A tanácsadó az csak tanácsadó. Én háklis vagyok az ilyenre, ha valaki biónak mondja magát, akkor az legyen is bió, ha pedig nem az, akkor ne hívja magát biónak. Ha megvan a szertifikációja akkor az, ha nincs meg akkor meg nem sportszerű annak hívnia magát, még haveri körben sem.
A mostani vita kapcsán ezeket a részeket emelném ki az idézett cikkből:
"In the plots which in the past were treated with systemic chemical products (fungus-killers, weedkillers including Monsanto's Roundup) before he implemented organic farming, he has some bouts of Esca, even if much less than in colleagues's vineyards which are still heavily treated. He thinks now that the sudden surge these recent years of Esca has to do with the wide use of Monsanto's Roundup in the vineyards. [Monsanto is an agrochemical company which yields half of its revenue from its flagship weedkiller, Roundup. Glyphosate, its main component, has been associated with sudden crop death and scientists have established that its destructive impact on the subsoil life brought the emergence of toxic fungus that were previously held in check by other subsoil microbes]."
Ennyi a glifozátról...
Pontos fordítás helyett a lényeg: a korábban nem kezelt (gombaírtószerek illetve gyomírtók) területeken jóval kevesebb az eszkás tőke. A Roundup nevű igen kedvelt glifozátalapú gyomírtó kutatások szerint azért lehet káros, mert elpusztít bizonyos mikrobákat, amik addig más, méreganyagokat termelő gombákat kordában tartottak.
Személyes véleményem is, hogy a talaj élete egy nagyon sokszereplős irdatlanul bonyolult rendszer, amit ha radikálisan megbolygatunk, akkor beláthatatlan reakcióhullámot indíthatunk el.
"To confirm his intuition, he made a study from roots taken from a conventionally-farmed vineyard elsewhere (which had a lot of dead vines with esca), using fuchsin baths and found a mycorhization rate of zero. In another plot where esca was less widespread (say, with a pathology proportion like it used to be 25 years ago), the mycorization rate of the roots was 25%. It seemed to show an obvious link between the systemic chemical products, the mycetes density on the roots, and the extent of esca."
Vagyis szoros összefüggés van az eszka, a talaj gombaszöveteinek mennyisége és a szisztémikus szerek között.
"This particular plot is organicly farmed for 18 years now, but previous treatments still take their toll on the subsoil life, as Didier considers that there's a direct link between Monsanto's Roundup for example and the depletement of mycorhize activity on the vine roots."
Az ő tapasztalata szerint 18 év után még mindig tapasztalni lehet a régen használt szerek negatív hatásáta talajéletre.
Nálunk van pl egy csáténak nevezett agresszív fűféle, amelyik bizonyos ültetvényekben a falu határában nagyon el tud szaporodni. Gyakorlatilag kb hetente kellene kapálni.
Bar megfogadtam, hogy nem szolok többet hozza ehhez a temahoz, amig a vezefonalat dilettans szakertelemet csak kerülgetö hiszti vezerli. Most azonban Genom 66 ratapitottal a lenyegre.
Par hozzaszolassal ezelött irtam arrol, hogy az europai ökoszöleszet innen Baden-böl indult ki partiz evvel ezelött. Azota is parazs vita zajlik annak erdekeben, hogy hogyan lehet a gyomirtozast elfogadhato szintre csökkenteni. Sok orszagbol, sok szakember erkezik evröl-evre az intezetünkhöz es mutatjak be a legujabb kutatasi eredmenyeket. van szerencsem ezeket az infokat mindig elsö kezböl megkapni.
Vannak iranyzatok a biogyomirtok fele, de... Van egy ceg, aki egy specialis refraktometerrel ellatott gyomfelismerö szoftvert alkalmaz, ami össze van kötve a permetezövel. Ennek segitsegevel celzottan csak a gyomra szorja a merget es csak a szükseges mennyisegben. A bemutatoban azt allitottak, hogy egy huszad mennyiseg szükseges a konvencionalis gyomirtashoz kepest. Ezt a franciaknak mar evek ota tesztelik. Azt figyelik, milyen hatasa van a talajra. Vannak öszehasonlito parcellak, melyeknek hasonlo a mikroklimajuk es itt tesztelik, hogy mi törtenik, ha sima brutalis gyomirtast vegzünk, ha celzott gyomirtast hati permetezövel, vagy ezt a uj modszert, vagy semmit. Összevetik azt is, hogy milyen hatasa van a gyomirtozasnak folyamatosan forgatott felsö talajretegnel es mi törtenik, ha nem tarjuk fel a gazos talajt. Folyamatosan veszik a talajmintat es elemzik a talaj ökoszisztemajat.
