Láttam, és gyomláltam is. Faszán föl lehet tekerni a kezedre, és gyökeresedési csomóponttól-csomópontig haladva szépen ki lehet szaggatni. Harmad hektár gyalogművelésű szőlőnk volt gyerekkoromban, két délelőtt kigyomláltam. Azóta majd' egy hektár szőlőm van, és semmiféle öldöklő küzdelemre nem kényszerít ez a gyom (igaz, csak az új telepítést gyomlálom), mert akkoribban nem volt rotakapánk, ami talán az emberiség legnagyobb találmánya a szeletelt kenyér óta. Btw. a gyomlálás négykézláb történik, tehát gyerekkoromban kb. annyira lehettem a földtől, mint manapság, négykézlábra állva.
Amit szar gyomlálni, az a Tarackbúza - na azt tényleg csak beszakítani lehet, meg a Juszap - annak még a gyökere is tüskés.
Teljesen egyetértek! Én a gyümölcsösömben akkor szoktam rotálni, ha 3-5 cm-es a gyom, vagy eső után, vagy ha metszéskor nagyon letaposom. Idén a száraz időszakban ugy másfél hónapig semmi gyom nem kelt ki, bezzeg a szulák nem kérette magát. Szerencsére nem volt nagy teröleten igy hetente egyszer kikapáltam. Persze, ha egy szálat elvágtam kapahegy mélységben, utána ott bokrosan tört megint a felszínre.
Az az. Gyüjténynek is nevezik és ha jó magasra felfut a kulturnövényen, még le se kell hajolni a cibáláshoz. Igaz nem sokat használ vele az ember. Persze aki hetente, kéthetente kapálja a szőlőjét (egy tenyészidőben 10-20 alkalommal), annál nem tud elhatalmasodni.
Az Apró szulák (alias Gyűjtény) egyébként kapált szőlőből legkönyebben gyomlálással távolítható el. És nagyon jól gyomlálható (gyerekkoromban rengeteget csináltam).
A tőkétől kb. 1 méteres sugarú körben ássál le 25-30 cm- re, ez egy ásónyom, és tedd bele az árokba a trágyát. Ha már ennyit fáradtál, akkor kálium- foszfor- magnézium műtrágyát is szórjál rá.
-A specialistáké a pálya. A polihisztorok szívhatnak. (hihi) A kutyát sem érdekli, hogy el tudsz-e ültetni egy tőke szőlőt, elő tudsz-e húzni egy ajtót, vagy le tudsz-e vezényelni egy szüretet. A duma a fontos. Hál' istennek csak(?) itt a zindexen.
Úgy látom, számodra túl hosszú és bonyolult volt a válasz, lerövidítve:
1. A gyomok elvonják a vizet és a tápanyagot a szőlőtől és egyéb haszonnövényektől. Többek között. A szulák egy gyom.
2. A mechanikus gyomirtás, pl. kapálás.
3. Meg lehetett volna előzni a szulák elszaporodását, nyilvánvalóan. De előfordulhatnak olyan időszakok, amikor az embernek pont nincs ideje a szuláknál fontosabb dolgokra sem. És a megerősödött, több éves szulák nem olyan növény, hogy néhány kapálás kivégzi. A gyomirtás után a frissen kelőket már igen. Ezt csak azért írtam le itt ismét mások után, hogy hátha egyszer megérted.
Ezt a szulákkal én is megerősíthetem, glifozáttal nagyon jól gyomirtható. Persze, nem a tarackra írt töménységgel.
Elég volt egy olyan év, amikor jobban volt ideje magot érlelni, aztán 2 év alatt annyira megerősödtek a gyökerek, hogy rotálás után 2 héttel helyenként totálban folyófüves volt mindkét gyömölcsösöm. Innentől aztán vége volt, kivehettem volna ugyan egy hónap fizetés nélküli szabadságot fél méter mélyen felásni a telkeket, ehelyett virágzáskor háti permetezővel, irányított módon, csak a hajtásokra célozva végigmentem rajtuk, legalább 95 %-ban kipusztult, azóta megint csak kezelhető mennyiségben van.
Van, amit csak akkor tudsz igazán jól csinálni, ha komolyan veszed.
Azt viszont nem szeretem, ha olyan emberek akarják nekem megmondani a tutit, akik kertészet témából egyedül a szőlő rovatba irogatnak(amúgy inkább a filozófia, vallás, HUSZ, és politika témában vannak otthon), szőlőt csak akkor látnak, mikor a tecsó polcáról leveszik, boruk van de szőlőjük nincs, vagy ha van akkor sem ők művelik!
- Egy újszülöttnek minden vicc új. (hihi) Emlékszel a harminc év előtti állapotokra, vagy jártál akkor az ángliusoknál? Na, én ahhoz viszonyítom a mai helyzetet.
