Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
karom, unguis (lat.): egyes kétéltűek, a legtöbb madár és más, szárazföldi gerincesek ujjának végporcán, bőrmegvastagodásból létrejövő, görbült, hegyes, horgas szaruképződmény. A karomból alakult ki a pata és a főemlősök körme.
A karom
védekező és támadószerv, de
szolgál táplálékszerzésre,
helyváltoztatásra, kapaszkodásra stb. is.
Alakja az életmóddal összefüggésben fejlődik ki.
A vágómadárféléknél a karom különösen fejlett, s ezek adják meg a láb fogóláb jellegét. A karmok itt többé-kevésbé hajlottak, felül hengeresek, alul viszont általában kivájtak. A legtöbb vágómadárnál a 2. karom erőteljesebb, mint a 3-4. - ölésre alkalmas. Ilyenformán az sem szorul magyarázatra, hogy a dögevők karma rendszerint silányabb.
A biztosabb fogást szolgálja a gyöngybagoly középső ujján a karom belső oldalának fürészessége. A batla karma szintén fogazott. A gémféléknél viszont a hátsó karom a legnagyobb és leghajlottabb, a középső ujj szintén fogazott.
A fán élő madaraknál a karom rendszerint hegyes és erősen begörbülő.
A földön élő és az úszó madaraknál tompább és általában alig hajlított.
Érdekes, hogy a pacsirtáknál és a pityereknél a hátulsó karom gyakran hosszúra nyúlt, viszont a földön való járással összefüggésben egyenes. Pontosan ellenkezője annak, amit pl. a fán való biztos kapaszkodás érdekében a csuszkánál láthatunk (a hátsó karom itt is aránytalanul hosszú, viszont) ívesen hajló.
A madarak rendszerint a 3. ujjuk karmát használják a tollazat tisztítására és a fartőmirigy váladékának szétdörzsölésére. Az erre való használhatóságot fokozza a belső élén található bordás léc, amit neveznek fésűnek is. (→lappantyú, kárókatona)
Néhány madárnál (búbostyúk, kacsa, sarlósfecske, vándorsólyom, szárcsa stb.) a fiókszárny helyett a kéz hajdani hüvelykujján is karom fejlődik.
Ezek a karmok gyengék, de az ún. szárnysarkantyú és a fácánfélék lábsarkantyúja veszedelmes fegyver.
A fogságban tartott madaraknál előfordul, hogy a karom nincs olyan mérvű kopásnak kitéve, mint amilyen gyorsan növekedik, ilyenkor túlnő, és szükségessé válik a kozmetikai beavatkozás.
Nagyobb madár pedikűrjéhez vegyünk igénybe segítséget!
Kisebb madarakat a bal marokba fogva magunk is megszabadíthatjuk a túlnőtt karomtól. Úgy fogjuk meg a madarat (a nyakát a nagy- és a mutatóujj között), hogy előbb az egyik, majd a másik lábát a gyűrűs és a kisujj v. a gyűrűs- és a középső ujjunk közé csípve szilárdan tarthassuk!
Fény felé fordítva vizsgáljuk meg, hogy meddig tölti ki a karmot az ujj, a láb végződése!
Az így előtűnő ujjbegy előtt csípjük le éles ollóval a karmot, úgy, hogy ez által a természetes hegyhez hasonló irányú hegyet nyerjünk!
A túlnőtt karom a →párizsi trombitásnál fajtajelleg és a csavarodása sem hiba. Másutt viszont nem csak esztétikailag csúnya, hanem nehezíti a madár mozgását, mi több, a túlnőtt karom miatt a madár felakadhat rácsra, ágra, aminek gyakran végzetes lábtörés a vége.
A karom túlnövését érdes felületű ülőrúd alkalmazásával előzhetjük meg.
A kiállításra felkészítésbe beletartozik a bélsaras, piszkos karom lemosása, bár jól tartott, fürdési lehetőséggel rendelkező madaraknál az ilyen csúfság elő sem szokott fordulni.
Az előző témához kapcsolódik ez a szócikk . És talán érdemes még megtekinteni az ujj-szócikket
lappantyú (Caprimulgus europaeus - Ziegenmelker - European Nightjar) v. kecske-, tehénfejő, bagolyfecske, kecskeszopó, álmosmadár, éji fecske: életmódját, tollazatát tekintve az egyik legérdekesebb, mintegy 26 cm nagyságú madár, a családja névadója.
A németeknél a régmúltban tévesen elterjedt róla, hogy a kecske tejét kiszívja, így lett belőle nálunk is kecskefejő.
