Keresés

Részletes keresés

habár Creative Commons License 2006.07.27 0 0 978
Teodor
Ha az elektromágneses hullámok interferenciája csak az amplitudot növeli, akkor egy nagy töltés keletkezését vélem.
Ha a frekvencia is valahogy változna eközben, például csökkenne, ami lehetséges, akkor egy nagy amplitúdójú, de kis frekvenciájú hullám (nem feltétlenül állóhullám) alakulhat ki.

Éppen olyan, amilyennél az anyag születése valószínűsíthető, de szerintem csak a következő feltételek esetén.
- ha a tér mérete korlátozza a hullámot. Ez Univerzumszerűen max. 28 Mrd fényév.
- ha valamilyen instabilitás lép fel. Ezt pld. EM-GI cserénél sejtem.
Tudsz e még okot, hogy a fényben ilyen minőségi változás létrejöjjön?
Mert ha nem, akkor marad a nagy töltés, ami energiaszerűnek sejtek, s így nem anyag.
Előzmény: habár (976)
TEODOR Creative Commons License 2006.07.27 0 0 977

Nem te voltál , egymásik fórumon történt itt még nem emlitettem .

Szóval az ellemi részecskének két megjelenési formája van az egyik a fény mint legmagasabb gerjesztési állapot itt a gravitációs hatás elhanyagolható , de fenáll és ezért véges a sebessége .

A másik végpontja az energia mentes (szegény ) állapot itt már a gravitáció kerül tulsúlyba és itt kezdődenek a foton párkapcsolódások és az anyag tulajdonképeni kialakulása .

A frekvencia , periódikus változások persze mindvégig szerepetjátszanak , miből- mikeletkezik .

Ugy fogalmaztam meg hogy az anyag épitőköve a " fáradt foton " ezt tartották hülyeségnek , jelenleg nem találokrá jobb szót mint ezt .

Ha te tudszrá jobb szót lehetsz a kerestapja :-))))

Előzmény: habár (975)
habár Creative Commons License 2006.07.27 0 0 976
"Az anyag több frekvencia interferenciája állóhullámok keveréke ?"
Én mot kicsit másképp gondolom: azt gondolom, hogy a GI (gravinerciális) tulajdonság is, ami egész más, mint az EM, az első tömeg, a másik töltés jellegű, szóval mindkettő eredetileg a fény része.
De igazán bizonyítani én se tudom.
Lehet, hogy Neked van igazad?
Előzmény: habár (975)
habár Creative Commons License 2006.07.27 0 0 975
Teodor
Én nem dorongoltalak le sohase. Távol legyek ilyentől.

A megértés, főképp a másik gondolataié, lassú folyamat.

Én is most már úgy gondolom, hogy a fény, (ami azonban számomra nem EM sugárzás csupán, mert benne van az anyag is mint GI) ölthet ilyenformán anyagi alakot.
Éppen ennek a kiviteli formáin töröm a fejem (négy határidő között), és úgy látom, talán mások is.
Előzmény: TEODOR (973)
habár Creative Commons License 2006.07.27 0 0 974
Mos azon gondolkodom, hogy egy ilyen "világot" nem egy olyan háromdimenziós koordinátarendszer írhatná le jobban, amelynek koordinátái:
1. Helyvektor
2. Idő skalár
3. sebesség

Egy ilyen rendszer sebesség koordinátáján az Univerzumunk koordinátája = 300000 km/s-nél lenne. (ehhez egy átlagsűrűség is tartozik (~E-27 kg/m3).
Univerzumunk minden pontja ezen a metszéken áthaladó idő és térkoordinátával jelölhető.

Más sűrűségű univerzumok más sebességnél találhatók.

Ez már nekem is túl sok.
- azt még könnyen gondoltam volna, hogy a fény a nyugodt.
- meg még azt is, bár nehezebben, hogy én röpködöm...
- de hogy mindez a nyakamba folyik... :-)
Előzmény: habár (971)
TEODOR Creative Commons License 2006.07.27 0 0 973

Már nem is csodálkozok rajta hogy a berilium ötvözetű mágnesek a legerősebbek .

Az ejtőkisérletek mind a föld EM-mezejében történtek . Nos akkor jöhet a vita !

Szükséges-e vivőközeg az energia továbitásához ????

Mozoghat-e valami a "nagy"semmiben????

Korábban kifejtettem a véleményemet az "anyagról " ledorongoltak :-)))

Létezhet-e az anyagot és a fotont ugyan az a elemirészecske épiti fel csak az energia szintekben van különbség ?

