Ez a cucilista gizdasag rakfeneje volt. Marmint a "vegfazisban" az, hogy a raktarkeszletek gyorsabban növekedtek, mint a gazdasag teljesitmenye (tehat a növekedes bekerült a raktarakba ... mondjuk rozsdas vasdorongok, vaslemezek formajaban).
A külföldi alkatreszarany meg növekedett, növekedett es ismet csak növekedett. Azert, mert szinte mindent (legalabbis a technologiai alkatreszeket illetöen) sokkal celszerübb volt külföldröl venni ... utana pedig minden trükközessel elsibolni ... vagy eccerüen elakolbolintani ...
A lenyeg az, hogy meglegyenek az alapvetö szenzorok (ez a gyarto kockazata, mert, ha pl. ket ev mulva kiderül, hogy egy lidar nehanyszaz $-ba kerül es sokkal jobb környezeti erzekelest biztosit ... akkor baj van/lesz). Aztan addig lehet "ocsarolni", amig köre nem raknak egy valoban letesztelt, bevalt software-t. Forditva ez nem megy.
Csodas a hited abban, hogy a progranyozo es az o fonoke valami kulonos anyagbol gyurt embert, aki semmi esetre sem hibazna vagy hasznalna ki masok hibait.
Nezd meg a legutobbi nemet vonatbalesetet, ugye a forgalmista cseszte el, tehat egy jo automatika megoldotta volna. Csakhogy ehelyett a jo automatika helyett egy toldozott foldozott huszeves Start hasznalnak, ahol a magot megiro programozo mar reg nyugdijban van es manapsag mar senki nem erti igazan a programot, de hasznaljak, mert tobbe kevesbe megy, ha a forgalmista neha felulirja.
Ilyen ez a valosagban... Szoval az tortenne, hogy a Kia, a Tesla meg a BMW szoftvere pont nem ertenek meg egymast, de egyiket se lehet ugy megvaltoztatni, hogy ne doljon ossze az egesz.
"....ha egy ezer dolláros műszerből nincs egy-két olyan darab, ami nincs leltárban, főleg, hogy te vagy a gyártója, akkor megette a fene a cégedet."
Nem ilyen egyszerű, mert volt benne 2 nagyértékű fődarab amit kintről vettünk - és annak viszont durván nyoma volt.
Tehát ha bejött 50 darab modul... akkor abból 50 darab műszer épült.
Vagy nem épült, de akkor a modul ott kellett kussoljon a raktárban.
Még a garanciás javításokhoz, vagy a fejlesztéshez szükséges (főleg import) alkatrész készletet is elkülönítve kellett könyvelni és raktározni is - nem lehetett a gyártással keverni.
Akkoriban nagyon rászálltak a gyártókra, annyira, hogy havi (!) lebontásban kellett (belső) jelentést írni arról, hogy hogyan áll a félkész termelés, annak hány % a készültségi foka, mennyi a pillanatnyi értéke (?) és tételesen mennyi alkatrész lett felhasználva-beépítve a félkész állományhoz. Agyrém volt.
(Ez azért volt, mert sok élelmes (főleg bukaresti) cég rájött arra, hogy ha bejelent valami kamu-gyártást, akkor hihetetlen mennyiségű árut el tud kereskedni tök-svarcban.
Vagyis hatalmas mennyiségű alkatrészt berendeltek kintről és azt nem az árukészletbe könyvelték, hanem azonnal átrakták a "gyártási" raktárba.
Alibiből létrehoztak valami látszat "gyártás-fejlesztést" (két fickó forrasztgatott valamit a raktár sarkában - az volt a "fejlesztő-labor", úgymond) - ám a gyártásra felhalmozott alkatrész készlet viszont szépen fogyott - feketén, persze.
Amikor kiszálltak hozzájuk egy kis készlet-ellenőrzésre, az üres polcok előtt a tulajok széttárták a karjukat, hogy "Jahh kérem, ezek elfogytak a gyártás-előkészítésben".
