Majd kijavítanak, ha hülyeséget mondok, de mielőtt tavasszal elkezdenének rendszeresen kirepülni (magyarán amíg tél van), addig (kis túlzással, és nagy odafigyeléssel,elkerülve, hogy a fürt megbomoljon) oda rakod és olyan irányba forgatod őket, ahová akarod, 1-2 napos várakozás meg 30 centis tyúklépések alkalmazása nélkül is (bár ősszel talán jobb lett volna). Ilyenkor tudtommal nemigen tájolnak be, mivel jórészt a kaptárat se hagyják el, meg nincs is mire kijárniuk. Amint megtörténik a rendszeres mocorgás, utána kell majd óvatoskodni.
Beleolvasgattam a "Bibliába", ami sokat segített, de lenne hozzátok még egy kérdésem melyet nem találtam meg a könyvben. A kaptár kijáratának az irányát én most szeretném megváltoztatni, amennyiben ez lehetséges ha ezt megteszem a könyvben leírtak alapján tehát 1-2 naponta 20-30 centinként elforgatom délkeleti irányba mely jelen állapotban kelet felé néz, akkor az tavasszal nem okoz-e a méhecskéknek valamilyen problémát? Megoldhatom-e most ezt a forgatást vagy nem javasoljátok?
Szia! Olyan kaptárral kezdj amilyen a mentorodnak van.Akkor biztosan sokat tud segíteni. Egyébként minden méhésznek illene tudni ,legalább elméletben az összes kaptár technológiáit,de sajnos ez nem jellemző.
A kis szigetekről csak annyit,hogy 1 hektár virágzó kultúra ,durván 4-6 méhcsalád ellátására elég. A virágok általában 1-2 hétig nyílnak.A telepítést ennek a függvényében végezd.
Szia! A helyes irány a mikró klímától függ. Vagyis úgy kell a kaptárakat el helyezni,hogy az uralkodó szél Hátulról érje. A nap ellen főleg nyáron a ,magasabb bokrok,fák lombja a legjobb. Erről bővebben is tudsz olvasni a bibliánkból.De vannak erre jogszabályi korlátok is.
A kaptártípusra vonatkozó javaslatokat alaposan nagyító alá veszem és barátkozom a gondolattal, hogy egyenlőre olyan kaptárral kezdek, amit Táborozó javasolt. Aztán kellő gyakorlattal felvértezve majd hobbizgatok egy szerény saját gyártmánnyal is..
A másik feladat, a kertben vegyszermentes méhlegelő szigeteket kialakítani. A környéken ugyan nagy legelők vannak, de amikor lekaszálják s arra egy hosszabb száraz időszak jön, akkor is kell a méheknek valahol dolgozgatni.
Méheim ugyan még nincsenek, a kaptár sincs eldöntve, de már többször is elgondolkodtam azon, hogy a kaptár tájolásánál milyen szempontokat szokás figyelembe venni.
Tavasszal úgy tudom, a délnyugati a javasolt irány (mondjuk nekem egész évben inkább délkelet felé néznek, geográfiai és agrártechnikai okokból - magyarán az a földcsík, amelyre letehettem a kaptárakat, egy szántóföld mellett van, és ez csak ezt az irányt teszi lehetővé), mégpedig amiatt, mert a korai napsütés ekkor melegíti legjobban a kaptár homlokfalát, és hamarabb mozgolódni kezdenek. Keleti irányról még nem hallottam, de télen nem is tűnik logikusnak. Talán a környéken jellemző, uralkodó széljárás is befolyásol valamit, nálunk inkább észak felől jön a szél, szóval ha dél felé néznek, már jó :)
A fenti okokból kifolyólag én nem alakítom a tájolást attól függően, hogy milyen évszak van. Nyáron árnyék van felettük, télen szélfogó mögöttük, a többit oldják meg, ahogy tudják :)
A méhek tájolását most több felől érdeklődtem hogyan kellene beállítani és több megoldást is hallottam nem tudom eldönteni melyik a jobb megoldás egyik féltől keleti kijáratú a másik féltől pedig délnyugatit hallottam az lenne a kérdésem ti melyik megoldást javasoljátok alkalmazzátok a leginkább és miért illetve annyit kérnék még hogy az egyes évszakoknak megfelelően is ti milyen tájolást használtok?
Elsőnek azt a kérdést érdemes feltenni, hogy van-e elégséges méhlegelő ahol a méheinket szeretnénk tartani, és a többi feltételnek is meg kell felelnie a tertási helynek. Azt sem szabad figylemenkívűl hagyni hogy ami jó 5 családnak, az nem feltétlen megfelelő 50-100, vagy még több családnak. A legtöbb nem méhtartó emberben félelmet kelt, egy nagyobb de akár egy kisebb állomány tartása is a közvetlen közelében. De valós problémák is adódhatnak.
