Ez azért így általánosságban mégsem igaz. Csak két triviális ellenpélda: jól megtermett futómuskátli (ilyet például édesanyám készített, a lombozat legalább tízszerese a gyökérzetnek), illetve egy szocialista típusú nagyüzemi, alföldi szőlő 4-5 méteres hónaljhajtásokkal hónaljazás előtt és után. (Építőtáborban dolgoztam ilyenen, a lombfal mintegy két és fél méter, annak több mint a fele az említett hónaljhajtások, egy sor meg volt vagy 200 méter. Elég hamar átküldtek minket inkább meggyet szedni.)
Iden is egy fantasztikus bort keszitettem belöle itt Nemetorszagban. A hideg erjesztes soran fantasztikus csalanos, Sauvignon-os illatos jöttek elö belöle.
Hamarosan jön az MgSZH is kontrollalni a magyarorszagi ültetvenyt.
Szeretnem bejelenteni a Bio-Kontroll hungarianal, de nem tudom, hogy alljank neki. Ket ünnep között otthon leszek, azt hiszem sokat leszek Pesten.
Ha valakinek esetleg van tapasztalata a Bio-Kontrollal, azt szivesen felhivnam telefonon par kerdes erejeig.
Akkor elnezest, felreertettem a nemet szöveget. Ott csakugy emlitik, hogy: Mikorrhiza-Pilze. Ebböl nem volt vilagos, hogy Mikorrhiza nevü gombat, vagy a Mikorrhiza kapcsolatra kepes gombat jelenti.
Szamomra felmerül a kerdes, hogy meg lehet-e ezt a gombat önmagaban, vagy valamilyen formaban vasarolni es eltelepiteni? Vagy teljesen felesleges, mert a szamara kedvezö talajban ugyis elterjed idövel, a rosszban pedig elpusztul.
Van egy negyed hektaros tavaly tavaszi telepitesem, es a növekmeny joval elmarad a vartnal. Az 1200 növenyböl csak 10% van, ami igazan szep vastag törzset es ket meter közeli vesszöt hozott. A többi csak vegetal, de teljesen különbözö nagysaguak. Raadasul vannak, amik meg mindig 15 centisek. Nem ertem...
Draga talajanalizis, szerves tragya, megfelelö tapanyag es humusztartalom, 1,5 meterig barna erdötalaj, jo vizhaztartas, szakszerü talajelökeszites es pihentetes telepites elött. A legkülönbözöbb pillangosok virultak benne nyaron, az alanyfajtat (SO4) is jol valasztottam meg. Azt hiszem levelanalizisre lesz szükseg, hatha hianyzik nekik megis valami. Lehet, hogy az en közelsegem.
Van itt egy nemet nyelvü nagyon erdekes közel egy oras összefoglalofilm a szölö es talaj kapcsolatarol, es az ökologiai szemleletröl. Aki nem beszeli a nyelvet az is tekintsen bele, mert fantasztikus felvetelek vannak benne.
A kisfilmben elhangzik, hogy a a szölönöveny (Vitis Vinifera) gyökere a jol szellözö es biotop talajokban a szimbiozis miatt megy melyebbre. A Mikorrhiza nevü gomba fonalai behalozzak a szölönöveny gyökeret. A szölö a fotoszintezis altal elöallitott cukorral latja el a gombat, amiböl ö a szamara szükseges proteineket felveszi. Ezert cserebe viszont a gomba több vizhez (a gyökerször altal megnövekesett felület altal miatt) es asvanyi anyagokhoz juttatja a szölöt. Ez a gomba a tapanyagszegeny talajban nagyon hasznos, mert mig a gomba ki tudja vonni a fontos sokat es tapanyagokat a talajbol. Valamint le is bontja a szölö szamara szükseges szerves anyagokat.
A egeszseges es jol ellatott gyöker igy melyebbre hatol es a melyebb retegekben rejlö kövületekböl es talajformakbol is ki tudja nyerni az asvanyokat, amiktöl szölö gyümölcse, majd a bor is összetettebb beltartalmi ertekekkel rendelkezik.
