Kérdés, hogy egyáltalán hogy bizonyítod azt, hogy volt hangszigetelés? Ha minden lakás (a tiétek is) padlózatában van egy ilyen réteg (és ez feltárással bizonyítható), vagy ha az előző tulajok állítják, hogy nekik volt ilyen réteg, akkor még talán - egyébként mondhatják azt, hogy csak kitaláltad. A normál életvitellel együtt járó zajokhoz (akár még a kalapáláshoz is napközben) viszont joguk van elvileg.
Talán ti csinálhatnátok egy saját zajvédő réteget a plafonra, ha tényleg létezik ilyen.
Talán társasházi, talán építési ügy, én magam sem tudom.
20 éve költöztem a jelenlegi lakásomba, a felső szomszéd felől tökéletes volt a hangszigetelés, semmi nem hallatszott le. Tavaly beköltözött egy idegbajos ír páros, akik azzal indítottak, hogy felújítottak, felszedték a burkolatot és valószínűleg eltávolították a hangszigetelő réteget. (Ez szakmabeli családtag véleménye.) Azóta pokol az életünk, a szobánk fölött szinte minden nap este 9-12-ig fel-le rohangálnak, ajtót csapkodnak, valamit állandóan kalapálnak, a kis gurulós bőröndjüket huzigálják, stb.
Békés megoldásra semmi esély, ha felkopogtunk, visszakopogott; levelet már írtunk nekik, a válasz lényege az volt, hogy le vagyunk szarva, viszont azóta még rosszabb a helyzet.
Egyelőre valami törvényes megoldást keresünk. Azt sejtem, hogy csendháborítás miatt hiába jelenteném fel, semmit nem ér.
Szóval a kérdés: lehet valami jogi lépést tenni a - vélhetően - megszüntetett hangszigetelés miatt?
Mai pozitív eset, és örülök, hogy segíthettem benne, bár nem jogász és nem munkajogi képviselő vagyok, csak "tapasztalt"
Barátom felhív tegnap, hogy műszak végén közölték vele, hogy múlt hónapban átvilágítás volt a cégnél, és az átvilágítók szerint a cég termelő részlegén az ő munkája a gyenge láncszem, ezért most vagy közös megegyezés és pápá, vagy rendkívüli felmondás.
Szerencsére olyan agyf@szt kapott barátom, hogy nem írt alá semmit, felhívott. másik két kollégája aláírta a közös megegyezést...
(hozzá kell tenni, annyira rossz dolgozó, hogy 3 év alatt magasabb szintre jutott, mint akik 10 éve ott vannak, beíratták továbbképzésre, túlórákat rábízták, mert akkor tutti kész lesz, és erről mindről megvan a termelési napló)
MA a tanácsaimmal visszament, végredmény: rendes felmondás, felmondási időt kifizetik, ki nem vett szabit kifizetik, és + egy kis kompenzáció fájdalomdíjként, mert egy héttel a 3 év letelte (végkieg jogosultság) előtt tették meg :)
De most komolyan, símán be kell próbálkozni mindenkinél, ahol úgy látják, talán át lehet verni? Persze, még csak 24 éves, fiatal, tapasztalatlan, hátha bejön...
Elvi lehetőség van rá, de nagyon kétesélyes. Guglizz rá az ajándék visszakövetelése címszóra, rengeteg találat van. Hogy a jogi kitételek mely esete vonatkozhat rátok, az a kérdésedből nem derül ki.
Gondolom a viszony gyermekeid anyjával időközben megromlott. A legjobb lenne mégis rávenni őt, hogy ajándékozza oda a gyerekeknek.
De mivel a bankszakmában is érdekelt vagyok ( szintén laikusként), rámutatnék ennek a problémáira is. A hitelen nyilvánvalóan jelzálog van, mindketten tulajdonostársak és adóstársak vagytok és egyetemlegesen kezeskedtek a kölcsönért. A bank az adósokat a hitel mögül nehezen engedi ki.
Mindkét esetben - peres út vagy ajándékozás - lesz egy külön meccs a bankkal. A peres út esetében a bank valószínű azonnal felmondja a szerződést ( azaz ki kell fizetni a maradék tartozást).
Jelzáloggal terhelt ingatlant elajándékozásához szintén a bank hozzájárulása kell.
Szerintem beszélj egy ügyvéddel. Sokkal többet bukhatsz rajta, mint az ügyvédi óradíj.
Ajándékozási szerződéssel kapcsolatban szeretném a segítségeteket kérni!
Érdeklődnék, hogy az ajándékozási szerződés vissza vonható-e, ha igen miképpen? 2003-2004 körül páromnak ajándékoztam az ingatlanom felét, hogy meglévő 2 közös gyermekünkre vállalati kölcsönt tudjunk felvenni. A kölcsönből még van pár év, de ha szükséges én átvállalom, de most szeretném visszavonni és a ház felét egyből gyermekeim nevére írni! Ez megoldható-e, ha igen mik a lépések? Előre is köszönöm a választ!
