3. Azt hiszem a magyar vidéki zsidóság is fizetett volna az életért, ha tehette volna, de nem tehette. A halál várt rá, mert Horthy ezt akarta. Lehet, hogy voltak korrupt dánok, de legalább kimentették a zsidóikat Svédországba.
5. Kommunista történészek? Talán csak történészek és nem holokauszt-tagadó, mint Davig Irving, a példaképed.
1.A zsidóellenes törvények ellenére mégis hozzánk menekültek a környező országokból akik tehették.
Az akkori amcsi nagykövet leírta mi volt a törvények célja(kifogni a szelet a nácik vitorlájából.)
1942.dec.5-én a magyar kormány elutasította Berlinnek azt a "kérését",hogy Magyarországon is kötelezővé tegyék a sárga csillagot.Elutasítóan reagált kormányunk a zsidók keletre történő kiszállításának kérdésében is.
3.Olyan egyéni akció mint pld.1944.jul 17-én Ferenczy László csendőr alezredes tett,mikor Hatvanban utol érte és visszahozta a kistarcsai internáltakat?
(Mégis kivégezték 46-ban Stern Samu,Berend Béla,Freudiger Fülöp tanúvallomása ellenére,a kommunisták akkor sem szerették a tőlük különbeket.)
2.Szóval Magyarország volt az a megszállt ország,amely páncélosokkal és védett házakkal védte állampolgárait.Ez nem egyéni mentés,ez több.Mégis egynémely magyarországi zsidó veszi a bátorságot és lefasisztázza mai napig a magyar nemzetet,és egy személyben tartja a holokauszt felelősének!!!
3."Dániában a királyi család állt az ellenállás élére... Híres sztori, csodálkozom, hogy nem ismered."
7. old.: "A dán ellenállás hatalmas pénzösszegeket vett el a zsidóktól, akiket svédországi menedékhelyükre szállítottak a helyi német flottaparancsnokság szemethunyásával. " 29"
29. lábjegyzet: "1943 őszéig a dán zsidókat nem háborgatták. Dr Werner Best SS-tábornok, a dániai németBirodalmi Főmegbízott * szabad kezet adott Georg Ferdinand Duckwitznak a koppenhágai német nagykövetség tengerészeti attaséjának, hogy bármit megtehessen, ami szükséges volt a zsidók tervezett deportálásának megakadályozásához.Duckwitz Svédországba repült,A svéd miniszterelnök biztosította, hogy amennyiben a dán zsidók elleni akció megkezdődik, Svédország elvben kész lesz befogadni őket.A helyi német haditengerészeti parancsnokság figyelmeztette a dán ellenállást a zsidók közelgő végzetére, leállította a német parti őrséget, és behunyta a szemét a mentőakció felett.
Források.Mordecai Paldiel, The Righteous Among the Nations (Jerusalem: Yad Vashem; New York:Collins, 2007), pp.105–109Leni Yahil, The Rescue of Danish Jewry: Test of a Democracy (Philadelphia: Jewish Publication Society of America, 1969), pp.261–65, 269.
Az alábbi dán életrajzi könyv címe: "A jó német. G.F. Duckwitz, a dániai zsidók megmentője"Világ igaza.
1. Tudtommal Dánia, Csehország, Franciország, Norvégia, Benelux sosem rendelkezett zsidótörvényekkel.
3. A felsorolt országokban egyedül Franciaországban volt hozzánk hasonló méretű zsidóság, így más volt a helyzet. Rengeteg egyéni akció volt a mentésekben ott is (bujtatások stb.).
2. Lakosságarányosan Budapesten volt a legtöbb zsidó (hivatalosan 23,9 %, valójában 30 % felett) összehasonlítva a felsorolt államokkal. Dániában, Norvégiában párezer zsidó volt, Csehországban, Hollandiában, Belgiumban 100-100 ezer, Franciaországban többszázezer.
3. Dániában a királyi család állt az ellenállás élére. A király Dávid-csillagot tett a ruhájára, mely példát dánok tízezrei követték, így akadályozva a zsidók deportálását. Valamint tömegesen mentették át a párezer zsidójukat Svédországba. Híres sztori, csodálkozom, hogy nem ismered.
