Ezen a fórumon a citrusfélék és a banánfélék hazai neveléséről osztjuk meg egymással tapasztalatainkat. Bárki elmesélheti sikereit, de esetleges kudarcait is, hátha találunk közösen megoldást az utóbbiak kiküszöbölésére.
Kezdő citruskedvelőknek javasoljuk a http://quicktor57.fw.hu/ weblap Citrusnevelési útmutatójának alapos áttanulmányozását. Ebben átfogó ismeretekre lelnek az otthon nevelhető citrusfélékről, azok beszerzési forrásairól, az alapvető nevelési körülményekről és a gyakori hibákról, kártevőkről, növényvédelemről, a magoncok neveléséről.
én az csinálnám helyetted hogy a gyümölcsöket már rég leszedtem volna róluk, az összest.
Ki szedtem volna a régi földből lemostam volna a gyökereket langyos vizel, 20 fokos vizben kevertem volna Dithane-t és 24 órára be áztattam volna.
Utána friss nagyon laza föld ami szinten 20 fok körüli földben ültetnem és melegebb helyre tenném + mesterséges fénnyel meg hosszabbítanám 10-12 órára a fényviszonyokat.
A masik nagy gondod az hogy atkás!
Ezek nem most Novemberben atkásokat meg (az meleg száraz időben szokót), csak akkor vetted észre! Sajnos legtöbbször mire észre veszi az ember addigra már sok van belőlük és nagyon nehéz kiirtani.
Sok mindennel próbálkoztam, Sanmite, Flumite, Talstar, kén, de nem sok sikerrel, egyedül a Vertimec segítségével sikerült, nagyon drága.
Itt van egy példa az atkára:
és ennyi maradt a gyökérből:
A kutya kicibálta tavasszal és mivel nem jött helye a gazdája lemondott róla, én meg elhoztam és meg próbálom megmenteni.
Mivel tetűt nem láttál, nagyon nehéz egyértelmű tanácsot adni. Ráadásul, ha november közepén hoztad be a citromfáidat és előtte elvégezted a javasolt permetezéseket (lásd a topikleírásban található weblap), akkor elvileg még túl korai a pajzstetvek megjelenése ezeken a növényeken.
Ha esetleg mégis pajzstetű, akkor körömmel lekaparni őket, és Actara + Agrol Plusz permetezés a fürdőszobában.
Most tudtam feltenni a képeket. H ahol az ágakat próbáltam közelről lefényképezni nem nagyon sikerült a fény miatt, de azért látni a barnulásokat. A teljesen csupasz a kumkvat képe, ezen az ágak szinte nap mint nap kerültek levágásra és végül ennyi maradt, mert itt már nem volt értelme tovább, látszott, hogy teljes a pusztulás. A kukle még olyan amilyen, nem tudom hogy leszedjem-e a termést és ültessem át? Tulajdonképpen a jobb oldalán látszik a barnulás, de visszagondolva a kumkvatnál sem látszott egyszerre nagy baj.
Van 1 citromfám magonc, és két oltvány. Jelenleg viszonylagosan hűvös szobában telelnek, a magonc a parkettán, a két oltvány pedig az ablakban.
Tavaly jól érezték magukat, nem volt semmi baj.
Tegnap vettem észre, hogy a magonc fácska alatt valamilyen, kicsit ragadós, színtelen vagy nagyon enyhén valamilyen fehéres valami van.
A többin is találtam, a leveleken olyan mintha csurogna,- megfolyások találhatók rajta. Még az ablakra is jutott belőle, mintha az esőcseppek folynának rajta, csak sokkal vékonyabban
Tetűt nem láttam, de attól még lehet, hogy az.
Mi lehet ez? Mivel irtsam ki, mielőtt tönkreteszi őket? A környezetükben még kettő 5 éves szép datolyapálma is van.
Mivel bent vannak a lakásba, csak valami viszonylagosan környezetbarát szerre volna szükségem.
Esetleg beletenném őket a fürdőkádba, és úgy próbálnám kiirtani ezeket a lényeket.
