viszont a szuláknak nincs olyan termése és lombozata mint a szőlőnek. A tápanyag és vízigényük közötti különbség szerintem olyan mintha egy egér miatt aggódnánk az istálóban.
Normál talajban (kivéve persze a Somlót :), a szulák nagyjából olyan mélységig megy le, mint a szőlő. Nem feltétlen az első évében, de idővel. Ezekről volt szó a gyomirtással kapcsolatban.
Nem szabad azért egy kalap alá venni a kizárólag gyomirtással tisztán tartott és az alkalmilag, vagy max. évi 1 alkalommal gyomirott területet.
A glifozát talajt érve gyorsan hatását veszti, normál használatnál még eső sem tudja annyira lemosni, hogy 1 cm-nél mélyebb részt - időlegesen - halottá tegyen.
Azt én is megfigyeltem már, hogy a földre hulló, gyomirtóval kivégzett növények a talajra kerülve hosszabb esős időben, vagy pláne a tél folyamán elég szépen elkezdenek bomlani. Beforgatva ez feltételeztően még gyorsabb lenne.
Ebből csak arra lehet következtetni, hogy a gyomirtó lebomlása után a növényt annak rendje-módja szerint felfalják a gombák.
Szerintem is itt az igazság, nem szabad kizárólag a gyomirtókra hagyatkozni, de ha nincs más hátra, hát előre, a gyomirtás fényes ösvényén! :)
A linkelt cikket még fordítógéppel sem tudtam teljesen megérteni, de ezzel kapcsolatban saját tapasztalat, meg többektől is hallottam már: a másfél méteres gazban egészséges az elhanyagolt szőlő, aztán odamegy valaki motoros kaszával, rendbe teszi, és egy héten belül elborítja az egészet a peronosz vagy egyéb gomba.
Nem támadott téged senki... a vegyszeres gyomirtást támadjuk többen is. Te viszont enneka technológiának a védelmében erősen személyeskedő támadásba lendültél.
Szerencsére bőséggel hozzáférhető szakirodalom és esettanulmány arról, hogy a vegyszeres gyomirtásnak milyen káros következményei vannak. Az a szemellenzés ha ezekről tudomást sem vesz valaki.
Ezen a fórumon én voltam (és a módszereim) előbb a támadások céltáblája én csak átmentem ellentámadásba....
Nekem csak a szemellenzővel van bajom.
Amennyiben ez megnyugtat én is agrármérnökként diplomáztam és elárulom neked, hogy azt sem kell mindig feltétel nélkül elfogadni, amit egy diplomás ír.
Bocsáss meg, nem bántani akarlak, de miért gondolod, hogy aki más véleményen van, mint te, az csak népszerű irodalomból meríti az információit s nem tudományos igényességű anyagokból?
(RAMBO tudtommal agrármérnökként diplomázott, legalábbis a blogján ez áll. Ott, gondolom, nem csak a "népszerű irodalmat" tanítják...)
"A gyomirtott növényből nem képződik humusz, mert (most írom le harmadszor, utoljára) a gyomirtó megmérgezi a szaprofitákat."
Nem érdekel, hogy hányszor írod le "utoljára" de amennyiben igazad lenne, a gyomírtózott területeken hegyekben állna a le nem bontható szerves anyag....
"Szemben a kapált talajjal, amelybe a kapa beleforgatja a lédús növényi maradványokat, amelyeket vidáman falnak a talajlakók."
Az állandóan mozgatott kapált talajok felső része általában ki van száradva, életnek nyomát csak az alsóbb rétegekben lehet találni.....
Nem csak népszerű irodalmat kellene olvasni és idézni belőle, hanem néha nem ártana gondolkodni sem mielőtt valamit leírsz......
"1. A gyomok elvonják a vizet és a tápanyagot a szőlőtől és egyéb haszonnövényektől. Többek között. A szulák egy gyom."
Az egyéb haszonnövényekről nem tudom, de a szőlőtől nem von el számottevő tápanyagot és vizet a kaszálással, kapálással kordában tartott gyom. A szőlő sok-sok méter mélyről veszi fel a tápanyagokat és a folyadékot is.
Ahol még technologia a gyomirtas napjainkban, az a kukorica. Vitatkozunk itt nehany szölesz-borasz alkalmasint gyomirtozasarol. A nagy "TSZ"-ek, a mai napig 100 literes hordokban rendelik a Reglone-t. Permeteznek traktorral, helikopterrel, a legnagyobb szelben is. Nekik nem fel hektar hetvegi szölejük van.
A gyomirtott növényből nem képződik humusz, mert (most írom le harmadszor, utoljára) a gyomirtó megmérgezi a szaprofitákat. Szemben a kapált talajjal, amelybe a kapa beleforgatja a lédús növényi maradványokat, amelyeket vidáman falnak a talajlakók.
A "pinotnoir" által beidézett cikkben is arról van szó, hogy a gyomirtott talajok halottak.
Kedves Bálint, a kertben termesztett aljfüvek (alias: pázsit) eltarackosodásának kivételével ugyan melyik az a gazdálkodási terület, ahol akár az apró szulák, akár a tarackbúza, vagy bármilyen más tarackos gyomnövény olyan gondot tud okozni, hogy azt gyomirtózni kell?
Ahol technológia a gyomirtás, az a kalászosgabonák (mert szarul alkalmazzák a vetésforgót, illetve a kapásokat nem kapálják) illetve a napraforgó szikkasztása.