Nagyon kevesen ismerik, mert rejtőzködő életmódjával, a környezetét mesterien utánzó tollazatával az avatatlan szem számára rejtve marad.
Szürkületkor indul keresni rovarokból álló táplálékát, nappal az avaron húzódik meg, s olyan, akár egy korhadt faág.
Viszonylag széles sávon elterjedt, fellelhető az Atlasz hegység országaiban, Európában, Délnyugat- és Közép-Ázsiában.
A rejtőszínében annyira bízik, hogy sokszor a figyelmetlen turisták talpa alatt leli a halálát.
Érdekes, hogy a középső ujja (a 3.) sokkal hosszabb, mint a szomszédos kettő (a 2. és a 4.), melyekkel az előbbit hártya köti össze az első izület magasságáig. A hátsó ujj (az 1. számú) szabadon álló. A kecskefejőnek ezen a középső ujján különös, ún. fésűs karom található, amely akárcsak a récék és a ludak csőrkörme, horgas foga a tollazat tisztántartását szolgálja, ill. mint a kárókatonánál a szájzugban és a csőrtő tövénél megtapadt táplálékfoszlányok eltávolításában jut szerephez, egyben a fákon való kapaszkodást is segíti..
Ágakon is elüldögél, de csak a földön költ, avarból összekotort kis fészekben.
Rendszerint 2 barnafoltos tojást rak, s a tojó kotlik.
A kicsik a 18. napon kelnek, barna pelyhesek, ők is remekül beleolvadnak a környezetbe. Az apjuk lelkesen eteti őket.
Tekintve, hogy nem nagyon szapora, viszont rendkívül nagyok a veszteségek, az állomány rohamosan csökken.
Hazánkba április május folyamán érkezik, s augusztusban, szeptemberben indul az afrikai telelőhelyekre.
Védett, az eszmei értéke: 50 000 Ft.
(→Árgusz-lappantyú; →hosszúszárnyú lappantyú; →torokzacskó)
Nos, kedves Damson!
Hirtelen ennyit tudok segíteni, mert őszintén megvallva még nem láttam lappantyú 3. karmot, de hogy van "fésűje", az biztos.
A gyöngybagolynál, sőt, a batláknál és a gémféléknél is mutatkozik fogazás, illetve fésüsség.
Írd meg a postacímedet, küldök neked lexikont.
(A gyönyörű és nem kevésbé tartalmas honlapodat elnézve valószínűleg érdekelni fog.)
Sziasztok!Rengeteg emlősöm van,de a madarakhoz nem értek.Lett egy kis -sándor papagájunk.Nagyon aranyos.Két hete van meg,már felül a kkaromra meg puszit ad. Olvastam,hogy fürdetni kell.de hogyan?Nem fázik meg?Segitsetek légyszi!
A Szentesi Madárfesztiválon várhatólag az alábbi előadások is megtekinthetőek, látogathatóak lesznek:
Lukács László MGSZH elnöke A díszmadártartás magyarországi és Uniós jogi háttere, szabályzói
dr. Csörgő Tibor ELTE munkatárs, az Ócsai Madárvárta Egyesület vezetője Madárvonulás- kutatás az Ócsai Madárvártán
Magyar Madártani Egyesület Orbán Zoltán Bemutatkozik a Magyar Madártani Egyesület Madárbarátkert növényei és vendégei Madáretetés télen
Antalfalvi János Seregélyfélék, tartása, tenyésztése
Lakó Antal- Varga Sándor Az európai faunához tartozó madárfajok tartásának történeti háttere és jelene hazánkban és európában
Rácz Sándor a Zákányszéki Madárkert vezetője Díszmadártartásról alapfokon, gyerekeknek, kezdőknek
Dr. Dobos András állatorvos Kistestű díszmadaraink különleges megbetegedései, diagnózisuk és kezelésük
Maróti Béla MDOSZ Roller Szakcsoportjának elnöke Roller kanári, a miniatűr mesterdalnok
dr.Dezső Péter Azok a csodálatos mozambiki csicsörkék
Dr. Déri János Madárkórház Alapítvány- Hortobágy Vadmadármentés a Hortobágyi Madárkórházban
Pócsi Béla Világbajnok Díszmadártenyésztő és Guszti a 4 méteres óriáskígyó A trópusi Afrika, madárcsodák
Dr. Csertő Gyula Rizspinty, az ázsiai gyöngyszem
Dr. Molnár Marcell Egyetemi adjunktus Baromfi – és Társállattenyésztési Tanszék Kaposvári Egyetem Állattudományi KarAgrármérnök MSc képzés, Társ- és Hobbiállattenyésztő Szakirány bemutatása
Üdv! Tudna nekem vki segíteni? A képen egy lappantyú lába látható. Kérdés, hogy a középső ujjon látható kis fésűszerű képződmény vajon milyen célt szolgálhat? Mi úgy tippeljük, hogy a tollazat ápolásában lehet szerepe... Előre is köszi! :-))
Amíg csak te vagy és ő, és neki nincs lehetősége barátkozni senkivel, addig te vagy az ő egyetlen és legkedves haverja. Amikor már hárman vagytok, abban a pillanatban megoszlik a figyelme. Ha párba áll, és a fiókák ott zajongnak az odúban - még szép, hogy a hozzád való kötődés csökken, lehet rád se figyel...