Az anyag több frekvencia interferenciája állóhullámok keveréke ?

Sorolhatnám még .....

Előzmény: habár (972)
habár Creative Commons License 2006.07.27 0 0 972
Nézd, én nem merek itt más helyet nyilatkozni, de iszugyi korábbanmintha nem(csak) vasat, de litiumot, vagy berilliumot? is említett, hogy elmaradtak?
Előzmény: TEODOR (966)
habár Creative Commons License 2006.07.27 0 0 971
"Elég sok axiómát állítottál fel gyanúsan gyorsan."
Mert már sokat gondolkodtam rajtuk.
Előzmény: Who111 (967)
habár Creative Commons License 2006.07.27 0 0 970
8. A töltetek egymáshoz való sebessége a LORENZ (vagy Galillei?) transzformációval méretezhető....

Na itt kezdődhet a vita?
Előzmény: habár (969)
habár Creative Commons License 2006.07.27 0 0 969
Ez nem mondd ellent a leírtakkal, ez csak kimaradt.
Mert az töltetek viszonylatáról még nem beszéltünk.
Tehát
7. "Bármely rendszer (töltet) fénysebességgel mozog a "fényhez" képest, de egymáshoz való sebességük attól eltérhet.
Ez amit Te írtál, csak stilizáltan.
Előzmény: Who111 (967)
habár Creative Commons License 2006.07.27 0 0 968
Nem mondanám egyelőre, hogy könnyebb így "megfordítva" gondolkodni...
Előzmény: habár (962)
Who111 Creative Commons License 2006.07.27 0 0 967

Elég sok axiómát állítottál fel gyanúsan gyorsan.

A 3. ponttal máris vitába szállnék:

Bármely rendszer fénysebességgel mozog a fényhez képest, de egymáshoz

való sebességük eltérhet.

Előzmény: habár (962)
TEODOR Creative Commons License 2006.07.27 0 0 966
Habár mágnesestérben van az ejtőtorony honnan is jöhetne az indukció ha vas mozog a mágnesestérben .
Előzmény: habár (964)
TEODOR Creative Commons License 2006.07.27 0 0 965
:-))))
Előzmény: Who111 (963)
habár Creative Commons License 2006.07.27 0 0 964
A vas a legstabilabb elem, mint közismert, sem nem fuzionál, sem nem osztódik.
A világ- vassá alakul...
Így iszugyi szerint is méltán különleges.
Ettől függetlenül, lehet, hogy voltak olyan körülmények, hogy a mágnesezhetőség bejátszott.
De ezt valahol tisztáztuk, hogy nem.
És én elhiszem, hogy létezhetnek eltérések az mg, és mi között.
Csak másképpen magyarázom.
Előzmény: TEODOR (958)
Who111 Creative Commons License 2006.07.27 0 0 963

"az anyag (sűrűsödött energia ) szabja meg a fény utját "

 

Ez igaz! Lehet kapni ilyen fénylő szálakat (összetörni a kis fiolát benne és

felrázni az egészet, vegyi fény) és simán lehet rá csomót kötni.

Most ez hülyeségnek hangzik, de ha belegondoltok jó analógia az idézetre.

(Még mielőtt azt hiszitek, hogy marhulok. Eredetileg annak indult.) :-)

 

Vagy ott van az optikai kábel, az még jobb, ott oldalról nincs veszteség...

Előzmény: TEODOR (961)
habár Creative Commons License 2006.07.27 0 0 962
Első axiomák:
1. A fény az egész világmindenség abszolut koordináta rendszere (ABR).
2. Töltet minden, az ABR-hez képest relatív sebességű rendszer.
3. A töltet sebessége (=fénysebesség=c) az ABR-hez képest eltérő lehet.
4. Az eltérő c sebességű töltetek a világmindenséget zárt rendszerekre (UNIVERZUMOK) osztják.
5. A zárt rendszer fénysebessége (=anyagsebessége) annak átlagos energia (tömeg) sűrűségétől függ. Csak a mienkben ~300000 km/s.
Egy fekete lyukban más.
6. A töltetnek többféle megjelenési formája van.
- EM-GI sugárzás, ebben töltés,és tömeg áramlik.
- EM sugárzás (töltések)
- GI sugárzás: gravitáció (tömeg).
- Neutrinó' az aposztrof azt jelenti, hogy semennyi töltet, és tömeg nincs benne.
Végtelenül egyenes, mindenen áthatol- a világmindenség szintű jelenség.


