Az alábbi családnevekről szeretnék kicsit többet megtudni: (csongrádi és környékbeli felmenők)
Góg: Az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején már fel-fel bukkan a név az anyakönyveben. Sajnos pont az én ősömről nem találtam még itt semmit, feltételezem, hogy valamikor a 19. század elején került a környékre.
Kacsán, Kacsány: Szintén az 1800-as években tűnik fel először a mindszenti anyakönyvekben, de tömörkényi "lakcímmel" (még nem önálló település). Kacsán György 1826 körül nősülhetett, 1796 környékén született.
A házassági anyakönyveket még nem tudtam megnézni, remélem ott megtalálom és be lesz írva a származása. A település és a környék születési anyaköynveiben ebben az időszakban még nem szerepel a Kacsán név. FS keresés alapján talán a mai Szlovákia területérül települtek (telepítették) át.
Kacziba: Az 1700-as évek végén találtam meg az első Kacziba házasságot, az ott szereplő adatok alapján a születéseket átvizsgálva az 1770-es években nem találtam meg a keresett személyt. (nem most volt, de úgy rémlik, hogy talán más Kaczibát sem láttam a bejegyzésekben)
Radix fórumon egy hozzászólás a névről (röviden): Kacsiba:székely nelvjárású magyar szó,jelentése:csámpás Kachyba: ma is létező lengyel vezetéknév.
Köszönöm a tippeket, javaslatokat. Annyi még, hogy az 1800-as évek elején történt a szülőfalum- Mezőkovácsháza - betelepítése. Heves, Nógrád, Árva és Gömör megyékből hoztak magyar és szlovák származású telepeseket. Valószínűleg akkor kerültek ide felmenőink, a Kolasovszkik, Gigaczok, Ale-k és Priskinek is. Az említett két település egyike sem a négy megyék valamelyikében található, de ez persze nem zárja ki, hogy a nevek eredendően valamelyik említett település nevéből származhatnak.
Elolvasva az eredeti hozzászólást rendesen, a kolasovszki minden bizonnyal S-sel hangzik, tehát mai szlovák lejegyzése Kolašovský lenne.
És van is ilyen név, bár gyakoribb a Kolešovský. Kolešov település van Csehországban, és Koleš név is... Hogy az a és az e lehet-e ugyanannak a helynévnek a változata, passz...
Valószínűleg Kalász/Klasov településről jöttek ősei, akik így a Klasovsky nevet kaphatták. Mivel a magyar nyelv nem szereti a mássalhangzó torlódást, így lett belőle Kolasovszki...
Sziasztok! Anyai nagymamám családneve Kolasovszki. Felvidékről települtek az ősei a Dél-Alföldre. Semmit nem találtam a családnévről a hálón, hiába kutakodtam. Megköszönöm, ha valaki tud segíteni, mit jelenthet, honnan eredhet a név.
Ez inkább csak a gondolataim megosztása veled, mint konkrét válasz a a kérdésedre.
Egy segíteni akarás, de névtani háttértudás nélkül.
Ha rövidre fogom: akkor szerintem szláv gyökerű a Matuza név, és nálunk Magyarországon talán horvát eredetű lehet. Ez a tippem.
Jó lenne tudni,- hogy ez a családnév milyen viszonyban lehet a többi Matu... kezdetű névvel, van-e köze főleg a Matúz-hoz, és ennek többféle végződéssel ellátott változataihoz, vagy a Matus, Matusz, Matula, Matuda, stb. nevekhez.
A link ennek a topiknak a Matu* keresésre kiadott okosságait tartalmazza, amely csak részben, - vagy egyáltalán nem (?)- kapcsolódik a mi mostani adott nevünkhöz.
Az is látszik még, hogy a legtöbb Matuza adat az USA-ban és Horvátországban van, a magyaron kívül. Ha a FamilySearch adatait is megnézzük a Matuza családnévre, akkor ott is hasonlót találunk.
Az amerikaiak persze kivándorlók, és a leszármazottaik. Ahol fel van tüntetve a még európai, 19. századi születési hely, az azt mutatja, hogy két nagyobb "tömbből" jöttek a nevezettek.
