Oda-vissza felhánytorgathatjuk egymásnak a történelmi sérelmeket. Mi lenne, ha nem magyar-zsidó meccsként fognánk fel a közös történemünket, ahol az egyik fél ki akarja nyírni a másikat. Elismerem, hogy nálunk is voltak/vannak ilyenek, akik a régi sérelmek miatt annál jobban érzik magukat minél szarabb a magyaroknak.
A túlnyomó többség normális, és nincs benne a másik féllel szemben gyűlőlet, ellenérzés. Sokkal jobb lenne win-win helyzetet teremteni az együttélésből.
1944 március 19 –én a Wehrmacht egységek bevonultak Magyarországra.Megkezdődött a vidéki zsidóság összegyűjtése és szervezett elhurcolása.
A sárga színű Dávid-csillag kötelező viselését Magyarországon az 1240/1944-es miniszterelnöki rendelet írta elő, 1944 április 5-én!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A zsidók összegyűjtése valójában nem igényelt nagy számú német haderőt pláne hadosztályokat. Az Allgemeine SS kifejezetten rendőri szervként működött (harctéri feladatokra ott volt a waffen SS) és az egész feladat elsősorban rendőri munka volt minden esetben. Többek közt azért is döbbent meg annyira a világ 1945-ben mikor először kerültek napvilágra a milliós szervezett gyilkosságok, hogy valójában milyen "simán" és kis erőfeszítéssel sikerült megvalósítani mindent. Kellet hozzá egy teljhatalmú könyvelő Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer (alezredes), egy szervezett és megbízható SS különítmény Franz Novak SS-Hauptsurmführer (százados) vezetésével és legnagyobb kihívásként az európai vasúti hálózat rendelkezésre állása. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az egész folyamatot vezérlő Eichmann nem egy egyszerű, hétköznapi alezredes volt. Élvezte Hitler és Himmler bizalmát, amellett pedig az egész III. Birodalom irányítását felügyelő RSHA (Birodalmi Biztonsági Főhivatal) egyik legfontosabb osztályát vezette.
Ismerd már meg az igazságot is,és ne csak a szemérmetlen hazugságot,amit (zsidó)kommunisták költöttek.Ha Horthy nem marad a helyén,nyílt utat adott volna Eichmannak,ez esetben nincsennek páncélosok,nem menekül meg legalább a fővárosi zsidóság.Amúgy magyarázd meg nekem,honnan tudta volna Horthy,hogy lemészárolni viszik azokat az embereket?Mikor a nyugat sem sejtett semmit?Sem a német nép,de Horthynak tudnia kellett,hogy nem dolgozni viszik őket...Nem semmi.Romániából pld nem vittek el egy zsidót sem..a románok maguk verték őket agyon.Iasi progrom.A csehek az összes osztrákból szököttet átadták a Gestapónak.A tótok 500 birodalmi márkát fizettek a németeknek,minden egyes elszállított emberért.Elég ennyi?
3.Horthy ilyet nem akart,meszállt ország voltun akár tetszik ez neked akár nem.
Ha a zsidók halálát akarta volna nem menti meg a fővárosiakat.Egy megszállt ország sem tett annyit mint a magyar!!
a vidéki zsidóságot miért is nem mentette meg?
egyetlen országban sem rendeztek a helyi hatóságok megható kis ünnepséget az első szerelvények kigördülésekor, mit tették édes kicsi hazánkban - nem a németek rendezték, hanem a magyar belügy
aztán hogy melyik ország mit tett, annak talán fuss neki mégegyszer
A történet forgatókönyvként indult, mondták el a szűkkörű tájékoztatón Puzsérék, a perbe fogott holokauszttagadó történész és az őt védő, holokauszttúlélő családból származó ügyvéd konfliktusáról filmet akartak készíteni pár éve. Több filmesnek tetszett is a történet, de Puzsér túlzottan ragaszkodott a víziójához, túl sokan szerették volna átírni a forgatókönyvet, úgyhogy nem lett belőle semmi. Farkas amúgy hajlott volna a kompromisszumokra. Az ötlettel a Filmalaphoz is pályáztak, de nem kaptak rá támogatást.
A Zsidók szégyene most két felvonásos dráma formájában jelent meg.
„Múlt nyáron felkeresett a The New York Times egyik riportere, hogy interjút készítsen velem. Megkérdezte, hogy mi a véleményem a magyarországi helyzetről. Azt válaszoltam, hogy a helyzet kielégítő, remekül érzem magam, mire meglepődött. Úgy tűnt, az a benyomása, hogy megfélemlítve érzem magam a politikai hangulat miatt.
(…) Azzal a céllal érkezhetett, hogy rávegyen, mondjam azt, hogy Magyarországon ma diktatúra van, ami nem igaz. Szándéka csupán azt jelzi, hogy halvány sejtelme sincs arról, hogy mi az a diktatúra. Ha az ember szabadon írhat és véleményt nyilváníthat, nyíltan kifejezheti az ellenvéleményét és szabadon utazhat, akkor egyszerűen képtelenség diktatúráról beszélni. Ezt aztán meg is mondtam neki. Nem vagyok mindennel teljes mértékben elégedett, ami Magyarországon történik, mint ahogy nem is voltam soha, de abban bizonyos vagyok, hogy Magyarországon diktatúra lenne, nem több mint ideológia és felelőtlen beszéd.
