A magyar csapatok szeptember 13-án délben indult támadása aznap 19 órára vette be Aradot és szeptember 22-én ürítettük ki. Gosztonyi szerint a város háza tornyán lengett a magyar lobogó ( http://kazika.try.hu - erdély mappában találsz képet arról a városháza és oldalt a megyeháza hogyan is néz ki). A délerdélyi megyeszékhelyek közül visszafoglaltuk Tordát is, amely térségében hosszan tartó, véres csatában sikerült visszaverni a szovjet-román csapatok Kolozsvár irányú áttörési kísérletét, amivel elvágták volna Székelyföld és Dél-Bukovina kiürítését.
Csodalom, hogy elkerulte a figyelmedet, pedig a katonaiban es a II.VH-s topikokban mar irtam az Adzsimuskai kofejtokrol es katakombakrol, illetve az ottani harcokrol. Sot, fotokat is tettem be abbol az expediciobal amellyel kint voltam arrafele...
Egyebkent elegge ismert tema volt, meg film is keszult belole, es meglehetosen hires regeny is (amelybol a film keszult) amelynek az volt a cime, hogy ,,Ketten a 20 milliobol.,,
Egyebkent a nemetek peldaul ott is hasznaltak harcaszati mergezo anyagokat.
Szerintem nem azonosítható a felvételből, de ők nyilván más szögből is látták, 3D-ben. Lövegekről lehet hajóroncs szabad felületén egészen jó és első ránézésre azonosítható felvételt készíteni. Ezt még a mi amatőr, magyar expedícióink is tudták prezentálni. Egyébként a makett más típusú löveget feltételez. De ezen nem veszünk össze, ha azt állítod, hogy az említett 37 mm-es légvédelmi gépágyú van a felvételen, akkor legyen :)
Első ránézésre ők is hobbi roncskutatóknak tűntek, még amatőrebbnek, mint a Szent István búvárai, akik több helyen beusztak a roncs mélyébe, még "szuvenírokat" is hoztak fel, de elnézést, ha tévedek. Van információd arról, hogy ők professzionális búvár-régészek?
ja és a búvároknak hiszek, akik ott voltak (lásd leírásuk a kép mellett), mert azért két sima csőről csak nem írnának ilyet, de lehet persze, hogy mi innen jobban tudjuk
több fegyver is volt, a cső helyzetét, meg egy fénykép alapján nem minősíteném, mert nem tudom a kamera milyen állásban van (a hajót tudjuk, hogy az oldalán)
Magyarországon - a horvátokkal ellentétben - nem létezik olyan szakma, mint búvár-régész, a Czakó aki a Szent Istvánt szervezte, vagy Kovács Attila, aki a Ferenc József cirkálósat professzionális ipari búvárok, oktatók. A Lacihoz társult egy búvárfotós, aki tanulmányokat ír, történészi hátterét nem ismerem, a Ferenc József esetében pedig egy Bécsben tevékenykedő magyar hadtörténész segített. Lehetőség szerint olyanok jöttek akik a maguk területén profik, ha nem is roncskutatásban, mint Dombovári "Bumbi" Tibor, aki néhány évvel később búvárfotó világbajnok lett...
Bár megjegyzem, hogy a horvátok közt se volt mindenki búvár-régész, hanem ők is hoztak profi ipari búvárokat, pl. olyat aki jó pár évet lehúzott az Északi-tengeren olajfúró platformon. Egyébként gondolom nem kell magyarázni, a magyarok óriási hendikeppel vesznek részt az ilyen kutatásokban, úgy felkészültségben, mint lehetőségben, elég csak annyit említeni, hogy a Szent István esetében részben voltak szponzorpénzek, támogatások (pl. egyik élelmezési cég tárgyi adománya miatt szmekket ettünk minden nap, pár reggel után igen uncsi lett) a másik expedíción részvételt meg utolsó fillérig mindenki a saját zsebéből fizette.
Laci gyakorlatilag kiöregedett az aktív expedíciószervezésből, vezetésből, az Attilát olyan szinten nem inspirálja a dolog, szóval szabad a pálya. Még örülnének is, ha újak beszállnának a szervezésbe, akár hadtörténészek, akik fontosnak tartanák a magyar kötődésű roncsok kutatását. on :)
" ambasa is megtekintette, s nem olvasta a fejemre, hogy ott vannak az ágyúk :P"
mert én még nem vettem részt 2 tengeri expedícióban...
Mondjuk az kifejezetten bájos volt (és ne hogy valaki félreértse mert egy cseppet sem akarom alábecsülni az érdemeit sőt nagyon nagyra tartom a munkásságát) amikor Czakó László nálunk a TIT-ben tartott előadást, sose felejtem el, hogy pl a kiszóródott 30,5cm hüvelyeket lövegeknek nevezte, vagy amikor a Szent István le és felhúzható oldalpáncéllemezeiről beszélt, szegény ott tudta meg Orbán Feritől, hogy ilyen nem volt, egyszerüen a rögzítés elrohadt és az utólag odaerősített páncéllemezek lehullottak. Emlékszel még Essex?
