GENOM_66 jól mondja. Gyakorlatilag minden nagyobb tokaji termelő rendszeresen selejtez le kisméretű és igen jó minőségű sokadtöltésű, esetleg felújított és utánna párszor használt fahordót. Én is vettem onnan párezer forintért vagy 7 ilyen kishordót. A benzinköltség többe került mint a hordók :) és nagyon szép, jó, kiváló tokaji borokkal iskolázott hordókat kaptam.
Jaja, ezt mondom én is. Brutális töménységben, nagyon jó időt elkapva (lehetőleg nagy eső előtt) két éven át nyomva a mérget... akár egy évig szulákmentes is lehet a föld :D nagy mázlival akár két évig nem látsz szulákot. De utána kezdeted előről a csernobilezést.
A kérdés, hogy van-e értelme. Főleg úgy, hogy semmilyen, de tényleg semmilyen káros hatása nincs semmire.
Glifozáttal ki lehet írtani a szulákot, ha megfelelő fenológiai fázisban juttatom ki a szert. Ha esetleg maradnak túlélő egyedek, akkor egy második kezelés elég szokott lenni. Persze fontos a szer töménységének helyes megválasztása is. Természetesen a talajban "elfekvő", vagy szomszéd területekről bejutó magokból bármikor kihajthatnak új egyedek, viszont egy magról kelő növénykét nagyságrendileg könnyebb pl. kapával eltávolítani, mint amelyiknek több méteres gyökere van.
Szerintem is szép virága van, jól tud mutatni, ez tény, ugyanakkor engem nagyon tud zavarni, hogy akár egy héttel a kapálás után is már képes felfutni és feltekeredni a bakművelésű tőkéimre. Vagy én vagyok nagyon háklis? Vagy talán lusta is?
Egy 150l körüli fahordóra volna szükségem, tudtok ajánlani helyet, hogy honnan vegyek újat, vagy ha vki tud ajánlani garantáltan jót, használtan, az is érdekel.
Köszönöm a válszt. Azt szűrtem le magamnak, hogy más fajtával, szárazabb területen esetleg lehet próbálkozni füvesítéssel, de nagyon oda kell figyelni és az évjárat időjárása szerint beavatkozni.
Amikor a szilváni Zalában elterjedt, a Noha váltás idején, egy nem feltétlen magas minőséget adó, de bőtermő fajtát kerestek.
Ennek a szilváni maximálisan megfelel.
Több klónja van, nálam is fellehető kettő, és nem mindegyik annyira kényes.
Jó szellős helyen, fokozott zöldmunkával (vagy kedvező időjárás esetén) jó eredményeket lehet vele elérni.
Az én ültetvényemben sem az öszes az, a telepítés idején a 970-80-as években sem volt több, mint 300-350 tő.
Mára annyi sincs hiszen kordonban elég korosnak számitana, ha azóta a kipusztulás miatt sok nem lett volna újraültetve, de nem szilvánival.
Mostanság felesbe lehet a fehér és vörösszőlők aránya, mivel az kipusztulás révén évi 25-50 közti oltványt ültettem a hiányokra zömmel vöröset és fehérből csak Olaszrizlinget, vagy Rozáliat telpítettem.
Átoltásra nem is gondolok, lévén nincs annyi energiám, hogy meg tudjam csinálni.
Ezt a szilváni-dolgot egyébként nagyon nem értem. Azaz megpróbáltam megérteni, de nem sikerült:
Mikor Zalába kerültem, s elkezdtem szőlővel foglalkozni, igyekeztem minél többet megtudni a szőlőről, a műveléséről meg a területről, ahol vagyok, ahol teremnek a boraim.
Az első és legfontosabb információ az volt a zalai borvidékről, hogy a legcsapadékosabb és leghűvösebb (nyáron, mert télen meg a legenyhébb) borvidékünk, s ez a csapadékmennyiség egyenletesen hullik le az év folyamán.
Ugyanakkor az egyik leggyakoribb szőlőfajtája a rizlingszilváni.
Mivel nekem is van szilvánim, igyekeztem annak is utánaolvasni, s az derült ki, az egyik legrothadékonyabb fajtáról van szó.