Érdemes arról is tájékozódni hogy röpkörzeten belül mennyi méh van már. Vannak extrémen zsúfolt helyek, de főleg az számít hogy szezonban mennyi marad a területen. Mert vélhetően senki nem a cukroszsákból akarja tartani a méheit, nyilván szeretne némi mézet is pergetni. Ez már hobbi szinten is lényeges.
A méhészkedés eredményessége, elsősorban nem a kaptár tipusától, vagy a keretek méretétől függ.
Az első, a méhész szakmai felkészültsége, tudása. Az időjárás alakulása, de erre nincs befolyásunk.
Eképpen arra törekszünk, hogy erős, egészséges méhcsaládok álljanak a rendelkezésünkre a termeléshez. Az hogy milyen a kaptár, az csak sokadlagos tényező. A méhek minden kaptárban ugyanazon szisztéma alapján viselkednek, és alakítják ki a fészkük. Csak más, az őket befoglaló kaptár geometriája.
Összességében azért érdemes egy manapság elterjedt kaptárt választani, hogy egy esetleges nagyobb léptékű méhészet megvalósításában ne legyen gátja az elavult, vagy ritka, illetve nehézkesebb kezelésű kaptár.
Mert számoljatok, hogy mennyibe kerülne egy kényszerű tipusváltás. Páldául már 50 db lecserélendő kaptár esetén is miliós nagyságrendű probléma. Érdemes előre gondolkodni.
Csuja László is az írta nekem, hogy a rakodókasos méhészkedést (a szabadépítményes tartást) is inkább annak javasolja, akinek van némi tapasztalata a méhekkel, aki tudja, hogy mit kell nézni a család vizsgálata során. Ehhez a legegyszerűbb, ha egy (vagyis több) "átlagos", keretes kaptárral kezdesz. A keretméret azonban majdhogynem mellékes, valamelyik "öreg" (talán Faluba) szerint is az a lényeg, hogy válassz ki egy típust, ne aggódj a centiken, csak tanuld ki az adott típus csínját-bínját, és add meg a családoknak, amire szükségük van, a többit megoldják.
Én mondjuk ellenpélda vagyok, extra méretet és rendszert választottam, a környéken sincs ilyen, nem hogy a mentoromnak, szóval mondhatnám azt is, hogy magamat szívattam meg, amikor típust váltottam 1 év után, de nem mondom, mert jobb átlagot pörgettem, és a méhészkedés közven is jobban érzem magam ;)
O-ról indulva kevesebb a rizikó ha a környéken használatos kaptárak valamelyikével kezdek, aztán amikor már aránylag biztosabb leszek a dolgomban, akkor elhobbizgathatok a különféle természetes tartásmódokkal.
Nagyon jól rávilágítottál a lényegre! Köszönöm a jó tanácsokat, a javaslatot!
Totális kezdőként hogyan állapítod meg azt, hogy neked milyen kaptár lesz megfelelő?
Hasznosabb ha az országban álltalánosan elterjedt tipusok közül választunk. Több ilyen is van, de főleg az NB 1/2NB, és a Hunor ajánlható. Nem azért, mert a többi nem lehet jó. Mert könnyebb az elterjedt tipust beszerezni, szakmai segítséghez is könnyebben jutni ha a környékbeliekkel azonos kaptárt keretméretet használsz. Az is nagyon célszerű, ha nem külön kell mindent legyártatni drágán a ritka egyedi méretek miatt. Ami ráadásul ha eladásra kerülne a sor, másnak hasznavehetetlen kacat lesz, szóval értéktelen.
Most jelenleg a Hunor rendszert ajánlanám elsőnek, estleg 1/2 NB, Elterjedt az NB keretméretű fekvő is, ha csak hobbi marad az is jó.
Itt ezzel a módszerrel csak az a baj, hogy rendkívül hosszú idő teleik el aníátlanságban. Továbbá az anya minősége is eléggé kétséges. Hatékonyabb és gyorsabban jutnak anyához a kis családok, ha már eleve szép válogatott érett rajbölcsőket kapnak. Vagy vásárolt érett bölcsőt, de a legjobb ha petéző anyát kapnak. Nem csak a jobb minőség, hanem a nyert idő is lényeg 1-1,5 hónap sokat számít ha már petézik az anya nálluk, és nem csak vegetálnak.
Ha kicsik a pótbölcsők és elrombolod őket, a következők amit húznak még inkább kisebbek lesznek.