A töltet nem a legjobb szó, de nem akartam anyagot használni.
Mert a mi értelmönkben vett fény is- csupán töltet (EM-GI).
Azért lehet lassúbb is a "fénynél",
Előzmény: habár (957)
TEODOR Creative Commons License 2006.07.27 0 0 961

Az anyag a tér sebhelye a homogén energia mezőkben , energia sűrűsődés.

Habár szerint csomó görcs , tehát akkor igenis a fénysugárra is lehet görcsöt kötni.

Hiszen az anyag (sűrűsödött energia ) szabja meg a fény utját .

 

Előzmény: Who111 (959)
Who111 Creative Commons License 2006.07.27 0 0 960

Nem tudom miből van az ejtőtorony fala. (Pl. vasbeton?)

Minden fémcsőben leejtett fémtárgy az indukció miatt örvényáramot kelt.

Ez lehetséges ok.

Előzmény: TEODOR (958)
Who111 Creative Commons License 2006.07.27 0 0 959

Nem gond a fénytörés. Megmagyarázható:

-Ha "anyag" (összasűrűsödött energia) van a térben, az megtöri a tér

egyenletességét. Így maga a tér törik meg, nem a fény.

Előzmény: habár (957)
TEODOR Creative Commons License 2006.07.27 0 0 958

Habár Iszugyira hivatkozol ő azt irta a táblázatában hogy a legnagyobb eltérést a vasnál tapasztalta .Nem lehetséges-e hogy az eltérések okai az indukcióban keresendőek , hiszen pont az a fránya vas mágnesezhető ?

Ő mint méréseket végrehajtó EM zavarásnak irta:

 

Előzmény: habár (938)
habár Creative Commons License 2006.07.27 0 0 957
Először is- nem látom akadályát, hogy a fény a világmindenség minden zugában azonos módon nyugalomba ne lehessen.
A fény: maga a nyugalom.
Nem mozdul sehová.
Vagy mi ennek az akadálya?
Egy van.
Ha anyaggal találkozik, akkor a fénytörés miatt elmozdul. Ezt úgy észleljük, ha lassabban halad.
De ennek más oka is lehet, minthogy elmozdul a fény.
- Mer a fény: maga az örök nyugalom.
- Az örök nyugalom meg: maga a fény! (Izé de az már egy másik fórum...)
Előzmény: habár (956)
habár Creative Commons License 2006.07.27 0 0 956
Szerintem az van, hogy vegyük fel ezt munkahipotézisnek, és vizsgáljuk visszafelé a jelenségeket.
Hogy a fény áll, és mi mozgunk!

Mi adódna ekkor jól, és mi rosszul.
Ezt hívják paradigma váltásnak.

Erre példa a geocentrikus, és a heliocentrikus világkép.

A geocentrikus is érthető, de a múzeumokban szörnyen bonyolult szférák mutatják, hogy milyen nehezen méretezhető.

A heliocentrikus érthetőségével győzedelmeskedett csak.

Mert egyébként különbség nincs közötte, és a geo között.

Az anyagközpontú világ nehezen áttekinthető. Erről szól a fórum.
Ha a fényközpontú könnyebben, akkor az a jobb.

Hiszen a relativitás ki kell hogy terjedjen nemcsak az anyagra, de a fényre is...!
Egyetlen baj van csak, hogy szédülök arra gondolni, hogy én repülök ilyen sebesen, a fény meg nyugszik.
Előzmény: Who111 (954)
Who111 Creative Commons License 2006.07.27 0 0 955

Mi van, ha minden nyugalomban van, és csak a tér áramlik (tágul-összemegy)

mittudomén.

A fény meg a téren kívüli valami, és ezért látjuk minden rendszerből egyforma

sebességűnek. Hmm?

Who111 Creative Commons License 2006.07.27 0 0 954

Egy gond azért lehet:

Ha hihetünk a rel.-nek, akkor fénysebességnél megáll az idő.

Az idő lassulását sikerült is alátámasztani.

Tehát abszolút nyugalomban az idő sem telik.

Ez logikusabb mondjuk, mint az, hogy nyugalomban telik a leggyorsabban.

 

Fekete lyuknál is azért állhat meg az idő az eseményhorizonton, mert ott

van az a pont, ahol a tér sebessége (gyorsulása?) a grav. központ felé

eléri a fény sebességét.

 

Igazából a tér mozgási sebessége ezek szerint fordítottan arányos az idővel,

a rendszerek mozgási sebessége meg egyenesen.

