Amúgy sikerült hozzájutnom a már jelzet, a Magyar Labdarúgás Történetei, Eredményei (1900-1916) c. könyvet.
Először is aki meg akarja venni, az siessen. Csak 100 példányban jelent meg, és enyém a 86.
Aztán. A kiadvány külalakja alapján kb. 4-500 Ft az értéke. A példányszám és a hiánypótló mivolta miatt viszont tényleg megér 3000 forintot. A felépítése a következő:
- az első magyar nyelvű futballcikk 1879-ből
- Az MLSZ alakulásának körülményei
- 1901-től 1916-ig minden szezonról a következő információk
a) záró tabella, őszi, tavaszi tabella (ténylegesen lejátszott meccsekről)
b) bevezető szöveg a szezon alakulásáról, szabályok változásáról, klubok megszűnéséről, belépéséről
c) az első osztályú csapatok játékosainak felsorolása, kb. 80-85%-ban keresztnévvel
d) másodosztályú tabella
e) osztályozók eredményei
f) amikor volt, ott a még alsóbb osztályok tabellái (sajnos gyakran csak pontszám és lejátszott meccs), de legalább minden osztályé
g) amikor volt, vidéki kerületek tabellái (gyakran csak sorrend, pontszám nékül) - az első évben a bajnokok kerete is
- Ez nagy pozitívum, ami a Földessyben sincsen benne: az 1916-os Hadikupának az eredményei, és nem csak a vígaszág tabellái
- Vidékbajnokok tornája (néha csak a döntő, néha összeállítás nélkül)
- Országos bajnoki döntők
- Vándordíjak, serlegmérkőzések (ez ctrl+c, ctrl+v a Földessyből)
- Nemzetközi mérkőzések - ez is a Földessyből van, de nem éves, hanem klub szerinti bontásban
- Magyar Kupa eredményei (elő-elő-elő selejtezőtől a döntőig, de hiányosan) - na ez különösen értékes, mivel nem nagyon szerepelt még más könyv
És ennyi.
Forrásmunkák nincsennek felsorolva. És ami nagyon hiányzik nekem, az egy minden eredményt tartalmazó kereszttabella minden évről. De ennek ellenére szép munka. Mondjuk ennyi anyagból egy háromszor ennyi odlalt tartalmazó könyvet is meg lehetett volna tölteni, nagyon össze lett tömörítve :-)
Akkor néhány tárgyi tévedés javítása következik: Nem Esterházy Móric, hanem Esterházy Miksa (Viador álnéven). A Molnár? az helyesen Molnár Lajos. A megjelenés helye pedig: Athletikai gyakorlatok, Budapest, 1879.
korabeli kifejezés szerint volt koronghokki és gyephokki. Az előbbi ma a jégkorong, az utóbbi a gyeplabda. Ráadásul 1925-ben jelent meg egyáltalán a jégkorong Magyarországon, úgyhogy az azt követő néhány évben is a hokki az a gyeplabdát jelentette, és csak akkor volt jégkorong, ha a korongot a hokki szó elé biggyesztették.
Mai példa: a "Röplabda" szó hallatán egyből a teremben, 6 fős csapatok által játszott sportágra asszociálsz. Ha a homokban, 2 fős csapatokkal űzött változatot akarod megemlíteni, akkor "Strandröplabdát" kell mondani. Aztán elképzelhető, hogy pár év múlva a teremröplabda háttérbe szorul, és a Strandröplabda lesz azonos a Röplabdával.
Esterházy Móric szekundánsa (Molnár?) óta nem meglepő a magyar sportírásokban, ha összekevernek egy-két sportot. A jeles ember gyönyörűen írt az angolok két labdajátékáról, fényezte őket, örömmel venné ha itthon is meghonosodnának. Csak épp a rögbit keverte össze a futballal :) No sebaj, szerencsére a megfelelő terjedt el nálunk :) (Bár én személy szerint sajnálom, hogy a rögbi nem, mert rettenetesen szép sport.)
Hagytuk kicsit emészteni, és most újra felvete: őszi idénnyitó topiktalálkozó a következő kupaszerda (IX. 24.) utáni csütörtökön (IX.25.), azaz mához nagyjából egy hétre?
Egyébként jellemzően az aktív futballisták publikáltak, mégpedig a 20-as években, és leginkább túraleveleket.
Vagyis ha mondjuk a 33 FC elutazott külföldre túrázni, akkor nagy eséllyel pl. Zsák Károly küldött tudósítást levél formájában, összeállítással, a meccs eseményeivel, stb.