Mert egyre kevesebb lesz a dajkakorú méh, öregszik elfelé a népesség mert nincs utánpótlás. Ezért nem képesek normális mennyiségű pempővel ellátni az álcákat.
repce végén és agác végén elveszek 1 keret álcát méhekel együtt meg két keret fedet fiast méhekel együtt,(vagy mézeskeretet teszek nekik vagy etetek) estefelé végezük ezt a műveletet és szűkítem a kijárót 1 méh vastagságúra.4 nap szétöröm a kis fedet bölcsöket de ha nagyok akor meghagyom őket( ha megsemisítjuk a fedet bölcsőt akkor a még befedetlenekből nagyobakat építenek)inentől kezdve kb 3-4 hétig nem zaklatjuk őket , elenőrizük őket amikor letelt az idő ha van fias minden rendben.HA nincs fias akkor újból tegyünk álcás keretet és újból nevelnek. Ez nekem mindig bejöt,volt hogy csak 1,5 hónap mulva volt anya.ezzel a módszerel 1 .ből 3.at lehet csinálni.Nekem azért tetszik ez a módszer mert az alapcsalád közben nagyon jól termel.Az ,,öregek,, persze azt mondják hogy vagy 5 fias keretből kell csinálni,nincs azal semi baj csak ez ,,spórolósabb,, meg megspórolok egy méhanyavásárlást.(ja és az etetést nem tanácsolom inkább lepényt de az sem lényeges mert ugyis van még olyankor hordás.)
Nézegettem az interneten a méhészkedés többi formáit is, de mivel totálisan kezdő leszek, úgy gondoltam P. J. Chandler kaptára lesz számomra a legegyszerűbb.
Kaptáras méhészkedéssel gyerekkoromban már találkoztam. Egy kezdő méhész próbálkozott vele. A méhek nem élték benne túl a telet. Amennyire emlékszem az etetésükkel is gond lehetett.
Igen nevelnek újat hogyha van álca,csak az szokot gond leni hogyha rajzásgátlásként szétnyomdosuk a bölcsőket és közbe meg nincs anya de az is igaz hogy olyankor a keret közepére szoktak húzni de hát megeset nekem,de tetem nekik uj álcás keretet és neveltek maguknak.anyanevelés szerintem elég igényes.
A szakirodalom szerint is biztonságosabb az 1-nél több családdal való kezdés. Amit leírtál arról nekem a sokéves tapasztalatod jön át. Minden logikusan követhető és az eddig olvasottakat csak megerősíti.
Nekem nem lesz sok időm a méhek tutujgatására. Amit lehet s kell megteszek.
Nyilván a videók nézegetése és csupán a szakkönyvek olvasgatása magában kevés lesz. A szomszédunkban van egy idős méhész, akivel konzultálni tudok ha kell vagy bajban leszek.
Köszi mindenkinek a segítséget. Úgy gondoltam, hogy 1 családdal kezdenék és ha szaporodnak akkor őket szedném külön. Gondolom pár hónap múlva lenne még egy családom ha nevelnek anyát. Olvasgatok én is elég intenzíven. Nekem is meg van Örösi Pál könyve a Méhek között, de előtte is elolvastam más könyvet is a méhekről. Csak egy kis mézért csinálnám magunknak meg nagyon érdekelnek a méhek. Tudom hogy drága a pergető azt nem is szándékozom most venni :)
Ha ilyesmiben gondolkodsz, van ennek magyar változata, komplett leírást is találni neten. Keress rá Csuja Lászlóra és a "rakodókasos méhészkedésre".
Ettől még az 1 család kevés, ha gubanc van az anyával, könnyen lukra futhatsz.
Nekem sincs eladó méhem, semmi érdekem nem fűződik hozzá hogy több család vásárlására beszéljek rá akárkit is. Egy darab méhcsalád azért nem jó, mert nagy a kockázata annak, hogy nem fogod tudni hosszabb távon életben tartani.
-Manapság még haladóknak is egyre nehezebb egészségesen jó állapotban tartani az állományt. Kisebb veszteségek eleve kalkuláltak, például a teleléskor akár a 5-6% os veszteség is. Ha neked csak egy pusztul el akkor az már 100%.
-Kezdő, egy-két családot félő hogy túl abajgat az állandó sokszorta teljesen felesleges beavatkozásaival. 5 -nél több esetén meg belefullad nem látja át a teendőket.
- Egy család esetén, nincs a kezdőnek viszonyítási alap.
- Gond esetén nincs miből segíteni az egyszem családon. Sem fiasítást, népet, vagy mézeskeretet sem áll módodban sehonnan pótolni. Nincs donor.
- Kezdőként nagy a valószínűsége hogy az első években sok probléma fog adódni. Nem törvényszerű csak, valószínű. Ha még sem, akkor az csak a vak szerencse, és ráadásul nem tanulsz semmit.
Az első évemben, 2 termelő családot vásároltam tavasszal, ezeket szedtem ketté május végén, 2 db vásárolt anya hozzáadásával. "Kaptam" 4 rajt, plussz készítettem egy sepert rajt tartalékba, de ezek is felfejlődtek őszre betelelő képesek lettek. Így volt 9 egységem, ahol őszig volt egy álanyaság, egy pótbölcsős anyacsere, egy nem petéző új anya. Szóval volt velük gondom rendesen. De ősszel beteletem 8 családot, át is telelt mind igaz még egynél elveszett tavaszra az anya, így egyesíteni kellett egy másikkal. Így kezdtem a második szezont 7 családdal.