Köszi szépen a cikket, igencsak érdekes infókat tudtam meg belőle. A régi, 40 éves telepítésünkben van egy két esca gyanús egyén, pedig soha nem használtunk gyomírtót, igaz vadpórét sem ültettünk még bele, de egy próbát megérne.
Úgy tanították ezt nekünk, hogy a rota kapa egyoldalú, rendszeres használata porosítja el a talajokat, az un. aprómorzsás talajszerkezetet teszi tönkre. Természetesen talajtípusonként változó mértékben. Ha a vegetációs időszakban használt rotázást ősszel egy szántás, vagy felásás követi, ott nem kell a porosodástól tartani, viszont aki az ásást, illetve a szántást is kapálógéppel helyettesíti, ott már jelentkezhet a talajszerkezet romlása.
Saját magam még nem tapasztaltam ezt, mert két éve vettem meg első kapálógépemet, addig csak kapa + damilos volt.
Némileg köztes véleményem van: abszolút károsnak, gyakorlatilag a modern nagyipari szőlészkedés legnagyobb rákfenéjének tartom a rutinszerű totális gyomírtást, elenben az eseti, nagyon agresszív fajokkal szembeni célzott gyomírtásnak nem nagyon van alternatívája (ha már kialakult egy komoly probléma). Persze az már egy komoly megelőzés, ha semleges vagy pozitív élettani hatású (mármint a szőlőre nézve) fajok vannak vetve, amik nem hagyják úgy felszaporodni az agresszív és káros fajokat (én pont ezt tervezem megvalósítani).
DE!!! pl nálunk a falu határában 99%-ban a rutinszerű totális gyomírtás a módi (pár centis flóránál), ami halottá teszi a talajokat. Közben tele van a kocsma lődörgő munkanélküliekkel, a kapa kezd padlásokra és múzeumba vonulni.
Imkerei, azért ahogy nálam hozzáértőbb kollégáimtól hallottam, az új típusú mpm kapatagok messze nem károsítják úgy a talaj szerkezetét, mint a régiek, amíg tényleg porrá őrölték azt.
Meg itt volt nálunk hétvégén egy társasággal Spiegelberg Stefán, aki elmondta, két éve átállt bioművelésre, döntően nagy gaz van a szőlőiben, mégis 10-ben is nagyon jó borokat tudott készíteni. Ő egyedül alternáló fűkaszát enged be a szőlőbe a talajjal kapcsolatban, ami ráadásul a mulcsot a sorok alá teríti, és így ott jóval kevesebb a gyom. Azt mondta, úgy néz ki a sorok alatt a talaj, mintha "évgyűrűi" lennének, vagyis szépen kirajzolódnak az egyes évek humusszá vát kaszálék-rétegei.
egy tanulságos fotó alább, a wineterroirs egyik cikkéből (a cikket is erősen ajánlom!!!)
Na en pont ezert hasznalom a damilos fükaszat. Befer a kocsiba, ha gyakorlott vagy a földig vissza tudsz vagni vele minden gazt, nem kell hajolgatnod es nincs vegyszer. A tökek közvetlen közeleben pedig meghuzom kapaval, kesz.
Emellett evente egyszer talajmaroval fellazitom a traktor altal betömöritett talajt. Nekem az a szerencsem, hogy a lejtes csak 2-3% es nem viszi el az esö.
Érdekes ez a késhegyig menő vita. Bió nem bió. Mérgezés, nem mérgezés. Az biztos, hogy én mindenkinek igazat adok viszont megalkuvó vagyok.
Ma már nem hiszem, hogy találni lehetne embereket akik jelentősebb területet megforgatnának kézzel. Pedig az az igazi. Aztán nem hiszem azt sem, hogy a kapát nem lehet felcserélni a rotára.
A vegyszerezés is hasonló. Kerülöm a permetezést, de ősszel és tavasszal muszály. Valamint a tafrina és monilia ellen is. Egyébb alkalmi esetekben is. Érés előtt 2 hónappal már semmit. Még a tetvek ellen is nikotint hasznélnék legszivesebben.
Gyomírtózás. Most jutottam el oda, hogy tavasszal felvegyem a harcot a tarack ellen. Nincs erőm és derekam kétszer háromszor felásni és kiszedegetni. Marad a gyomírtó. Azután bevetem fűvel és csak a fák koronája alatt trágyázok és rotázok.
Ennyit a megalkuvásról. Minden tiszteletem azoknak akik ennél többet tudnak tenni és van erejük hozzá.
Tapasztaltad (milyen talajon), hogy rontja a talaj szerkezetét a rotálás, vagy csak olvastad? Én több mint 30 éve rotációs kapával irtom a gyomot, de semmit nem változott a talajom. Annyi a különbség, hogy a sokféle gyomból csak a gyúkhur, kevés árvacsalán, valamennyi szulák és nyáron a kövérke jelentkezik. (De a muhar, paréj, aszat, paprikafű ami néhány kezdeti évben tömegesen jelen volt, mind kiveszett.)
Az állandó kapálás és talajmozgatás hozzájárulhat a talajok fokozott eróziójához, mert nincs, ami megfogja a talajt!
Dombos vidéken kifejezettebb lehet a víz által okozott, az alföldi homoktalajokon viszont hozzájárulhat a szél által okozott erózióhoz(futóhomok).
Helyesen végzett gyomírtó kezelések során a földfeletti elhalt növényi részek takarják a talajt, a bennmaradó gyökerek pedig megfogják a talajt, lebomlásuk során pedig táplálják a talajban élő szervezeteket.