Sajnos nem találtam bennük magot így az általad említett tahiti volt:( Túl naív voltam.
Szerettem volna ültetni a már meglévő citrom, narancs és mandarin mellé, hogy legyen. Azok sem teremnek hisz két évesek de tetszik maga a növény és lehet majd egyszer terem is. Köszi a válaszokat
1-2. 2008. évi termés a Rappai-féle C.latifoliáról. Magnélküli, villanykörte méretű.
Mellette: 2009. évi termés ugyanarról, magos, tojásméretű.
Lassan kiderül, hogy a C.latifoliához kérdés, van-e köze. Bár a termés külseje, formája megegyezik a neten fellelhető fotókkal, azonban ez édes, narancsos ízű.
3-4. Idei termés a karib lime-ról (C.latifolia, szintén). Mindegyik magnélküli, mérete tojásméret körül. Íze nem túl savas, kellemes zöldcitrom-íz. A cukor nem tesz jót neki, pl. a cukorral készített limonádéban nem mondanám jónak.
Ha jól emlékszem, egy kaliforniai tanulmányban olvastam, hogy a C. latifolia lehet magos, ha más citruspollen keveredik oda, de ettől magos lesz a termés és a termés méretét, mennyiségét is befolyásolja az idegen beporzás.
Ezek szerint sikerült magokat tartalmazó Mexikói lime-ot beszerezned valahonnan? Ezt a fajtát a szakirodalom szerint őshazájában magról is szaporítják. Az már egy más kérdés, hogy nálunk mikor fordul termőre.
Sajnos az üzletekben mostanában kapható "zöldcitromok" inkább a mag nélküli, "tahiti lime" kategóriából származnak.
Én alginit párti vagyok,nem hiszem,hogy felelős lenne bármilyen problémáért.Hiszen csk egy természetes ásványi kiegészítő,agyagos-földszerű állapotban.Én minden növényemnél használom az alginitet,még azoknál is,ahol csak gyári "A" vagy "B" földkeveréket használok,s nem keverek külön talajt nekik.Tehát a citrusaim,pálmáim,kaktuszaim,orchideáim,broméliáim,s gyakorlatilag az összes szobai cserepes dísznövényem évente kap alginit pótlást.A kaktuszoknál például-mivel nem kell évente átültetni-csak a növény köré szórom a kavicsréteg félrekaparása után.(náluk ez a tápanyagutánpótlás,mert más műtrágyát nem adok nekik.)Szépek,egészségesek a növényeim,gazdagon virágoznak,teremnek.A hideg ,illetve a túlöntözés miatti problémákat leszámítva a citrusok is szépen fejlődtek.
Kis Meyer 4 db gyümölccsel, szerencsétlen még ceruza vastagsága sincs a törzsének és a felső levelén rágás nyomok:
A 4 db gyümölcs rágás nyomokal:
Az egyik tettes:
Tele volt csigákkal. :(
Ahogy a képen látszik a gyümölcsöket abban a helyben levágtam!
Remélem túl éli a telet!
Quicktor, az első képen egy kumkvát van poncirus alanyon, egyik barátom rendelte, majd tartok beszámolót hogy fejlődik, ha netán meg marad, mert 6 db gyümölcs volt rajta + egy lepotyogva és a törzse nem vastagabb egy ceruzánál.
Csak azért kérdeztem mert én 3 éve használom a Jozso föld keveréket a nagyobb citrusoknál. A kisebbek meg a magoncok csak sima virág földbe teszem, lusta vagyok sokszor azoknak is külön keverni, ha marad a nagyoktól akkor kapnak, ha nem akkor nem.
Az alginitet azért hagyom mi, mert 6-7 éve tartok citrusokat, de a 2009-es évben használtam először a talajba keverve. Korábban nem volt problémám se télen, se nyáron a citrusokkal - eltekintve néhány tiszta tőzegben ősszel vett kis dugványtól - , de az alginit-használat nálam összekapcsolódott a téli problémákkal, így inkább kihagyom.