Ez végül is érthető. De akkor most mi van? :-)

Előzmény: Who111 (953)
Who111 Creative Commons License 2006.07.27 0 0 953

Ha a sebességekről van szó, a fényt szerintem ugyanolyan lelki nyugalommal

választhatod nyugalomban lévőnek, mint bármely inerciarendszert.

Én is kíváncsi vagyok mit hozol ki belőle!

Mert ha igaz az Enstein-i definíció, akkor hozzá képest bármely rendszer

fénysebességgel mozog, de a rendszerek egymáshoz képest nem.

Előzmény: habár (952)
habár Creative Commons License 2006.07.27 0 0 952
Mondjuk, mi van, ha azt mondom, hogy: a fény (EM-GI) sugárzás a világmindenség abszolut nyugalomban lévő közege, alkotórésze annak bármely zárt "univerzumában".

Ehhez képest viszont a benne lévő tömeg halad a mindenkori fénysebességgel, amely az adott univerzumra jelemző, pld. annak az átlagsűrűségétől függ.

Egyetlen sugárzás, a neutrinó (vagy ha kell, egy még neutrínóbb) létezik, amely áthaladhat az univerzumokon úgy, hogy iránya kvázi egyenes maradjon.
Mert, (vagy ha nincs) tömege és töltete.
Az összes többi vagy EM-GI sugárzást, vagy az UN anyagot alkotja.

Ez egy ellentmondás nélküli modell, mert senki se szól majd hozzá.

Előzmény: habár (951)
habár Creative Commons License 2006.07.27 0 0 951
Tetszik, hogy definiciókat írtok.
Azok ugyanis legalább egyértelműek, akár jók, akár nem.
"A világmindenségben az információ össz mennyisége állandó."

És megszámlálható? Végtelen? Vagy megszámlálhatatlan?
Előzmény: Gézoo (950)
Gézoo Creative Commons License 2006.07.27 0 0 950

Sziaaa!

 

... "logikailag semmilyen módon nem igazolható. Lehetetlen olyan érvet találni, aminek az alapján indokolható lenne ez. Valóban, hogyan "...

   Pontosabban: "még nem akadt"...vagy így: "én nem tudok rá megoldást.."

 

Egy rokon téma:

 

  Az információ megmaradásának tétele szerint minden amit megtudhatunk, már most létezik mint információ, mert információ nem vész el és nem keletkezik.

 

Más megfogalmazásban:

 "A világmindenségben az információ össz mennyisége állandó."

 

Jó, mi?

Előzmény: Who111 (949)
Who111 Creative Commons License 2006.07.27 0 0 949

Nah, mégis csak van valami a fényről az említett linken, igaz csak a

sebességéről:

"Einstein szerint semmilyen információ nem terjedhet gyorsabban a fénynél. Ez annak ellenére, hogy ismert és elfogadott, logikailag semmilyen módon nem igazolható. Lehetetlen olyan érvet találni, aminek az alapján indokolható lenne ez. Valóban, hogyan rendelkezhet a fény olyan “hatalommal”, hogy determinálja az információ, a tömeg stb. maximális haladási, vagy terjedési sebességét? Világos, hogy itt valami nem egészen “korrekt”.

Mindjárt megváltozik minden, ha az Einsteini kijelentést megfordítjuk. Tehát nem az információ nem terjedhet gyorsabban a fénynél, hanem a fény sem terjedhet gyorsabban az információnál. Belátható, a kijelentés ebben a formában már teljes mértékben logikus. Ha az információ terjedési sebessége determinált, világos, hogy annál gyorsabban semmi sem terjedhet, hiszen még a jelenlét is szükségképpen tartalmaz információt. A leírtak viszont egy “eretnek” gondolatot sugallnak. Ha az információ terjedési sebessége determinált, mivel minden észlelés, mérés csak valamilyen információ alapján lehetséges, törvényszerű, hogy az információ terjedési sebességénél nagyobb sebességet lehetetlen mérni. Még akkor sem, ha valami történetesen annál nagyobb sebességgel haladna. Ez a “gondolat” választ adhat a fény “furcsa” tulajdonságaira.

Ténylegesen és valójában nem egészen ilyen egyszerű a dolog. Evvel viszont itt és most ne foglalkozzunk, mert nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Az viszont feltétlen tény, hogy a fénynek akár véges, akár végtelen a sebessége, azt az információ determinált sebessége folytán mindenkor végesnek, és az információ terjedési sebességével azonosnak mérhetjük csak! (Amennyiben akár azonos, akár nagyobb a fénysebesség.)"

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!