Úgy döntöttem, az összes szilvánimat átoltom kevésbé rothadékony fajtára.
Ami nem megy, ne erőltessük.
Ha csapadékos az éghajlat, és semmi nem kényszerít, hogy egy konkrét fajtát termeljek (kényszerítő erő lehet például, hogy az ember kedvesének az a kedvenc fajtája :-) ), akkor keresek egy, az éghajlatnak jobban megfelelő fajtát.
Persze én tényleg csak hobbi-mennyiségben játszom, de tényleg nem értem, mi a magyarázata a rizlingszilváni határtalan népszerűségének Zalában.
(Ezzel a bejegyzéssel nem a Te munkádat akartam minősíteni, 1100 tőke átoltása nem kis költség/munka és terméskiesés lenne!)
Egy csapadékosabb, amolyan rendes Medárdos évben, amikor a június- júliusi időkben szinte ki sem szárad az altalaj, hogy kapával bele lehessen menni, másrészt az akkor jellemző heves zivatarok miatt sem célszerű megbolygatni a földet, ha a gazda nem akarja, hogy az erózió mossa le a termőréteget.
Ilyenkor ha tetszik, ha nem begyepesül a sorok köze (is), és ilyenkor aztán fel lehet kötni az alsóneműt növényvédelem terén, ha a Szilvánit meg óvni szándékolja a gazdája.
A gyakorlatban ez esetemben több-kevesebb lisztharmat nélkül nem is úszom meg, a kordában tartásával kell beérnem.
Ehhez hozzájárul a telepítéskor elkövetett hiba, hogy a szilváni az ültetvény aljába került, ami közel van a pincesorhoz, ami a légmozgást nagyban gátolja.
Persze fokozott zöldmunkával sokat lehet segíteni, lévén hogy a nevezett erősen hajlamos a hónaljhajtások képzésére.
A gondom csak az, hogy azt az 1100 kordonos tőkét a munka mellett mondhatom, egyszál-egyedül művelem.
Bizony emiatt elő-elő fordul, hogy csak a feltétlen szűkségest, és nem az elégséges gondoskodást kapja meg a szőlő.
Apám halála után tanultam meg, mi az a kötelezően elvégzendő munka, ami nélkül nem érdemes foglakozni az egésszel.
A 2003-as év volt az első, amikor egyedül gazdálkodtam, az is az ideihez hasonló száraz év volt.
A zöldmunkára sokat nem adtam, és szerencsém volt, mert zöld dzsindzsa megóvta a túlzott napsütéstől a szőlőt, míg mások akik idejekorán kileveleztek mazsolává aszalódott a szőlejük. Annyi borom lett, hogy ritka éven annyi. Aztán a következő éven, amikor hasonló módon próbálkoztam, amikor volt csapadék böven a szilvánit úgy elvitte Liszt Ferenc, hogy az előző évi harmada sem maradt.
Akkor jöttem rá, hogy mennyit ért az a sok aprómunka amit az öregem mindíg elvégzett, hiszen szinte a szőlőben élt, rám csak a hórukk munka maradt.
:) Haragot? Ne viccelj... érzelmeket csak olyan emberek iránt szoktam táplálni akiket személyesen ismerek. De hagyjuk ezt kérlek, nem ide való ez a vonal.
Te elfogadhatónak tartod a vegyszeres gyomirtást, én pedig megvetendő környezetszennyezésnek és termőhelypusztításnak tartom. Itt le is zártuk már egyszer. Nem akarlak meggyőzni és nem hiszem, hogy te meg tudnál engem győzni.
Én veled már lezártam ezt a témát. Tőlem annyit gyomirtózol amennyit csak akarsz. Nekem meg erről meg lehet az a véleményem amit én akarok... és el is mondhatom, le is írhatom ott ahol akarom.
Én is szigorúbb kódexet javasoltam az elején, de beláttam, hogy még ultizni sem biztos, hogy tudnánk az azt vállalni tudókkal ha most ennél szigorúbb lenne a rendszer. A Wachau kódex-szel való hasonlóság sem véletlen. Konkrétan az volt az egyik kiindulási alap.
