A RP-DDK vándorlásunk Zselickisfalud és Gálosfa közt folytattuk a kitérőkkel több mint 26 km-en. Ezen a túrán a Zselic szívében jártunk a tájegység legérdekesebb részeit érintettük. Ezen a szakaszon rengeteg vadregényes mélyútban jártunk el is neveztem magamban a mélyutak napjának. Zselickisfalud után egy kaptatón felérve hamarosan elértük a Tájvédelmi Körzet határát, érintettük az Millenniumi Ezüsthársast,a Vadgesztenye sort,majd Kardosfa következett, Innen a Zselic új büszkeségéhez a Csillagparkhoz kapaszkodtunk fel. Ennek megismerése nem fér bele egy túranapba,mert a vezetett program több mint 2 órás. Erre külön napot kell szánni. A Csillagda melletti kilátó megmászása tériszonyosoknak nem javallott. Azért erőt vettem magamon és felmentem a csúcsra,megérte -bár a teljes panoráma nem bontakozott ki előttünk ,mivel elég párás idő volt. A messzelátóból sem a Schneeberg,sem a Tátra nem látszik,de megfelelő körülmények közt a Horvátországi Papuk hegység csúcsai jól láthatóak. A kilátótól a Zselic legszebb része következett :Ropoly. Megkapó amikor először pillantod meg a vaddisznódagonyából kialakított tavat,mely a völgy gyöngyszeme lett. A DDP piros sávján még felkaptattunk a lerobbant Ropolyi Kastélyhoz,majd felkapaszkodtunk a régi Postakocsi úthoz,ahol betyárok nyomába szegődtünk. A Pölöskei-réthez hangulatos erdőben ereszkedtünk le,itt a mederben keltünk át a patakon,majd a vadregényes környezetben lévő Gesztenye(Pölöskei)forráshoz tettünk kitérőt. Innét szuszogtató emelkedőn kapaszkodtunk a Kecske-hátra,ahol megismerkedtünk a zselici agyaggal és hipp-hopp máris Simonfára értünk,ahol a Meteor th-ban van a pecsét. A ház udvarán egy kopjafa Rocki emlékét idézi,egy pedig a Meteor Egyesület elhunyt tagjainak állít emléket. A villanyóra szekrényben találtam még két nyalókát,amit szintén beragasztottam a füzetekbe. Simonfáról két kutyás kaland és sok mélyút után értünk Gálosfára és ezzel befejeztük a somogyi szakaszt.
Ezt a legnagyobb közösségi oldalon találtam,ilyen is van. Név a szerkesztőségben :D Megkérdeztem tőle akkor hoigyan fejezte be,ha nem járta végig,de még nem válaszolt.
"Kedves Cimbik,:) E hétvégével befejeztem az OKT-t. Kissé sajátos vége lett ennek, mert a Sümeg-Kőszeg részt kihagytam, ezt nem is tervezem végigjárni... Viszont belekezdtem a DDKba, és örömmel venném ha köztetek is lenne ez iránt érdeklődés. Előre láthatóan dec.3-4 között Szekszárd - Szálka van tervbe véve....Érdekel e valakit? :)sziasztok, Zsolt"
Általában stresszhelyzetben az ember azt is elfelejti, amit tud, nemhogy nem rögződött dolgokat hívjon elő az emlékeiből :) Hiszen ebben az esetben azért kerülhet az ember stresszhelyzetbe, mert elfelejtett ételt, italt vinni magával, és még el is tévedt. Ha ezekkel az alap dolgokkal már gond van, akkor azon nem segít egy film.
És igen, az erdőkben rengeteg ehető dolog van, de ezek ismeretét sem kis rövid epizódokból kellene elsajátítani, mert a végén az lesz, hogy lelegelik szerencsétlenek az első Atropa belladonna bokorról a bogyókat.
Nem kell, hogy egy kéktúrás film olyan legyen tematikájában, mint az eredeti, de az ilyen epizódok inkább olyannak tűnnek, mintha úgy gondolnák a készítők, hogy egy alap túrázós sorozat kevéssé lenne érdekfeszítő, és kell valami szenzációt csinálni, és sokunkban ez a "csináljunk egy álproblémát, és oldjuk meg" kelt visszatetszést.
Igazad van, ennyi. Nekem van is ilyen csomagom a kéktúrázások kezdete óta, nagyjából ezzel a felszereléssel amit vázoltál. Mindig, alapból ott van a zsák alján, ki sem veszem, csak néha frissiteni ezt-azt, gyógyszereket cserélni stb.
Itthon, Magyarországon nagyon-nagyon, de nagyon hülyének bénának kell lenni hogy ilyen túlélési praktikákra szoruljon az ember. Szinte lehetetlen. A legelhagyottabbnak tűnő területeken is napi szinten megfordulnak erdészek, természetvédelmi őrök. Lakott település 10km-en belül mindenhol akad. (talán a Kohász Kék kivétel Heves-Borsodban)
Annyi baj legyen 60117 ott is van egy pont. :-)
MR Longnak annyiban igaza van azért hogy ez egy hatásos markec, lám napok óta erről beszélünk mi is, itt is.
Még jobb egy kicsi túlélő csomagot készíteni amit mindig magaddal viszel Szinte a hátizsák részeként. Abban néhány gyufa, egy spiritusz kocka, szike penge, hasmenés elleni szer, fájdalom csillapító, egy tekercs rugalmas fásli, ragtapasz, egy izolációs fólia, egy nagyon pici fejlámpa, pár méter lavinazsinór.
Sikerült kihasználni a csodálatos napot, és a kódot is begyűjtöttem:-)
Egy kis körtúrát terveztem a soproni KÉK KÖR útvonalán, a Görbehalom - Ágfalva - Sopron, Kertváros útvonalat cserkésztem, ismerkedtem a jelzésekkel, a tájjal.