Voltak, akik több raklap komplett P1-es alaplapot hoztak be - hozzá a proceszorokkal, meg mindennel - úgymond "fejlesztéshez szükséges alkatrész" gyanánt - amit még a megérkezés napján feketén el is adtak, természetesen. Ha valaki kereste azokat - "hát kérem elfogytak a fejlesztésben".
A fináncok tehetetlenek voltak (pedig tudták, hogy ordas-nagy trógerség folyik ott) - na ennek vetettek véget a gyártás ellenőrzésének a durva szigorításával.
Annyira, hogy minden rohadt termékhez részletes anyagfelhasználási listát kellett lefűzni és kérésre bemutatni - amit (durva esetben) kijelőlt szakértőkkel ellenőriztettek, hogy valóságosak-e, vagy csak kamúról van-e szó.)
Most akkor tényleg arról vitatkoztok, hogy mennyire lehet hatékony egy szabálykövetésre programozott algoritmus olyan környezetben, amiben a humán szereplők leszarják a szabályokat? :)
A válasz: nem lehet és nem is lesz soha hatékony
Ha a kédést úgy fogalmazzuk meg, hogy hatékonyabb lenne-e a közlekedésünk, ha minden szereplője szabálykövetővé válna, akkor a válasz: igen.
Ergo teljesen mindegy milyen autopilotát programozol le, amíg nem mindenki szabálykövető, nem lesz "hatékony".
A vitát egyszerűen el lehetne dönteni, ha lenne olyan autópálya, ahol csak automata pilótával lehetne közlekedni. Magyarán okafogyottá válna a vita.. mivel egyértelművé válna milyen áron mit nyerünk (igen, nyernénk.. időt, pénzt energiát)
.. nézzük magát a jelenséget: van egy cég, amelyik (mindegy milyen okból) de megél a piacon, mert van a szolgáltatására igény... .. aztán megváltozik a piac és ez az igény megszűnik.. a cég vagy képes lesz váltani, vagy nem.. és akkor maga is megszűnik. Erre
utaltam a "magaskultúrával" is.. elméletileg 0 azaz teljesen zéró társadalmi hasznosságossága van a művészetnek. Pontosan mi
is a nemzetgazdaságossági haszna a "Nemzeti dal"-nak? Miképpen méred le a himnusz értékét a GDP-ben? Mi a piaci szerepe pl egy operaháznak? A balett megtérülő befektetés?
Az ilyen startupok szerepe, hogy mind a vásárlók, mind a startupot üzemeltetők lehetőséget kapnak a tapasztalatszerzésre, amiből
aztán vagy születik profit, vagy nem, de mindkét fél a saját tőkéjét kockáztatta. Ez hajtja előre a piacgazdaságot.. tekinthetünk erre
úgy is, mint piacgazdasági evolúcióra. A tévedés lehetőségének fenntartása nélkül nincs fejlődés... vagyis nem próbálhatóak ki a
pillanatnyilag szuboptimálisnak tartott üzleti modellek/technológiai megoldások. Vicces módon ez a diverzitás jelenti a piacgazdaság előnyét a tervgazdálkodáshoz képest.
Az időszakos visszaesések, veszteségek tanulópályára kényszerítik az adott gazdaság szereplőit, ami egy tervgazdaság szabályozott
(védett) keretei között lehetetlen. Igen.. még ha 10-ből 8 startup el is süllyed.. sőt utólag mindenki kívánja bárcsak sosem vágott volna
bele, de a maradék 1-2 már hozzáadott értéket termel... és ez a lényeg.. nem a 100%-os hatékonyság ;)
ez ettol sokkal egyszerubb. A Tesla autopilotja egy primitiv valami, kameraval csak elore nez, oldalra es hatra csak az ultrahangos szenzorokat hasznalja (tolatoradar).
