Van egy rossz hírem, ezen is tudok segíteni. :) Tessék. Ez egy nagyon jó irodalom, nem csak száraz anyag, hanem példákon át megmutatja a finomságokat is, tehát a látszólag igen hasonló dolgok közti különbséget is. Attól ne rettenj vissza, hogy a tartalomjegyzék is több oldal, nagyon tagolt, jól emészthető tananyag. Mondjuk neked az ash az nem bash, de sok vonatkozásban hasonló.
van lemez is amire a végén rákerülnének a dolgok ha valami müködne,de addig nem akarom rátenni még nincsvégleges
Miért, kétszer dolgozni jobb? Elkezded kialakítani pendrive-on, mire a végére jutsz, afelét már elfelejted, s akkor megismétled HDD-n? Nem értelek. Ha nem jön össze, a HDD-t ugyanúgy használhatod bárire, hiszen az bárhányszor felülírható.
pl mikor letöltöttem valamit és leállítottam a hdd-t és megint üzembe lett helyezve a már letöltött fájlokat újra elkezdte letölteni valamit biztos nem mentett és nem vette figyelembe,hogy már ottvannak a a torrent fájlhoz tartotó fájlok a mappába
Ugye lecsatoltad a filerendszert? Mert ha nem, a disk cache-ben maradt egy rakás adat, amely nyilván adatvesztést okozott. Pendrive-ot se jusson eszedbe úgy kihúzni a csatlakozóból, hogy a filerendszer még fel van csatolva. Ez amúgy Windows esetén is így van.
ezt nem lehet megtanulni márol holnapra :(
Én sem egy nap alatt tanultam meg, és az a gyanúm, más sem. Hova rohansz? Az a lényeg, hogy fejlődj. Kezdd el csinálni, tanulj, próbálkozz, csináld, olvass, s lesz eredmény.
neme az a megszokot hogy parancs elérési ut és lefuttatja
most meg azt se tudom egyik fájlt ide a másikat oda teszi :(((
Esetleg ha utánaolvasnál? Ha az aktuális alkönyvtárból szeretnél futtatni valamit, s az nincs a PATH-ban, akkor tedd elérési úttal:
./parancs paraméterek
Ugye a '.' az aktuális alkönyvtár.
és még könyvtárnak is fan futási joga nem csak fájloknak ÁÁÁÁ
Alkönyvtárak esetén az a jog azt jelenti, hogy belemehetsz az illető alkönyvtárba - exchange.
de akinek már van jól müködő beállítása semm segitenének :( volt valaki aki kérte,hogy kuldjem el a fájlokat elküldtem,de azota eltünt:(
Aki lusta, nem hajlandó tanulni, csak elvárja, hogy más a saját szabadidejét feláldozva segítsen, de ő maga nem olvas utána, az nem érdemli meg a segítséget. Ha nem tűnt volna fel, ez így van. Én türelmes állatfaj vagyok, meg tanítottam is néhány évet, így még kitartok, de ha azt tapasztalom, hogy semmit sem teszel magadért, csak azt várod, megoldják a problémádat, én is itt foglak hagyni.
Elolvastam már sokminden,de egyszerüen,hogy mit hogy írjunk be az sehol sincs leírva csak a paracs ezért nem akar menni semmi :( van lemez is amire a végén rákerülnének a dolgok ha valami müködne,de addig nem akarom rátenni még nincsvégleges.
pl mikor letöltöttem valamit és leállítottam a hdd-t és megint üzembe lett helyezve a már letöltött fájlokat újra elkezdte letölteni valamit biztos nem mentett és nem vette figyelembe,hogy már ottvannak a a torrent fájlhoz tartotó fájlok a mappába
ezt nem lehet megtanulni márol holnapra :(
neme az a megszokot hogy parancs elérési ut és lefuttatja
most meg azt se tudom egyik fájlt ide a másikat oda teszi :(((
és még könyvtárnak is fan futási joga nem csak fájloknak ÁÁÁÁ
swichet "programozni tanultunk" da az más DSl mondembe is egy két paraméter megváltoztatás az is egyszerű
de akinek már van jól müködő beállítása semm segitenének :( volt valaki aki kérte,hogy kuldjem el a fájlokat elküldtem,de azota eltünt:(
Természetesen ext3, ext4 is képes fragmentálódni, különösen, ha nagyon megtelik. Akkor ugyanis megszűnik a kernel mozgástere újabb nagyobb egybefüggő blokk - azt hiszem, csíknak hívják - lefoglalására.
Talán az SSD-k esetén már nem lesz ennek jelentősége.
Az a "talán" nagyon nem kellett volna oda. A véletlen hozzáférésű tárakat nem azért hívjuk véletlen hozzáférésűnek, mert ötletszerűen ad valamilyen adatot olvasáskor :), hanem azért, mert szemben például a soros hozzáférésű tárakkal, az adat elhelyezkedésétől, tehát annak címétől, valamint az utoljára használt címtől független a hozzáférési idő. Tehát SSD-k esetén nincs jelentősége a fragmentálódásnak a sebesség szempontjából.
Lehet viszont jelentősége, ha törölt, a filerendszer nyilvántartásából kivett adatokat kell visszahozni, ugyanis ott előfordulhat, hogy a visszamentő program kénytelen azzal a feltételezéssel élni, hogy a file nem volt töredezett, a cluster-ek egymást követték, s ezeket menti egy file-ba. De ez amúgy sem üzemszerű állapot, kb. olyasmi, mint amikor a porig égett ház romjai alatt értékek után kutatunk a hamuban.