Az egyik a Lengyelország-Oroszország-Litvánia-Németország-Poroszország-Ausztria-Galícia területről érkezők. Őket én elsősorban lengyeleknek feltételezem, két okból. Az első, hogy jónéhányan nyilatkoztak is nemzetiségükről a bevándorláskor, a másik pedig, hogy a felsorolt akkori országokban- országrészek területén éltek-élnek lengyelek. A lengyel FS. is tartalmazza a nevet, lengyel városokkal.
A Matuza név tehát a nyugati szlávok között is megvolt, ezért írtam az elején, hogy valamiféle szláv alapon keletkezhetett a családnév.
Valamennyire ellentmond a "többsége lengyel volt az erről érkezőknek" elméletemnek, hogy a mai lengyel nevek között nincs meg, mint pld. a Matula, míg Litvániában meg van máig.
A kivándorlók közül bennünket valószínűleg jobban érintő másik tömb az Magyarország-Horvátország-Szlovénia területéről érkező Matuzák. Tehát a déli-szlávok között is jelen volt ez a név, és persze van ma is, amit a névkereső horvát adata igazol.
Ha névkeresőn megnézzük a név magyarországi elterjedését, - (bár a valóságban ettől több van ) - akkor azt látjuk, hogy főleg Somogy-Tolna-Bács-Kiskun-és Pest megye.
De ugyanezt mutatja, ha máshol is keresünk utána (Hungaricana), ott hozzájön még Fejér megye és Budapest. A magyar egyházi FS. is ugyanerről tanúskodik, határozottan Somogy megye túlsúllyal.
Csak ennyire, tehát a családnév földrajzi-elterjedési irányára alapoztam én az elméletemet, hogy nálunk valószínűleg horvát eredetű a név. Jah, és persze a horvát FS. is ismeri a nevet, tartalmazza.
A Matuza és a Matuca (Matucza) név azonosságának esélye szerintem lehetséges -névváltozatok- mert min. két somogyi faluban mindkettő jelen van az FS. szerint. Konkrétan a családokat kellene megvizsgálni, akad-e olyan közöttük, amelynél mindkét változat jelentkezik.
Szervusztok. Annyit még hozzáfűznék, - hasonló esetben más szavakhoz analógiaként - hogy a Magyar Történeti Szövegtárban (korpuszban) nyomon követhető, hogy egy-egy szó milyen jelentéstartalommal, milyen szövegkörnyezetben szerepel irodalmi példákban (mindenesetre írott szövegként). S abból pedig a köznyelvi jelentésre is következtetni lehet.
A bunkó 'irodalmi' előfordulásai már 1793-tól nyomon érhető az adatbázisban, azaz lefedi az általad kutatott időszakot, Kyra. Kezdetekben leginkább botvég, s annak allegorikus jelentése a leggyakoribb. Butát ekkor még nem jelent (az én használatomban bunkó=faragatlan, tapintatlan, buta, nyersen viselkedő személy), de erőszakos, a nyers erő alkalmazásával érvényt szerző tettnek, magatartásnak (személynek?) a jelentését igen. Később, az 1980-as évekből találni az adatbázisban már olyan szövegkörnyezetet, amelyben valakinek az általános mentális állapotára vonatkozó leszólás a "bunkó".
Azaz értelmezésemben, az a tulajdonság, amiből a ragadványnév létrejött az erőszakos természet. (Lapozz bele, Kyra, meglátod. Érdemes. )
Durva !Köszi mind a kettőtöknek érdekes volt olvasni.Gondolkoztam családfakutatáson ,de mivel a mai Magyarország területén bőven túlnyúlik a család ,hát nem olcsó ....érdekes dolgok ezek.
Szia. A szláv nyelvek mindegyikében létező név a Kolár (=bognár, kocsikészítő) s az ebből különböző képzővel képzett személynevek. Esetünkben az -ics azt jelenti, hogy ~-nak a fia, azaz akinek az apja bognár (ill.volt). Létezik a szerbben is, és a horvátban is.
