempont :)
A kezdéshez minimum 5 méhcsalád kell. Olvasd el mit írt Őrösi erről, hogy miért ennyit javasolt. Érdemes megfontolni. De már 2-3család vásárlása is biztonságosabb.
Nekem nincs eladó családom ilyen méreten, és nem is a környéken lakom, csak kérdezem, hogy nem kevés-e az egy család? Gondolom, kezdésnek szánod.
Ha netán szeretnél mézet is pörgetni, akkor kell egy pörgető /ha csak lépesmézet vennél el tőlük, hosszútávon a műlép lesz drága:) /. Egy kaptárhoz megvenni, az elég drága beruházás is lehet.
Ha elszáll az anya valamiért, nehézkesebb a pótlása, korántsem biztos, hogy megmarad az az egy család (2-3-4 családból már "van mihez nyúlni", ha gubanc adódik).
Ez most csak két dolog, ami alapján szerintem az egy darab kaptárral való kezdés fajlagosan sokkal drágább és kockázatosabb, mint ha némi plusz pénzt rááldozol, és inkább néhányat veszel. Persze mindenki maga tudja, mit szeretne.
A méhek ha hagyjuk, teszik a dolguk. Csak arra kell ügyelni hogy a beavatkozásainkkal segítsük, és ne ellenük dolgozzunk. Mert az rosszabb, mintha semmit nem tettünk volna. Az intenzív fejlődés időszakában viszonylag könnyebb a dolgunk, mert esetleges hibás beavatkozások sem lesznek feltétlen szembeötlőek, és még ritkábban végzetes kimenetelűek. Egészen más a helyzet julis közepétől, amikor az anyák már csökkentik a petézésük.
De viszatérve a tavaszhoz, illetve az ekkor ajánlatos beavatkozásokhoz amivel segíthetjük a fejlődést.
-Télen, az újjabban terjedő roszgyakorlattal ellentétben nem b.szogatjuk a méheket. A nyugalmuk biztosítása az elsődleges feladat!
-Tavaszon már az első kirepülésekkor is jó ha üzemel a melegvizes itató. kevesebb ledermedt méh vész el.
-Kaptárt kirepólésre alkalmas időben bontsunk, ez érvényes akár a lepényezésre is.
-Szűkítsük a fészkeket, a jobb hőgazdálkodás miatt. Majd fokozatos bővítés, ahogy a fejlődés üteme megkívánja. A mézes keretek felkercolása és fészekbe csúsztatása.
-Lehetőleg ne irtsunk atkát tavaszzal, mert ha megfelelően védekeztünk az előző szezon végén, (is) akkor első atkairtás az akác után is ráér. Ezzel kíméljük a megkopott telelő méheink,ezért kevésbé ellenállók. Főleg ha nozematózis gyanúja merül fel. Lehetőleg semmit, de főleg nehasználjatok illóanyagokat tavaszon.
- Fontos a kaptáraljak tisztítása is, de ez többnyire áprilisban lehetséges.
Valami pozitív hatása van ha megfelelő időbe van beadva,de semikép nem február eléjén csak a végétől de ez az időjárástól fügvénye.Mindenki saját belátása szerint ,nem kell senkit győzködni van előnye és hátránya.
Nállam a január, sem a február nem tavasz, semmilyen semszögből. Emlékszem nagy volt az aggodalma akkor méhészeknek a márciusi tél miatt. Nállam pusztulást nem okozott, de kicsit azért későbben jöttek fel, ez tagadhatatlan. Ha emlékezetem nem csal, abban az évben nállunk is elég tavaszias idő volt febrár végén, ekkor én is beadtam a gyógyszeres cukorlepényt. Kizárólag ha van kirepülés csak akkor bontok kaptárat. Márciusban is csak fészekszűkítéseket szoktam végezni, már feltéve ahol kell.
Nem tudom, eddig lepényeztél-e, de ha valóban magad akarod eldönteni, mi az igazság, akkor lehet, hogy egy próbát megér, ha a fele állománynak adsz lepényt, a másiknak meg nem. A költség és macera a felére csökken idén, cserébe lesz "kontrollált" eredményed ;)
Tudom, más f@rkával a csalánt, de... én kíváncsi lennék, mit tapasztalsz ;)
A kora tavasz nekem méhésznek és a méheknek is akkor van amikor a fiasítás el indul.Vagyis január közepe február eleje. Igazad van ekkor még nem tejed ki csak párkerete a fiasítás.És csak úgy növekszik ahogy a nép ,ahogy ürül a sejt. Ez ami nem függ az időjárástól. A nagyobb lendület csak akkor indul be amiikor a külső virágpor beáramlás beindul. ez március közepe tájékán van. Ez nem kora tavasz már.
Emlékszem a március 15 környéki nagy havakra hidegekre, A kis és közepes családokat vitte el.A fiatal anyásak éhen haltak,ha nem kaptak segítséget, az öreg anyásak amik várták a jó időt, azoknál a elfogyott a nép mire dolgozni tudtak volna. Igazából itt is be jött a nagy erős családokkal való biztonságos telelés kívánalma. Legalábbis nálunk erre ez volta jellemző. Ne csak az én méhesemben ,hanem a környékbeli kollégák is ezt tapasztalták.
