Van, amit csak akkor tudsz igazán jól csinálni, ha komolyan veszed.
Azt viszont nem szeretem, ha olyan emberek akarják nekem megmondani a tutit, akik kertészet témából egyedül a szőlő rovatba irogatnak(amúgy inkább a filozófia, vallás, HUSZ, és politika témában vannak otthon), szőlőt csak akkor látnak, mikor a tecsó polcáról leveszik, boruk van de szőlőjük nincs, vagy ha van akkor sem ők művelik!
- Egy újszülöttnek minden vicc új. (hihi) Emlékszel a harminc év előtti állapotokra, vagy jártál akkor az ángliusoknál? Na, én ahhoz viszonyítom a mai helyzetet.
Ja, és az okinavai Zalagyöngye és Zweigelt telapítéseket kihagytad. (hihi)
Amugy mit hallottal Dania, Svedorszag, vagy Hollandia boraszatarol? Tölünk veszik az extrem koran erö rezisztenseket Freiburgbol. Mar lassan tiz eve.
Svedorszagnak nincs bortörvenye, de iden elertek az 5000 hektart es szep borokat keszitenek.
A szölötermesztes vezetöje (a fönököm) Oroszorszaggal targyal jo ideje, akik millio szamra rendelik tölünk az oltvanyokat es a gepeket. Nekik egy a fontos, olyan müvelesmod ami gepesithetö es sok termest hoz, mert vodkanak fözik ki a cefret.
Iden ketszer volt tölünk az intezettöl egy negyfös küldöttseg Kinaban. Kina is beszall a szölötermesztesi agazatba. Probanak telepitettek egy 1200 hektaros területet egy falu hataraban es termeszetesen "tölünk", nemetektöl vettek a know-how-t es a felszerelest.
Tavaly voltam egy egyhetes konferencian Bajoroszagban, ahol a legnagyobb szöleszeti es boraszati eszközöket gyarto cegeknel jartunk. Nyomulnak a nemetek, mert azt akarjak, hogy ök adjak el nekünk a technologiat, ne az olaszok.
Tavaly elmeseltem ezt a magyarorszagi intezetek vezetöjenek, hogy miert nem nyomulunk mi magyarok, ezeken a kiaknazatlan piacokon? Kinevettek...
Senki nem tud ezekröl a lehetösegekröl es senkinek egy nincs egy forintja sem arra, hogy akarcsak Ausztriaba kiutazzanak egy evben egy konferenciara, hacsak nem sajat zsebböl finanszirozzak. meseljem tovab... ?
- Harminc éve még vicc volt Anglia szőlészetéről beszélni. Ma 1400 hektárnyi területen, 400 termelő osztozik. Fő fajták, (német hatásra) Rizlingszilváni, Reichensteiner, Bacchus, Schönburger, Huxelrebe, de megjelent a Chardonnay és a Pinot noir is.
Az az ember a kártékony amelyik nem tud változtatni akkor sem ha látja, hogy amit csinál az nem vezet sehova. Az ilyen ember tényleg kihalásra van ítélve.
Magadra ismersz? Te is és a veled egy követ fújók is tolják azt a szekeret amiről már rég kiderült, hogy nem megy sehova... mégis toljátok. Pancsolás, bagatelizálás, hihizés... inkább termesztenétek krumplit azzal kevesebb kárt okoztok.
Mi talán a traminivel kísérleteztünk a legtöbbet az elmúlt tíz év során. A tőketerhelés volt 0.5-1.5kg között, szüreteltük 19-23 mustfokkal, volt egséz fürtüs préselés és héjon erjesztés, volt üvegballonban és volt fahordóban.
A cifra, díszes álarc alatt azt értem, hogy mivel a tramini jól megőrzi a fajtajellegét akár nagyobb terheléssel is, ezért sokan a mennyiség felé mennek el, és hígabb, vékonyabb bort készítenek a traminiből. Sokan reflexszerűen gyorsan elkészülő, friss, ropogós, reduktív bort készítenek traminiből, mert az a sztereotíp reflex, hogy bukéborból ilyent kell készíteni.
