Heló Mindenki! :) Ma átestem a tűzkeresztségen. (az egyiken) :D Oltottam a telken. Hasítékoltás: 2 ágba duplán, 2 vékonyabba szimplán. Héj alá: egy ágba duplán. Oltóvesszők: Ilonka, Bosc és Klapp
Ezt megelőzően, tegnap elmentem venni oltóviaszt! Két gazdaboltot tudok Mohácson, az egyikben nem volt, csak Fagél meg Biocera. (A biocerát akarták rámtukmálni oltóviasz gyanánt, de hallgatva rátok nem dőltem be) Elmentem a másik boltba, ott volt. Egy kilós tömb: 850.- Aztán itthon szembesültem vele, hogy vettem egy kiló zöld viaszt, de ugyan úgy olvasztanom kell mint a gyertyaviaszt. ...
Végül is jónak érzem az oltásaim: spárgával kötöztem, majd vastagon viaszoltam a sebeket.
A szeptemberi szemzések közül él néhány, ami gyanusan lapul, de zöld a bőre alatt, és van kettő ami tévedésből termőrügy, és kezd duzzadni :)) Vígaszul kapott a fa két kanna vizet, majd érzékeny búcsút vettem tőle, mivel legközelebb két hét múlva találkozom vele :)
Szia Camille. Hasonló cipőben járok,de előtted 1 lépéssel. Én multhéten ültettem sarjmeggyet meg vadkörtecsemetéket. Napi 2-szer kaptak vizet és a meggy nagyon megindult,némelyik körte is kezd. Tegnapelőtt a meggyet már beoltottam, de a körtékbe is már kettőt. Jövőhét szombatra a körték remélem mégjobban hajtanak és olthatok még beléjük. A meggynél érdekes dolgot vettem észre. 3 ágú kisfa volt,minden ágát átoltottam Pándy meggyre pénteken. Szombatra :1 ága változtalan,1 ágán picit megindultak a rügyek,1 ágán pedig nagyon megindultak a rügyek. Mindezt 1 éjszaka alatt,pedig ezek a vesszők voltak a legtovább hűtőben,jó 1 hónap,ebböl is az első pár napban hűtő helyett zacskó nélkül az ablakpárkányon voltak.
Sikerült találnom pár meggy és körte alanyt egy közeli réten. Egy kicsit már ki vannak hajtva. Hazahoztam őket. Nem tudom mennyire viselte meg őket az átültetés... Ezeket hány nap múlva lehet oltani? Még nem merem őket, jó lenne várni pár napot vagy 1-2 hetet, hogy egy kicsit kiheverjék az átültetést.
Alig több mint egy héttel első oltásom megszületése után nagy fába vágtam a fejszémet. Elkértem a szomszédom kivágásra itélt meggyfáját, hogy kísérletezésképpen teljesen átoltsam a mi jó minőségű befőzni való cseresznyénkkel.
Az oltás menete képekben:
Munkakezdés előtt a meggyfa és törzse, ami az alapnál kb. 10 cm vastag.
Csonkolás után minden oltásra szánt hely alatt hagytam egy szívóágat, ami biztosítja majd a keringést az oltások megerősödéséig. Utána le fogom vágni őket tőből.
Ezután következtek az oltások. 6 vastagabb ágcsonkra héj alá oltottam két vesszőt, 7 vékonyabbnál pedig párosítást alkalmaztam.
Egyik héj alá oltás
Egy párosításos oltás, jól átszik a meghagyott szívó ág.
13 (remélem szerencsés) oltás után az átoltott fa.
Végül az oltásokat lazán fóliával körbetekertem és szintén lazán átkötöztem. Itt is jól látszanak a szívóágak.
Ma leszedtem az átlátszó műanyag fóliákat és néhol a zacskókat az egy héttel ezelőtt készített oltásokról, hogy megnézzem, milyenek. Örömmel tapasztaltam, hogy a 30 db oltás (egyelőre) majdnem 100 százalékosnak mondható. Kettő kivételével az oltások frissnek látszanak, mintha most készítettem volna őket. A jó oltások többségénél a rügyek még nem eredtek meg, de háromnál már kilátszik néhány rügy csúcsán a zöld. A két nem tökéletesnek látszó oltás első oltásaim közé tartozik. Akkor még nem használtam oltóviaszt és mindkét vesszőt mélyítéses eljárással oltottam, egyikőjüket ágba, másikat törzsbe. Az ágba való oltásnál csak két rügy látszik épnek, a többi száraz, a törzsbe végzett oltásnál pedig csak egy szem ép, a tövénél. Tehát tulajdonképpen úgy látszik ennél a két vesszőnél is hogy megmaradnak, de egyes szemek leszáradtak. A törzsbe való oltásnál még nem használtam fóliát sem.
Itt küldök egy képet, amelynél császárkörtét oltottam egy másik körtefajra. Látszik, hogy mennyire frissek az oltóvesszők, a háttérben pedig jól megfigyelhetőek az alany megeredt rügyei.
Kezdő oltóként tapasztalataim és tanulságok:
Ha 100 százalékos oltásbiztonságot szeretnék, akkor oltóviaszt kell használni.
Ugyanilyen jó eredmény eléréséhez szükséges az oltásnak vékony fóliával vagy neylon zacskóval való takarása a megfelelő páratartalom eléréséhez.
A fóliás eljárás egyszerűbb és nagyobb páratartalmat biztosít (a vízcseppeket lehetett látni belülről), de egy hét után le kell szedni, nehogy befülledjenek a szemek. Ennyi idő után az oltás már úgyis eldöntötte, hogy megmarad-e, vagy sem.
A neylonzacskóban a fóliásnál kevesebb a pára (nem lehetett vízcseppeket látni), de ez is megfelelő szintű nedvességtartalmat biztosít. Viszont szélben a zacskó lengedezik, ami veszélyeztetheti a szemek épségét. Ezért a zacskót villával vagy más módon rögzíteni kell az ághoz.
A déli oldalon lévő oltások hamarabb megerednek.
A függőleges oltások egy kicsit előnyösebbek a vízszintesnél.
A héj alá oltás akkor is megered, ha az alany nem adja a héját, tehát az még nem válik el tökéletesen a fatesttől. Az oltást ékkel bele lehet erőltetni.
Nem baj, ha az alany héja felszakad héj alá oltásnál. Utána tökéletesen összeforr, ha megfelelően kötözzük, oltóviaszt használunk és utána körbetekerjük az oltást szigetelőszalaggal.
Az általam eddig használt ötféle oltás minősítése csökkenő sorrendben:
Sziasztok.Egy kérdésem lenne felétek. Ithon az udvaromba van otelló szölö (már elég idös) és én szeretnék bele oltani Hanburgi muskatályt de én meg most kaptam meg csak az oltani valló nemest. Mit javasoltok mikor kel beoltanon melyk hónap ban? a nemest addig tegyem be a hütöbe? és kecskeláb oltasal csináljam?
Ékoltás esetén egy oldalon tud így csak összeforrni de ez nem jelent hátrányt, a kambium majd szépen körbenő rajta. Az oltás lényege az, hogy az azonos funkciójú szövetek összetudjanak egymással nőni, ezért ilyenkor az a fontos, hogy a farész a farésszel a háncs a háncsrésszel érintkezzen, a többit az osztódószövetek elintézik egymás között.