A "felkarcolás" ideje nem februárban van, ez inkább március vége, és április amikor ezt az időjárás lehetővé is teszi. Nagyon hatásos, de nem szószerint karcolni kell, inkább felfedelezni vagy tüskéshengerrel felszaggatni. Elöször a fészek szélére, majd a hőmérséklet emelkedésével lehet akár a közepébe is tűzni. A méhek rögtön kihordják belőlle a mézet mert az nem odavaló, az anya rögtön tele is petézi a már kitisztított sejteket. Másrésszt ez a bőség érzetét is kelti, ez is serkenti az anyát. Az is tévedés hogy az anyának a petézését a hordás indítja be. Hellyesen fogalmazva a hordás, fokozza az anya petézését.
Egy kiló lepénynek nem lehet túl nagy serkentési hatása, ha belegondoltok hogy ez csak napi 14 deka ha egy hetet veszünk alapul. De természetesen azért van némi pozitív hatása, de nem kell túlzásokba esni. Ismerősöm nem szokott lepényezni, bőséges élelemmel betelelt méhei mégis tökéletesen fejlődnek.
"Az a kora tavaszi fejlődés nem függ az időjárástól.Kicsit sem. "
Ez nem teljesen helytálló, illete egyálltalán, ugyan is, gondolj csak bele, mert van több összefüggés is van. A külső hőmérséklet ha alacsonyabb több élelmet kell elfűteniük a méheknek. Csak annyit fog az anya petézni, amennyit takarni is tud a nép, és melegen tartani. Erőteljesebb lehűlés esetén ha összébb kell húzódniuk, akár a fiasítás is maradhat védtelenül. Volt erre példa néhány éve, amikor visszatért a tél márciusban. Lendületesebb a fejlődés ha jó a tavaszi időjárás.
Úgy gondolom minden méhésznek így kellene gondolkodnia. Nagyon jó az elgondolásod.Ahogy fogy a méz a sejtben család csak úgy tud nőni ahogy a sejtek . felszabadulnak.Év ezredes szabályozása ez a méhek a méh család növekedésének. Ebből következik egyenesen az,hogy hiába a sok kaja,ha utána nem szabadul fel hely a nemzedéknek a család egy helyben topok. Az a kora tavaszi fejlődés nem függ az időjárástól.Kicsit sem.
Igyekeztem belegondolni abba, amit írtál, de továbbra sem világos a kettő közötti összefüggés, vagy legalábbis nem tűnik egyértelműnek, hogy az egyikből feltétlenül következik a másik. Ha ősszel kellő mennyiségű szirupot adok a családnak, és abból a méhek "mézet" csinálnak, akkor az vélhetőleg jó minőségű és állagú, feldolgozott (tehát könnyen felhasználható) élelem lesz, mert hiszen tiszta kristálycukorból meg a "kaptár sarkaiból összesepert", "rendes" mézből fog összeállni. Amint télen kibontják a fedett sejtet, fogyasztásra készen találják. Ha kifogyott egy sejt élelme, a hely kiürül, a méhek belebújhatnak szükség esetén, illetve, nem utolsósorban, petézhetővé válik, ha az egyéb körülmények megfelelőnek tűnnek az anya és a család számára.
Ha viszont februárban gyúrt, főzött, akármilyen lepényt teszek be, az minőségileg jó esetben szintén jó lesz, de az állaga nem feltétlenül, és főleg, nincs feldolgozva sem, azaz, az egyébként is szükséges, életbenmaradáshoz felhasznált energián felül plusz energiát kell a családnak arra fordítania, hogy fölhasználhatóvá tegye. Azt értem, hogy az illata ingerli őket, és el kell hordaniuk, de ezt akkor is zavaró tényezőnek érzem, mert ez valóban rizikó. Ha nő a fiasítás, nő a hőigény is, ha kikelt a friss fias, annak megint élelem kell - de mi van, ha pont ez a plusz meló, amire késztettük őket, lesz az, amibe több "öreg" fárad bele, mint amennyi a takaráshoz kell? Az időjárási buktatókról nem is szólva, pl. ha pont ekkor bejön egy rosszabb időszak? Nem tudják ezt ők jobban, hogy mikor és hogyan kell beindulniuk?
Én egyelőre úgy gondolom, megvárom (márciusig legalábbis), hogy mennyire lesznek okosak a maguk feje után... remélem, voltam annyira jó "gazdájuk", hogy elég élelemmel mehettek pihenni, és méltányolják, hogy nem erőszakoskodok velük :)
Ha hordásra kezd az anya petézni, akkor a február eleji " lepényes serkentést" célszerűbb alkalmazni, mint a kereteket karcolgatni és a kaptárt kihűteni.
Elvileg azért kell februárban elkezdeni serkenteni az anyát, hogy áprilisra legalább 2 garnitúra "friss" és erős csapat álljon fel a hordásra. Ha elcsúszik az idővel, akkor mi is bacchatjuk...