Semmi gond, lehet túrát tervezni, a messzelátók felkeresése is összeköthető, lehet a kéken is menni, OK a sárga is.
Érdemes megnézni a TUHU itinerét, ha valaki szeret felkészülni, de e nélkül is tervezhet egy túrát:
Ágfalva - Kertváros (kezdetben a kéken, majd a sárgán), fel a Várhely kilátóhoz, onnan Muck, majd visszafelé a Béke-kilátó, és Görbehalom.
Több verzió is elképzelhető, lehet fordítva is, hisz Kertvárostól városi busz van a pályaudvar felé.
Amúgy a kilátó azért is érdekes, mert átlátni a szomszédba, a havas Schneeberg látványa azt hiszem, mindenkit "beindít".
Ágfalva panorámája is csodás, szeretem a völgyben meghúzódó apró falvakat.
Már csak egy messzelátó hiányzik, ha télen nem is, de tavasszal mindenképp irány Brennberg, onnan a Magas-hegy. Ez a messzelátó a legtávolabbi.
A süt a nap és van nálad/kukázol a pihenőnél üveget, annak az alja lencseként egész jól működik. Természetes a kést ezzel sem úszod meg, ahogy donjuan86 kollega is mondja, apró, száraz kaparékot/forgácsot mindenképp csinálnod kell. Száraz fű is jó. A nyírfaháncs kiválóan gyullad, én azzal szoktam menőzni. :) Kicsit felkapirgálód a késsel, aztán szikravető vagy üveglencse.
A két bot párosítása (szaknyelven: tűzfúró íj) akkora kitartást igényel, ami csak a végsőkig elkeseredett hajótörtöttnek vagy az eszelősen mániákus bushcraftereknek van. :)
Ők is használnak szikravetőt :) Azzal már megy ha csinálsz egy finom szöszökből, faforgácsból álló kis kupacot. ha nincs Nálad ilyen akkor is a kövekkel érdemes próbálkozni, csak nagy mázli kell hozzá hogy pont legyen a közelben kovakő :)
Valaki próbált már meg túrán tüzet gyújtani csupán a természetben rendelkezésre álló eszközökkel?
Mi nemrég játszottuk el azt, hogy elfelejtettünk gyufát vinni a Bükkbe a Vidróczki-barlanghoz, és hát megpróbálkoztunk azzal, amit eddig kb. a hálivúdi filmekben láttunk, azaz két száraz fát sokáig egymáshoz dörzsölni. Még csalni is tudtunk, mert valaki az egyik üregben hagyott gyújtófolyadékot (persze gyufát véletlenül sem), de azzal is csak odáig jutottunk el kb fél óra nyüstölés után, hogy füstölt a fa és bebarnult. Az az érzésem van, hogy tök messze voltunk attól, hogy tüzünk legyen.
Van egyáltalán valami ügyes hasonló praktika mentesen mindenféle grizli beres hókuszpóktól?
Szvsz tökéletes film lehetne a saját közönségének, csak a kék túrát kár volt belekeverni... annyi más jelzés van szerte az országban, úgy még a haverok lovaspanzióját is útba lehetett volna ejteni.
nagyon jó nyomon jársz :) nekem tetszenek ezek a kis videók :) Teljesen felesleges és alaptalan mindennemű összehasonlítás a 1,5 millió lépéssel, mert közük nincs egymáshoz. Ez az újságírók is végigjárják a távot becsülettel és igyekszenek a megszokottól kicsit eltérő szemszögből bemutatni a túrázás örömeit, nehézségeit, olyan lehetőségeket, amikre esetleg nem is gondol az ember. Bear Grylls megint más kategória mint a bozótműves ember. Senkit nem mondja, hogy eztán nem számít embernek az aki nem gilisztás-gazos levest eszik a túrája alatt :) Miközben nézek 1-1 részt sokszor boldog nosztalgiával gondolok arra, hogy 1-1 helyen már jártam és hogy milyen klassz is volt :) Szóval ezeket a kis videókat nem kéne szigorú szakmai szemmel, szakbarbár módon nézni szerintem, mert amúgy tényleg élvezhetetlenek.
Ha én egy repülésről szóló marketing filmet szeretnék, akkor nem feltétlenül arról fogok forgatni, hogy mit csináljak, ha a siklóernyőmet a kialakuló zivatar feláramlása ötezer méterre fölé szívja, hanem inkább arról, hogyan tervezzem meg a repülést útvonalát, hogyan értelmezzem az időjárás előrejelzést, és az aktuális időjáráshoz folyamatosan igazodva hogyan tegyek meg mindent, hogy elkerüljem, hogy a vihar közepébe kerüljek. Ugyanis, míg a megelőzést meg lehet tanulni, de ha benne vagy a gebaszban, akkor egy húsz perces netes videó, amit fél éve megnéztél, már egyáltalán nem segít rajtad.
Amúgy ha már valami sokkal bosszantóbb, az pont a sok tematikus tévécsatorna (NatGeo, AnimalPlanet, Discovery, stb), ahol észveszejtő módon csúcsra járatják ezt a hatásvadászatot.
Gyűlölöm az olyan "természetfilmeket", ahol a ragadozókat "véres gyilkosoknak" nevezik, meg ahol az az ismeretterjesztés, hogy valami idióta hergeli a mérges kígyókat, krokodilokat, aztán elugrik előlük.
Régen örültem, hogy egy csomó ilyen adó került a kábeles csomagba, de aztán inkább elkezdtem gyűjteni DVD-n az Attenborough-sorozatokat. Azok még tényleg a természetről szólnak.