Ebben a projektbe kapcsolodik be hamarosan remelhetöleg Magyarorszag is a "Dunai orszagok strategiaja" nevü projekt kapcsan.
Ez nem vitás, bár az utóbbi időben elhangzott néhány kategorikus megnyilvánulás ez nem feltétlenül egyszerű.
Amúgy én tényleg kiváncsi voltam/vagyok, hogy a glifozát (vagy más) hogyan éri ezt el, ha eléri.
Félreértés ne essék, én is tisztában vagyok vele, hogy a gyomírtóknak vannak több-kevesebb "mellékhatásai". Mint kemikáliák eleve veszélyesek. Használatukat ha valami miatt szükségessé válnak, minimalizálni kell. De általánosságban egy kalap alá venni mondjuk egy dipiridil származékot (reglone, stb) ami tényleg minden zöld növényi részt roncsol és más élő szervezetekre is több mint veszélyes egy mondjuk speciális szelektív gyomirtóval, mely egy konkrét növényfaj biokémiai folyamatát blokkolja és más növényi fajra is csak közvetett hatása lehet - szerintem helytelen. Akárcsak a foltkezelést a rendszeres teljes talajkezeléssel.
Azzal is tisztában kell szerintem lenni, hogy a szőlőnövény egyike a legtöbb növényvédelmet igénylő (ha nem a legtöbbet) kultúra. Itt most nagy indulatokat váltott ki az esetileg alkalmazott foltkezelés is, de kérdezem mennyire jámborabb a környezetre a szőlőre kijuttatott sok-sok gombaölőszer (tán a kénkészítményt leszámítva)? Hány környezetét féltő termelő telepít nálunk rezisztens fajtákat? Egy-kettőről hallottam de nem túl sokat.
Sokat segít ha a maga kontextusában és értő jó szándékkal olvasod azt amit bárki ír.
A lényeg az az, hogy engem elég nehéz meggyőzni arról, hogy ha egy 09mm-es fegyverrel való tarkónlövés az halálos, akkor jól célozva tulajdonképpen jó az belőni a sérót :) Szóval én maradnék a fésűnél :)
"Viszont egy ilyen brutális kezelés után az adott területen kevesebb élet lesz mint a Hold felszinén. Nyilván nem kell magyarázni, hogy egy stabil ökológiai rendszerből kiírtani egy komplett szegmenst az komoly következményekkel jár. Egy csapással más növényeket, rovarokat, gombákat, baktériumokat is közvetve vagy közvetlenül kiírtasz."
Illetve többszöri utalás a Csernobil utáni állapotokra, stb.
Én ezeket olvasva lettem tényleg kiváncsi, hogy ez a gyomírtós kezelés hogyan okoz lényegében steril talajt?
Nem emlékszem, hogy bárhol ilyesmit írtam volna. Azt írtam és tartom most is, hogy a vegyszeres gyomirtás mint technológia alapvetően káros és kerülendő. Ezért én egy ilyen technológiát még lokálisan és alkalmilag sem tartok jónak.
Egész pontosan arra gondolok, hogy ha egy kis terület azért fúj le gazda gyomirtóval mert mondjuk elhanyagolt (1) a gazda (vagy az előző gazda) és nagyon elkanászodott egy olyan gyom ami tényleg és komolyan kockáztatja (2) a szőlő egészségét akkor _SEM_ lesz a vegyszeres gyomirtás jó dolog. Néha kötünk kompromisszumot, néha használunk olyan technológiát amit nem szeretünk. Ha a gazda családjának és munkásainak a megélhetése (3) forog kockán akkor esetileg, alkalmilag és egy kis területen be lehet vetni olyan technológát ami amúgy rossz. _DE_ ettől még az a technológia nem lesz jó. A cél nem szentesíti az eszközt, hanem csak érthetővé és alkalmilag elfogadhatóvá teszi a rossz eszközt.
