Hai!
Most akkor azt jól értettem, h a kétszerezővel a leképezésem 1:1-re változik? Ez kezdetnek nem rossz, mivel egyébként is cél volt a kétszerező, csak kíváncsi voltam. A kész makroobjektívek általában tudnak az 1:1-nél jobb nagyítást visszaadni? vagy már annak is örülni kell és akkor közgyűrű... mert 7 cm-nyi közgyűrű más változást okoz egy 50-es és egy 100-as obinál nemde? A fényerő gáz, az állvány alapértelmezés. Vaku... 1 m-en belül nem, de nálam pont 95 cm(nek van megadva) a makro közelpont, tehát lehet értelme, bár elsősorban a természetben akarok fotózni.
Az objektív összeforgatásról már hallottam, de az most megintcsak pénzkérdés...
Thx a segítségért, azt a témát ki lehetne vesézni.
ui : kukonya! a képeid kb hányszoros nagyítások? pontosan milyen cuccal?
ehhez az optiks összeforgatáshoz hozzátennék én is egy-két dolgot.
való igaz, hogy vinettálással a megfelelő lencsék kiválasztásánál nincs gond. ezt a rendszert több neves fotós (pl. John Shawn-ámerikai természetfotó, igen szereti a close upot) is használja. én is próbáltam, bár nem vagyok sem több, sem neves.
Shawn azt mondja, hogy célszerű olyan lencséket választani (természetesen fixeseket), amelyeknek azonos a szűrő átmérője. (erre nagyon jók az ais nikkorok, mert ezeknél (20)24-től 200mm-ig azonos (52mm) a front átmérő.
leképezéssel kapcsolatban meg azt mondja, hogy a hátsó lencse gyutávját el kell osztani az elsőével. pl. 200:50=4, azaz 4x-es nagyítás. azt is mondja, hogy hátul érdemes egy mérsékelt telét (105, 135, 200,..nikkorokra vonatkoztatva), előre meg egy alapot használni. attól függően, hogy milyen nagyítást akarsz.
és még azt is mondja (de ezt lehet, hogy más), hogy ennél a furi összeállításnál az első lencse tulképpen egy jól korrigált előtétlencse...persze a sok üveg miatt veszt a fényerőből...és mivel Jancsi (john) képeket is közölt...engem meggyőzött. az biztos, hogy állvány, állvány, állvány esetleg vaku...meg türelem.
üdv.
puffin
>Milyen gyújtótávolságú objektíveket érdemes összeforgatni?
Ez egy elvi kérdés, de a probléma gyakorlati, ugyanis olyan objektíveket fogsz összeforgatni, amilyenek vannak. Ha egyformákat fordítasz szembe, akkor tudsz 1:1 leképezést csinálni kihuzat nélkül. Ha a nagyobb (tele) van a gépben és egy kisebb (pl. alap) van szembefordítva, akkor erősebb nagyítás lesz, akár az egész képfelületen is lehet valami, de a fényerő erősen csökken. Ha a gépben van a kisebb és egy tele van szembefordítva, akkor kicsinyítés lesz, tehát nem annyira makro, a képnek csak a közepén lesz valami, tehát így nem sok értelme van.
Tehát vagy két egyforma, vagy a telébb optika megy a gépbe.
>Milyen tárgytávolság mellett lesz 1:1 a leképezés?
Két egyforma optika esetén a külső optika eredeti filmsíkjába kerül a tárgy.
>Mennyire fényerős a dolog?
Nem nagyon.
>Ront-e a képen a sok-sok lencsetag?
Természetesen.
>Van-e előnye mondjuk az egyszerű fordítógyűrűs megoldáshoz képest?
A fordítógyűrű akkor kell, ha az 1:1 aránynál nagyobb nagyítást akarunk. Nem-makro objektívek ez esetben is aberrálnak, mert messze vannak az optimális leképezési aránytól.
>A kihuzatot/közgyűrűt is lehet úgy használni, hogy végtelenre van állítva az obi, szóval azt is úgy optimális?
Lehet. Az objektív saját fókusz-állítása ilyenkor a közgyűrűfokozatok közötti lépcsők áthidalására szolgál.
>Ha lemaradnak a szélei, akkor vágni kell a képet: nem vész el a lencsehibák kiküszöbölésével nyert előny?
De lehet.
>Egyáltalán, mit jelent pontosan az, hogy végtelenre, vagy közelire van korrigálva egy optika?