Itt annyi tortent (ha tortent egyaltalan, mert szerintem nem az autopilot vezetett, ugyanis az veszhelyzetben bimbammol) hogy az oldalso szenzorok erzekeltek hogy kozeledik valami, aztan ennyi.
Az autopilot primitivsegere jellemzo hogy savvaltasnal siman kimegy a hatulrol nagyobb tempoval erkezo ele fektavon belul mert nem latja a szenzorokon. Autopalyan eletveszelyes.
...habár...annak se lehet pár hónapnál több hátra mert gondolom a cigi árusítást csak előbb fogják automatizálni mit a gépkocsi vezetést? (valami villanykörte orrú robot a pult mögött? ..vagy másként?)
arra meg azt olvasom itt, hogy a közeli jövőben meglesz.
1. Az info alapjan beepitik az algoritmusba a viselkedesmintat. Ezaltal az összes hasonlo helyen maskent viselkedik az autopilot.
2. A software-be beepitenek egy közlekedesi balesetstatisztikat, esetleg a veszelyes helyek listajat ... a memorian, vagy a kiertekelesen biztosan nem fog mulni, hiszen hatterben kell az adott utvonalszakaszhoz tartozo veszelylistat elözetesen kibogaraszni. Olyasmi, mint egy layer, ami a veszelyeket tartalmazza ...idövel egyre pontosabba valik, ill. alkalmazkodik az uj helyzetekhez (pl. atepitenek egy keresztezödest).
Nem nagy kaland, Bp.-en ez alap abban az arénában amit közlekedésnek hívnak.
Pár hónapja például egy taxi kínált meg, nem hiszem, hogy bármiféle önvezető robot ki tudta volna védeni. Kivágtam néhány képet a fedkam elég gagyi felvételéből, nem tudom mit belőlük aki nem volt ott.
A taxi a balrakanyarodósávban bukkant fel, kb. 80-al. Egy automata semmi rosszra nem "gondolt" volna, csakhogy én tudtam, hogy az a kanyarodósáv egy nem használt, lebontott területre vezet, tehát a taxi engem fog letolni, vagy telibevágja az oszlopot. Hab a tortán, hogy én is előztem, a jobb oldali sávban is voltak mellettem. Egy egészen apró kormánymozdulattal, félig átlendülve a másik sávba sikerült elkerülni a balesetet, így is szinte összeértünk. Persze az egész pár tizedmásodperc alatt zajlott le. Szerintem a Tesla ebben a helyzetben már nem tudott volna beavatkozni, mert nem ismerhette a taxis szándékát előre.
A németeknél 4 kajakiszállító cégnél fordultam meg. Ebből kettő 'startup', komoly forgalommal és már most 60 körüli informatikussal. ( és sírnivaló rendszerrel ). És nem csak ezek vannak, de a többit nem szedtem össze.
Étteremlánca egyiknek sincs. És mind a 4 végsősoron Rocket Internet cég, mind egy picit másképp adja el ugyanazt.
Ezekből talán ha 2 kell, de lehet, hogy annyi sem. Ha a realitás jelentkezik, akkor sok állástalan - amúgy javarészt nem túl jelentős - programozó lesz. A biteket nem lehet megenni.
Ilyet még nem csináltam, de tetszett az ötlet - rögtön el is újságoltam a főkönyvelőnek, hogy egy műszert be kéne tenni valami repi-reklám-faszomtudja milyen keretbe - mert el akarom bótolni egy kazánért.
Na ez volt a hiba... ha egy ezer dolláros műszerből nincs egy-két olyan darab, ami nincs leltárban, főleg, hogy te vagy a gyártója, akkor megette a fene a cégedet. A főkönyvelődnek meg igaza volt, hogyha akkora marhaságra képes vagy, hogy lepapírozz egy ilyet, akkor tényleg darwin-díjat neked.:-)
Nem az olaj a drága, hanem az, hogy olyan dolgokat termelünk drágán, ami fölösleges.