Én ezt mondom az elejétől fogva.
Az (1), (2) és (3) pontokat illetőleg pedig lehet vitatkozni, érvelni, beszélgetni. Nem személyeskedni kell és nem kell hülyének nézni egymást.
Nekem az a véleményem, hogy a megelőzés (1) talán a legfontosabb dolog amivel el lehet kerülni a vegyszeres gyomirtást és szerintem azok a gyomok amik ellen sokan tűzzel vassal védekeznek lényegében nem ártanak a szőlőnek (2).
Ha már újra feljött ez a gyomirtás téma, meg szeretném kérdezni - mivel több helyen is említetted - hogy már egy-két gyomírtós kezelés után is halott lesz a talaj ("holdbéli táj" ... "kazettás NATO bomba", stb). Tehát a kérdésem arra irányul, hogy ezt a gyomírtó hogyan éri el?
Nekem a traminivel sajna még nincs tíz éves tapasztalatom, de nagy reményeket fűzök hozzá én is. Mivel nagyon meleg fekvésű területem van, ezért elsősorban az "édes tramini"-ra gyúrok, igaz eddig a 2007-esem volt a legjobb, amikor 21-es mustfokkal szüreteltem. Idén 27-es cukorfokot (24,1-os mustfok) értem el vele, ami ha figyelembe veszem pl a cabernetet, amelyik 29-es cukorfokot adott, akkor ez kevés. Egyenlőre még nem tudom miért nem ment feljebb, az okokat még keresem... A vulkanikus talaj azért sokat csinál ha kevés a sav, úgyhogy ez miatt nem aggódom. A héjonáztatást eddig nem próbáltam a fajtánál, de ami késik nem múlik. Ha lehetne, majd valamikor egy kisebb borász-szőlész csapattal ellátogatnánk hozzád egy kis kóstolóra, ha csinálsz ilyeneket...
viszont a szuláknak nincs olyan termése és lombozata mint a szőlőnek. A tápanyag és vízigényük közötti különbség szerintem olyan mintha egy egér miatt aggódnánk az istálóban.
Normál talajban (kivéve persze a Somlót :), a szulák nagyjából olyan mélységig megy le, mint a szőlő. Nem feltétlen az első évében, de idővel. Ezekről volt szó a gyomirtással kapcsolatban.
Nem szabad azért egy kalap alá venni a kizárólag gyomirtással tisztán tartott és az alkalmilag, vagy max. évi 1 alkalommal gyomirott területet.
A glifozát talajt érve gyorsan hatását veszti, normál használatnál még eső sem tudja annyira lemosni, hogy 1 cm-nél mélyebb részt - időlegesen - halottá tegyen.
Azt én is megfigyeltem már, hogy a földre hulló, gyomirtóval kivégzett növények a talajra kerülve hosszabb esős időben, vagy pláne a tél folyamán elég szépen elkezdenek bomlani. Beforgatva ez feltételeztően még gyorsabb lenne.
Ebből csak arra lehet következtetni, hogy a gyomirtó lebomlása után a növényt annak rendje-módja szerint felfalják a gombák.
Szerintem is itt az igazság, nem szabad kizárólag a gyomirtókra hagyatkozni, de ha nincs más hátra, hát előre, a gyomirtás fényes ösvényén! :)
A linkelt cikket még fordítógéppel sem tudtam teljesen megérteni, de ezzel kapcsolatban saját tapasztalat, meg többektől is hallottam már: a másfél méteres gazban egészséges az elhanyagolt szőlő, aztán odamegy valaki motoros kaszával, rendbe teszi, és egy héten belül elborítja az egészet a peronosz vagy egyéb gomba.
Nem támadott téged senki... a vegyszeres gyomirtást támadjuk többen is. Te viszont enneka technológiának a védelmében erősen személyeskedő támadásba lendültél.
Szerencsére bőséggel hozzáférhető szakirodalom és esettanulmány arról, hogy a vegyszeres gyomirtásnak milyen káros következményei vannak. Az a szemellenzés ha ezekről tudomást sem vesz valaki.
