Szia. Sok minden lehet a probléma mögött, de a képeket elnézegetve egy picit szerintem tényleg közrejátszott a pipa és a kapa hiánya. Én mindenesetre kaszalás helyett csakis kapáltam volna a területet, minél kisebb konkurenciája legyen a kicsiknek, de ez nyilván csak egy apró tényező...
Harmatgyökerezés.... drága jó apám ma sem rest 72 évesen minden eltelepített tőkénél, pótlásnál ezt megtenni, sőt többször visszajárt némely oltványhoz.
Gondosan minden györkercsucsnak lefele kell neznie, hogy ne felfele induljon meg a gyöker. Az oltvanyokra pedig csak porritott földet szortam, hogy a nagyobb buckak miatt nehogy levegöben maradjon a gyöker a föld alatt es elszaradjon. Majd az ültetest követö nap is jol belocsoltam öket, mert nagyon szaraz volt a tavalyi aprilis. Azota viszont nincs locsolas, pedig megtehetnem, mert van egy kis patak közvetlen az ültetveny mellett.
A mikorrhiza kapcsolat tudomásom szerint, akkor jön létre, ha a csíranövény gyökerének kibújásánál már jelen vannak a gomba spórái illetve fonalai.
Erdőtelepítéseknél már folynak erre kísérletek és tudok olyan erdőtelepítésekről, amiket szarvasgombával mikorrhizáltak. Ezeket általában őrzik!
Kérdés, hogy a mai oltványtermesztési gyakorlat megfelelő-e erre a célra, (máshol készül az oltvány, mint ahol a telepítés folyik, általában fertőtlenített talajt használnak az oltványkészítők, az esetlegesen jelenlevő gombafajok szeretik-e azt a talajtípust, ahová a szőlő telepítésre kerül, stb.) vagy jobb volt a hagyományos telepítési gyakorlat simavesszővel (amikor még nem ismerték a filoxérát), mert a helyben gyökerező dugványokból a helyi, talajtípust szerető és éppen ezért jelen levő gombákkal a kibújó gyökerek azonnal kapcsolatba tudtak kerülni?
Igen, akkora a gyökere, amekkora metszés nélkül lenne a szőlő. 6-8 m mélyre simán lemegy. A földfelszín közelében csak a járulékos gyökerek vannak. Az a szerencsétlen dolog, ha a járulékos gyökerek nagyon megerősödnek, mert akkor a szőlő átszokik az onnan való táplálkozásra, és a rossz évjáratot nagyon megsínyli. Ezért szokták pl. az oltványt kibontani, és az első nóduszról fejlődő gyökereket levágni az alső év végén, de idősebb szőlőkön is alkalmazták ezt régen, fejművelésű tőkéknél.
Érdekes lenne tudni, hogy hogyan ültették el az oltványokat. Telepíteni is lehet géppel, gyorsan, ész nélkül és trehányan. Meg lehet kézzel, melósan, lassan de eredményesebben.
Ez konkrétan mit jelent? Pont a szőlőnél a lombozat évről évre ugyanakkora (felteszem, nálad sem éri el a több méter hosszt), a gyökérzet meg metszés híján évről évre növekedhet (ha amúgy a növénynek szüksége van rá, mert mondjuk nem túl tápanyagdús a talaja).
Ez azért így általánosságban mégsem igaz. Csak két triviális ellenpélda: jól megtermett futómuskátli (ilyet például édesanyám készített, a lombozat legalább tízszerese a gyökérzetnek), illetve egy szocialista típusú nagyüzemi, alföldi szőlő 4-5 méteres hónaljhajtásokkal hónaljazás előtt és után. (Építőtáborban dolgoztam ilyenen, a lombfal mintegy két és fél méter, annak több mint a fele az említett hónaljhajtások, egy sor meg volt vagy 200 méter. Elég hamar átküldtek minket inkább meggyet szedni.)
Iden is egy fantasztikus bort keszitettem belöle itt Nemetorszagban. A hideg erjesztes soran fantasztikus csalanos, Sauvignon-os illatos jöttek elö belöle.
Hamarosan jön az MgSZH is kontrollalni a magyarorszagi ültetvenyt.
Szeretnem bejelenteni a Bio-Kontroll hungarianal, de nem tudom, hogy alljank neki. Ket ünnep között otthon leszek, azt hiszem sokat leszek Pesten.
Ha valakinek esetleg van tapasztalata a Bio-Kontrollal, azt szivesen felhivnam telefonon par kerdes erejeig.
Akkor elnezest, felreertettem a nemet szöveget. Ott csakugy emlitik, hogy: Mikorrhiza-Pilze. Ebböl nem volt vilagos, hogy Mikorrhiza nevü gombat, vagy a Mikorrhiza kapcsolatra kepes gombat jelenti.
Szamomra felmerül a kerdes, hogy meg lehet-e ezt a gombat önmagaban, vagy valamilyen formaban vasarolni es eltelepiteni? Vagy teljesen felesleges, mert a szamara kedvezö talajban ugyis elterjed idövel, a rosszban pedig elpusztul.
Van egy negyed hektaros tavaly tavaszi telepitesem, es a növekmeny joval elmarad a vartnal. Az 1200 növenyböl csak 10% van, ami igazan szep vastag törzset es ket meter közeli vesszöt hozott. A többi csak vegetal, de teljesen különbözö nagysaguak. Raadasul vannak, amik meg mindig 15 centisek. Nem ertem...