Az interjú végül sohasem jelent meg. Erre az egyik baráton nagyon helyesen azt mondta, hogy ez egyfajta cenzúra, mert ha olyan választ kapnak, amelyre nem számítanak, akkor azt egyszerűen nem teszik közé.”
3. Azt hiszem a magyar vidéki zsidóság is fizetett volna az életért, ha tehette volna, de nem tehette. A halál várt rá, mert Horthy ezt akarta. Lehet, hogy voltak korrupt dánok, de legalább kimentették a zsidóikat Svédországba.
5. Kommunista történészek? Talán csak történészek és nem holokauszt-tagadó, mint Davig Irving, a példaképed.
1.A zsidóellenes törvények ellenére mégis hozzánk menekültek a környező országokból akik tehették.
Az akkori amcsi nagykövet leírta mi volt a törvények célja(kifogni a szelet a nácik vitorlájából.)
1942.dec.5-én a magyar kormány elutasította Berlinnek azt a "kérését",hogy Magyarországon is kötelezővé tegyék a sárga csillagot.Elutasítóan reagált kormányunk a zsidók keletre történő kiszállításának kérdésében is.
3.Olyan egyéni akció mint pld.1944.jul 17-én Ferenczy László csendőr alezredes tett,mikor Hatvanban utol érte és visszahozta a kistarcsai internáltakat?
(Mégis kivégezték 46-ban Stern Samu,Berend Béla,Freudiger Fülöp tanúvallomása ellenére,a kommunisták akkor sem szerették a tőlük különbeket.)
2.Szóval Magyarország volt az a megszállt ország,amely páncélosokkal és védett házakkal védte állampolgárait.Ez nem egyéni mentés,ez több.Mégis egynémely magyarországi zsidó veszi a bátorságot és lefasisztázza mai napig a magyar nemzetet,és egy személyben tartja a holokauszt felelősének!!!
3."Dániában a királyi család állt az ellenállás élére... Híres sztori, csodálkozom, hogy nem ismered."
7. old.: "A dán ellenállás hatalmas pénzösszegeket vett el a zsidóktól, akiket svédországi menedékhelyükre szállítottak a helyi német flottaparancsnokság szemethunyásával. " 29"
29. lábjegyzet: "1943 őszéig a dán zsidókat nem háborgatták. Dr Werner Best SS-tábornok, a dániai németBirodalmi Főmegbízott * szabad kezet adott Georg Ferdinand Duckwitznak a koppenhágai német nagykövetség tengerészeti attaséjának, hogy bármit megtehessen, ami szükséges volt a zsidók tervezett deportálásának megakadályozásához.Duckwitz Svédországba repült,A svéd miniszterelnök biztosította, hogy amennyiben a dán zsidók elleni akció megkezdődik, Svédország elvben kész lesz befogadni őket.A helyi német haditengerészeti parancsnokság figyelmeztette a dán ellenállást a zsidók közelgő végzetére, leállította a német parti őrséget, és behunyta a szemét a mentőakció felett.
Források.Mordecai Paldiel, The Righteous Among the Nations (Jerusalem: Yad Vashem; New York:Collins, 2007), pp.105–109Leni Yahil, The Rescue of Danish Jewry: Test of a Democracy (Philadelphia: Jewish Publication Society of America, 1969), pp.261–65, 269.
Az alábbi dán életrajzi könyv címe: "A jó német. G.F. Duckwitz, a dániai zsidók megmentője"Világ igaza.
1. Tudtommal Dánia, Csehország, Franciország, Norvégia, Benelux sosem rendelkezett zsidótörvényekkel.
3. A felsorolt országokban egyedül Franciaországban volt hozzánk hasonló méretű zsidóság, így más volt a helyzet. Rengeteg egyéni akció volt a mentésekben ott is (bujtatások stb.).
2. Lakosságarányosan Budapesten volt a legtöbb zsidó (hivatalosan 23,9 %, valójában 30 % felett) összehasonlítva a felsorolt államokkal. Dániában, Norvégiában párezer zsidó volt, Csehországban, Hollandiában, Belgiumban 100-100 ezer, Franciaországban többszázezer.
3. Dániában a királyi család állt az ellenállás élére. A király Dávid-csillagot tett a ruhájára, mely példát dánok tízezrei követték, így akadályozva a zsidók deportálását. Valamint tömegesen mentették át a párezer zsidójukat Svédországba. Híres sztori, csodálkozom, hogy nem ismered.
4. Párizsban él ma is legtöbb európai zsidó.
5. Horthy -ezt több történész is kifejtette már - tudta, hogy a háborút elvesztettük, azért mentette meg a fővárosi zsidóságot, hogy háború után háborús bűnösként ne vonják felelősségre. Valószínűleg erre garanciákat kaphatott a zsidó szervezetektől, mivel megúszta. Sőt a háború zsidók támogatták anyagilag az emigrációban. Miközben a vidéki zsidóságot hagyta veszni.
6. A védett házakban élők (már akit nem öltek meg a nyilasok és nem halt éhen) elsősorban Wallenbergnek, Perlascanak és több más külföldi diplomatának köszönhetően menekültek meg.
Emlékezzünk az óriásokra, akiknek hazaszeretete és költészete ma is csodálatra késztet. (és mindig amikor olvasom)
Radnóti Miklós NEM TUDHATOM
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály; annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát; az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem, az bakterház s a bakter előtte áll s üzen, piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában komondor hempereg; és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, ím itt e kő, de föntről e kő se látható, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