Ez termeszetesen nem azt jelenti, hogy a bor egyertelmüen finomabb, de azt igen, hogy önologiai szempontbol stabilabb. Ebben bar nem vagyok olyan biztos (javitsatok ki ha tevedek), de a közetekböl felvett femnyagok kapcsolodnak a szenvegyületekhez, ezek pedig az aromaanyagok. Tehat a bor asvanyossaga es komlpexitasa igy vissza is vezethetö a jol szellözö biotop talajra.
Én nem a tápanyagutánpótlás szükségessége ellen érvelek. Hanem azt mondon, hogy a szőlőnövényt nem szabad arra kondicionálni, hogy csak a felsőbb rétegekből táplálkozzon.
A pipafüstös mondás pedig zseniális :) Hatalmas igazság van benne.
Ne öntsük ki a gyereket a lavórral. Az eddigi okfejtéseddel maximálisan egyetértek, de nem véletlenül vitték szekérrel a trágyát a kiásott sávokba az öregek. Sajnálom, hogy nem fényképeztem le, de telepítettem 1-1 sor szőlőt Badacsony környékén is és itt Tárnokon is. A Badacsonyiból megmeredt talán négy tőke. Az is nyavajás. Az itthonit nézd meg majd öt év múlva. A különbség oka a telepítésben van. Az itthonit ahogy a nagyapámtól láttam.
Még egy : 5 évesen sokat törtem a fejem azon, hogy a szőlő miért szereti a pipafüstöt? Nincs is pipája. Nagyapám szokta mondani, mikor kérdeztem, hogy miért megyünk a hegyre?
A felszíni talaj ellátottsága, a terhelési mód, stb mind nagyban befolyásolja a minőséget. Sőt. talán a legjobban. A fekvés talán a harmadik, de korántsem elhanyagolható tényező. mindegyik egyformán szükséges egy minőségi jó bor eléréséhez. A tudást se hagyjuk ki.
Igen, a szőlő számára fontos ásványi anyagok oldódnak ki a talajból...csak éppen nem a felső 10-20 centis rétegből, hanem olykor sokszáz méteren át.
A hegyoldalban levő szőlőültetvényeket a magasabban fekvő régiókra eső és az onnan a 5-20 méteres mély rétegekben az ültetvények alá szép lassan befolyó esővíz életi. Többek között ettől hegyi bor a hegyi bor.
Szerintem elég sok olyan új szempontot írtam le ami alapján te is beláthatod, hogy a borszőlő számára a felszíni rétegek alatt levő sok-sok méter mély rétegek vízellátása és ásványianyag-összetétele elsődleges a minősg és az egyediség szempontjából.
A locsolás és a műtrágyázás pont azért nem illik bele a termőhelyjhez hű szemléletű bortermelésbe, mert ezek a módszerek arra kondicionáljk a szőlőnövényt, hogy ne foglalkozzanak a termőhely lényegét jelentő alsbb talajrétegekel, hiszen minden tápanyagot, folyadékot megkapnak a felső néhánytíz centis rétegből. Na az ilyen borok szoktak az unalmas, olcsó és semmitmondó tömegborok lenni.
Viccnek nagyon jó, de a valóság egy kicsit más. Én igyekszem sohasem mondani olyat amit nem tudok bizonyítani, mert nem érdemes ilyenbe belebonyolódni.
Nagyon szép a meggyőződésed. Kívánom, hogy sikerüljön a Somlói borod, de én inkább a Tokajira mennék rá.
Így végiggondolva, szerintem 10 M-ból meg tudnék termelni 100 liter somlóival összetéveszthető mustot a Mátraalján. A költségből 90 % a klíma utánzása lenne.
Ez főleg akkor van így, amikor a 7 törpe a szőlőtábla alatti bányában a kis vödröcskéjével odaviszi a szőlő gyökeréhez a 100 m mélyről származó gyöngyöző kristályvizet.