hosszú távú vonulók: a költöző madaraknak az a csoportja, amely nem éri be a →rövid távú vonulók igényeivel, s a jónak ígérkező ősz ellenére is, amikor eljön a költözés ideje, késedelem nélkül útnak indulnak, s erre okot szolgáltat, hogy óriási utat kell megtenniük a telelőhelyekig.
A fehér gólya és az aprócska füsti fecskék (!) pl. 8 000 km-t tesznek meg a dél-afrikai céljukig. A többi hosszú távú vonuló is a Szaharán túl vészeli át a mi mostohább időjárású hónapjainkat. Történetesen a fülemülék a Csád tó környékén v. a Szahara más déli peremvidéki erdőségeiben.
Meg kell még említeni, hogy a vonulás során számos veszély leskelődik a madarakra. A költözés ettől függetlenül is megviseli a madarak, hiába készülnek fel - zsírtartalékok felhalmozásával - a rendkívüli megterhelésre már indulás előtt.
A telelőhelyeken a helyi lakósság számára madaraink táplálékforrásként jönnek számításba... Így aztán - ha nincs rendkívüli szárazság, extrém időjárás és nem nehezíti a helyzetet háború -, a hosszú távú vonulók 60-70 százaléka akkor is elpusztul. Az sem ritka, hogy a hosszú távú vonulók mindössze 20 százaléka tér vissza költőhelyére. (→költöző madarak, →vonulás, →gyűrűzés)
Kedves akopacsi!
Remélem, a válasz kielégít, s ha újabb kérdéseid keletkeznek, remélem, valamit azzal kapcsolatban is segíthet a lexikon.
köszönöm madárbarát! de mikor egyedül volt a madaram rettenetesen kedves volt, ha elmegy a másik nyugodtabban fog majd röpködni és nem lesz más madárral nézeteltérése...nem lesz baja ha elviszem a másikat aki már 1éve vele van? és újra ragaszkodni fog hozzám?
Hát azt kell mondjam nem tudom miféle fecskék ezek,de még ma is itt vannak a helyükön a tetőbeugrásban a háló ablakunk felett.Nem tünnek legyengültnek.És azt kell mondjam 3 napja még a házak között a szomszédoknál többet is láttunk.Nem tünnek gyengének és szerencsére én még a környékünkön nem láttam egyet sem elpusztulva, mint ahogy itt többen is írják.Viszont zavar hogy semmi jelét nem látom hogy készülődnének elmenni.De ha nem mennek el semmi esélyük hogy egész télen segítsük őket.Ja és bocs az előbbi tudatlanságomért,majd igyekszem pótólni hiányosságaimat.
-Sperlings/v. Himmels/papagei - Pacifik Parrotlet): 12 (Aldertonnál 12,5) cm nagyságú madár a verébpapagájok nemzetségéből. Areája Nyugat-Ecuador és Északnyugat-Peru.
Bűbájos apróságok, talán a nemzetség legszebb faja.
Alul a tollazat zöldes. Felül a farok türkizkék.
A farcsík, a szárnyhajlat és a farkfedők liláskékek.
A szárny és a hát kékesszürke, az evezők vége feketésszürke.
A fültájék, a homlok és a has sárgászöld. Hátul szemtől szemig a tarkót égszínkék tollazat köti össze, amely díszítőszín lefelé elhalványul, a fültájékot félig keretezve ékesíti a fejet.
A nyak felső részén már halvány szürke vegyül bele, s ahogy közelítünk a hát felé, úgy válik a kis madár neve valósággá.
A tojóknál a fej hátulsó részén alig lehet érzékelni a kéket, s a hát és a szárny sem szürkéskék, hanem barnás zöld.