Hallottam már olyat hogy egy filerendszerről azt tartották hogy nem lassul fregmentálódás miatt. nem is adtak defrag progit hozzá. aztán soksok év múlva mégis csináltak rá defrag progit.. (ntfs)
Amíg mehanikus eszköz (mint egy lemezjátszó) tárolja az adatokat (hdd), addig ez így is marad. Talán az SSD-k esetén már nem lesz ennek jelentősége.
Szerintem minnél primitívebb egy filerendszer annál gyorsabb lehet: ha nem kell időt pazarolni jogosultság, kvóta, integritásvédelemre (filerendszer hibák), stb. Persze emiatt jóval lassabb is lehet ha fregmentálódik.. csodák nincsenek ;-))
Ha már a wlan topik filerendszer topikká alakult át legalább ne nézzük elfogultan a dolgokat.
A proxy arra való, hogy ha sok felhasználó ugyanazt tölti, akkor a másodiknak már jöjjön lokálból, gyorsan. Ha egyedül netezel, akkor az nem gyorsít, hogy a böngésződ cache-ét duplikálod a proxy diszkjére is. Sőt.
Nem is fog, amíg zöldségeket csinálsz, nem olvasod el a hibaüzeneteket, azokat figyelmen kívül hagyod. Pendrive-ra ne csinálj swap-et, hiszen a swap-nek gyorsnak kell lennie, ráadásul a flash-ek véges számú alkalommal írhatók, a swap viszont igen sokszor íródik. Már megint szakmai szempontból nézve helytelenséget akarsz csinálni. A swap HDD-n legyen.
Az ext3 úgy van kitalálva, hogy formázáskor alapértelmezetten a filerendszer 5%-át fenntartja a root számára. Erre azért van szükség, hogy ha megtelik a filerendszer, a root-nak legyen még lehetősége elhárítani a problémát, legyen annyi helye, hogy rendbetegye mindazt, amit a felhasználók elszúrtak. Ez mint mondtam, alapértelmezett, de meg lehet neki mondani, hogy kevesebb helyet hagyjon a root-nak. Aztán a filerendszer nyilvántartásának is kell hely, továbbá eltérés származhat abból, ha egy parancs mondjuk MiB-ben mutatja a helyet, miközben korábban MB-ban nézted, mennyi van.
Ha vennéd a fáradságot, s utánaolvasnál ezeknek, akkor mindezt tudnád, s nem az a kép alakulna ki benned, hogy az ext3 vacak, szemben a tökéletes ntfs-sel, hanem értenéd a fejlesztők ezzel kapcsolatos álláspontját, s azt, miért így csinálták meg. Azért, hogy ne kerülj bajba, ha megtelik a filerendszer. Ha nulla hely áll rendelkezésre, elég bajos egy rendszer adminisztrálása, sőt, akkor már az elindítása is. Például a logfile-ok sem tudnak kiírodni, s nem tudod elolvasni, mi a baj, stb.
Kezdek fáradni. Itt szidod a Linuxot, pedig mindent jól csinál. Egyfelől semmit nem csináltál te a swap érdekében, legalább is ezen a képernyőképen ennek nyoma sincs. Másfelől ha kapsz egy hibaüzenetet, azt nem olvasod el, nem értelmezed, hanem úgy csinálsz mindent tovább, mintha nem is kaptad volna azt. Észre kellene venni, hogy már az mkdir parancs sem hajtódott végre, nem hozta létre a kívánt alkönyvtárat, mert a root filerendszered read-only, vagy így van csatolva. Márpedig ha valami csak olvasható, akkor arra nem lehet írni.
A df parancs kimenetéből viszont látszik, hogy a /tmp/harddisk/part0 csatolási pontra van csatolva az sdb1, amely egy 1 GB-os filerendszer. Gondolom, a pendrive-od, vagy fene tudja.
A fájlrendszert fel lehet építeni sokféleképp. Vannak olyan fájlrendzserek, amiknek a sok törlés/újraírás hatására romlik a performanciája, ezeket időnként kezelgetni kell valahogy. Az egyik ilyen dolog a FAT/NTFS fájlrendszer töredezettségmentesítése.
Linux alatt tipikusan nem ezeket illik használni, NAGYON régóta vannak a fentieknél sokkal faszábban megtervezett fájlrendszerek (én kb az ext2 tájékán hagytam abba a Linuxozást, annak már több mint 10 éve), amik úgy vannak megtervezve, hogy nem romlik a teljesítmény, ahogy használod a diszket.
Áruld már el nekem, minek scandisk-et futtatni? Attól eltekintve, hogy ez is inkább egy windows-os fogalom.
Ilyesmit egyféle módon tudsz megcsinálni. Lecsatolod a filerendszert, futtatsz egy fsck-t, majd visszacsatolod a filerendszert. Ezt a root filesystem-mel nyilván nem tudod megtenni. De lehet úgy paraméterezni a filerendszert, hogy minden valahanyadik felcsatolás előtt legyen filesystem check. Vagy adott időközönként, azaz mondjuk havonta. A célját ugyan nem nagyon látom, de te tudod.
Rendes Linuxokon van /etc/cron.weekly könyvtár. Amit ebbe teszel, s van futtatási joga, az hetente fut. Nyilván nem muszáj a programnak itt lennie, lehet csak egy symlink, amely a programra mutat. De az is lehet, hogy a /etc/crontab file-ba kell írnod, amit szeretnél. A neten találsz doksit róla.