Mivel a csapadék nem szennyvíz, hanem gyakorlatilag desztillált víz. Amibe a szőlő számára fontos ásványi anyagok oldódnak ki a talajból. A mesét hagyjuk meg a városi aszfaltpatkányoknak, akik még életükben nem ástak ki egy növényt sem.
A példádat azért is felesleges volt felhozni, mert akár 1000 m mélyről származó ásványvizet iszol, akár szennyvizet, egyik esetben sem tudsz somlói bort hugyozni. Próbáld ki, ha nem hiszel nekem.
A borvidékeket meg azért nem koppintják le, mert a talajösszetétel és a mikroklíma leutánzása olyan drága lenne, hogy többe kerülne egy üveg bor, mint a Christie's-nél elárverezett eddigi legdrágább bor.
Sok helyen van az országban (és a világon) olyan tengerszintfeletti magasság és olyan dőlésszög és hasonlóan jó hőelnyelő talaj mint a Somlón, mégis a Somló az ami...
Mondom, a lényeg az a mélyebb talajrétegekben van.
Ha te azt hiszed, hogy a víz tisztasága irreleváns, akkor igyál szennyvizet :) De valamiért mi emberek is a sokszáz méter mélyről jövő forrásvizet szeretjük és nem a poshadt pocsolyavizet.
A konténeres példád pedig abszurd, groteszk és trivilálisan téves. Ha ez így lenne akkor már rég lekoppintották volna a drágább borvidékeket. De ez még senkinek sem sikerült, pedig biznisz az lenne benne.
Mondom, a bor egyedisége és minősége szempontjából a legfontosabb tényező, az az, hogy mi van a felső rétegek alatti 8-10 méteren. Hangsúlyozom, minden... tényleg hangsúlyozom _MINDENN_ nagy minőségű bort termő vidéken a szőlők gyökerei messze a 8-10 méteres régiókból veszik fel a tiszta vizet és az ásványi anyagokat.
"Érdekes módon a Somlón sehol nincsen fekete föld, még barna is csak mutatóban. Leginkább kavicsos, bazaltmorzsás a felső réteg... Mégis a Somló az ami és nem Debrő."
Nem a fekete föld a lényeg, hanem a víz (aszályban is legalább egy minimális) és az ásványi anyagok. Hogy honnan, az 100 %-ban mindegy, víztől nem lesz minőség, bármilyen tiszta, legfeljebb mennyiség, az ásványi anyag meg ásványi anyag lent is, fent is. Ha megvan, jó, ha nincs meg, nem jó.
Somlón részben pont ez a kőtörmelék a plusz: hőtároló képessége folytán.
De legfontosabb minden tényező között a domborzat. A tengerszint feletti magasság és dőlésszög sem mindegy, de a lényeg a környezethez való viszony. Kiemelkedő hegyen kiemelkedő minőség. (Ha minden más is összejön.)
Ha a somlói talajt konténerekbe töltöd, és ott a többi szőlő mellett termelsz benne szőlőt, akkor azt meg nem mondja senki, hogy melyik termett a konténerben csapvízzel öntözve és melyik a szabad földben.
Na végre valaki értelmesen el tudja magyarázni amit az öregjeink tapasztalatból tudtak. Ezért nem sajnálták a fáradságot. Ezért végezték el azt az embertelen munkát. Tudták, hogy a szőlő meghálálja a későbbi években.
Én úgy fogalmaznék, hogy a jó minőségő bor termelésére alkalmas termőhelyek azok kivétel nélkül azok ahol a szőlőnövény rá van kényszerítve arra, hogy minél nagyobb mélységből táplálkozzon.
Kétség kívül, a szőlő növény mint minden élő organizmus arra törekszik, hogy minél kisebb melóval minél gyorsabban szedje össze a szükséges erőforrásokat.
Ugyanakkor ha a szőlőt arra kondicionáljuk, hogy a felső talajrétegből szedje a szükséges tápanyagokat akkor tényleg nem növeszt nagy gyökérzetet. Ilyenkor egy szárazabb vagy épp egy túlságosan is csapadékos év is komoly problémát fog okozni. Ugyancsak probléma, hogy a felső talajrétegeknél jóval tisztább és ásványokban gazdagabb vízkészletek vannak az akár több vízzáró rétegen túli mély rétegekben.