Draga talajanalizis, szerves tragya, megfelelö tapanyag es humusztartalom, 1,5 meterig barna erdötalaj, jo vizhaztartas, szakszerü talajelökeszites es pihentetes telepites elött. A legkülönbözöbb pillangosok virultak benne nyaron, az alanyfajtat (SO4) is jol valasztottam meg. Azt hiszem levelanalizisre lesz szükseg, hatha hianyzik nekik megis valami. Lehet, hogy az en közelsegem.
Van itt egy nemet nyelvü nagyon erdekes közel egy oras összefoglalofilm a szölö es talaj kapcsolatarol, es az ökologiai szemleletröl. Aki nem beszeli a nyelvet az is tekintsen bele, mert fantasztikus felvetelek vannak benne.
A kisfilmben elhangzik, hogy a a szölönöveny (Vitis Vinifera) gyökere a jol szellözö es biotop talajokban a szimbiozis miatt megy melyebbre. A Mikorrhiza nevü gomba fonalai behalozzak a szölönöveny gyökeret. A szölö a fotoszintezis altal elöallitott cukorral latja el a gombat, amiböl ö a szamara szükseges proteineket felveszi. Ezert cserebe viszont a gomba több vizhez (a gyökerször altal megnövekesett felület altal miatt) es asvanyi anyagokhoz juttatja a szölöt. Ez a gomba a tapanyagszegeny talajban nagyon hasznos, mert mig a gomba ki tudja vonni a fontos sokat es tapanyagokat a talajbol. Valamint le is bontja a szölö szamara szükseges szerves anyagokat.
A egeszseges es jol ellatott gyöker igy melyebbre hatol es a melyebb retegekben rejlö kövületekböl es talajformakbol is ki tudja nyerni az asvanyokat, amiktöl szölö gyümölcse, majd a bor is összetettebb beltartalmi ertekekkel rendelkezik.
Ez termeszetesen nem azt jelenti, hogy a bor egyertelmüen finomabb, de azt igen, hogy önologiai szempontbol stabilabb. Ebben bar nem vagyok olyan biztos (javitsatok ki ha tevedek), de a közetekböl felvett femnyagok kapcsolodnak a szenvegyületekhez, ezek pedig az aromaanyagok. Tehat a bor asvanyossaga es komlpexitasa igy vissza is vezethetö a jol szellözö biotop talajra.
Én nem a tápanyagutánpótlás szükségessége ellen érvelek. Hanem azt mondon, hogy a szőlőnövényt nem szabad arra kondicionálni, hogy csak a felsőbb rétegekből táplálkozzon.
A pipafüstös mondás pedig zseniális :) Hatalmas igazság van benne.
Ne öntsük ki a gyereket a lavórral. Az eddigi okfejtéseddel maximálisan egyetértek, de nem véletlenül vitték szekérrel a trágyát a kiásott sávokba az öregek. Sajnálom, hogy nem fényképeztem le, de telepítettem 1-1 sor szőlőt Badacsony környékén is és itt Tárnokon is. A Badacsonyiból megmeredt talán négy tőke. Az is nyavajás. Az itthonit nézd meg majd öt év múlva. A különbség oka a telepítésben van. Az itthonit ahogy a nagyapámtól láttam.
Még egy : 5 évesen sokat törtem a fejem azon, hogy a szőlő miért szereti a pipafüstöt? Nincs is pipája. Nagyapám szokta mondani, mikor kérdeztem, hogy miért megyünk a hegyre?
A felszíni talaj ellátottsága, a terhelési mód, stb mind nagyban befolyásolja a minőséget. Sőt. talán a legjobban. A fekvés talán a harmadik, de korántsem elhanyagolható tényező. mindegyik egyformán szükséges egy minőségi jó bor eléréséhez. A tudást se hagyjuk ki.
Igen, a szőlő számára fontos ásványi anyagok oldódnak ki a talajból...csak éppen nem a felső 10-20 centis rétegből, hanem olykor sokszáz méteren át.
A hegyoldalban levő szőlőültetvényeket a magasabban fekvő régiókra eső és az onnan a 5-20 méteres mély rétegekben az ültetvények alá szép lassan befolyó esővíz életi. Többek között ettől hegyi bor a hegyi bor.
Szerintem elég sok olyan új szempontot írtam le ami alapján te is beláthatod, hogy a borszőlő számára a felszíni rétegek alatt levő sok-sok méter mély rétegek vízellátása és ásványianyag-összetétele elsődleges a minősg és az egyediség szempontjából.
A locsolás és a műtrágyázás pont azért nem illik bele a termőhelyjhez hű szemléletű bortermelésbe, mert ezek a módszerek arra kondicionáljk a szőlőnövényt, hogy ne foglalkozzanak a termőhely lényegét jelentő alsbb talajrétegekel, hiszen minden tápanyagot, folyadékot megkapnak a felső néhánytíz centis rétegből. Na az ilyen borok szoktak az unalmas, olcsó és semmitmondó tömegborok lenni.
Viccnek nagyon jó, de a valóság egy kicsit más. Én igyekszem sohasem mondani olyat amit nem tudok bizonyítani, mert nem érdemes ilyenbe belebonyolódni.
Nagyon szép a meggyőződésed. Kívánom, hogy sikerüljön a Somlói borod, de én inkább a Tokajira mennék rá.
Így végiggondolva, szerintem 10 M-ból meg tudnék termelni 100 liter somlóival összetéveszthető mustot a Mátraalján. A költségből 90 % a klíma utánzása lenne.