Hozzáteszem hogy mielőtt méheket vettem volna már egy évet az elméleti tudás megszerzésére fordítottam, hogy minimum az alapokkal tisztába legyek. Több könyvből igyekeztem ezt megtenni. Majd volt némi konzultációs lehetőségem is haladókkal, ha a szükség úgy hozta.
Ennek 20 éve már. Akkor még valamivel kedvezőbb körülmények is voltak a méhészkedésre, mint jelenleg.
módszerét találom a leírások alapján a célomnak és a körülményeknek a legmegfelelőbbnek.
Egy ügyeskezű ezermesternek ezzel a módszerrel a szabadépítményes fekvőkaptár csupán a faanyagba kerül. Keretek helyett felső leceket használnak a kaptárban. Erre építik a méhek a lépet. A felső lecekre jön a tető.
Ezt a méhészkedési formát mutatja be az alábbi videó
konkrétan 1:37 perctől.
Számomra nem a méztermelés az elsődleges hanem a kertben lévő gyümölcsfák és növények beporzása. De a méhekkel való foglalatosság maga is érdekel.
Ezzel a módszerrel csupán lépes mézet lehet termelni.
De a lépes méz kinyerésére is találtam egy megoldást bemutató videót, ami a kezdő számára nem egy utolsó szempont :)
A kezdéshez minimum 5 méhcsalád kell. Olvasd el mit írt Őrösi erről, hogy miért ennyit javasolt. Érdemes megfontolni. De már 2-3család vásárlása is biztonságosabb.
Nekem nincs eladó családom ilyen méreten, és nem is a környéken lakom, csak kérdezem, hogy nem kevés-e az egy család? Gondolom, kezdésnek szánod.
Ha netán szeretnél mézet is pörgetni, akkor kell egy pörgető /ha csak lépesmézet vennél el tőlük, hosszútávon a műlép lesz drága:) /. Egy kaptárhoz megvenni, az elég drága beruházás is lehet.
Ha elszáll az anya valamiért, nehézkesebb a pótlása, korántsem biztos, hogy megmarad az az egy család (2-3-4 családból már "van mihez nyúlni", ha gubanc adódik).
Ez most csak két dolog, ami alapján szerintem az egy darab kaptárral való kezdés fajlagosan sokkal drágább és kockázatosabb, mint ha némi plusz pénzt rááldozol, és inkább néhányat veszel. Persze mindenki maga tudja, mit szeretne.
A méhek ha hagyjuk, teszik a dolguk. Csak arra kell ügyelni hogy a beavatkozásainkkal segítsük, és ne ellenük dolgozzunk. Mert az rosszabb, mintha semmit nem tettünk volna. Az intenzív fejlődés időszakában viszonylag könnyebb a dolgunk, mert esetleges hibás beavatkozások sem lesznek feltétlen szembeötlőek, és még ritkábban végzetes kimenetelűek. Egészen más a helyzet julis közepétől, amikor az anyák már csökkentik a petézésük.
De viszatérve a tavaszhoz, illetve az ekkor ajánlatos beavatkozásokhoz amivel segíthetjük a fejlődést.
-Télen, az újjabban terjedő roszgyakorlattal ellentétben nem b.szogatjuk a méheket. A nyugalmuk biztosítása az elsődleges feladat!
-Tavaszon már az első kirepülésekkor is jó ha üzemel a melegvizes itató. kevesebb ledermedt méh vész el.
-Kaptárt kirepólésre alkalmas időben bontsunk, ez érvényes akár a lepényezésre is.
-Szűkítsük a fészkeket, a jobb hőgazdálkodás miatt. Majd fokozatos bővítés, ahogy a fejlődés üteme megkívánja. A mézes keretek felkercolása és fészekbe csúsztatása.
-Lehetőleg ne irtsunk atkát tavaszzal, mert ha megfelelően védekeztünk az előző szezon végén, (is) akkor első atkairtás az akác után is ráér. Ezzel kíméljük a megkopott telelő méheink,ezért kevésbé ellenállók. Főleg ha nozematózis gyanúja merül fel. Lehetőleg semmit, de főleg nehasználjatok illóanyagokat tavaszon.
- Fontos a kaptáraljak tisztítása is, de ez többnyire áprilisban lehetséges.
Valami pozitív hatása van ha megfelelő időbe van beadva,de semikép nem február eléjén csak a végétől de ez az időjárástól fügvénye.Mindenki saját belátása szerint ,nem kell senkit győzködni van előnye és hátránya.