4. Párizsban él ma is legtöbb európai zsidó.
5. Horthy -ezt több történész is kifejtette már - tudta, hogy a háborút elvesztettük, azért mentette meg a fővárosi zsidóságot, hogy háború után háborús bűnösként ne vonják felelősségre. Valószínűleg erre garanciákat kaphatott a zsidó szervezetektől, mivel megúszta. Sőt a háború zsidók támogatták anyagilag az emigrációban. Miközben a vidéki zsidóságot hagyta veszni.
6. A védett házakban élők (már akit nem öltek meg a nyilasok és nem halt éhen) elsősorban Wallenbergnek, Perlascanak és több más külföldi diplomatának köszönhetően menekültek meg.
Emlékezzünk az óriásokra, akiknek hazaszeretete és költészete ma is csodálatra késztet. (és mindig amikor olvasom)
Radnóti Miklós NEM TUDHATOM
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály; annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát; az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem, az bakterház s a bakter előtte áll s üzen, piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában komondor hempereg; és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, ím itt e kő, de föntről e kő se látható, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
Nem csak azokra. Itt nem a betérésről, nem betérésről van szó. A vallás iszonyúan eljelentéktelenedett, csakúgy mint a keresztényeknél. Vannak, akik mindenáron közénk akarnak tartozni. Zsidónak hazudják magukat, mert ettől bizonyos előnyöket remélnek. Én csak röhögök az ilyeneken. Legalább olyan szánalmas, mint amikor egy zsidó svábnak vagy hazudja magát.
"A II. világháborúban (és már korábban is zsidótörvényeknél is) a zsidóság joggal érezte úgy, hogy Magyarország elárulta, cserbenhagyta, kifosztotta, megcsonkította, majdnem teljesen elpusztította."
A magyarság nem érezhette úgy,hogy a zsidóság elárulta,kifosztotta,megcsonkította a magyarságot,tekintettel az őszirózsás és a tanácsköztársaságbeli szerepükre?
Schwezoff Dávid szeptember végén készített stratégiai tervében azt állította, hogy a látogatók számához képest indokolatlanul kevés pénz folyt be a Dohány utcai zsinagóga jegybevételeiből
Magyarországon ma a leggyakoribb indíték a betérésre a vegyes házasság: a már létrejött és a leendő egyaránt. Mindkét helyzet szerencsétlen a zsidóság szempontjából, és mindkettő magában hordja a kudarcot, ha a betérés csak formális. A betérés mint a vegyes házasság katalizátora, abszurdum. Ha viszont a vegyes házasságban élő, nem zsidó asszony – akinek így a gyermekei sem zsidók – komoly, alapos mérlegelés után határozza el, hogy ha már zsidó férfihoz ment feleségül, életét a zsidósághoz köti, akkor a rabbik manapság enyhébb elbírálásban részesítik, hiszen a vegyes házasság de facto már megtörtént.
Ez is úgy megy, mint a kazároknál??? Semmi közük a zsidó fajtához de felveszik, nem az iszlám, hanem a zsidó vallást és zsidóvá válnak??? Tehát ha én felveszem a zsidó vallást, akkor már zsidó is leszek??? Hogy van ez valójában???
Varsányinak az édesanyja zsidó, ezért a főrabbinátus kritériumának megfelel. Azonban az izraeli belügyminisztérium azt állítja, Varsányi nem zsidó, mert édesanyja áttért a kereszténységre.
De csak majdnem és az akkori vezetők nem áldozták fel életüket a német pusztítás láttán:((( A tehetős zsidók meg szabadon távozhattak az országból, idézte a korabeli, hiteles német jegyzőkönyvekből és levelezésekből Szaniszló!!!
A neológia, mint vallásmegújító irányzat, mozgalom segített abban, hogy a modern zsidó ember az ortodox irányzattal szemben a mindennapi élet szempontjából praktikusabban, könnyebben élhessen zsidóként. Nyilvánvalóan ez az irányzat sem támogatta soha a zsidó vallás, hagyományok feladását.
A Holocaust miatt lett elrontva az egész.
A Holocaustig a magyar zsidóság döntő többsége a magyar nemzet szerves részének gondolta magát, támogatta az igazságtalan Trianon utáni revizionista törekvéseket, nagy részt vállalt a Trianon utáni 20 év példátlan gazdasági fejlődésében.
A II. világháborúban (és már korábban is zsidótörvényeknél is) a zsidóság joggal érezte úgy, hogy Magyarország elárulta, cserbenhagyta, kifosztotta, megcsonkította, majdnem teljesen elpusztította.