Ja, és az okinavai Zalagyöngye és Zweigelt telapítéseket kihagytad. (hihi)
Amugy mit hallottal Dania, Svedorszag, vagy Hollandia boraszatarol? Tölünk veszik az extrem koran erö rezisztenseket Freiburgbol. Mar lassan tiz eve.
Svedorszagnak nincs bortörvenye, de iden elertek az 5000 hektart es szep borokat keszitenek.
A szölötermesztes vezetöje (a fönököm) Oroszorszaggal targyal jo ideje, akik millio szamra rendelik tölünk az oltvanyokat es a gepeket. Nekik egy a fontos, olyan müvelesmod ami gepesithetö es sok termest hoz, mert vodkanak fözik ki a cefret.
Iden ketszer volt tölünk az intezettöl egy negyfös küldöttseg Kinaban. Kina is beszall a szölötermesztesi agazatba. Probanak telepitettek egy 1200 hektaros területet egy falu hataraban es termeszetesen "tölünk", nemetektöl vettek a know-how-t es a felszerelest.
Tavaly voltam egy egyhetes konferencian Bajoroszagban, ahol a legnagyobb szöleszeti es boraszati eszközöket gyarto cegeknel jartunk. Nyomulnak a nemetek, mert azt akarjak, hogy ök adjak el nekünk a technologiat, ne az olaszok.
Tavaly elmeseltem ezt a magyarorszagi intezetek vezetöjenek, hogy miert nem nyomulunk mi magyarok, ezeken a kiaknazatlan piacokon? Kinevettek...
Senki nem tud ezekröl a lehetösegekröl es senkinek egy nincs egy forintja sem arra, hogy akarcsak Ausztriaba kiutazzanak egy evben egy konferenciara, hacsak nem sajat zsebböl finanszirozzak. meseljem tovab... ?
- Harminc éve még vicc volt Anglia szőlészetéről beszélni. Ma 1400 hektárnyi területen, 400 termelő osztozik. Fő fajták, (német hatásra) Rizlingszilváni, Reichensteiner, Bacchus, Schönburger, Huxelrebe, de megjelent a Chardonnay és a Pinot noir is.
Az az ember a kártékony amelyik nem tud változtatni akkor sem ha látja, hogy amit csinál az nem vezet sehova. Az ilyen ember tényleg kihalásra van ítélve.
Magadra ismersz? Te is és a veled egy követ fújók is tolják azt a szekeret amiről már rég kiderült, hogy nem megy sehova... mégis toljátok. Pancsolás, bagatelizálás, hihizés... inkább termesztenétek krumplit azzal kevesebb kárt okoztok.
Mi talán a traminivel kísérleteztünk a legtöbbet az elmúlt tíz év során. A tőketerhelés volt 0.5-1.5kg között, szüreteltük 19-23 mustfokkal, volt egséz fürtüs préselés és héjon erjesztés, volt üvegballonban és volt fahordóban.
A cifra, díszes álarc alatt azt értem, hogy mivel a tramini jól megőrzi a fajtajellegét akár nagyobb terheléssel is, ezért sokan a mennyiség felé mennek el, és hígabb, vékonyabb bort készítenek a traminiből. Sokan reflexszerűen gyorsan elkészülő, friss, ropogós, reduktív bort készítenek traminiből, mert az a sztereotíp reflex, hogy bukéborból ilyent kell készíteni.
A tramininek az az átka, hogy nagyon könnyen felveszi ezt a bukés, illatos, behízelgő fajtajelleget, ezért a termőhelyet jobban tükröző, drágább, munkásabb, kockázatosabb és lasabb technológiákat kevesen erőltetik.
Az eddigi legjobb eredményt amúgy nekem 1kg körüli terhelésnél, 20.5-es mustfokkal, több napos héjon áztatás, 10 hónapos fahordós érlelés és 1-2 év palackos érlelés adta. 2001-ben és 2002-ben 10-14 napig áztattuk héjon, az olyan cseres lett elsőre, hogy ihatatlan volt. Idén megkóstoltam két ilyen palackot és eldobtam a hajam. Szóval én azt mondom, hogy bátran a héjon áztatással vagy akár héjon erjesztéssel és tartással (akár 30-40 napig is) csak után hagyni kell kilógnia magát hordóban és palackban.
A legnagyobb titok a traminivel persze a sav. Sokan savas rizlinggel vagy más fajtával pancsolják fel az ellágyult traminijüket (így lesz mandula utóíze egy tramininek). A savakat pedig úgy lehet jól megőrizni, hogy eleve árnyékosabb helyre ültetjük a szőlőt, esetleg hagyunk a tőkék között gyümölcsfákat és nagyon óvatosan levelezünk.