A farok szintén barnás zöld. A tollazat a test elején sárgás, tehát nem okoz nehézséget a nemek megkülönböztetése.
Probléma csak az új színváltozatok megítélésekor lehet, de az sem kardinális, tudniillik akkor a farkfedőket kell szemügyre venni: tojóknál kisebb területen és kevésbé intenzív a kék szín!
Tartható kalitban, volierben v. vitrinben is. Viszonylag igénytelen madár, de a 10 fok alatti hőmérsékleten már szenved, még ha nem is hűl meg végzetesen.
Átlagos papagájétrenden tartható.
Kínáljunk neki napraforgót csíráztatva is, és Grahl szerint almát, minél gyakrabban!
Veger szerint a tojások a 21. (Alderton szerint a 18.) napon kelnek, s a fiatalok kirepülése a kelés után számított 35. (42.) naptól várható.
Vasicek szerint több pár tartható együtt. Például 2x2x1,9 m-es volierben 3 pár, mint az a szlovákiai R. Vítnél bevált.
Ő 1968-ban, az említett volierben 12x12x25 cm-es odúkat kínált fel a verébpapagájainak (fűrészpor alommal) 4 cm-es röpnyílással, s a 3 pártól már az első fészekaljakból 16 fiatalt nyert.
Alderton szerint meglepően sokáig élnek: 20 év az átlagos élettartamuk.
Merthogy valamiképpen ezek a kedves amerikai papagájok nálunk méltatlanul háttérbe szorulnak, pedig rendkívül kedvesek, a minap PÁRIZS CSABA halásztelki barátom (70/380-9123), aki tenyészt is a hét verébpapagájfaj közül hármat, és azoknak is több színváltozatát, percekig áradozott kedvenceiről. Már-már rábeszélt. de aztán valahogy átváltottunk a pirosszárnyú papagájra.
nagyon köszönöm madárbarát a segítséget, és sajnos cserét nem tudnék megcsinálni. az elején is úgy jött a 2.lány madár, hogy azt hittük a régiről hogy fiú, és ha 2 külön nem kb 1.2.3hónap után lett volna tojásuk, és utána a lányt visszavittem volna, mert szerettem volna egy kézzel neveltet. de közben derült ki hogy 2azonos nemű.
molnárfecske (Delichon /másutt: Chelidonaria/ urbica - Mehlschwalbe - House martin) v. kapcás, gatyás, ill. fehérmellű fecske: a fecskefélék családjának nálunk is költő 12,1-13,8 cm nagyságú faja. Szinte mindenütt előfordul, ahol a füsti fecske, de Naumann szerint annál együgyűbb.
A test felül fénylő fekete, a farok matt fekete. A test alul és a farcsík fehér. A szem sötétbarna. A csőr fekete.
A láb apró, fehér, szőrszerű tollakkal fedett. Az ujjak hússzínűek.
Április 12 tájt érkezik hozzánk, s augusztus elején elvonul. A telelőhelyek Közép- és Dél-Afrikában vannak. Érdekes, hogy néhány pár mindig visszamarad a költőhelyeken és megkísérli az utódnevelést.
Gyengébb repülő, mint a füsti fecske, neki már van tartanivalója a sólymoktól. Talán az emberrel szemben is a gyengébb röpképessége miatt kevésbé bizalmas, mint a rokona.
Szereti a társaságot, gyakran nagy telepeken költ, magas sziklafalakon. Lehetőleg olyan helyen, ami esőtől védett.
Esetenként üregekbe költözik, ilyenkor csak a lyukat tapasztja be a megfelelő nagyságúra.
A költőhelyeken patkány és menyét, sőt, egerek is okozhatják a vesztét.
Sajnos az erőszakosabb veréb is gyakran megfosztja őket a fészkelési lehetőségtől.
A veréb szemtelen módon megvárja, míg elkészül a zöldes nyállal kevert sárgolyókból a fészek, aztán a feléje kapkodó fecskével mit sem törődve beköltözik. Máskor a kikelt fiókákat sem átallja megölve kihajítani. A molnárfecske védtelen velük szemben.
A hangja nem nevezhető dalnak: szki-er, serr, szkrü.
A kicsik a hófehér tojásokból 12-13 napra kelnek, 16 napos korukban kirepülnek, de még sokáig a bölcsőjükben éjszakáznak.
Érdekes, hogy a kicsinyeiket akkor is megismerik, ha az ember kísérletképpen megváltoztatja őket. Az idegen fiókákat pedig okvetlenül kidobják a fészkükből.
