Az 1983-as búvárkompot inkább a kvarcórákkal kellene hasonlítanunk szerintem. Tekintve, hogy az első búvárórák legnagyobb vívmánya kb. az volt, hogy nem teltek meg vízzel. :D
Nem kétlem. De hiába prögetik a legjobb, legnagyobb önbizalmú mérnökök a megtervezett szerkezeteket solidworks-ben, az új werk mindig aknamező.
Pl. szinte biztosan használnak olyan alapanyagokat, amik mögött nincs 100 év svájci tapasztalat. Aztán a legjobb tervezés és szándék mellett ezt az anyagot erősen koptatni fogja a mellette lévő, és kész az alkatrészcsere 6 év múlva.
" Az meg nem reális félelem, hogy ha minden sajátszerkes lenne, akkor az olcsóbb is drágábbá válik"
Szerintem az. Mert ahogy ronin s8 mondta, a svájci óra luxuscikk lett. Ritkább egyedi szerkezet = magasabb presztizs = magasabb ár. Ebben a képletben gondolkodik a Breitling is.
Ott van példának a Steinhart. Ugye csináltak egy 3/4-es hidas Unitas átalakítást, és végigengedték rajta körkörösen a genfi csíkozó gépet. Hopp, 127 ezer helyett ( sima Unitas ) 1000 eurós árcédula...
Nav-B pilóta Soprod autmatával 500 euro, saját automatával 1000 euro. És hopp, már majdnem utól is érte mondjuk az Oris árfekvését.
Hiába szeretjük mi a magunk módján az órákat, és elmélkedünk, vitatkozunk a fórumon, ezek a cégek bezony profitorientáltak, és csak azzal foglalkoznak, hogy több legyen a zseton. A minőség fenntartása, az újítások, a saját kenőanyag, a dupla szabályzás mind ezt a célt szolgálja.
Lásd az Omega finomítgatja ugyan a Co-axialt, de közben Roger Smith azért csak áttervezte a gátkereket. Mert ő órásmesterként innovatív, az Omega meg pénztermelő vállalatként az.
No, utánaolvastam gyorsan. Technikai szempontból igazad van, de írták is, hogy azok nem mai értelembe vett búvárcomputerek voltak még, és marginális volt a szerepük, amíg ez ki nem jött: "In 1983,[9] the Hans Hass-DecoBrain, designed by Divetronic AG a Swiss start-up, became the first decompression diving computer, capable of displaying the information that today's diving computers do." Már érdemes volt felkelni!
Az Aerospace-nél szoktam mondani amolyan üvegtigrisesen, hogy van ami azért jó, mert drága, van ami azért mert hivalkodó, vagy klasszikus. Ez azért jó, mert jó. :D
Kérdeztem én is, hogy akkor miért nem intenek be, és kész? Egyrészt mert évekkel előre le vannak kötve a megrendelések, és ugyanez gyártói oldalról is köti a kezüket, vannak dolgok, amiből ha tótágast állnak sem kapnak többet. Például saját óraolajat is azért készítettek, hogy később ne legyen gondjuk ezzel sem. Az meg nem reális félelem, hogy ha minden sajátszerkes lenne, akkor az olcsóbb is drágábbá válik, mert úgy gondolom hogy az olcsóbb most sem azért kerül kevesebbe, mert rosszabb lenne, egyszerűen szükség van olcsóbbra, mert van akinek nem az számít milyen drága volt, és van aki soha nem venné meg a kevesebbe kerülőt.
No, frissiben jött a válasz a főszervizestől: azt mondja, hogy kissé változhat konkrét típustól függően, de MINDENKÉPPEN el kell hogy menjen az óra még két hetet onnantól hogy az EOL jelzés elkezdődik. Szóval, ha a búvártúra reggelén kezd ugrálva járni az M2000 mutatója, akkor nem kell betojni, még hazaérkezés után is menni fog az.
Apró mozdulatra úgy vettem észre én is, hogy az etás hamarabb, könnyebben megindul. Viszont a gyakorlatban a fél karjukat feltennék a svájciak, hogy hatékonyabb ez a bidirectional winding.