A tramininek az az átka, hogy nagyon könnyen felveszi ezt a bukés, illatos, behízelgő fajtajelleget, ezért a termőhelyet jobban tükröző, drágább, munkásabb, kockázatosabb és lasabb technológiákat kevesen erőltetik.
Az eddigi legjobb eredményt amúgy nekem 1kg körüli terhelésnél, 20.5-es mustfokkal, több napos héjon áztatás, 10 hónapos fahordós érlelés és 1-2 év palackos érlelés adta. 2001-ben és 2002-ben 10-14 napig áztattuk héjon, az olyan cseres lett elsőre, hogy ihatatlan volt. Idén megkóstoltam két ilyen palackot és eldobtam a hajam. Szóval én azt mondom, hogy bátran a héjon áztatással vagy akár héjon erjesztéssel és tartással (akár 30-40 napig is) csak után hagyni kell kilógnia magát hordóban és palackban.
A legnagyobb titok a traminivel persze a sav. Sokan savas rizlinggel vagy más fajtával pancsolják fel az ellágyult traminijüket (így lesz mandula utóíze egy tramininek). A savakat pedig úgy lehet jól megőrizni, hogy eleve árnyékosabb helyre ültetjük a szőlőt, esetleg hagyunk a tőkék között gyümölcsfákat és nagyon óvatosan levelezünk.
Szia! A Gerbaud-i borszalonon nyilatkoztál olyasmit a traminival kapcsolatban hogy: a Tramini fajtában nagyon sok van, csak le kell előle bontani a nőies, díszes, cifra álarcot. Szeretném tudni, mivel nekem is kedvenc fajtám és már több éve "sikeresen" mindig más és más bort sikerül belőle készítenem, mit is jelent ez a "lebontás" pince ill. szőlészeti-technológia szempontjából. Vagyis hogyan bontod le a cifra álarcot (tudom általában Somló felülírja a borok karakterét, de ezen kívül van-e még valami más is a tarsolyban - ha nem titok..)?
- Aki akar kapáljon. Aki akar használjon gyomirtót. Vagy kombinálja a kettőt. A természet 150.000 év alatt úgyis regenerálódik. Persze ehhez az kell, hogy minden huszonöt kg-nál nagyobb élőlény kihaljon. Erre is jó esély van úgy 100 millió évenként. Még 35 van hátra. Csaxólok.(hihi)
Bizony, a zárt gyepbe nem tud behatolni a parlagfű, ezért is szereti a rendszeresen kapált szőlőt. Ha hagyják a szőlőben bezáródni a gyepet, akkor onnan is eltűnik.
Sokkal rohadtabb adventív gyomnövény a selyemkóró (selyemfű), ami a zárt gyepben is megjelenik, majd minden mást kiszorít. Az alföldön néhol már katasztrofális mértékben. Sajnos, a méhészek szeretik, mert jól mézel.
Állítólag parlagfűallergia ellen jó egy kis parlagfüvet enni. (??)
Annyiban hadd mondjak ellent, hogy a bor izgalmas mivoltát ugyan tényleg a fogyasztó tudja eldönteni, azonban ennek csak egy elég szűk rétegben van jelentősége, amikor ez a bizonyos fogyasztó bort vásárol. A mennyiségek sosem a kifinomult vinotékákban fogynak, és ezzel párhuzamosan nem is az izgalmas, hanem elsősorban az olcsó borok tudnak volument fölmutatni. Aki két és fél euróért vesz Beerenausleset, az nyilván nem a (BZoltan-i értelemben vett :) izgalmat keresi, hanem helyette a marketinggépezet egzotikusnak, ritkának beállított termékét találja meg. Amelyet, ha lehetne, bizonyosan Kínában készítenének.
Van valakinek tapasztalata a szölö sorok közötti talajtakarásról. Gondolok itt a falevelek lemulcsázott szőlővesző használatára. Van két sor málnám és tavaly diófalevéllel letakartam a a területet és nagyon kedvezőek voltak a tapasztalatok.