Most végülis mindegyik citrus az előírtnál melegebb helyen van, ezért kapnak napfénypótlást.
A fényviszonyok miatt van szükségük a teleltetésre, az őshazájukban nem telelnek!
Ha minél melegebb helyen tartod, annál több fény kell neki! Ha a fény hiányzik a növények nem tudnak asszimilálni, hanem a testükben levő anyagot égetik el, azaz disszimilálnak és ezért kell pótolni a fényit mesterségesen.
Miért mindig a fiatalabb ágaknál kezdődik, tehát csúcstól indul az ág barnulás?
Ha fertőzés, akkor miért nem az egész állományon fertőz?
Miért majdnem mindenkinél a gyökér egészségesnek nézet ki, semmi szemel látható nem volt?
Az én buta fejemmel a következő tényekből kiindulva erre a véleményre jutottam hogy az ág barnulás nem más mind tápanyag elvonás.
Először is kezdtem a citrus gyökerek aktivitásával.
A citrus gyökerek aktívak egy bizonyos hőmérséklet tartományban ami 12 és 34 fok között van. Ez alatt és e felet a gyökerek aktivitása megszűnik, tehát a víz és tápanyag felvétel csökken vagy komplett megszűnik. Hogy ha a talaj 10 fok alá vagy 30 fok fölé megy, egy nem elegendő elraktározót tápanyaggal rendelkező növénynél károsan hat a gyökerekre és ebből kiindulva az egész növényre. Tehát nálam a föld labda hőmérséklet, nedvesség és a növény állapota.
Mit értek az alatt hogy nem elegendő elraktározót tápanyag:
1.Gyümölcs mennyiség és Levél arány, mindnél fiatalabb a növény annál nagyobb kell hogy legyen a levelek aránya per gyümölcs + ezt meghatározza a növény váz szerkezete.
2.Betegségek és fertőzések az év folyamán rengeteg energiát elvesznek a növénytől.
Főleg mind tudjuk az atka fertőzés az egyik legveszélyesebb mert nem elég hogy elszívja a növény nedvét, de meg ráadásul mérgezi is!
1.Import növények, feltuningoltak eladásra. Sok kertészetben láttam hogy aránylag kis növényen (ezt arra értem hogy törzs vastagság) sok a gyümölcs a lombozathoz képes. Na ennek a növénynek már csak egy atka invázió hiányzik, oszt a hűvös idő jövetelével annyi neki!
Állítólag a levél hullás (itt értem nem 1-2-3 levél) okozhatja egy olyan stressz amikor egy alacsonyabb hőmérsékletből át mozgatjuk egy magasabb hőmérsékletű helységben ahol a lombozat hőmérséklete hirtelen magasabb lesz mind a gyökereké. Ez a stressz hatására a levelekbe csökken az auxin hormon termelés és megnövekszik az etilén termelése ami kihat a sejtek falaira (vékonyodnak) és a pektinre ami össze tartja a sejteket.
A levélben az aktivitás 9 foknál már elkezdődik és az ágakban már 8-nál, tehát egy 5-6 fokos földel bevitt citrus egy olyan helységben ahol több mind 12 fok van az megint sors döntő lehet, mivel a lombozat aktivitása rövid időn belül megindul viszont a gyökerek föld tömege miatt sokallta később(amíg eléri a bizonyos hőmérsékletet), a növényi kénytelen a levelekből meg ágakból felélni a tápanyagot az életben maradásért (ágbarnulás, levél hullás).
Egyet értek meg bombaba halk véleményével, a hajszál gyökerek megfázása, aminek óriási befolyása van a föld nedvessége, magamból kiindulva, vizes bőrrel 20 fokban fázok de száraz bőrrel nem.
Akinek pomeránc alanyra van oltva a citrusa, az gondolom tudja hogy pomeránc legérzékenyebb a nedves hideg földre (semmi perc alatt leépül) és a legtöbb citrus amit árulnak, erre az alanyra van oltva.