Volt akivel pont erről beszéltünk ügyfél, hogy szervízelés szempontjából talán jobb választás az eta származék. Legfőképpen olcsóbb, és több helyen értenek hozzá (még több helyen szerelik :D ). Ez is egy megfontolandó szempont vásárlásnál. Volt egy külföldi ügyfél, aki egyszer már behozta (beküldte az asszonnyal, és ez érdekes lesz) a b01-es chronomatját hogy siet, nem jó. Ilyenkor elhiszem neki, főleg hogy anyu nem tudott semmit, hogy mennyit, merre, késik, siet, csak hogy nem jár jól. Kiküldtem, visszajött, pacsi. Egy hónap múlva megint jön az óra, már a gazdájával, hogy siet. Na mondom, még egyetlen óra sem jött vissza garis ügyben hozzánk, de ez egy rendkívűl peches darab lehet, hogy másodszor is. Kérdezem, mennyit, merre? Háát, heti 20-30 másodperc sietés van. :D ugye a cosc eleve -4, +6, de a cosc után a gyárban beszerelés előtt újraállítanak minden szerkezetet, 0,+10 közé, magyarán a legrosszabb pozícióban sem késhet, inkább pár másodpercet gyűjtsön be pluszban az arra leginkább hajlamos helyzetben, mint bárki is késsen az óra miatt. Úgyhogy megnyugtattam, hogy nincsen rossz órája, de ez hordva, így-úgy ledobva esténként az éjjeliszekrényre ennyit tud. (btw, felajánlottam neki, hogy kiküldöm újra nagyon szívesen, és kint leellenőrzik, ha úgy érzi szükséges, de nem érezte úgy)
Amúgy meg tényleg le kéne már akadnunk erről a "melyik a jobb szerkezet?" és a "manufaktúra vs. ETA?" dologról.
Időnként azt érzem, nem nagyon értjük, miről is szól ez az óra gyártás? A svájci óra mára luxuscikk lett, ahol teljesen más direktivák érvényesek, mint a hétköznapi használatban. Aki valóban a pontos időhöz van kötve (ez a munkája, vagy időt mér) manapság egyáltalán nem fog vesződni egy mechanikus órával. Egyszerűen meghaladta a kor és a technikai fejlődés.
Az a lényeg, hogy minél egyedibb, és minél drágább legyen. Egy vagyontárgy, amit szeretnénk az utódainkon is látni. És ilyenkor valóban az a jobb, ami drágább volt, és tovább tartja az árát. Mindegy, hogy hány mp-el tér el a nullától, mert ez igazából senkit sem érdekel, csak a megrekedteket. Azoknak meg ott van a net... ;-)
Feélreértés ne essék, semmi baj ezekkel a márkákkal ( sem ).
Csak a svájci óraipar jelenlegi nagyágyúinak jó része olyan módon reklámozza magát, mintha valaki azt magyarázná neked 74 évesen, hogy ő csak az egészséges életmódja miatt néz ki ilyen jól.
Aztán belebotlanál az EÜ kartonjába, ahol szerepel egy máj- és egy szívátültetés, hat plasztikai műtét, tizenkét botoxkúra, és évi két növekedési hormon terápia...
Nem volt szégyen sem a Breitlingnek, sem a Panerainak, hogy nem saját szerkezettel dolgoztak.
Lévén, hogy a fene nagy feltámadás előtt egyiknek sem volt saját szerkezete. Jó, a bretyónak a cal 11, ami legalább annyira volt Hamilton, Buren és Heuer. De ezen felül azért a Felsa bidynatorok tokozása nem áll messze az ETA tokozástól ( amiben egyébként nagyon jók. Az ár más kérdés. ).
A Panerai meg... Jóformán Rolexeket adtak el haditengerészeti megrendelésre. Nem is tudom, volt-e, amit maguk csináltak a számlapok pingálásán kívül. Rolex féle Cortebert szerkezetek, Rolex tokok, később Angelus 8 naposok...