A fiókák kirepülés után még sokáig a szülőket követik, s legyen bármilyen nagy a légi csapat, soha nem vesznek el.
Védett, az eszmei értéke: 20 000 Ft.
vörhenyes fecske (Hirundo daurica /régen: rufula/ - Rötelschwalbe - Red-rumped Swallow): a fecskefélék családjának 18-21 cm nagyságú dél-európai faja, amely előfordul Délkelet-Ázsiában is.
Sőt, megfigyelték Tibet 4700 m magasságában. Ott természetesen melegebben béleli a fészkét, mint délebbre. Fotó: Nehézy László - http://www.nehezy.hu/ - és Jeff Blincow - http://www.northamptonshirewildlife.co.uk/ngallery.htm
Gyakran mutatkozik a füstifecskék társaságában, de azoktól könnyű elkülöníteni a világos farkcsíkja alapján.
A fejtető, a nyak hátul, a váll és a hát tollai a hegyükön rozsdásfehérek, egyébként acélkékes feketék.
A szemöldöksáv, a halánték, a tarkószalag és a farcsík világos rozsdavörös. A fej és a nyakoldal, ill. a test alul rozsdás fehéres.
A torok és a begy sötétbarnával foltozott.
A szárny és a farok fénylő fekete.
A Kínában előforduló
H. daurica rufula
farcsíkja egyszínű rozsdavörös. A tarkószalagja megszakad.
Életmódja alig különbözik a füsti fecskéjétől, de az embert kerüli.
Leginkább sziklafalak megközelíthetetlen üregeiben költ.
Ha állandóan huzatos híd elérhetetlen magasába építi a fészkét, akkor a bejárati nyílást ferdén képezi ki, hogy a költőkamrába ne süvítsen be a szél. Védett, az eszmei értéke 20 000 Ft
Akkor tehát katt és már repülünk is a legyek nyűi, nyűvei szócikkhez:
légy, legyek (Musca): kétszárnyú, apró rovarok, melyek szerves hulladék közelében tömegesen fordulhatnak elő.
Mindamellett, hogy zavarják pl. a baromfiállományt, komoly veszélyt jelentenek a fertőzések terjesztése miatt is.
Vannak madárfajok, melyek a repülő rovarokkal, közöttük a legyekkel való táplálkozásra specializálódtak. Pl. a fecskefélék ezért voltak szívesen látott vendégek a régi falusi gazdasági épületeknél.
A legyek, a tapasztalatok szerint, a sárgára festett berendezéseken nem szívesen ülnek meg, de igazi védelmet csak a higiéniai követelmények betartásától és a korszerű légyirtók alkalmazásától várhatunk.
légyálca: a →légy nyűiből fejlődő átmeneti alak, valójában a báb.
legyek nyűi, nyűvei (inki): a rovarevők és a magevő madarak a fiókáik neveléséhez elfogadják a legyek lárváit, vagyis a légynyüveket.
Egyik-másik horgász szaküzletben a tél kivételével lehet ilyen nyüveket csontkukac néven vásárolni. De elég borsos áron ahhoz, hogy a madarak eleségeként a vásárolt csontkukac szóba jöhetne. Főként, hogy azt magunk is könnyen előállíthatjuk.
Nejlonzsákba tegyünk bármilyen húst v. zsigereket, lazán kössük be a száját, hogy a szatyor, a zacskó v. zsák anyaga vessen sok redőt.
Napfényes, meleg helyen gyorsan megtalálják a legyek, s a nejlon redőibe lerakják a petéiket. Ezek 1-2 milliméteresek, fehérek és kifli alakúak.
A petéket söpörjük bele egy edénybe, amely aljára vékony réteg fűrészport hintettünk. Meleg helyen (20-25 fok) a petékből kikelt apró lárvák táplálására használhatunk párizsit v. más szaftos húst, ill., aki könnyen undorodik, az ne sajnálja a sajtot.
Egyszerre ne tegyünk be sok táplálékot, mert az a melegen gyorsan megromolhat. Ez ugyan a lárvákat nem zavarja, de számunkra kellemetlen lehet a bűz, s miután ez megelőzhető, miért ne tennénk!? Szinte szemmel láthatóan, néhány nap alatt teljesen kifejlődnek a lárvák.
Az így előállított nyüveket még a bebábozódásuk előtt kínáljuk fel a madarainknak!
Ha rövid idő alatt nem etetjük fel a nyüveket, akkor gyorsan bebábozódnak. Ezt a lehűtésükkel késleltethetjük. Bár vannak madarak, amelyek nem igénylik, hogy a táplálék mozogjon, ezek rászoktathatók a légyálca evésére is.
