Mert az atkák egy része áttelel és akkor elkezd szaporodni. Sokkal eredményesebb ilyenkor védekezni, mint amikor már milliószám vannak.
A válaszoló erre célzott. Valamint valamiért ragaszkodik az Ortus-hoz, aminek a gyártói ajánlása valóban a tavaszt preferálja.
Tehát nem vagy teljesen elkésve!
A Flumite a kifejlett egyedeket nem pusztítja el, de terméketlenné teszi, azt inkább tavasszal érdemes használni.
Az Envidor az atkát minden fejlődési stádiumában elpusztítja, még tojás formában is. Ha erős fertőzés alakult ki, akkor ez a megoldás.
A Vertimec és a Zoom megint nem bántja a kifejlett atkát.
A Sanmite szintén minden atkát megöl, de eltűnt a kereskedőktől.
Még valami:
Egy atkaölő szert egy évben lehetőleg csak egyszer használunk! Általában nincs is rá szükség többször, mert az atkák eléggé helyben élő kártevők, ráadásul az ellenük használt szerek 4-5 hétig is hatnak.
A netet böngésztem dió és birsalmafa betegségei, és a védekezés után. Találtam ezt a cikket, és kissé hitetlen vagyok vele szemben. Tényleg nincs már mit tenni ebben az időszakban?
Egyik írja, hogy csak szüret után alkalmazható, a másik meg teljes időszakban ajánlja ugyanazt a szert...
Az internet nem felejt (sajnos):-(((
A NÉBIH adatbázisát szoktam használni, ha nagyon bizonytalan vagyok, vagy egymásnak ellentmondó információkat találok a neten valamelyik permetszerről:
Az is előfordult már, hogy a kiszerelésre írt információ szerint valamelyik gyümölcsfára nem volt javasolt a szer, de a NÉBIH-ből kiderült, hogy azóta megváltozott az okirat - hurrá!
A NÉBIH-nek egy hátránya van: néha 6-8 PDF is hozzá van rendelve egy permetszerhez, de abból nekem csak egy vagy kettő kell (no de melyik?). Ilyenkor a legfrissebbtől olvasok visszafelé, egyszer csak "megvan". (Mert néha csupán egy névváltozás miatt is kiadnak egy okiatot!). A "jó" PDF file-okat ki szoktam menteni a PC-re (persze néha ránézek, hogy nincs-e újabb).
Syngenta: Persze, hogy a saját cuccai! De ha neked éppen nincs olyan, akkor megkeresed, hogy milyen a hatóanyaga (mondjuk pl. réz), és kiveszel a szekrényből egy rezes cuccot:-). Ha pl. Neoram 37,5 WG-t ajánl, akkor a neten rákeresve kiderül, hogy ez rézoxiklorid. Ilyen pedig van sokféle, legfeljebb lehet rajta bogarászni, hogy mennyire változhat a rézterhelés. (És ettől még nem leszünk kertészmérnökök - én legalábbis soha:-)) ).
Topaz-t, és rovarölőt használok a fáknál is, így ez nem gond. Viszont milyen anyag nem mehet semmiképp tujára? (melyik permetezés maradékát ne permetezzem rá, amire érzékenyek?)
Azt néztem, letöltöttem a zöldségest, és ahogy olvasom, tavaly tök véletlen pont eltaláltam a paradicsom/paprika védelmét. Egészen a fagyokig termett mindkettő.
Téged a gyümölcs és zöldségkultúrák érdekelhetnek.
Dísznövényeknél meg ha nem viseled el a tetvesedést, amikor látod, akkor lerovarölőzöd. A gombák ellen meg a gyümölcsfák maradék szereit ráfújhatod.
Ha van tujád, akkor azt érdemes most májusban még 2x felszívódó és kontaktot is tartalmazó rovarölővel megkínálni, egyébként meg Topaz nevű gombaölővel folyamatosan fújogatni, és kondicionálni levéltrágyával és keserűsóval. Ez utóbbiakat meghálálja.
Rögtön szóba is hoztál még egy problémát. Szomszéd... na, nálunk a növényvédelem egyik szomszédnál se játszik. Egyik oldal tele burjánzó bodzával, meg néhány kezeletlen gyümölcsfával, a másik oldal meg babér(szerű) sövény tele rovarokkal, csigákkal.