Egy-egy család nevének története (eredete) nem azonos az adott család történetével. Ahogy a jelenlég élő valamennyi Kolarics nem ugyanattól a bognártól, ill annak fiától származik (ahogy egyes Mészáros, Molnár, stb. családok sem). Az adott név ugyanakkor hasonlóképp alakult ki más-más közösségben.
Nem beszélve arról, hogy ha csak 200 évet tekintesz vissza (mondjuk arra az időre, amikor kialakulhatott) , ez idő alatt 8 generációban 128 ősapa (ősapád) élt, s hogy pont az apád apjának, az apjának.... Kolarics volt a neve - mondhatjuk - véletlen. Azaz nem ez, ill, ennek a névnek az eredete határoz meg Téged.
Lásd:
"200 éve alatt (durván 1700-1900) legalább 8 nemzedék őseit tudhatja magának a még mindig azonos névvel rendelkező család. Ebben a 8 generációban 128 ősszülő van – 2^(n-1), ahol n=8 – a vándorlás miatt az ősvesztést nagyjából kizárhatjuk, így úgy érkezik meg a család a Mába, hogy közben 1/128-ad, azaz 0,7813 % arányban ’jellemzi’ a nevet adó ős" (innen).
A kolar számos szláv nyelvben - szerbül is - bognár, kerékgyártó (kolo: kerék).
Az -ics, feltételezem, a szerbhorvát -ić (szlovén stb. -ič) apanévképző magyarosodott változata. Tehát a név eredete "bognárfi" lenne, azt szerintem pusztán a névből lehetetlen eldönteni, hogy melyik délszláv nyelvből ill. nyelvjárásból jön. Vagy esetleg az adhat támpontot, hogy nem Kolarović az alakja, nem tudom...?
Kolarić falunak a wikipedián utánanézve kiderül, hogy bár Horvátországi településről van szó, de sok szerb települt be. Nem tudom, hogy egy délszláv településnév mennyire tudott képzőtlen lakosnevet adni, de ha ez lehetséges, az is nyitvahagyja akár a szerb, akár a horvát származást. (És gondolom, hogy végsőroron a településnév is a fenti foglalkozás- vagy személynévből ered.)
Nagyon szépen köszönöm a kimerítő választ. Számomra ezek a találgatások is többet jelentenek, mint az én okfejtegetésem.
Az alapnevem valójában Hliva és érdekes módon az anyakönyvekben egyáltalán nem találkoztam vele, csak egy mostani keresgélés kapcsán, a kataszteri birtokívek összeírásában (1875) Tarnaszentmária településen. A feleség nevére és annak felmenőire nem illik rá a jelző, de a névből is látszik, a család valóban a Felvidékről települt be, igaz az említett ősömnek a nagyapja. Ellenben azt már betájoltam, hogy minden bizonnyal a szülők által örökölték ezt a ragadványnevet, mert néhány (feltételezett) testvért is ezzel különböztettek meg. Csak kiegészítésként írom, hogy más Hlivák a "Csányi, Vindíseh, Jankó, bertók (ez kisbetűvel) jelzőket kapták. Itt minden bizonnyal más nevekre utalnak.
Sajnos azt már nem tudhatom meg, hogy végzett-e olyasmi munkát, amiből fakadhatott a jelző, de minden esetre érdekes.
Ellenben a származás helyére utaló szavaidat mindenképpen megvizsgálom, mert sajnos a betelepültekről semmilyen információt nem ejtenek el azzal kapcsolatban, honnan is jöttek.
Laikusként reagálnék az általad írtakra, s többféle felvetéssel is, de csak találgatás szintjén.
Ha jól értelmezlek, akkor egy településen, egy adott családra, a sok hasonló vezetéknév miatt alkalmazták megkülönböztető "jelzőként" a Bunkó nevet, -mint ragadványnevet,- ami talán öröklődött is több generáción át.
Ez a ragadványnév származhatott akár abból is, hogy az adott családnak valamilyen kapcsolata volt egy Bunkó nevű családdal. Akár az első nevezett felesége is viselhette ezt a családnevet, s a közösség
őutána nevezte meg, emlegette a férjét és leszármazottait pl. Bunkó Kovácsnak.