Azt itt leírtak alapján nem akarom azt állítani hogy igazam van, sem azt hogy ezek betartása megszünteti a problémát, de tapasztalatból kiindulva, minimális lomb veszteséggel várták a tavaszt az idén a citrusaim. Sok citrusomat még virágozni sem hagyom, nem hogy gyümölcs legyen rajta, fölösleges energia elpocsékolás.
A Cserkuti kertészetről is meg van a véleményem, óriásit csalódtam bennük vagy lehet hogy csak én?
Találkoztam ilyennel, a giliszta önmagában nem káros, mert csak korhadt növényi részeket fogyaszt, az élő gyökeret nem. DE ha nálam a cserép alja körül giliszta-tevékenységre utaló földmorzsalék jelenik meg, akkor haladéktalanul átvizsgálom a növény földjét, gyökereit lepucolom és átültetem, mert az elhalt gyökerek az álmoskönyv szerint valami gyökér-bajnak a kezdetét jelentik. Utána egy időre elfekvőbe utalom, kimélő életmóddal (kevesebb öntözés és nap).
Az eddigi tapasztalataim a témában - bár nem sok, mert csak az elmúlt télen találkoztunk: 1. 2008. októberben egy esős időszakot követő hirtelen lehülés, havazás miatt pakoltam a korábbi években szokásos telelőbe - ahol akkor kb 15 fok volt - a citrusokat, előtte kaptak gombaölős beöntözést. Később még lehettek volna kinn, akár dec. 10-ig, de nem voltak. nem látszott a hosszú, enyhe idő előre. Aztán ahogy kinn csökkent a hőmérséklet, úgy benn is, 7-8 fok szokott a minimum lenni. Itt volt a citrom, meyer, lipo, kumkvat, egy világosabb, enyhébb helyen a máltai lime, tahiti lime, volkameriana. A talaj mindegyiknél ebben az évben először az alginit, perlit, homok, virágföld, szárított marhatrágya keverék. A tahiti lime, a kumkvat és a meyer oltvány, a többi dugvány. Az oltványok alanya számomra ismeretlen. Az oltványok közül az első kettő valószínű olasz, a harmadik francia. A dugványok származása: Rappai, francia. Agyaggolyó nem volt a talajban egyiknél sem. 2. Valamennyi normálisnak tűnő levélhullás után nem-normális levélhullás kezdődött: összepöndörödő, barnuló levelek, majd a visszabarnuló ágak. 2009.januárban a szokásos hűvösebb telelőhelyről átköltöztettem az összeset a lakótérbe (17-20 fok), ahol folyamatos megfigyelés alá kerültek. A volkamerianat nem érintette a probléma egyáltalán, a kumkvat egy csomó termést ledobott, a kumkvat és a citrom részlegesen vesztette el a leveleit, a meyer, a lipo, a máltai és a tahiti totálisan, és mindegyiket elég rendesen kellett a barnuló ágaktól metszegetni, többször is. Februárban hirtelen felindulásból az összes érintettet átültettem a korábban használt, alginit nélküli, száraz földkeverékbe, beszereztem napfényizzókat, és a lakótérben is, a lime-oknál is napi 8-10 órás megvilágítást kaptak egészen a tavaszi kihordásig. A lipo és a máltai végleg elhullott. a többinél ekkor már megállt a barnulás és folyik a regenerálódás. Lehet, hogy nem megoldás a problémára, de a saját tanulságaim: - az alginitet kihagyom ezentúl a földkeverékből, - kihagyom az őszi megelőző beöntözést, - ha behordáskor a talaj nedves, akkor csak magasabb hőmérsékletre kerülhetnek, ahol még ki tud a föld száradni, - nagyon jót tesz nekik a napfényizzó.
Egy érdekesség legalábbis nekem ,a calamondrint át kellett ültetnem még tavaj mert kisárgult a levele Valószinü a meszes viztől, és a gyökerén volt kb fél kiló giliszta ,alig tudtam kibányászni a gyökerek közül őket ,a növényt nem bántották ,a gyökerek épek voltak csk beköltöztek a trágyás fölbe ,szépen elvoltak akor a növény kinn volt a kertben .