Lg majd biztos mond valamit erre is. Nem hiszem, hogy nem tudna valami békéscsabai zuglap szerkesztőjéről, aki ne játszott volna csereként legalább egy újpesti ifimeccsen :)
@sjose (és mindenki aki tud erről valamit): Mennyire volt jellemző, hogy a korszakban a Nemzeti Sport szerkesztői, újságírói ex-labdarúgók lettek volna? A sportkarrier zárása után mennyire jelentek meg a sportmédiában? Igazából felmerült bennem egy gondolat, hogy a századelő labdarúgói számára mennyire jelentett kilépési mobilitást a klub- és válogatott szereplés a sportmédiumok, a sportvezetés, a politika, vagyis tágabban a közélet fontos pozícióinak irányába. A belépési oldalt vizsgálva a századelőn a sportvezetők között még meglepően magas a "társadalmi" munkások száma, amely feltételezhetően a megerősödni vágyó sportág érdekeit szolgálta.
rosszul :) Fogl III. nem lett soha edző. Fogl II. volt az, aki története során először felhozta az ETO-t az első osztályba. De aztán néhány hónap NB1-es szereplés után lemondott. Két hónap pihenő után elment Lengyelországba, és az 1938-as szezon már ő vitte végig a Wartánál.
A háború előtt Lengyelországban tavaszi-őszi rendszerben játszották a bajnokságot. Az 1938. évi bajnokságot a Fogl I. István által edzett Ruch Chorzów nyerte, míg az ezüstérem a Fogl II. József által irányított Warta Poznan-nak jutott. Viszont az egymás elleni mérkőzésüket a Warta nyerte, mégpedig 6-0-ra. Testvéri osztozkodás...
Nemcsák Károlyt és a Republic basszusgitárosát, Boros Csabát rengeteg meccsen láttam a Fáy utcában. A Nemzeti sportos Sinkovics és Hegyi Iván is Vasas drukker (pontosabban az utóbbi talán csak volt).
Sőt, anno egy 0 - 4-es Vasas - MTK-án maga Fenyő Miki is ott ácsorgott mellettem. De a Fáy utcában Balázs Pali is megfordult már :-)))
Aki Újpest drukker: Ganxta, Majka, Havas Henrik, Stohl András, most így hirtelen.
MTK-ás: Vágó István, Csötönyi,
Honvédos celebet nem ismertem, Lagzi Lajcsi és Harsányi Levente teljesen új infó volt.
FTC: abból rengeteg van, Kóstól Aradszkyig bezárólag
A Moldova biztos, hogy Vasas-drukker. Sőt, én egyszer Kövér Lászlót is láttam Vasas meccsen. Rudolf Péterről nem is beszélve :-)
A Kispest "hőse" pedig Harsányi Levente :-)
Kádár állítólag néha járt meccsre is. De születési helye ellenére, Angyalföldön nőtt fel, munkás családban. Vagyis tökéletesen beleillik társadalmi háttere az egykori Vasas-rajongók közé.
Azt hiszem vagy Moldovánál, vagy valami Vasasos emlékkönyvben írnak arról, hogy József Attila Vasas-drukker lett volna. Az Orth könyv szerint a mamák egy ideig azonos házban laktak, egymást is ismerték. Orth ugyebár az MTK előtt a Vasashoz tartozott. Egyébként lehet, hogy csak annyi van a dolog mögött, hogy a "munkásmozgalom" felkapta nagy költőjét és hozzácsapta a Vasashoz. Van itt angyalfölder, talán ő jobban tudja ezt. Kádár tényleg, vagy csak "hivatalból" volt Vasasos? És Moldova? A lényeg, hogy Lagzi Lajcsi Honvédos (bár neki azt hiszem nem tett jót a székek felszerelése a stadionba) :)
Egyébként az "ivott-e sört József Attila" kérdésre úgy gondolom, hogy a válasz vélhetően nem. Ugyanis akkoriban, meg egészen a 70-es évek első feléig a fröccs volt a mindennapos ital. Magyarországon mindenki fröccsözött. Vagy ha nem szerette, akkor málnaszörpözött. Sört meghagytuk Haynauéknak :-)
Tényleg, ez sem rossz téma: milyen közismert, meccsre járó embereket ismertek a vizsgált időszakból? Pl. Kertész Imre megemlíti a Sorstalanságban, hogy a faterja vitte Újpest meccsekre :D
Amúgy egyszer valahol olvastam, hogy a 30-as években a narancs töltötte be azt a szerepet, amit ma a szotyola. Narancsot árultak meccs előtt, azt vittek be az emberek rágcsa gyanánt.
Ezt a szotyi kérdést egyébként tovább kellene vizsgálni. Hol terjedt el? Csak hazánkban, vagy egész Közép-Európában? (Nyugaton abszoltú ismeretlen). Mikor terjedt el? Stb. Valakinek infója, emlékei vannak róla?
