Bizony, a zárt gyepbe nem tud behatolni a parlagfű, ezért is szereti a rendszeresen kapált szőlőt. Ha hagyják a szőlőben bezáródni a gyepet, akkor onnan is eltűnik.
Sokkal rohadtabb adventív gyomnövény a selyemkóró (selyemfű), ami a zárt gyepben is megjelenik, majd minden mást kiszorít. Az alföldön néhol már katasztrofális mértékben. Sajnos, a méhészek szeretik, mert jól mézel.
Állítólag parlagfűallergia ellen jó egy kis parlagfüvet enni. (??)
Annyiban hadd mondjak ellent, hogy a bor izgalmas mivoltát ugyan tényleg a fogyasztó tudja eldönteni, azonban ennek csak egy elég szűk rétegben van jelentősége, amikor ez a bizonyos fogyasztó bort vásárol. A mennyiségek sosem a kifinomult vinotékákban fogynak, és ezzel párhuzamosan nem is az izgalmas, hanem elsősorban az olcsó borok tudnak volument fölmutatni. Aki két és fél euróért vesz Beerenausleset, az nyilván nem a (BZoltan-i értelemben vett :) izgalmat keresi, hanem helyette a marketinggépezet egzotikusnak, ritkának beállított termékét találja meg. Amelyet, ha lehetne, bizonyosan Kínában készítenének.
Van valakinek tapasztalata a szölö sorok közötti talajtakarásról. Gondolok itt a falevelek lemulcsázott szőlővesző használatára. Van két sor málnám és tavaly diófalevéllel letakartam a a területet és nagyon kedvezőek voltak a tapasztalatok.
Milyen alapon és ki merészeli bárkitől megvonni a jogot, hogy egy technológiát, szemléletet, módszert megítéljen és ha úgy látja jónak akkor elítéljen? Nem embert, hanem egy technológiát. Az embert aki egy elítélendő technológiát alkalmaz én csak szánom, vagy butának és szemellenzősnek tartom. Ehhez is jogom van. Ember felett ítélkezni egy emelttel feljebbi kompetenca.
De jogom van ignoránsnak és butának tartani azt aki szemetel. Jogom van ostobának és rosszindulatúnak tartani azt aki a közösbe piszkít trehányságból, lustaságból vagy kapzsiságból. Jogom van itt is és bárhol máshol is elmondani a véleményemet arról a szemléletről és az ezen szemléletet képviselő emberekről ami és akik ide juttatta a mai agráriumot és a világot.
Sem te, sem más tőlem ezt a jogot soha el nem vitathatja! Nem kárhoztahatsz sem te sem más hallgatásra azért mert téged vagy bárki mást sért az igazság. Eleget hallgattak a környezettudatos és a termőhelyet védendő értékként tekintő termelők. A hallagatás és a pince mélyén való csendes dünnyögés semmire nem vezet. Jogunk és egyben kötelességünk minnél nagyobb nyilvánosság előtt vállalni a véleményünket.
Engem nem zavar és nem is érdekel, hogy ez a vélemény bárkiből haragot vagy indulatot vált ki. Én nem arra apellálok, hogy majd milyen jó fej srácnak mutatom magam és akkor majd talán sikerül meggyőzni bárkit arról, hogy a termőhelyközpontú és környezettudatos szemlélet az az út ami hosszú távon kivezet a mostani mocsárból. Nem, nem vagyok jó fej, nem vagyok szimpatikus, kedves srác. Nem is ez a lényeg. A lényeg a termőhely a lényeg a tiszta technológia, a lényeg az élő környezet és a lényeg a szőlőmunkás számára élhető borvidék! Nem magamat képviselem, hanem egy szemléletet egy gondolkodásmódot. A legszentebb zászló alatt, őszinte elkötelezettségből gyülekező emberek között mindig is lesznek olyanok akik neked vagy nekem nem szimpatikusak. Nem is erről szól a történek. A történet az arról szól, hogy fontos-e a maga az ügy vagy nem. Ha fontos számodra a tiszta környezet, a termőhelyet tiszteletben tartó földművelés és az egyre fogyó szőlőmunkások élete akkor nem állsz le ott, hogy ez vagy az az arc neked nem szimpatikus. Ha így teszel az csak egy kifogás.