A különböző anyagú és különböző geometriájú lencsékből összeállított rendszerek egy konkrét geometriai helyzetben teljesen kiküszöbölhetnek bizonyos fajta lencsehibákat. Ha a geometriai helyzet megváltozik, akkor a lencséknek is kissé más alakja és relatív helye lenne kívánatos a hibátlan leképezéshez. Egy objektív tervezésénél figyelembe lehet venni egy tárgytávolságot, és el lehet érni, hogy azon adja a legjobb leképezést, de ilyenkor egyéb tárgytávolságokon fellép bizonyos mértékű színi hiba, asztigmatizmus, stb.
Nem marad le a széle, sőt kicsit sem vignettál, ha a megfelelő objektíveket használod. Hogy mi a megfelelő, azt persze nem tudom, csak egy összeállítást tudok, ami jól működött (érdekes, hogy drágább volt az állvány, ami elég stabil volt hozzá, mint az összes többi cucc)
A tuti működőképes összeállítás a következő: váz, kétszerező (ez opcionális), 4/200 Meyer Orestegor, ezzel szembefordítva egy 1.8/50 Pancolar. Fényerő szempontjából annyit tudok mondani, hogy a telét 22-re blendézve 10sec körül volt jó az expo szabadban árnyékban.
Mostanában viszont egy darab 20mm-es megfordított Flektogonnal játszadozom:
http://mappa.prim.hu/view.prm?uid=73/73aaa77a&fid=301302447&xid=430bb120&filename=8mm.jpg&nick=kukonya80
Tehát létezik.
Kérdéseim:
Milyen gyújtótávolságú objektíveket érdemes összeforgatni? Milyen tárgytávolság mellett lesz 1:1 a leképezés?
Mennyire fényerős a dolog? Ront-e a képen a sok-sok lencsetag? Van-e előnye mondjuk az egyszerű fordítógyűrűs megoldáshoz képest?
A kihuzatot/közgyűrűt is lehet úgy használni, hogy végtelenre van állítva az obi, szóval azt is úgy optimális?
Ha lemaradnak a szélei, akkor vágni kell a képet: nem vész el a lencsehibák kiküszöbölésével nyert előny?
Egyáltalán, mit jelent pontosan az, hogy végtelenre, vagy közelire van korrigálva egy optika?
Nem hülyeség. Kihuzat nélkül lehet 1:1 leképezést csinálni. Igaz, hogy a kép szélei lemaradnak, de a közepe jó, ugyanis mindkét optika "végtelen üzemmódban" dolgozik, ahol leginkább ki vannak korrigálva a lencsehibák.
Itt az ideje, hogy felpezsdítsük ezt a témát, asszem a kellékeknél már felvetettem.
Szedjük össze a makrózás optikai elemeiről, megoldásairól az előnyöket, hátrányokat, hogy melyik milyen helyzetben használható, milyen kompromisszumra kényszerít, stb.
Mert pl. az jutott eszembe, hogy ennek a 2x-nek is van realitása, ha mondjuk nem akarok, vagy nem tudok közel menni a témához (izzó vas, mérgeskígyó...).
A fontosabb értékelési szempontok (szerintem):
Leképezési arány, tárgytávolság, fényerő(veszteség), ár, rajz (bár ez modellfüggő is), súly, mélységélesség, lerekeszelhetőség
mobilitás, egyéb eszköz (állvány, beállítósín, körvaku, stb) igénye, technikai korlátok, alkalmazható szituációk...
Értékelendő megoldások:
- makroobjektív (jellemzően 50, 90, 100 mm)
- makro funkcióval felruházott zoomobjektív
- közgyűrűsor/kihuzat + alap/portréobi
- előtétlencse
- 2x teleextender
- fordítógyűrű
- két obi szembefordítva (ez talán hülyeség, de mintha valaki említette volna)
- lupeobjektív
Azért ez nem teljesen úgy van. Ha lusta vagy hordozni a cuccot, akkor otthon, műteremben kell fotózni nem a természetben.
Egyébként a macro obik abban különlegesek, hogy nem "csak" a végtelenre vannak optimalizálva (normál obi), hanem a közelpontjuk közelében való fotózásra is.
Ha választani kell közgyűrű és előtétlencs között, akkor egyértelműen közgyűrű. A solgoir 3 db-os egyébként manapság 50e pénz, nem 26e. A közgyűrű -a lencsével szemben- nem tartalmaz optikai elemet, így (legalább is emiatt) nem rontja tovább a minőséget. A közgyűrű ugyebár csak egy cső, ami segítségével növelni lehet a leképzés arányát.
Jenő
Hai!