Ha több ládát állítunk be, akkor folyamatosan lesz feletethető csontkukacunk v. légyálcánk.
legyezőfarkúak (→Rhipidura): a császárlégykapó-félék egyik nemzetsége bozótlakó, rovarevő fajokkal
Tehát kedves Emy2!
A csonti (csontkukac), az a legyek nyűve, horgászboltban nevezik pinkinek is, leginkább azért, mert pirosra (rózsaszínűre) festve úgy gondolják a horgászok, hogy "fogósabb".
A lisztkukac viszont az amerikai lisztbogár lárvája. Néhány lappal korábban már itt is volt szó a tenyésztéséről, mert az ún. lágyevő madarak etetéséhez szinte nélkülözhetetlen.
A szúnyoglárva nagyon jó ötlet, mint pl. a tubifex v. a muslica is - díszpintyek rászoktathatók, én is etettem utóbbit a szárnyatlan mutációból létrehozott tenyészetből.
De hogy fecskék...?
A lexikonban sok minden (afrikai tücsök, tenyészthető rovarok, rovarcsapda stb.) van ezzel kapcsolatban, de azt hiszem, lassan kifutunk az időből.
Nagyon jó ötlet! Már, ha valóban 2 tojóról van szó, és főleg, ha ELEGED VAN!
Próbálj meg cserét kieszközölni, s ha így sikerül egy párt létrehoznod, adsz nekik odút, és megfelelően táplálod őket, akkor nagy élményben lehet részed!
Vigyázat nem erről a 2 madárról beszél a fórumozó, ezt a 2 szép nimfát csak illusztrációnak tettem be, Filotás Balázs felvétele - és szerintem pont ilyenre kellene lecserélned az egyik tojót!
füsti fecske (Hirundo rustica - Rauchschwalbe - Barn Swallow), istenfücske, villásfarkú-, tarka- v. cifra fecske: nálunk is megbecsült 16,8-21 cm nagyságú, feltűnően hosszú szárnyú (116-129 mm) elegáns madár a →FECSKEFÉLÉK családjában.
Hang: Midori Iwasita
Fotó: Askar Isabekov - http://www.birds.kz/ -, Jeff Blincow - http://www.northamptonshirewildlife.co.uk/ngallery.htm és Annette Cutts -
http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm
Az 5 európai fecskefaj egyike, de előfordul Észak-Amerikában is.
A test felül, és a begy ércfényű kékesfekete. A homlok és a torok gesztenyevörös.
A test alul rozsdás árnyalatos fehér. A fekete, hosszú, hegyes szárnyon fehér szárnytükör mutatkozik.
A rövid és lapos, viszont széles szájnyílású csőr (10-12 mm), ill. a szem fekete. A láb (csüd: 10-13 mm) feketésbarna.
A farka mélyen villás, a külső kormánytollai ugyanis keskenyek és hosszabbak.
Az északi példányok valamelyest fehérebbek. Az alfajai:
Hirundo
r. pagorum, ennek hasi része rozsdabarna;
r. savignii, a déli típus teste alul és a farktollak szélén egy-egy kisebb folt gesztenyevörös;
r. gutturalis, a kelet-ázsiai alfaj kisebb a törzsalaknál és a mellén megszakad a barnás örv.
Ősidőktől az emberhez szokott, osztozkodnak a fedélen. Az ember is ragaszkodik hozzájuk, s az általuk okozott apró "kellemetlenségeket" a fészkük alá szerelt falappal fogja fel.
A békés egymás mellett élést a ház környékének rovartalanításával hálálják meg. Táplálékukat röptében kapják el.
Vonulók, általában április 2-9. között érkeznek, s a néphiedelem a gólyákkal együtt tavaszhozó madárnak tartja a fecskéket.
Úgy mondják, hogy aki az esztendőben elsőként lát fecskét az lemoshatja a szeplőit és szép, bársonyos lesz a bőre.
A fecske vizet inni sem száll le, sőt, fürdőt is reptében vesz: a vízen kacsázó lapos kőként csobban a felszín alá.
Látása különösen fejlett, s ezt természetesnek kell vennünk, hiszen másként aligha lakhatna jól. Amikor alacsonyan repülnek, a nép esőt jósol.
Ám e "jelentés" leginkább következmény. Annak következménye, hogy a fecske táplálékállatai repülnek eső előtt alacsonyabban. A fecske csupán követi őket.