Keresgélés a neten: elég bosszantó tud lenni, amikor más van írva a vegyszer dobozára, más a netes adatlapra, és mást mond a boltos, akitől veszem a vegyszert... Az évi rendszeresen valahova a sorok közé, a 18. oldalra elrejtve. A növények felsorolása se egyezik. Egyik leírásban benne van pl. a kajszi, másikban nincs. Egyik írja, hogy csak szüret után alkalmazható, a másik meg teljes időszakban ajánlja ugyanazt a szert...
Legegyszerűbb lenne, ha környéken dolgozna valami növénydoki, vagy kertész, aki tényleg ért hozzá, és hetente, kéthetente ránézne a kertre. Szívesen meg is fizetném, de nem találtam a környéken ilyet. Akit találtam, az meg 1-1 alkalommal 15000 Ft-ot akart kérni. Na, azt meg az ért mégse.
Vagy ha lenne valami olyan táblázat, amiben növényre, időszakokra lebontva össze lennének gyűjtve a jellemző betegségek, és ellenszerek. Az is sokat segítene.
Persze az általam idézett körtés link a 114. oldaltól indul és a 129. oldalig tart, szóval mindössze 16 oldal. Az egérrel lehúzva a jobb oldali görgető sávot, hat másodperc múlva bukkan fel a legörbült körtehajtás képe.
Ez a topic közel 25.000 hozzászólást tartalmaz. Ezek közül hatvanban fordul elő a hajtáshervasztó kifejezés.És nyilván nem a kérdések között, hanem a válaszokban. És ha holnap megint felteszi valaki a "görbe hajtás" kérdést, akkor bizony könnyen megkaphatjuk azt a választ, hogy "éppen tegnap tárgyaltuk meg", vagy "olvass vissza!" . Nekem a visszaolvasásról amúgy sincsenek jó tapasztalataim; ha most estem be a topicba, olvassak el 25000 hozzászólást? Ha nem tudom, hogy milyen kártevő vagy kórokozó támadta meg a fáimat, akkor nem kereshetek rá a hajtáshervasztó szóra (hiszen még nem ismerem a szót:-( ).
Ahogy egyik kolléga írta nemrégen, több irányból érdemes fejlesztenünk a tudásunkat:
- topictársak segítsége
- keresgélés a neten
- saját tapasztalatok
A pusztulásnak induló növények, a kukacos, rohadt gyümölcsök akár kényszerpályára is állíthatják az embert (növényvédelem). Persze elég súlyos a mérleg túloldala (is): idő, pénz, munka, törődés, időjárás, szomszédok, érdeklődési kör...
Valahogy kialakul (hogy béke legyen a lelkünkben:-) ).
Az a baj, hogy felét nem is értem annak, amit ír. Nem is szeretnék ilyen mélységbe belemenni. Én kb. annyit értek a dologból, hogy "így néz ki", akkor "ezzel kell permetezni".
Igen egy kis kertet le lehet hátival is. De 80 gyümölcsfa 250 tő szőlő és kb 40-50-tő bokros gyümölcs már kicsit problémásabb lenne háti permetezővel az én koromban........hát kicsit húzós lenne.
Pedig ez egy nagyon jó cikk és nem 124 oldalas. Tanulni lehet belőle. Érdemes megjegyezni a helyét, mert a körte növényvédelmével kapcsolatos szinte összes dolog benne van.
Én egy Cifarelli légkeveréses motoros permetezővel permetezek ezzel nagyon nehezen tudnák úgy permetezni hogy megfollyon a permetlé. A légkeverésnek köszönhetően bejut a fák réseibe is szer. Abban igazatok van hogy kézi pumpás permetezővel ha az ágak közelébe tartjátok megfolyik a permetlé nincs mit tenni és belátom igazatok van hogy a megfolyásig kell különben nem menne be a résekbe. De én pocsékolásnak tartom hogy annyit szórjak rá a légkeveréses permetezővel hogy follyon a szer.
Köszönöm, hogy google-ztál, de ettől a 124 oldalas tanulmánytól nem lettem okosabb. Nem szeretnék kertészmérnök lenni, a latin neveket se szeretném megtanulni. Időm sincs végigbogarászni ekkora anyagot, és az érdeklődési körömtől is eléggé távol áll.
Pedig pont az benne a lényeg, hogy befolyjon a repedésekbe... ahol telelnek a lárvák, el vannak bújtatva a peték. A gombák áttelelő képletei sem a felszínen találhatók.
És mivel a lemosó permetszer minden összetevője kontakt hatású, muszáj hogy bejusson a résekbe.
Az meg, hogy a megfolyó permet lemossa a hatóanyagot, az hogy jön össze azzal, hogy a szer elvileg mindenütt ugyanolyan töménységű? A megfolyás után maradt felszíni nedvességen is...