Amúgy, szerintem ez a mozgalom még nem az átlagfogyasztóknak szól. Egyelőre leginkább magunknak szól, hogy érezzük, vannak termelők akik komolyan gondolják a termőhelyhez való hűséget és a tisztaságot.
De bízzunk benne, hogy idővel eljut az átlagfogyasztókhoz is ennek a szemléletnek a híre. Egyelőre az átlagfogyasztónak halvány gőze sincs arról, hogy valójában mi történik a legtöbb nagyipari borászatban...de ha tudná akkor nagyon-nagyon megrettenne és elképedne, hogy az amit ő bornak ivott az mi is valójában.
Van egy probléma ezzel a közösségi mozgalommal, mégpedig az, hogy nem tudtam eddig róla. Pedig viszonylag tájékozottnak tartom magam magyarországi borügyekben, és ha én nem tudtam eddig róla, akkor mi van az átlagfogyasztóval? Amúgy a névsor magáért beszél, a logo is besikerült, már csak rákerüljön a borokra és kapjon az egész egy "picivel" több kampányt. Jó a kódex is, ahogy hasonlítottam a wachaui-val, talán még egy kicsit szigorúbb is. Igaz én még egy picit radikálisabb vagyok az élesztők területén, de valahol el kell kezdeni! Hajrá!
A gyomirtózással én sem értek egyet, mégpedig azért nem, mert rettenetesen pusztítja a talaj élővilágát. Rovarölőt se használok, ugyanezért.
Én a magam szőlőjében nem használok ilyen szert. Azt szeretném, ha a szőlő termőterülete a lehető legjobban hasonlítana a szomszéd rétre, azzal a csekély kivétellel, hogy szőlő IS nő rajta. Nem akarom bántani a vakondot, a rovarokat, a madarakat, a nyulakat, semmilyen élőlényt, ami amúgy is ott élne, ha én nem lennék. Egyetlen dolog miatt gondolom, hogy be kell avatkoznom: mivel a mikroklímát megváltoztatom, így a párásabb sorköz lehetővé teszi a gombák megjelenését, ezért azok ellen védekeznem kell. Így gondolkozom én a vegyszerekről.
Gépeket sem szeretek a szőlőmben, ezért kézzel permetezünk. Még kevesebbet fog traktor járni akkor, ha már sikerül a füvesítés is: akkor egyáltalán nem akarok gépi vonóerőt a szőlőben.
Így van van, ez csak szépséghiba. De még annak is ízlés kérdése :) Nekem például tetszik a virága.
Egyébként az is megérne egy beszélgetést, hogy miért a steril, zöld-mentes földet tartják sokan szépnek. Szerintem az a szép ha rendesen kaszálva van a föld. Nekem kimondottan idegen az ha semmi aljnövényzet nincs egy ültetvényben.
A szőlő esetében a legtöbben tényleg csak és kizárólag azért gyomirtóznak, mert lusták, nincs idejük kaszálni vagy spórolni akarnak a kaszás napszámán.
Szerintem a korábban írt okok miatt a glifozát sem oldja meg a szulák problémádat véglegesen... Persze ha akarod, akkor tolhatod a mérget évente a földbe ahonnan a gyümölcsöt eszed. Én nem tenném.
Szerintem nem árt a légynek sem a szulák. Sőt, kimondottan jópofa a virágja :)
Azt olvastam a glifozátról, hogy felszívódik a levélzetben és elpusztítja a gyökérzetet. Írták többen, hogy milyen eredményesen használták elvadult tarackos kertekben. A taracknak is komoly futó gyökérzete van és állítólag egyetlen kezeléssel mind elbarnul. Én gyümölcsfák alatt rendszeresen rotációzok és ott minden gyom kipusztu néhány év alatt, kivéve a tyúkhurt, a porcsint és a folyófüvet. De az előbbi kettőt egy-egy kapálás elintézi évente, a folyófüvet viszont egy évben 10-szer is kikapálhatom, mindig kihajt. Szóval?