Láma hülye gyerek kérdés: van egy 70-300-as Sigma telém, ami 300-nál 1:2-es leképezésű makrózásra ad lehetőséget. Ha teszek az obi és a gép közé egy 2x telekonvertert, akkor az obi élességállítási tartománya is megduplázódik (magyarán a közelfényképezés 95-ről 190 cm-re nő), vagy marad az eredeti?
Thx:Lee
Szerintetek milyen közelről lehet makro üzemmódban egy Samsung Digimax 201-es fényképezővel fotózni? Nem tud vki olyan olcsóbb digitális fényképezőgépről, ami jó makrofotókat csinál?
köszi
Mélységélesség növelésére vannak e gépre szerelhető külön kütyűk, szűrő, lencse stb. (nem tudom pontosan, nem vagyok fotós) amit a makró fotózásban be lehet vetni? Vagy meg kell elégedni azzal amit a gép a legszűkebb blendeállásnál produkál.
Latom a masik topikban is kerdeztel. :)
Ez a soligor obi nekem is szemet szurt az aranylagos olcsosagaval.Szamomra eleg maceras plussz obikat cipelni, bar a 28-80 + 75-300 kombinacio meg elmegy, de hogy ezen felul meg 1-2 obit cuccoljak az mar sok (arrol nembeszelve,hogy meg is kell ugye venni). Akkor mar kozgyuru v. elotetlencse.
Majd tudasd ha vmelyik variaciot probaltad, en valoszinuleg mar csak jovore ruhazok be, bar egy olcso elotetlencsevel esetleg meglephet a Jezuska. ;)
Én is ugyanezen gondolkodok, mint te.
De nekem is csak kérdésem van:
Soligor 100 mm-es makro objektív. (45e ft). Jó ez valamire? (minőség/ár). vagy inkább előtétlencse/közgyűrű? (vagy egyik se :)
(Bocs a kezdő kérdésekért.)
Nekem egy Dynax5-om van, es erdekel a makrozas. Elotetlencse sorozaton gondolkodom, mivel a kozgyurusor joval dragabb, igaz a minosege jobb lenne. Utobbit macerasabb is hasznalni, mivel az gep es obi koze kell tenni.
A makro obik szamomra tul dragak, esetleg maaajd egyszer egy hasznalt.
Elotetlencsesor 6-7e (+1,2,3) , kozgyurusor (3db) 26e korul (Soligor). Ennel vszeg csak dragabban van.
Uj vagyok itt, engem is erdekel a makrozas, tobbieket latva boven a kezdo kategoriaban.
herzel kerdesere:
Nekem 505si-s Minoltam van, mult heten vettem elotetlencseket. Irtad, hogy fontos volt az ar, talan ez az egyik legolcsobb (talan ezert a legrosszabb minosegu) megoldas.
Hama Close-Up lencsek csomagban (+1, +2, +4 dioptria) 24ezer penz. a harom egymasra is tekerheto (+7 dioptria)
Egy Sigma 28-200-as macronak mondott obira tekertem. (min. tavolsag lencse nelkul 50cm)
Par kocka jott meg csak ki inkabb gyenge probalkozaskent. Mashol is olvastam, hogy mivel nem osszetett a lencse, nagy gyujtotavolsagnal nagyon homalyos. A maximalis nagyitasnal (200mm, +7 dioptria) tenyleg az, ill. a melysegelesseg kicsi. (A foto 32-es blendevel keszult, ezert raadasul szintelen is. ;-) )
DE ugy tunik, hogy 80-90 mm-ig a harom lencse egyutt hasonloan eles kepet ad, mint maga az objektiv.
Osszessegeben probalkozni jo es olcso megoldas elso ranezesre, de valoszinu, nem profi felhasznalasra valo.
Ha valakinek van ezzel kapcsolatban tapasztalata, kerem ossza meg.
Egy kerdes a valasz utan:
Van valakinek olyan tablazata, ahol a kulonbozo tavolsagoknal es blendeknel megmutatja a melysegelesseg hosszat? Hogy modosul es dioptrias elotetlencseknel? Koszi!
Optikailag annyit árthat, hogy az objektív nem ilyen tárgytáv-képtáv viszonyokra van optimalizálva. De azért jó. Ha a kihuzat nagyobb a fókusztávolságnál, vagyis a képtávolság nagyobb a tárgytávolságnál, akkor szokták az objektívet megfordítani, ha lehet.
Hi!
Lámer kérdésem lenne, ha nem gáz.