Én személy szerint hiszek abban, hogy egy káros trend megfordítható. A kulcs a fogyasztók korrekt tájékoztatása. Ez pedig az őszinte, egyenes és érthető beszéd.
Nyaron volt szencsem ellatogatni a Krisna völgybe Somogyvamosra. Amint lesz lehetösegem megyek megint. Nagyon sokat tanulhatok meg tölük. No vegyszer, no gyomirtas.
Nagyon ügyes praktikakkal megoldjak a biokerteszet es ökogazdalkodas problemait. A keletröl hozott evezredes tapasztalati alkalmazasok bevalnak naluk. Azt gondolna az ember, hogy kis aranyos idiotak ezek a krisnasok pedig nem, nagyon fejlett környezeti rendszereket alakitottak ki.
Utana fogok naluk jarni, hogy milyen modon lehet vedekezni a nemkivanatos gyomnövenyek, a talajerozio, a savasodas ellen. Hogyan gazdalkodhatok ennek ellenere gazdag talajon.
Bocsánat, hogy ismét "internetről összeollózott" okosságokat írok be, de most találtam, és úgy tűnik, megerősíti a saját megfigyelésemet:
"Egy Alcsútdobozon végzett kísérletben egy többhektáros területet hagytak parlagon, azt vizsgálva, hogy mi történik így ezzel a földdarabbal. Az első évben a teljes területet beterítette a parlagfű, a második évben a terület több feléről kiszorították az évelő növények: fehérhere, gyermekláncfű, nagy útilapu, lósóska, fehér üröm, máriatövis, paréj, libatop. A harmadik évben aránya minden irtás nélkül húsz százalék alá esett vissza, öt év elteltével már csak a terület mindössze 1-2 %-án nőtt."
Ugyanez a forrás azt is írja, hogy a földben hosszan csírázóképes magok a föld mozgatásával kerülnek a felszínre, s így csírázásra kész helyzetbe, ezért tud a frissen feltört területeken azonnal megjelenni...
Nagyon szep ideologiai agyviharzas, mar sokadszor.
A baj ezzel, hogy nem veszi eszre, hogy az elet minden területe ebbe az iranyba valtozik. Nem csak a szöleszkedes, de a mezögazdasag minden szegmense, az elemiszeipar, a kereskedelem, a müszaki vilag, a szolgaltatoipar, gyakorlatilag minden pontja a gazdasagnak es a politikanak a profitoriantacio menten halad elöre. Az ipari forradalom es a technologia fejlödesnek köszönhetöen ez igy is marad.
Lesznek majd uttörök, akik probalnak a szelmalmok ellen harcolni, lesznek vannak is szervezetek akik azt hirdetik, hogy mi masok vagyunk. Atütö sikert senki nem er el, soha.
Ezt a karos trendet nem lehet visszaforditani, ezt ahogy irja is, helyi szinten lehet korrigalni. Ön megtehet mindent, hogy ugy eljen, ugy gazdalkodjon, ugy nevelje a gyerekeidet, ahogy azt a lelkiismerete diktalja. Akkor varhatja, hogy azok, akiket ezzel meg tud szolitani, akiknek ez tetszik, azok a barati lesznek, azok Öntöl vasarolnak. De ne iteljen! Ha azt hiszi, hogy egy Orban, Gyurcsany vagy Angela Merkel itt barmit tehet, tevedses mindenki teved. Itt es egesz Europaban a Goldman Sachs es tarsai fogjak megmondani, hogy mi lesz.
Es ebböl kezd mostmar egyre inkabb elegem lenni... Ne iteljen, mert nincs joga hozza. Nem ismeri kiknek szol be, nem ismeri, hogy ki miert ir es mit. Vadol, oktat, kioszt mindenkit. Lehet, hogy meg igaza is van, de Ön (mi) csak egy kis hal a tengerben, mire jo az, ha haragot es indulatokat valt ki. Igy akar engem vagy barkit is meggyözni arrol, hogy a gyomirtozas, vagy az elesztö hasznalat a satantol van? Csak ellensegeket gyüjt es soha nem fog senkit meggyözni arrol, hogy elmenjen Önhöz, vagy belepjen egy jo felfogasu, környezetvedö szöleszeti szervezetbe.