Amíg pár év nosztalgia és divathullám szörfölés után meg nem terveztették a saját szerkezeteiket ( kezdvén belefulladni a kínai hamis unitas dömpingbe ), szerintem még saját gondolatuk sem volt túl sok.
Persze nekik is vannak tetszetős óráik. Még a sima Unitasok között is, nemhogy a régi Rolexes darabok közt. Csak azért a pedigré náluk sem olyan egyszerű.
És szerintem a Breitlingnél sem presztizskérdés ez. Ahogy nem is a rettegés az ETA készletek elmaradásától az oka. Egyszerűen többet lehet kérni a vevőtől a B01-ért, B04-ért...
Különben nem látnék a honlapjukon B13-as és B-17-es feliratokat. Terveztek-terveztettek volna egy alap automata kalibert és arra egy kronográfot, aztán minden modelljük megkapta volna ezt vagy azt, és beintenek az ETA-nak.
De minek? Egy vagyonba kerülne nekik. Úgy látszik, amíg van 2824-2, 7750, addig nem ugrálnak. :)
Pusztán a múltjukat tekintve az Oris köröket ver mindkettőre. Nekik voltak jó minőségű saját automata szerkezeteik, majd amikor pecek-gát gyártásra kárhoztatták őket, abban is bemutatták, hogy miféle know-how birtokában is voltak szerkezet tervezés-, gyártás terén.
Más kérdés, hogy a Hayek féle Noé bárkája mutatvány után a marketingguruk mit hoztak ki a számtalan feltámasztott márkából.
Azért ha érdeklődnél a bretyónál egy 1949-es órájukról, néznének, mint ponty a szatyorban. A Longines-ra meg ráírsz facebookon egy sorozatszámmal, és kedvesen visszaírnak, hogy milyen kaliber volt, milyen tokban, és mikor - kinek lett eladva. Pedig swatch group lett közben. Csak nem mindegy, hogy.
Sok más márkánál se épület, se gyártósorok, semmi nem maradt. Nem hogy eredeti tervrajzok, dokumentációk, értékesítési archívumok.
Így szerintem az Oris ugyanúgy nyugodtan adhat milliós áron saját - 10 napos - járaqtos órát, mint a Panerai 8 naposat, vagy a Breitling saját kronót. Csak mivel az Oris alacsonyabb árfekvésben adja az ETA-s óráit, így elsőre furcsa mutatvány. Pedig az ETA kronók földközeli árazásához ők állnak közelebb. :))
Ezek szerint a B01-re gondoltál "saját szerkezet" címszó alatt. Nos, a 70 óra járástartalék tényleg több a 7750-nél, viszont az automatika hatásossága rosszabb. Az egy irányba szabadonfutó 7750 automatikája a leghatásosabbak egyike, olyan kis lökéseket is szépen hasznosít, amit a B01 nem. A függőleges tengelykapcsoló műszakilag jobb megoldás, ahogy az oszlopkerekes kapcsolás is, az nem vitás. De ezeket megkapom egy vintage Seikotól is... ;-))))
Ellenben a szerkezet még kiforratlan, vannak is kósza panaszok rá, majd 1-2 évtized távlatából derül ki, hogy megbízhatóságban jobb-e a végtelenül unalmas, rosszul szerelhető, elég prosztó, de nagyon kiforrott, pontos, és kiváló (és olcsó!) alkatrész-utánpótlású 7750-nél.
...az órában Miyota OS 60 vagy 20-as chrono szerkezet van. A szerkezet javítható. Lehet, hogy csak a számlap mozdult el, egy kiadós ütés után. A mutatókat fogja az elmozdult számlap.
Egy jó barátomnak szarakodik a Festina 8813-as kvarcórája. Hol pontos, hol késik (akár napi 10 percet). Az órához ragaszkodik, nem akarná kukázni. Szerintetek menthető?
la chaux de fonds-ban nagyon odavoltak a fiúk akik csinálták a B01-et... Egészen biztosra mondták, hogy az egyik legjobb kronográf szerk ami most kapható. Ha a fele igaz amiket lelkendeztek, már nem lehet nagyon rossz.