Szal mostanában kezdtem ek fotózással foglalkozni és baromira izgat a közeli/makrofotózás mondjuk úgy, h 20 cm-0,5 cm méretű dolgokkal kapcsolatosan. Van egy Dynax5-öm hozzá 28-80-as obi (40 cm min. fókusz) meg egy 70-300 (300-ban makróállással 95 cm min. fókusz), főleg az utóbbival már elég jó dolgokat lehet találni, de sokszor nem elég. Kérdés: előtétlencsé(ke)t vagy közgyűrű(sor)t szerezzek be kiegészítésképpen? Melyiket lehet jobban használni, jobb eredményt elérni vele (képhelyesség, torzításmentesség, színek, stb...), persze az ára sem mellékes :-( a makroobjektív már túl nagy kiadás lenne.
Lee
vagyis ha egy 50-es optikát pl 50-es közgyűrűre teszek, akkor a 16-os blende valójában (50+50)/3.125 (a 16-os blende átmérője)=32-es lesz. jól számoltam?
A blendeérték a nyílásviszonyt fejezi ki, vagyis az objektív-átmérő és az objektív-negatív távolság hányadosát. A mai korszerű soklencsés optikáknál persze már mindkét érték fiktív, de kimérhető.
A konkrét esetben eltekintettem attól, hogy a helios valójában 58mm-es, a gyorsabb fejszámolás végett 50mm-nek vettem. A 2-es (pontosabban 1:2) blendeérték ezesetben 25mm objektív-átmérőt jelent (ami nem azonos a frontlencse átmérőjével, a frontlencsének ennél nagyobbnak kell lenni több okból kifolyólag). Ha elé teszek egy 1m-es kihuzatot, akkor az objektív-átmérő marad 25mm, az objektív-negatív távolság viszont 1050mm lesz, a kettőnek a hányadosa 1:42.
Fokozza a problémát, hogy a mélységélességi tartomány ilyenkor gyakorlatilag nulla, vagyis csak sík felületek fényképezhetők.
Ez a jelenség figyelhető meg pl. diavetítéskor, amikor az üveg nélküli keretben lévő enyhén hepehupás diát nem lehet úgy kivetíteni, hogy egyszerre legyen éles az egész kép.
pl. a 2-es helios teljes blendenyílással 1m-es kihuzattal kb. 1:42 nyílásviszonynak felel meg
ezt hogyan számoltad ki? érdekelne...
A zenit-e -vel egyébként lehet kb. 6 másodpercet exponálni a B-idő és az önkioldó együttes használatával. Templomokban többnyire így szoktam fényképezni.
ismerem, és nagyon gyakran használom én is, makrónál újabban, mióta nem találom az exponálózsinórt, és kifejezetten templomban is használtam már nem is egyszer (praktikusan letámasztva a padra, stb...).
>valamint egy pl 50-es obihoz lehet e modjuk 1m-nyi közgyűrűt felrakni?
Lehet, csak nincs értelme.
>gondolom van egy pont, amikor a rendszer közelpontja már az obin belülre kerül :-)
Nem kerül belülre, de az optika asszimmetrikus felépítéséből kifolyólag ilyen esetben célszerű az objektívet megfordítani.
De az a gond, hogy mivel világítod meg a témát. Ugyanis a nyílásviszony ebben az esetben nem annyi, mint amennyit a blendegyűrűn leolvasol, hanem pl. a 2-es helios teljes blendenyílással 1m-es kihuzattal kb. 1:42 nyílásviszonynak felel meg. Tehát csak mozdulatlan tárgyat lehet fényképezni betonba ágyazott fényképezőgéppel, hosszú idővel. Hosszú exponálózsinór használata kötelező.
A zenit-e -vel egyébként lehet kb. 6 másodpercet exponálni a B-idő és az önkioldó együttes használatával. Templomokban többnyire így szoktam fényképezni.
jelenleg én a zenit e-vel makrózom, ehhez még csak egy közgyűrűm van (5 centi, azt hiszem).
nade van nekem egy minolta dyn5-öm is. nem akarok hozzá af eredeti közgyűrűt venni, mert szerintem pofátlanul drága. érdemes-e egy átalakítóval+m42 közgyűrűkkel+egy jobb m42 obival (mit ajánlotok?) tevékenykedni? vagy jó a zenit, úgy, ahogy van?
valamint egy pl 50-es obihoz lehet e modjuk 1m-nyi közgyűrűt felrakni? (vagy csináltatni egy alkalmas csövet egy esztergályosnál) mennyi a hatá
r? gondolom van egy pont, amikor a rendszer közelpontja már az obin belülre kerül :-) esetleg van valami képlet?