Nekem az a stratégiám, hogy a tavaszi lemosózást egy kis szögben porlasztó fúvókával, kis nyomáson végzem, így van idő szépen körbejárni az ágakat. Eddig még nem sikerült megoldani, hogy kapjon is mindenhol, és ugyanakkor ne folyjon meg. Úgy voltam vele, hogy inkább folyjon, mint kimaradjon. Ahogy növekedtek a levelek, és záródott a lomb a fákon, úgy váltottam szélesebben szóró fúvókára, és nagyobb nyomásra. Így a kisebb méretű, és nagyobb sebességű cseppek jobban be tudnak keveredni a levelek közé, és talán nagyobb százalékban fednek. (sima kézi pumpás, nem motoros permetező) Ez így elfogadható módszer?
Tanuló kertészként lenne pár kérdésem. Keresgéltem a hozzászólások közt, de nem igazán találtam választ.
Elég sok féle növény van a kertemben. Alma (vagy egy golden is), körte, cseresznye, meggy, barack, málna, eper, ribizli, egres, paprika, paradicsom, rózsa, és még pár egyéb növény. Csak néhány éve maradt rám a növényvédelem kérdése, így néha tanácstalan vagyok.
Tavaszi lemosózáshoz: Vegesol eRes-t használtam. Eddig úgy tűnik, hogy bevált.
Azóta mospilán, decis, thiovit és chorus volt permetezve.
Tudom, hogy nem optimális akkor permetezni, amikor "idő van rá", jobb lenne akkor, "amikor kell", de ez nem jön mindig össze munkahely, és egyéb elfoglaltságok miatt. Ami inkább tervezhető, hogy minden második hétvégén tudok időt szakítani a teljes kert permetezésére.
Hogyan tovább? Jellemző a kertben a barackfák levélfodrosodása, moniliája, és elég sok a gond a levéltetvekkel is.
Rovarok ellen mospilan, karate, és decis felváltva, lenne a terv. (mikor melyik növényre, melyik ajánlott? Decis meddig mehet barackra? Blokkokban, azaz 2-3 permetezés egyikkel, aztán váltás, vagy egyszer egyik, egyszer másik, vagy rovar/időszak függő?)
Barack levélfodrosodás, és alma/körte varasodás ellen a score+thiovit menne. Szükség lesz ezek mellé még valamire?
Egyik körtefa szokott olyat csinálni, hogy némelyik friss hajtás vége egyszerűen lekonyul, és tönkre megy. Néha a levelek és a szár is megfeketedik itt. Ezt mi okozza, hogy lehet megelőzni?
Cseresznyefán láttam a napokban, hogy a termés egy része kicsi maradt. Van olyan, hogy egy komplett csokor, de van olyan is, hogy egy csokron belül néhány szépen fejlődik, néhány viszont maradt kb. fél cm átmérő környékén. Ezek könnyen le is választhatók a csokorról. Ezt mi okozhatja? Cseresznyelégy ellen megfelel, ha a mospilán, karate, decis megy felváltva?
Fóliában van paprikám, és néhány paradicsom. Fólián kívül is lesz még paradicsomom, és talán néhány tő uborka. Ezekhez tavaly amistar-t használtam, de ez ugye nem olcsó. Tudtok valami olcsóbb alternatívát általános védelemre, és paradicsom/uborkavészre? Fontos ezeknél az 1 hétnél rövidebb évi.
Levéltrágyát mikor, és melyik növénynek adjak, ha kell egyáltalán? Melyik nem kaphat a fentiek közül?
Nekem úgy tűnik, hogy ez a "koktél" egy karikatura -valakinek nem akartad nyíltan megírni, hogy legyen óvatosabb és ne használjon minden apróságra vegyszert. Jót mosolyogtam mikor a kiegészítő adalékokat is megírtad ...
De ha lenne, aki komolyan vette, annak ajánlom Kapa Bácsi intelmeit.
Ma végre elállt az eső, ezért egy dithane + vegesol eres kombót fújtam a paradicsomra.
Maradt még a permetezőben, ezért a sütőtök és a cukkini is kapott.
A kérdés az, hogy a dithane a kabakosoknál nincs engedélyezve, (bár, írják hogy zöldségekre is jó, uborkára lehet, ami kb. hasonló növény) ezt most nagyon elcsesztem?
Ha nem csesztem el nagyon akkor kb. mennyit kell várni szerintetek? Elvileg mindegyik kontakt szer, tehát nagy baj nem lehet, ugye?