Májusra építi meg nyállal kevert sárból a fészkét v. a régi fészkébe rakja 4-6, fehér alapon szürkével v. vörösbarnával pettyezett tojását.
A fészek félig nyitott, csésze alakú, ezért okvetlenül szükség van fölé fedélre.
A kicsik 12-14 - esős, hűvös időben 17 - napra kelnek.
A szülők lelkesen etetik őket. Vidonyi megfigyelései szerint egy fecskepár naponta 5-6 százszor fordul a vadászterület és a fészek között.
A kicsik egy idő után (3 hét) kiülnek a fészek szélére, majd az ereszre, s csak sokára tanulnak meg maguk is vadászni, de még hosszú ideig otthon éjszakáznak.
Az első költést júliusban szokta követni a második. Ezeknek a kicsiknek már nagyon kell igyekezni, hogy megerősödjenek, mert a fecskék augusztus második felében már készülődnek a távoli telelőhelyekhez vezető nehéz útra.
Karcsú, torpedó alakú testük szinte légellenállás nélkül szeli a levegőt. Rendszerint többet látunk egymás mellett, amin nem csodálkozhatunk, hiszen hajlamos a társas életre.
A század elején még a legkülönbözőbb módon fogdosták a Földközi-tengeri népek a konyhára, és "eredményesen tizedelték" meg a csapatokat. Manapság is jó, ha egyharmaduk tér vissza a költőhelyekre a telelőhelyekről, amelyek a Föld 4 részén találhatóak meg:
Dél-Afrika,
India,
Új-Guinea v.
Argentína.
A magyar fecskék Kongóban töltik a telet, ahol a legszívesebben a magas elefántfű között éjszakáznak.
Sajnos a telelőhelyeken is sok elpusztul a forgószelek, a magasabb fekvésű területeken a jégesők és a heves helyi záporok miatt.
Nálunk természetesen védett, az eszmei értéke: 20 000 Ft
.
Azt kell gondolnom, hogy a fecskék, amelyeket látsz, nem magyar fecskék. A vonuláskutatási gyűrűzési adatok szerint a hazai állomány már úton van a telelőhelyek felé.
Persze előfordulhat, hogy pl. a ti ereszetek alatt költő pár a kicsinyeivel még nem szánta rá magát, de ez nem lehet igazán általános jelenség...
Ami az fecskék etetését illeti, hát bizony ez egy valóban megoldatlan probléma. Tudniillik a fecskék repülő rovarokra vadásznak, a levegőben fogják el táplálékukat. Apró, gyenge lábuk nem igazán alkalmas a földön való járásra, a fákon való bogarászásra. és nem hinném, hogy érdeklődést mutatnának a nekik kitett pinkik iránt.
Az állatkerti pálmaházban a rigófélék rámozdulnak és nagy élvezettel fogyasztják a nekik feldobott lisztkukacot...
A legyengült, menekülésre képtelen fecskék etetését az MME szakemberei - mint azt megtekintheted a http://galeria.fn.hu/3/show/18458/169274/ diasorozaton - fecskendős módszerrel végzik. Ehhez persze pépes etetőanyag kell, ami lehet pl. macskaeledel, főtt tojás sárgájával, rovarporral felturbózva...
De tudnod kell, hogy védett magarat még életmentési célból sem foghatsz be!
Sziasztok!Mi nagyon szeretjük a madarakat,de nem igazán ismerjük még őket.Viszont néha beleolvasok ide is és az MME-be is regisztráltam.Hallottuk a fecskék pusztulását és nekünk is feltünt ,hogy a fecskéink nem repültek még el.Feltünt az is,hogy későn születtek kicsik.Ha jól figyeltük csak aug. utolsó hetében repültek ki a fészekből(ez már a 3.költés az idén). Kérdésem lenne hogy a kicsik már erősek e a hosszú útra? És mit tehetnék én értük?Még repülgetnek ,de nem lehet valahogyan kirakni nekik eleséget ,amit könnyen elérhetnek?És mit esznek még meg?A lisztkukac az a csonti ugye amivel horgászni lehet?Mert azt meg esetleg élő szunyoglárvát tudnék szerezni. Csak hová tegyem nekik? Megköszönném a segítséget és bocs a tudatlanságomért.
azt szeretném kérdezni hogy: 2nimfám van, de már az eggyikből elegem van... elvadítják egymást, kész káosz. 1éve vannak eggyütt 2lány, nem testvérek. talán az a kötődés fajta vehető észre hogy mindig visszarepülnek a másikhoz, de szokták csipkedni egymást, fenyegetőzésből. szeretném elvinni az eggyiket vissza az állatkereskedésbe, de nem tudom hogy jó ötlet e kérlek segítsetek!:(
AJAJ! A pati gyémántmadarat már odaígértem De-quki-nak. úgy hogy javítanék:
Szűcs Lóránd: Óriás gyümölcsevő galamb
És, ha jól sikerül a madármegfigyelési - remélem, itt is beszámoltok az eredményekről - világnap, akkor berakom néhány kedvencemet, mondjuk 20 gyönyörű madárképet a közösség javára (kedvére).