De ettől függetlenül, még egyszer minden elismerésem neki és csapatának!
ez abból az 5 perces videóból származik a felvétel amit belinkeltem, ott is látszik a két cső :) ambasa is megtekintette, s nem olvasta a fejemre, hogy ott vannak az ágyúk :P --- egyébként szerintem nem az, a méretek sem passzolnak, ráadásul itt függőlegesen van a 2 cső egymás fölött, a valóságban pedig, ha ikerben használtak két 37 es gépágyút, akkor vízszintesen építették össze ( lásd : http://en.wikipedia.org/wiki/3.7_cm_SK_C/30 ) amennyiben pedig 20 mm-est építettek össze, akkor 4 csöves konstrukcióban csinálták ( http://en.wikipedia.org/wiki/File:Bundesarchiv_Bild_183-J08339,_Ausbildung_an_der_Vierlings-Flak.jpg )
ráadásul a löveg bölcsőnek és állványnak is látszania kellene.
ennek ellenére elismerem, hogy a Steubenen MINDEN BIZONNYAL volt légvédelmi tüzérség, mert a kisegítő adatok erre utalnak.
A Steuben legvedelmi agyuirol meg a tobbirol azt hiszem ket szerzonel lehet olvasni (a konyvek pontos cimere most nem emlekszem). De az egyik biztosan Schmelskopf (Schmelzkopf???).
Illetve van nekem egy fotom a hajorol. Hat, igy korhazhajokat nem pingaltak ki...
ez gyorstüzelő gépágyú kissé elnagyolt makettja - kérdés, hogy valóban volt-e rajta, illetve a búvárfelvételen bizonyítja-e? ha igen, akkor elismerem, hogy fel volt szerelve könnyű légvédelmi tüzérséggel .
köszönöm az Armeniára vonatkozó kiegészítést, de én ott abban az esetben véleményt közöltem ('"szerintem nem volt klasszikus értelemben vett korházhajó"), mondjuk nem a légvédelmi fegyverzet, hanem a hadianyag szállítmány miatt, de látom a bíróság még ha más okból ugyan így döntött. Természetesen ezt a támadó Heinkel személyzete nem láthatta.
Való igaz István állította, hogy légvédelmi segédhajó volt (majd Ő hoz róla forrást ha akar, persze most én mondom azt amit Te a korházhajóval tettél, hogy csak idéztem) mellesleg Görner egyszerűen segédhajónak nevezi Beischiff.
Megnéztem az első videót ahol a képanyag jelentős része 1923-és 1939 között készült amikor is a hajó nem volt katonai célokra igénybe véve ugyan belekevertek néhány menekülteket ábrázoló fotót is, amely bárhol készülhetett az időtájt és abban a térségben, de pl a sétafedélzetről, vagy a szalonról készült fotók ismerve a hajó későbbi sorsát szinte kizárt, hogy nem a háború előtt készültek. Kérlek legközelebb komolytalan forrásokkal ne rabold az időmet!
A második video beszédesebb ,de nem gondolom, hogy tüzetesen be tud mutatni egy 167 méter hosszú hajó fedélzetének minden részletét egy 5 perces film, úgy hogy jelentős ideig a hidat mutatja ahol természetesen nem lehetett légvédelmi tüzérség, de ennek ellenére van olyan részlet amely lehet jelzőlobogó tároló, de akár más is. Mondjuk, ha cinikus akarnék lenni mondhatnám azt is, hogy WC kagylót sem láttam a felvételen, tehát mellékhelyiség sem volt a Steubenen.
Amúgy én meg arra kérek forrást arra (mivel ezt állítod), hogy azt a 64 katonát melyik alakulattól és milyen céllal, honnan és hova vezényelték át.
Mellesleg a 61 fő haditengerész, míg az általad nem értett 160 kereskedelmi tengerész a hajó eredeti üzemeltető legénysége, egy ekkora hajónak kell ennyi ember sehova sem csoportosították át őket.
Továbbra is Görnert idézem a Steuben legénysége 335 főnormális esetben, tehát az a 221 a minimum. Egy másik könyv a hajó békelegénységét 365 főben adja meg Szintén Görnert idézem: München 1922.11.25.-1931. utasszállító General von Steuben 1931.-1938. utasszállító Steuben 1938-1940.06.03. utassszállító Steuben 1940.06.03.-1944.03.01. laktanyahajó Danzigban Steuben 1944.03.01.-1944.07.31. segédhajó Danzigban Steuben 1944.07.31.-1944.12.22. csapatszállító (VTS) Steuben 1944.12.22.-1945.02.10 segédhajó a Keleti-tengeri Flottaparancsnokság alárendeltségében.
Az általad megadott német forrás nem tünteti fel pl a hajócsavarok számát tehát akkor nem is volt neki, mivel ugyan úgy üres mint a fegyverzet rovat.
Érdekes számomra, az is, hogy amikor Laci hoz utalást légvédelmi fegyverzetre, azt lesöpröd hogy hiteltelen, de ugyan akkor nem éltél ilyen nagyfokú forráskritikával amikor a magyar wikit idézted.
Továbbra is felhívom a figyelmedet saját forrásodra: "64 crew for the ship's anti-aircraft guns" ezt valahogy nagyon akarod átlépni.