Halvany, megegyszer mondom halvany lila göze sincs, hogy mi folyik a nemet, a francia, de leginkabb az olasz szöleszetben es boraszatban. Ha egyszer latna, hogy milyen szintü a gepesites es a vegyszer hasznalata, (amit a neten nem talal meg) felvagna az ereit.
Van regota egy elvem, de mar biztos masok is kitalaltak. Amig a profitorientacio es nem a profitoptimalizacio elven halad a gazdasag elöre, addig nem lesz beke sehol a vilagban.
Azt, hogy ma Magyarorszagon melyek a legizgalmasabb borok azt nem Ön dönti el es nem is a magat boraszoknak nevezö ujonan alakult lobbicsoportok. Azt a fogyaszto dönti el. S, hogy melyik bort mikor miert veszik meg az emberek, az szamit. A napokban megjelent nalunk az Aldiban egy Pfalz-bol erkezö Beerenauslese. Ez a desszertbor, a jegbor es a Trockenbeerenauslese utan a harmadik legmagasabb kategora a nemet borminösites szerint. Gyakorlatilag egy szemelt aszu. Evek ota keszitem en is es rengeteg munka van vele. 20 euro ert tudok adni egy palackot, mert különben feleslegesen szemelgettem ejszakankent.
Na ez a bor az Aldiban 2,49 Euro, vagyis olyan 750 forint körül van. Azert, mert nem latott embert es brutalis futoszalag munka eredmenye. Na ez szamit. Meg az, hogy az adventi kalendarium 0,29 Euro (100 Ft), meg, hogy egy kilo mandarin 49 cent, vagyis 150 forint.
Ezek utan el kell gondolkodnom, hogy ket ünnep között bejelentem-e a balatonfüredi területeinket a Bio-Kontroll Hungaria Kft-nel es megprobalok terveim szerint kezmüves borokkal kiallni a helyi fogyasztok ele es tovabbvinni az elödeim munkajat, vagy elmegyek marketingesnek, vallalati tanacsadonak, tözsdeügynöknek, stb...
Bocsanat, hogy elragadtattam magam, de mostmar kezd dühiteni ez a dilettancia, megha joindulatu is.
Magam is meglehetősen nehezen viselem (szintén kb. 20 éve) a parlagfű-szezont.
S egy érdekesség, amit tavaly az új telepítésben figyeltünk meg édesapámmal: A telepítendő területet helyi növényekből álló vegyes gyep (réti növénytársulás) borította már jó régen. Az őszi szántás és a tavaszi kapálások után (vagyszeres gyomirtást semilyen formában nem használok), először a tarackbúza jelent meg szinte eltűntethetetlenül, majd ennek sorozatos kiszedése után a parlagfű, ami korábban ott sem volt.
A parlagfű csak a művelt vagy éppen művelésbe vont területeken nő!!!
És valószínűleg csak akkor marad meg virágzásáig, ha az embernek, mint nekem is, nincs elég ideje a pipafüstre. Mert amúgy 10 centis korában (ekkor még nincs pollene) nagyon könnyen kikapálható, vékony szára van.
A parlagfűnek és sok más hasonló gyomnövénynek az a rákfenéje, hogy nem azon múlik a kipusztíthatósága, hogy te mit csinálsz, hanem azon, hogy az egész régió mit csinál. Irthatod te tűzzel vassal a parlagfűt, ha tőled pár kilométerre van egy hektárnyi gondozatlan, parlagfűvel benőtt terület.
"Állítólag azért nem szeretik, mert "fölviszi" a tőkére a lisztharmatot, nálunk legalábbis ez a mondás járja."
A lisztharmat érzékenységet csak a magasra hagyott aljnövényzet növeli kordában tartható. Ugyanakkor az érmének két oldala van. Száraz, forró évben pont a dús aljnövényzet biztosít egy hűvösebb, párásabb környezetet a szőlőnek. De pont az a dolga szőlésznek, hogy az ilyen helyzeteket kezelje. A programszerű vegyszeres gyomirtás pont olyan kártékony lehet egy napos, száraz, forró (pl: 2007) évben mint a magasra hagyott aljnövényzet egy lisztharmatos évben (pl. 2008).
Hosszú évek tapasztalata az ami segít eldönteni, hogy az adott területem, adott ültetvényben, adott fajtánál, adott évben mi a jó megoldás.