A ragadványnév -megkülönböztető név- a 18. században akár ki is szoríthatta az eredeti családnevet ideiglenesen, esetleg véglegesen is, akár hivatalosan, vagy minimum a falu nyelvében.
Azt nem tudom megmondani, hogy ebben a korban a Bunkó névnek volt-e már pejoratív értelme.
A ragadványnevekről azt írják, hogy ha bántó éle is volt esetleg eleinte, a 2.-3. generáció ezt már nem érezte annak, -elég természetessé vált.
A régi magyar családnevek névvégmutató szótára szerint a Bunkó név 1655-től adatolt, és egyéni tulajdonságra utaló családnévként határozza meg, de itt, alcsoportja szerint a külső testi-fizikai jellemzőre utalóként tüntetik fel, s nem belső tulajdonság által motiváltként, -mint ahogy én vártam volna.
A Bunkó mint családnév nem nagyon ritka. Ebben a topikban pedig korábban LvT több ilyen idegennyelvű családnevet is elemzett, (német, román, többféle szláv), amelyeknek magyarázata a bunkóra, mint használati eszközre, foglalkozások szerszámára mehetett vissza.
Ezt te is tudod, mert írod, hogy kizárnád a tieidnél azt a motivációs elnevezést, mint pl. bodnáreszköz használókat, mert a család földművelő volt.
A bunkó sokféle mesterség- többféle munkafolyamat szerszáma volt anno, a fa és kő hasítástól a föld tömörítésig, de állítólag még a mezőgazdasági cséplésnél is, - bár én ez utóbbit nem ismertem.
A földműves is végezhetett esetleg egyedileg más típusú kiegészítő munkát is, akár csak alkalmankénti jelleggel, vagy évszakban.
S miért nem Bunkós a név? Mert egy jellemző eszköznév magában is adhatta a családnevet.
Mint Vas-Vasas, vagy a Tapló >azt gyűjtő-feldolgozó-árusító személy nevét is. Sok példa van.
Szintén csak találgatok :Lehetett-e korábban előzménye a Bunkó ragadványnévnek, - valami más, ami a falu nyelvén változott át, - rövidült le erre ? Pl.: Bunkóczi, Bunkovszky, stb.
( Bunkfalva-Bunkós-Bunkovce faluból származó személy. Volt Ung vármegye, ma Szlovákia.)
A családnevek a 18. században még nem rögzültek teljesen, változtak is, nem is nagyon ritkán.
Lehetett más hosszabb névalak is az eredeti név, ami később Bunkó lett.
Szintén találgatás : A magyar FS. adatai között sem ritka a Bunkó családnév, sok ÉK-Magyarországon.
A Felvidék-Szlovák FS. is elég bőven hozza a nevet, még 17. századi is van közte, és olyan részekről is, ahol nem biztos, hogy magyar volt a lakosság anyanyelve.
A Bunko mellett találni Bunka névalakot is, kevés Bunk mellett, és egyéb hasonlókat.
Azt nem tudom,-nem értek hozzá,-hogy ezek a nevek keletkezhettek-e a szlovák, vagy más itteni szláv nyelv alapján, s ha igen, mit "jelentenek".
Esetleg innen származott le az adott családod Hevesbe, s ott magyarosodott a neve Bunkó-ra, a nyelvi környezet hatására ?
Azt utolsó mondatoddal, - pontosabb adatok hiányában nem tudok mit kezdeni.
Tényleg jellemezték őket "bunkóknak", vagy hívták - nevezték meg őket Bunkóknak?
Egy kis segítséget kérnék. Az 1800-as években Heves megyében egy személy (illetve konkrét család) miért kaphatta a "bunkó" jelzőt. A rengeteg azonos vezetéknév miatt volt szükséges jelzőket használni. A család földműveléssel foglalkozott, tehát a már itt korábban meghatározott mondjuk használt (hordókészítő) szerszám miatti elnevezést én kizárnám. De ha mégis ez, akkor miért nem "bunkós"?
Valóban a családfő viselkedése adhatott erre okot? És akkor nem lenne túlzás, hogy az összeírásokban, jegyzőkönyvekben így jellemzik őket "a bunkók"?