Ez is egy lufi, csak nagyobb kiterjedésű.
Amúgy meg: nyugdíj.
Otthon mindenkinek azt mondtam, hogy nem számítok rá. Voltak persze a komorak, akik megorroltak a manyupok einstandolásán, de hát aki 20 évre előre gondolkozik, magára vessen.
Itt, a németeknél sem számítok rá. :D Csak itt jobban fogok ezzel járni, mint otthon.
Különben is, a hosszú élet egyik bizonyított titka az aktív lét...
Pedig nem is drága az olaj. Érdekes, vagy nem? A zöldkomcsi mint ha mantrázta volna, hogy swédországban is ugyan az a rendszer van mint görögországban, a válság a perifériákon csak kezdődik de eléri a központokat is:
Miben különbözik a kutyanapközi fitness oktató a foximaxi* előadótól?
Miben különbözik a a pol-beat énekes meg a csasztuska szerző a mai sztárénekesektől?
Semmiben, mindkettő szórakoztatóipar, csak történelmi okokból az egyiket jobban utáljuk errefelé
(Én most már a másikat is utálom. Illetve mindig azt, ami épp a fülembe akar muzsikálni)
Nem ezen múlik a szocializmus-kapitalizmus verseny.
Inkább azon, hogy az élőlények jobban szeretnek fogyasztani, mint dolgozni-termelni, szimpatikusabb csapda.
De az is lehet, hogy thétának van igaza: az a pár mikrosecundum különbség messziről nézve nem számít. Mérési vagy kerekítési hiba
(persze ha verseny van, akkor ennyi időzítési különbség számít, logikai kapuknál hazard-jelenségnek mondanák. kis kezdőfeltétel-eltérésből komoly következmények a résztvevők számára, mert a mérkőzést nem kívülről nézik, azaz nézzük.)
inkább összefüggésekben gondolkodjunk és kezdjük az alapoktól :
a (valódi) szocializmus (amit hibásan fasizmusnak neveztél) egyetlen országban volt, de elpusztították a komcsik és a kapitalisták...
a kommunizmus sima hatalomátvétel volt, semmi köze nem volt az emberek jólétéhez, tehát nem nem tudták megvalósítani, hanem nem is akarták.
kezdetben a világbéke címszó alatt tudták elfogadtatni az "eszmét" a tömegekkel, aztán mire felébredtek a tömegek, már késő volt, mert könyörtelenül leszámoltak az "ellenzékkel" (a békért háborúzni, csak a hülyének nem tűnik fel az ellentmondás)
a mostani kapitalizmus a 2 vh után teljesedett ki, ami szintén átbaszással kezdődött, és működik ma is (multkor rámutattam pár alapvető hazugságára)
tömöre fogalmazva : a komenista elit a hatalmat bármikor pénzre válthatta, a kapitalista elit pedig a pénzét bármikor hatalommá válthatja (a tömegekkel szemben főleg a médián keresztül)
mindkettő elnyomáson alapszik, ettől függetlenül a kapitalista modell számomra is fényévvel élhetőbb a kommunistánál
Erdekes dolog törtent. Eddig a PV cellak >95%-a vagy kristalyos, vagy polysilicon alapu volt. A First Solar viszont annyira növelte a vekonyreteg (kadmium-tellurid) modulok hatasfokat (most ~22%), hogy arban sikerült alulmulnia a kinai gyartokat.
Ez azt is jelent(het)i, hogy egy minösegi ugras elött all (es tovabbi arzuhanas elött) a PV ipar.
A First Solar aszongya, hogy ~2020-ra a gyartasi önköltseg elerheti a ~15 $cent/Wattp erteket (ez mondjuk kb. 250-300 $/KWp eladasi modularat jelenthetne, ami a mostani ertek kevesebb, mint fele).