Az fix, hogy a programszerű vegyszeres gyomirtásnak mindig van alterantívája. Tény, hogy rendszerint melósabb, drágább...de a föld és a szőlő meghálálja.
A Freiburgi Kutatointezeti munkatarsak talaltak 55 eves csirakepes parlagfü magokat a talajban. Wikipedian most olvasom, hogy akar 30 evig is csirakepes.
20 eve szenvedek igazoltan a parlagfütöl, semmilyen egeszsegügyi kezeles nem segitett eddig, sem magyar sem nemet honban. A parlagfü pedig nö, annak ellenere, hogy kultivalva van a területem evtizedek ota. Hiaba mulcsozok, hiaba kapalok, hiaba tepem ki tövestül, hiaba gyüjtöm zsakba es egetem el, nö tovabb. Nyaron legtöbbször maszkban dolgozok, amit orankent cserelek, mert igy is teletüsszögöm.
Szamomra minden környezetkimelö, vagy környezet lenyegesen nem terhelö eszköz szent a parlagfü vegleges kiirtasara. Azt sem bannam, ha csak egy-egy botanikus kertben maradna meg, es csak a gyogyszertarakban lehetne belöle gyogyteat vasarolni.
A napszámosokat illetőleg tökéletesen értem a helyzeted. Ugyanebben a cipőben járunk mi is. Ugyanakkor szerintem az elmúlt fél évszázadban a szőlőmunkások elvándorlásának egyik jelentős oka volt (és ma is az), hogy világszerte nagyon eluralkodott egy rosz szemlélet az agráriumban. Évtizedeken át a minden áron való gépesítés és a vegyszeres technológia fétisizálása ment. A szőlőültetvényeket levitték a csak kézi munkával megművelhető hegyoldalakból a gépesíthető laposba, a kompetens és helyben lakó szőlőmunkásokat lecserélték a vegyszerekre. A szőlészet és a borászat egy machanikus technológiai ágazattá változott ahol a gyors, olcsó és uniformizált bortermelés felváltotta az ember és termőhelyközpontú borászkodást. Ahol most tartunk az egy sok évtizedes káros trend eredménye. A szőlőmunka becsülete, értéke nulla. Amikor egy jó kapás kiváltható egy vödör vegyszerrel akkor miért is ne vándorolna el a szőlőmunkás?
Ezt a káros trendet csak úgy lehet visszafordítani vagy legalábbis helyi viszonylatban korrigálni, hogy megpróbáljuk tisztességesen megfizetni a kézi munkát.
Itt a topikban is elhangzott, hogy a pipafüst milyen jót tesz a szőlőnek :) Velős és nagy igazság van ebben. Az emberi jelenlét és elsősorban gyakorlott, kompetens ember jelenléte nagyon sokat jelent a növényvédelem szempontjából. Ha rendszeresen járják a munkások a szőlőt, akkor hamarabb észreveszik a nyavaját, jobban kiismerik az egyes területek tulajdonságait.
A vegyszeres gyomirtás hátulütőinek pedig manapság nagy irodalma van. Tény, nem a technológiai cégek által finanszírozott és az ő szemléletükkel átitatott intézményi rendszerből jönnek ezek a tapasztalatok.
Ami meggyőző lehet akár számodra is az az tény, hogy a diverz élővilággal rendelkező kézi munkával megművel ültetvények gyümölcse rendszerint jobb minőségű és izgalmasabb bort ad.
Ma, Magyarországon a legizalmasabb és legjobb borok nem a nagyipari módon dolgozó technoborászatokból jönnek ki, hanem pont a környezettudatosabb és termőhelyszemléletű kisebb birtokokról. Ennél erősebb érv szerintem pedig nem is létezik.
Mifelénk is ezt mondják, de szerintem nem viszi fel a betegséget mert a két növény lesztharmatja két különböző faj, persze lehet hogy fogékonyabbá teszi, ki tudja?
A szulákkal kapcsolatban lehet hogy félreérthető voltam. Különösebben engem sem zavar, kivéve a bakművelésnél. Itt én alapvetően arra reagáltam, hogy volt egy kategorikus kijelentés korábban miszerint a szulák ha nagy nehezen ki is írtható, úgy egy-két éven belül úgy vissza nő, mintha mi sem történt volna. Erre írtam én le az általam tanultakat illetve tapasztaltakat.