A jó szőlőföld minősége _NEM_ a felső pártíz centis rétegen múlik, hanem az alatta levő 8-10 méteres rétegeken és az egész vidék vízelvezető struktúráján.
Érdekes módon a Somlón sehol nincsen fekete föld, még barna is csak mutatóban. Leginkább kavicsos, bazaltmorzsás a felső réteg... Mégis a Somló az ami és nem Debrő.
Ez nem elméleti kérdés, nagyon nem. A minőségi bortermelés veleje ez a kérdés. A termőhelyek közötti különbség sava és borsa a talajszerkezet. Súlyos tévedés azt hinni, hogy a felső fél méter az ami a meghatározó.
Nem érzem úgy, hogy bántani akartál. Ami pedig a "racionalitást" illeti, az alatt azt értem, hogy minek ott a talajt forgatni, ahová a szőlő gyökere soha nem ér el. Időközben persze több hsz. "árnyalta" ezt az elmélkedésemet.
Igen, akkor is erősen elméleti jellegűnek találtam.
Nem vonom kétségbe, hogy tényleg vannak ilyen területek, de hogy sok lenne, azt igen. Mármint, ahol tényleg sok gyökér lemenne 10 m-re.
Az más dolog, hogy a szőlő próbálkozik, hátha talál valami értelmes vízforrást magának, ezért néhány gyökeret az agyagba is ereszt, de mivel csalódnia kell általában, ezért nem is bokrosodik meg az a gyökér. Minek kínlódna ezzel, mikor a felső, jó víztartó tulajdonságokkal rendelkező rétegben általában még száraz időben is több víz van, mint lent. A különösen nagy aszály (pl. idén) meg olyan ritka, hogy a szőlő erre nem készül fel.
A felső talajréteg víztároló képessége ezért mindig nagyon fontos, a legfontosabb.
A debrői határban mutattak nekem olyan részt, hogy bár az altalaj egyforma, de nézzem meg, itt homok a teteje, a szőlő alig él meg, itt 50 m-rel odébb meg fekete föld van, itt nagyon szép a szőlő.
Azt az én gyöngyösi földemről is el tudom mondani, hogy bár idén félméterenként voltak a nagy repedések, némelyikbe vállig le tudtam nyúlni, de a megmaradó részek közepe fekete (azaz nedves) volt. Ez a jó szőlőföld ismérve. Ha még mély rétegű is, az egy plusz, de nem általános adottság.
A gyökér a közvetlen közeléből gyorsan kiszippantja a nedvességet, és nagyon lassan áramlik oda a többi. Ezért nem is fejleszt agyagba sok gyökeret a szőlő, mivel sem tápanyag, sem víz szempontjából nincs sok értelme. A felszínközeli réteggel ellentétben.
Olyan ez az agyaggal, mint mikor a sivatagi vándornak kétóránként adnak egy stampedlis pohár vizet: örül neki, de azért nem fog tudni tőle igazán felfrissülni.
Persze, agyag és agyag között nagy különbség van. Előfordulhat nem tiszta agyag, ami tényleg lehet jó víztároló a növény számára.
A másik dolog, hogy az agyag víztartó. Az egyik szomszédomnak azért fájt a foga a telkemre, mert mélyebben egy agyagréteg van. Ő magyarázta el ezt. Szegény már meghalt és nálam sincs már szőlő.
Egy iskolai dolgozat jut eszembe: "A gólya olyan madár, aminek földig ér a lába." - arra gondolt a gyerek, hogy a sekély vízben ér le a földig, mivel gázlómadár. :)
Lehet, hogy az a gyökér eredetileg vízszintesen volt.
Na persze, vannak olyan talajok, amik alatt messze van az agyag, vagy nem olyan fajta, amibe ne mehetne gyökér, vagy nincs is agyag, hanem pl. sziklatörmelék van, ott természetesen lemegy sok méterre. De azért Mo-on nem ez a jellemző.
