A kép készítője -a topic egy "néma" olvasója- kapcsolatát veszélyeztette, azért hogy teljesen át tudja adni a kinti petrovaci hangulatot nekünk/nektek!
Napsütés, kék ég, pálmafák, hullámzó tenger és csajok- a jobb fajtából!
Most en is irigykedem azokra akik ott tudnak lenni! Reszemrol ez csak biztatas volt a tomegek fele nem harci indulo.
:-))))
Ahol most vagyok, ott is sut a nap! A viz 26 fokos, csinosak a csajok es van wfin keresztul net! De ez sajna nagyon messzi van valasztott uj hazamtol, Montenegrotol
Szintén gratulálok! Bár nem ismeretlenek számomra a helyek, melyeken jártatok, de nagyon jó így visszanézni. Nagyon szuper! Tetszik! Köszönjük , hogy megosztottad velünk.
Én sem akármiért hívom úgy Montenegrót ,mert nem tudom a nevét,hanem pontosan azért amiért Te is.Évek óta lejárunk és nagyon megszerettük ezt a csodálatos országot,a tengerpartjával,a gyünyörű hegyeivel,a népek jóindulatú egyszerűségével és sorolhatnám....
Úgy,hogy Én úgy vagyok vele ,akinek nem tetszik az vessen magára .
A barátom becézését sem kérdezem meg senkitől,hogy hogyan becézzem..... legfeljebb tőle,hogy megengedi-e.
Megnéztem. Jó hosszú, de olyan ráérős vagyok. Kicsit megkevert, elején mintha ScepanPoljéból indultatok volna Bosznia felé, a végén meg Risan felé. A videó elején csinosak voltak azok a kis sátrak, nem vállaltátok be a közös WC-zuhany? :)
Lehet,ezek a nevek nem csengenek túl ismerősen,annyit segitek,Bosznia-Hecegovinában vannak,ugyanis tettünk egy kis kitérőt.
Nekünk is sikerült belefutni egy közel 10 km-es permanens útépitésbe,ami számomra igencsak szürreális élmény volt,de ahogy itt a fórumon olvasom,arrafelé ez megszokott dolog.
Köszönöm, hogy nem tartottad magadban, nem is gondoltam ilyesmire. Valahol értelek, de nálunk ez már így marad, legfeljebb ha itt többeteknek nem tetszik, akkor nem fogom ezen a fórumon használni. Ez nálam pont az ország szeretetének a jegye, amióta létezik, minden évben legalább egyszer lemegyünk, és ha belegondolok, ez az egyetlen ország, amit nem a hivatalos nevén nevezek, amikor beszélek róla. Én bizonyos szempontból pont fordítva érzem: az ember annak ad becenevet, amit különlegesen kedvel. Ilyen szemmel nézve is méltatlannak érzed?
A friss házi fűszerekből készült tea megalapozta az egészet (ilyet én is szoktam csinálni, az Ős Kajántól tanultam), volt benne oregano, levendula, zsálya, citromfű, talán kakukkfű is, aztán volt egy zöldségleves, ami a maga nemében különleges volt, mert volt benne pl. cukkini, amit ilyen típusú levesben még nem láttam (nem corba volt, hanem supa). A főétel sult bárány volt zöldségtállal, ami sok mindent jelentett, kezdve a szőlőlevélbe tekert rizstől a bundás juhsajton át az igazi zöldségekig sok mindent. És ettünk "sesonska" salátát, sírnivalóan csodálatos olívaolajjal (ha rágcsáltatok már nyers olívát, akkor tudjátok, hogy mi az a fanyar íz, ami semmilyen olívalajban nincs benne - ebben ott volt). Valahogy minden különleges volt, nagyon finom fűszerezéssel, tudtad, hogy mik vannak benne, de semmi nem dominált, gyönyörű harmonikus volt az egész, a csodálatos meleg milliő és a tökéletes angolságú kiskölök, aki egyébként mint felszolgáló is felső kategóriás volt, figyelmes, pontos, szakszerű. Egyszerűen az volt benne a tökéletes, hogy semmit nem tudok mondani, ami kiemelkedett, mert annyira rendben volt minden. Ez ritka.
A poén egy kicsit érthetőbb lenne azok számára, akiknek nincsenek vajdasági gyökereik, ha hozzá lenne téve, hogy Szerbiában terület alapú rendszámtáblák vannak és ez a disznó történetesen leszkováci kocsit hajt.