1, Azért tartom rizikósnak, mert egy a talaj felett nem sokkal elhelyezkező fürtök egy viszonylag lassan kiszáradó talaj mellett, továbbá rothadásra érzékeny a fajta, ezért. De hangsúlyozom, hogy fentartom magamnak a tévedés jogát hogy ezt rosszul itélem meg. Meggyőzhető vagyok kis túlzással bármiről, ami észérvekről szól és nem csernobilról meg atomtámadásról stb.
2, Annak idején gyomírtástanból úgy tanították nekünk, hogy a gyomnövények magjai max. 10-15 évig maradnak csírázóképesek a talajban, ez is csak néhány faj esetében. Ha jól emlékszem a szulák nem volt közte. Persze lehet, hogy azóta változott a tudomány eredményei és álláspontja erről, és az sem kizárt, hogy oktatóink a növényvédőszergyártók kiterjesztett ügynökei voltak....
Pénzem még lenne is rá, hogy végig kapáltassam a szőlőmet, de csak alkeszt és hasonló hasznavehetetlen embert találtam eddig, akik azon bosszankodtak, hogy mellettük a 75 éves anyám gyorsabban haladt. Aki tud tisztességesen dolgozó napszámost, azt megköszönöm!
Egyébként pedig megköszönöm tanácsaidat, hogy hagyjak fel a szőlészkedéssel még avégén tán meg is fogadom..., de nem, inkább azt mondom SOHA, amíg egészségem van hozzá!
Ó, ebben a kérdésben minden felelősen gondolkodó józan ember tudja a frankót. Manapság minden éppeszű földműves minimalizálni akarja a termőföldbe nyomott vegyszerek mennyiségét.
Ezt nem én döntöttem el. Ez az objektív és megkérdőjelezhetetlen igazság. Elmúltak már a '60-as '70-es 80-as évek.
Napokot óta olvasgatom itt ezt a szulák sztorit és már annyira felkeltette a figyelmemet ez a számomra ismeretlen "makacs" növény, hogy utánanéztem ki is ő valójában. Aztán megtaláltam, hogy nem más mint a nálunk papanc néven emlegetett gyomnövény, úgyhogy megnyugodtam, mivel "termesztem" én is a szőlőmben... Nemtom, miért kell mindenáron kiírtani, és ha már kiírtottuk, akkor melyik gyomnövény lesz következő a listán? Sima kapálással sakkba lehet tartani, igaz tényleg a kapált területeken növexik bujábban. Amúgy meg kifejezetten jó móka letekerni hajtásait a bakművelésű szőlőről meg a kapáról... Állítólag azért nem szeretik, mert "fölviszi" a tőkére a lisztharmatot, nálunk legalábbis ez a mondás járja.
Írd fel egy papírra a 10 legnagyobb komolyabb tokaji termelőt és hívd fel őket egyenként. Egészen biztosan lesz amelyik örömmel ad neked korrekt áron használt hordókat, de olyan biztosan lesz aki megmondja, hogy ki az aki épp most selejtez le hordókat.
Ez a hordó dolog engem is érdekelne. Tudtok esetleg valami elérhetőséget a Tokaji eladó hordókkal kapcsolatban? Próbáltam rákeresni a neten ,de nem sok eredmennyel.
Ha nukleáris hulladékot, arzént és ciánkálit meg krómkénsavat önt oda az is elérte volna célját. De lehet egy kazettabombás nátó csapás is jó lett volna :)
Arra gondolni sem merek, hogy egy jó kertész szakembert milyen lett volna megkérdezni. Nekem az első tippem egy alapos mélyszántás és a gyökerek kidobálása lett volna. Tudom melós...a vegyszer spriccelése meg ugye kevésbé.
Igaza van Genomnak. Bizonyos esetekben indokolt lehet!
Az egyik szomszédomnak volt egy dísz ecet(?)fája. Kivágta. Erre mindenütt hajtani kezdtt a bentmaradt gyökér. Vagdosta a sarjakat 2 évig. Egyre több hajtott. Glifozátot adott neki nyár közepén, erre elszáradt mind és soha többet nem hajtott ki.