Madármegfigyelő Világnap: a BirdLife International, a madárvédők világszervezete ezzel az elnevezéssel minden év első, októberi hétvégéjére programot hirdet, hogy felhívja a figyelmet a természet csodás jelenségeire, a madarakra, s minél több ember figyelmét rájuk irányítsa, egyúttal minél nagyobb tömegeket mozgósítson a madárvédelem ügyéért és népszerűsítse a madár- ill. természetvédelmi szervezetek munkáját.
A figyelemfelkeltő akció játék és egyben különböző országok közötti verseny is.
Verseny abban az értelemben, hogy jelzést várnak minden országból:
ezen a napon, az idei évben október 4-én
hány helyszínen,
hányan jelentek meg,
és mennyi madarat sikerült megfigyelniük.
Hazánkban a programot a BirdLife International hazai tagszervezete, a Magyar Madártani Egyesület (MME) szervezi. S "idegenvezetőivel" várja madármegfigyelő kirándulásokra az érdeklődőket.
A helyszín adottságaitól függően egyes területeken madárgyűrűzési bemutatót is szerveznek, s az MME munkatársai segítségével lehetőség nyílik a természetvédelmi tevékenység kulisszatitkaiba való betekintésre.
A helyi szervezésű programokról pedig jelzést várnak
ezúttal legkésőbb
október 5-én, vasárnap délután 17 óráig
az mme@mme.hu e-mail címen,
az 1/275-6247-es telefonszámon, vagy az
1/275-6267-es faxon.
Az eredményeket összesítik és elküldik a szlovák összesítő központnak.
Az alábbi adatokat kell beküldeni:
a. a megfigyelés helyszíne,
b. a résztvevők száma,
c. a megfigyelt madarak összlétszáma,
d. a három leggyakoribb madár neve és A LÁTOTTAK száma,
e. mely ritka vagy érdekes madarak felbukkantak fel.
Információ: http://www.mme.hu
TEHÁT KEDVES BARÁTAIM! KALANDRA FEL!
Lényegében a gyógyítás valahol a vajákosasszonyok próbálkozásaival vette kezdetét, de azért ha komoly baja van az embernek, azért jobb, ha elmegy orvoshoz.
Nem biztos, hogy ez a legjobb könyv a mérgező növényekkel kapcsolatban...
Kevés olyan ember van, mint én, akinek fenntartásai vannak a gyógynövények hasznosságáról pláne ajánlhatóságáról. X növény jó női bajokra Y növény májproblémákra Z növény jó szív problémákra A növény jó cukorbajra B magas vérnyomásra Ezek egyenként is több (száz) betegséget takarhatnak.... Meg azután: mikor szedték azt a növényt, maradt e benne szárítás, forrázás után hatóanyag és mennyi. Meghalunk e, egy teától vagy nem lesz semmi hatása Na,nem offolok tovább: madarazzunk!
Tartható kalitban, volierben v. vitrinben is. Viszonylag igénytelen madár, de a 10 fok alatti hőmérsékleten már szenved, még ha nem is hűl meg végzetesen.
Átlagos papagájétrenden tartható.
Kínáljunk neki napraforgót csíráztatva is, és Grahl szerint almát, minél gyakrabban!
Veger szerint a tojások a 21. (Alderton szerint a 18.) napon kelnek, s a fiatalok kirepülése a kelés után számított 35. (42.) naptól várható.
Vasicek szerint több pár tartható együtt. Például 2x2x1,9 m-es volierben 3 pár, mint az a szlovákiai R. Vítnél bevált.
Ő 1968-ban, az említett volierben 12x12x25 cm-es odúkat kínált fel a verébpapagájainak (fűrészpor alommal) 4 cm-es röpnyílással, s a 3 pártól már az első fészekaljakból 16 fiatalt nyert.
Hang: Midori Iwasita
Fotó: Askar Isabekov - http://www.birds.kz/ -, Jeff Blincow - 