Ahá, na ez így már tényleg egy speciális dolog. Remélhetőleg nyelvi (hiteles fordítási) problémák nem rakódnak az ügyre, és akkor tényleg gördülékenyen működhet így is.
Talán úgy kell értelmezni, hogy alapvetően igen, 'le lehet levelezni' a dolgot, mármint gondolom egy a külföldi ajándékozó által külföldön (mondjuk külföldi ügyvédnél, hogy hitelesebb legyen) kiállított meghatalmazás elküldésével a belföldi ügyvédnek, aki előtt a tényleges ajándékozási ügylet megkötettik. A megajándékozott saját maga van jelen, az ajándékozót pedig a belföldi meghatalmazott képviseli, és nevében aláír (a saját nevét, a meghatalmazást pedig csatolja).
Magyarországon található ingatlannak külföldi a tulajdonosa.Nos ez a tulajdonos oda szeretné ajándékozni egy magyarnak az ingatlant.Egyenes ágú rokonság nincs. 1.kérdés: ajándékozáshoz szükséges-e hogy a tulajdonos jelen legyen,vagy ügyvéden keresztül le lehet-e levelezni úgymond ezeket a dolgokat? (ezt úgy értem,hogy a külföldi is ügyvéd által,meg a magyar is ügyvéd által még mielőtt valaki bánt a kérdésért) 2.kérdés: milyen konkrét költségekkel jár az ingatlan ajándékozás az ajándékozottnak? 3.kérdés: van-e plusz költség ebből kifolyólag,hogy külföldi a tulajdonos?
ha esetleg valaki jártas ilyen dolgokban,vagy hallott már ilyenről,hogy ez hogyan működik,legyen szives írjon nekem :)köszönöm
legeslegelső tanácsom: írják le, amiben megegyeztek, és írják alá.
részletesen. nem kell hozzá senki, a saját szavaikkal elegendő.
az asszonynak milyen kötelezettségei vannak?
amiben megegyeznek
Annak legalább a felét nem neki kellene akkor fizetni?
csak ha így egyeztek meg
amikor elköltözött a férj, megszűnt közöttük a vagyonközösség (ld ágytól asztaltól). egészen eddig a pillanatig minden közös. onnantól külön számít minden bevétel és minden kiadás.
a válás során fel fogja bontani a bíróság a házasságot, rendelkezik a gyerekek elhelyezéséről, és a vagyon megosztásáról. utóbbi kettőre készülve mehetnek már egy előre elkészített megállapodással.
hogy ki fizeti a hitelt, az kettőjük megegyezése alapján történik. lehet, hogy a férj fizesse a hitelt, de akkor majd a vagyonmegosztásnál ezeket az összegeket bele kell majd számítani.
A férj eljött a közös a házból, mert arról volt szó, hogy a volt feleség új párja oda fog költözni. De, mint utólag kiderült a férfi ilyen dologról hallani sem akar, közölte, hogy ő nem költözik sehova, ahogy más gyerekeit sem fogja nevelni. Na mindegy..jelenleg a nő jár a fickóhoz gyakorlatilag minden nap ott van, és emiatt a gyerekeket is magukra hagyja, anélkül, hogy bármiféle módon gondoskodna róluk. A ház még közös tulajdonban van, és most jelenleg abban állapodtak meg, hogy a volt férj, visszaköltözik a közös házba, mivel az asszony úgysincs otthon, és gondoskodik ő a gyerekekről, hiszen, még a külön költözés ellenére is, a volt férj fizet mindent, még a közösen felvett lakáshitelt is.
Én tényleg nagyon laikus vagyok ebben, ezért kérem a segítségeteket, hogy az asszonynak milyen kötelezettségei vannak? Mert ő semmit nem fizetett gyakorlatilag a házzal kapcsolatban, holott ő használja, közösen vették a hitelt is. Annak legalább a felét nem neki kellene akkor fizetni?
a ház használata nem függ össze a gyermekek felügyeleti jogával.
ha már nem lakik ott, és "véglegesen" távozott, akkor csak akkor mehet vissza, ha a feleség beleegyezik abba.
az nem jogi kérdés, hogyan oldja meg, hogy olyan helyen lakjon, ahova viheti a gyerekeket. oldja meg, és indítson gyerekelhelyezési pert. ha ezt akarja.
a lakás tulajdonjoga és birtoklása (=benne lakás) más történet
mert ettől függ, hogy visszaköltözhet- e a "tegyük fel, h nála lesznek a gyerekek " de a sorrend nem ez lesz, előbb azt kell vizsgálni, hogy ő hol képes a gyerekek nevelésére - jahh és kk. gyerekek "érdeklik" csak a biróságot.
a gyerekeket annak ítélik, akinél a szubjektiv és objetív körülmények is rendben vannak. vagy "rendebben", mint a másiknál
Apuka szeretné rendezni a gyerekek helyzetét. De írtam, hogy oda, ahol most lakik, nem tudja vinni a gyerekeket, mivel onnan neki is el kell jönnie.
Rendben, elindítja a gyerekelhelyezési pert, és tegyük fel, neki ítélik a gyerekeket, attól még a gyerekek lakhatása nincs megoldva. Vagy akkor ő maradhat a gyerekekkel a régi házban, ahol annak idején együtt éltek?
Ha jól értem, már hónapokkal ezelőtt közölte az ügyvéd az elhunyt leányával, hogy a cuccok (hagyaték ingóságok) ott tárolása és a kulcs át nem adása (leginkább ez utóbbi) bérleti jogviszonyra való ráutaló magatartás. Tehát mostanra már akár 100eFt tartozása is összejöhetett ebből. Ha ezt az utat választottátok (a lakás feltörése helyett), akkor most már érdemes végigvinni. Az ingatlant jogalap nélkül birtokában tartó személy számára ugyanis igen kellemetlen meglepetés lesz, amikor majd (gondolom további 1-2 hónap múlva) megkapja a fizetési meghagyást a hatszámjegyű összegre. Akkor majd nyilván gyorsan kipakol, vagy ha játszani akar, akkor ellentmondással él - de előbb utóbb úgyis pórul jár, már amennyiben a jogerőre emelkedő fizetési meghagyást (vagy pozitív bírósági döntést) végre lehet hajtani valamilyen vagyontárgyán. (Gondolom van saját lakása a hölgynek.)
Nekem egy olyan problémám lenne, hogy egy ismerősömék 2014. novemberében elváltak 20 év házasság után,mivel az asszonynak új párja akadt, gyakorlatilag ez volt a válás oka. Ez még nem is lenne gond, de van 3 gyerek, ebből egy nagykorú, kettő pedig még kiskorú. A volt férj fizet gyerektartást annak ellenére, hogy a ház is az asszonyé lett. Én úgy tudom, hogy ebben az esetben nem lenne köteles gyerektartást fizetni, de szóljatok, ha nem jól tudom. A probléma az, hogy az anyukának fontosabb az új pasi, mint a saját gyerekei, ezért előfordul, hogy napokra magukra hagyja a gyerekeket, nem főz,nem mos, nem takarít, max. haza szalad egy-egy órára, és aztán újra eltűnik. Apuka dolgozik, és még a gyerekeket is igyekszik ellátni, de sajna nem egy városban laknak, így munka után még ki is kell járnia a gyerekekhez, amikor csak tud. A volt feleség új élettársa nem hajlandó az asszony gyerekeiről gondoskodni, és összeköltözni sem szeretne, így leginkább az asszony jár a férfihoz, aki nem a közelben lakik. Az anyukával nem lehet értelmesen beszélni, egyáltalán nem érdeklik a gyerekek. A gyerekek apjában az is felmerült, hogy ő maradna akkor a közös házban, hogy így tudjon napi szinten gondoskodni a gyerekekről, de a volt feleség erről hallani sem akar, mivel az új párja nem engedi, hogy a nő hozzá költözzön.Az apuka helyzete elég kilátástalan, tisztességesen dolgozik, de a gyerekeket oda, ahol most lakik, nem tudja vinni, mert nem az övé, és úgy néz ki, hogy onnan is el kell költöznie. A volt feleség pedig a régi közös házat nem akarja eladni.
A kérdésem az lenne, hogy ha apuka bíróság elé viszi ezt az egész ügyet, akkor milyen esélyei lehetnek, hogy valamilyen formában rendeződik ez az egész? Vagy mit lehetne csinálni? Mert ez a gyerekeknek sem jó, és az apuka is képtelen így új és normális életet élni.
A volt feleség szülei is értetlenül állnak a dolog előtt, és egyszerűen ők sem tudnak már hatni a lányukra, mert őt egyetlen dolog érdekli csupán, hogy az új párjával legyen, a volt férjet pedig teljesen ellehetetleníti.
Az ügyvédünk jelezte az elhunyt örökösének, hogy az ingatlan kiürítéséig 25 ezer Ft/hó összeget számítunk fel, és mielőbb ürítse ki a lakást. Állítólag a későbbi elszállításra a cucc felét már összekészítette. Majd amikor tudja elviteti.
Nekem igazából nem az volt a kérésem hogy csináljon rendet hanem hogy ürítse ki a lakást. Továbbra is igen passzív, húzza az időt. Azt mondja az ügyvédem, van hajlandóság a Hölgy részéről a kipakolásra és nem érdemes kiürítés ügyében bíróságra menni, mert abszurd esetben ez 6-7 évig is eltarthat. Szerintem ez az egész ügy nem normális.
Tényleg nem tehetek semmit akár évekig? Elmúlt szeptember 30-al kellett volna a felszólítás szerint átadniuk a lakást.
Mindenki engem csesztet hogy milyen tehetetlen vagyok mert ezt már rég le kellett volna rendeznem....
